Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1901-02-17 / 7. szám

ploma. Magyar köny vészét. — 16. A szerkesztő pos­tája. — A havonkint 2 nagy ivén megjelenő „Ada­lékok“ előfizetése egészévre(12füzetre) csakdkor. 80 fillér. — Melegen ajánljuk mindenkinek, a kit vármegyénk viszontagságos története ér­dekel ; főképp pedig ajánljuk a vármegyebeli községek ügyeimébe, már csak azért is, mert ebben az évfolyamunkban folytatódik a köz­ségeknek külön-külön történeti és helyrajzi ösmertetése. — Az előző évfolyamokhoz dí­szes könyvtáblákkal folyton szolgálhatunk. Ára 1 kor. 80 fillér, postai küldéssel 1 kor. 90 fillér. Máthé Miklós „Északi Fény“ cimü könyvéről a „Magyar Szemle“ — ez a kitü­nően szerkesztett szépirodalmi kritikai és mű­vészeti hetilap — igy ir: Máthé Miklósnak, a lasz- toméri nagytehetségü, szépképzettségü fiatal köl­tőpapnak, az „Északi fény“ immár második kö­tete. Ismertük őt eddig is első könyve és a la­pokban, a többek között a „Magyar Szemé­ben is megjelent költeményei révén s becsültük lelkes, szókimondó, bátor hangjáért, lírájának rokonszenves közvetetlenségeért. Ezt a becsülést most megjelent munkája, mely az előbbiekhez képpest nem csekély haladást,,emelkedést mutat, csak fokozta bennünk. Az „Északi Fény“ fele­részben oroszból készült műfordításokat tartal­maz s felerészben eredeti költeményeket. Szerző — úgy látszik — a műfordításokra fektette a fősulyt s azokról nevezte el kötetét. Kétségkívül Puskin, Lermontov, Derzsávin, Kolycov, Lomo­noszov remek költeményekkel képviselvék nála s szépen, poétikusan is adta vissza azokat; de ennek dacára mi eredeti költeményeinek tulaj­donítunk kiválóbb jelentőséget. Ezekben nyer kifejezést az ő erőteljes egyénisége, ezekben gyűl lángra egyházáért és hazájáért dobogó szive. Csupa hév, csupa tűz, a mikor különböző alkalmakból kiindulva az egyház, vagy a ma­gyar haza ellenségeit pellengérre állítja: Én Istenem teremts uj rendet: A hit s erkölcs ura te vagy ! Teremts uj kort, más nemzedéket, Védd meg a pusztuló magyart! Adjon Isten sok ily derék hazafit a magyar hazának! Az „Északi Fény“-t a, legmelegebben ajánljuk olvasóink figyelmébe. Ára fűzve 2 ko­rona, kötve 3 korona, diszkötésben 4 korona A gyakorlati répatermesztö. Irta Ro- diczky Jenő dr. Második népies kiadás. Számos a szöveg közzé illesztett ábrával. Az Athenaeum kiadása. Ára 8 korona. Kevés szakmunka ért második kiadást a mi imádott de olvasni nem szerető hazánkban, illetve gazda hazánkfiai köré­ben. Ez a tény, hogy müve második kiadást ér, maga is dicséri fáradhatatlan Írónkat, Rodicky Jenő dr.-t, ki ezzel az újabb pompás termékkel gazdagította népies mezőgazdasági irodalmunkat. Megírta ezzel a cukorrépatermelés kis bibliájá t melyet minden termelőnek úgyszólván szószerint kellene betanulnia. Világos és meggyőző nyelve­zettel ismerteti e művében a répatermelés gazda sági fontosságát, a cukorrépa fajtákat, a tudni­valókat répamagról, a répa okszerű trágyázását, állását a vetésforgóban, talajának előkészítését, helyes vetését, ápolását, a répa betegségeit, ki­szedést, eltartást s a répaszukorgyártás hulla­dékainak használatát. Rodiczky e munkáját in­kább a kisgazdáknak irta azon tapasztalata követ keztében, hogy a cukorrépatermesztés nem terjed ezek körében a kívánatos módon ; de hasznot hajt ezen szép világos nyelvezettel irt műnek elolvasása a közép s nagybirtokosok répaterme lőinek is. Megjelent Segneri Pál nagybőjti beszé­deinek II. kötete. Fordította Szokolszky Ber­talan, sátoralja-ujhelyi rk. hitelemző. Segneri Pál a XVII. század legnagyobb népszónoka. A fordító nagy szolgálatot tett a lelki pásztorkodás terén működő paptársainak, hogy e cicerói remek müveket lefordította. Ára díszes vászonkötésben 4 kor. 60 fillér, fűzve 4 korona. Kapható a for­dítónál Sátoralja-Uj helyben. (Róm. kát. plébánia.) Mahdi. Minden vallás a földi bajok elmú­lását, jobbra fordulását tanítja és minden val­lás vár egy megváltót, aki ujjáteremtse a vilá­got s a bűnös emberi lelke.t Aki megváltsá a szegényeket nyomorúságukból, s világot gyújt­son a düledező kunyhók födélé alatt Az isz- lám-nak ez a rég várt megváltója : a mahdi. Ez a szó annyit jelent, mint „a jó útra vezérelt.“ A benne való hit lelkesítette nem egy forrada­lomra az iszlám híveit, kik akár dinasztikus, akár társadalmi felforgatásukat e szó bűvös lep­lébe szokták takargatni, s a forradalmak vezé­rében rendszerint a mahdi lappangva rejtekező személyét keresték. O az a férfiú, akit Allah az idők beteltével támaszt a próféta ivadékaiból, ki a világot eltöltse jóval és igazsággal úgy, amint annakelőtte tele volt roszszal és igazság­talansággal. Van ebben valami nyoma a zsidó vallás Messiás-tanának, van egy egy lehellete a pársz legendának' is, mely az idők végére várja Szósiáusz királyt, minden rossznak jóra fordítóját. Az iszlám országainak szomorú álla­pota következtében ez a hit annyira elterjedt a pép közt, hogy az utazók nem is Allah, hanem egyesen a mahdi népének látják őket, s útiraj­zaikat a Mahdi országáról, a mahdi földjéről nevezik el. Ez hát az a hatalmas eszme, mely mindjobban terjed ma is, s félős, hogy lappangó forradalmat készít elő az iszlám népei közt. Az európai politika ma kénytelen ezzel az eszmé­vel számot vetni. Ez bizonyos. Ez eszméről s ennek népéről a Mahdi népéről ir az iszlám világhírű tudósa Goldziher Ignác dr., egyetemi tanár egy igen jeles történeti szemlélődést a Nagy Képes Világtörténet most folyó IV. köte­tében a 89—90. füzetben. Kneipp-Ujság'. Vettük a Kneipp-Ujság harmadik évfolyamának első számát, a melyből megtudtuk, hogy ez a kitűnő folyóirat, a mely rendkívül hasznos és tanulságos közleményei jussán a nagyközönség körében méltán nagy kedveltségnek örvend, a Budapesten újonnan, alapított .Természetes gyógyintézet részvény társaság« tulajdonába ment át. mi egyúttal azt jelenti, hogy a Kneipp-Ujság ezentui még fokozottabb mértékben lesz képes kielégíteni mindazokat az igényeket, melyeket e vállalattal szemben az olvasóközönség eddig támasztott. Jólteszi mindenki, ha ezt a páratlanul kitűnő folyóiratot járatja, mert semmi más iroda'mi műből nem szerezhet oly hasznos ismerete­teket, mint ebből. Könnyen érthető, világos nyelven közli e lap a legjobb egészségi szabályokat. Ismerteti az egyes betegségeket és azok házi gyógyitásmódját. A ki tehát ad arra valamit, hogy egészséges és hosszúóletü legyen, ok- vetetlen járássá a Kneipp-Ujságot, melynek előfizetése egész évre 8 korona, Megrendelhető a Kneipp Újság Bu­dapesten, (X. kér., Jászberényi-ut 8. sz. a) Uj Idők. Hótröl-hétre változatos tartalommal jele­nik meg az Uj Idők, a magyar család legkedveltebb ké­pes heti lapja. Az a nagy gond, Ízlés és szeretet, melylyel szerkesztik, érthetővé teszi nagy elterjedettségét és azt a ragaszkodást, melylyel olvasóközönsége iránta viseltetik. Az e heti számmal az Uj Idők megküldte összes előfize­tőinek pompás mümellékletőt, Valentiny „Ábránd« tárgyú szines reprodukcióját. Pompás kép ez tárgyánál, kivite­lénél, méreteinél fogva egyaránt kiváló. Szebb ajándékot magyar hetilap még nem adott előfizetőinek. Gazdag és változatos ez a szám is tartalomban, képekben egyaránt. Az ,Uj Időkéről hosszas ajánlgatás helyett elég csak annyit mondunk, hogy Herozeg Ferenc a szerkesztője. Az «Uj Idők «előfizetése negyedévre 4 korona. Mutat­ványszámot kívánatra ingyen küld a kiadóhivatal (And- rássy út 10.) Egyesületi élet. Meghívó. A perbenyiki gazdasági téli tanfolyam Magyar Kázmér úr, a földraives iskolák tanfelügyelőjének szives közreműködése mellett f. február hó 17-én vasárnap d. u. 5 órakor a perbenyiki vasútállomás tő­szomszédságában lévő „Nyesés“ épületben egy vetített képek bemutatásával kap­csolatos előadást fog rendezni, mely elő­adásra az ügy iránt szívesen érdeklődőket ezennel meghívom. Perbenyik, 1901. február 12. Hazafias tiszetelettel: Gróf Mailáth József. Hirdetmény. A zemplénvármegyei gazda­sági egyesület, a »Gazdasági Egyesületek Országos Szövetség«- ével karöltve, a kassal m. kir. gaz­dasági tanintézet tanári kárának közreműködésével, Sárospatakon folyó évi március hó 1 -én és 2-án gazdasági előadásokat tart a városháza nagyter­mében a következő programmal: Március hó 1-én délelőtt 9—10 ig Kovácsy Béla igazgató : A szarvasmarha tenyésztése, nevelése stb. 10—11-ig Varga Kálmán tanár : Legújabb tapasztalatok a cukorrépa termeléséről stb. 11—12-ig Kovácsy Béla igazgató : Magyarország sertéstenyészésének jövője. 12—1 ig Szilássy Zoltán o. m. gazd. egylet titkára : A szövetkezetekről. Délután 3—4-ig Gerlóczy Géza tanár: Különböző gazdasági üzem- rendszerek. 4—5 ig L’huillier István főkertész : A bab, borsó, lencse, s egyéb nagyban termesz­tendő kerti növények stb. Március 2-án délelőtt 9 —10-ig Gerlóczy Géza tanár: Különböző gaz­dasági üz mrendszerek. 10-11-ig Kovácsy Béla igazgató : Az állatok átörökítő képessége. 11—12-ig Budaházy Imre dr. tanár : A gazdasági növények betegségei. Délután 3— 4-ig Varga Kálmán tanár : Újabb tapasztalatok a műtrágyák s azok haszná­latáról. 4 —5-ig Kovácsv Béla igazgató: Újabb tapasztalatok az állatok különösen a tehenek és hízók takarmányozásáról. — Az előadások hallga­tása teljesen díjmentes. Midőn ezen magas szín­vonalon álló gazdasági előadások meghallgatását a t. gázdaközönségnek figyelmébe ajánljuk, egy­szersmind kérjük szives támogatásukat. Sátoralja­újhely, 1901. évi február hó 10 én. Hazafias üdvözlettel: A zemplén-vármegyei gazdasági egyesület elnöksége. A „Bodrogközi kaszinó« K -Helmeczen, saját alaptőkéjének gyarapítására, ez évi március hó folyamán nagyszabású, hangverseny nyel ősz- szekőtött táncmulatságot rendez. A hangverse­nyen szerepelni fognak Fedák Zsuzsa művésznő és Veigl Mariska zongora-müvésznövendéAr. A m. kir. államvasutak Csap állomá­sának tisztikara, az „Ungvári dalárda“ köz­reműködésével, s ennek pénztára javára, a kas­sai országos dalosversenyen való részvétele költ0 ségeinek beszerzése céljából, Csapon ma est “ 7 és Va órakor hangversenynyel egybekötöt táncmulatságot rendez. — A zenét Lányi Lajos zenekara szolgáltatja. A király-helmeczi önkéntes tűzoltó egyesület ma este 8 órakor K.-Helmeczen, a Bodrogközi kaszinó termeiben, saját pénztára ja­vára táncmulatságot rendez. Nyilvános köszönet és nyugtató. A varannai iparos egyesületnek február 2-án rendezett táncmulatsága alkalmával, mely úgy erkölcsi, mint anyagi tekintetben fényesen sikerült, felülßzettek: Rónay Albert (A -Hra- bócz) 20 K., Malonyay Tamás 8 K., Udvardi Viktor 5 K., Szakács István 4 K., Diószeghy János, Landesmann Miksa (Ujhely), Lampel Nándor, Bállá István és Füzessséry Pál 3—3 K, Strasser Antal, Guntner György (Nagymi- hály), Lehmann János (Zsalobina), Letényi Ár­min, Guseo Péter, Sztankó László, Mayer Már- kusz és a nagy-dobrai csendőrőrsvezető 2—2 K., Klein Miksa (Kassa), Leskó Pál (Dávidvá- gás), Ureczky Béla és Madarász János 1—4 K. — A tombolajátékhoz nyereményjárgyakat ajándékoztak: Béres Gizella 1 db. művirágot, Béres Emma 1 db. tűpárnát, Cservenyák Mar­git 1 db. kivarrott asztalfutót, Línhardt Antalné 1 db. napraforgó óratartót, Szakszun Mariska 1 db. művirágot, Csalfa József 1 db. galambot, Fuchs István 1 doboz cukorkát, Füzesséry Pál 2 üveg cognacot, , Guseo Péter 1 db. plüs asztali tükröt, Klauser Emil 1 üveg likőrt, Oláh Andor 1 doboz cukorkát. Úgy a felülfizetők, mint az ajándékozók fogadják a varannai iparos egyesületnek hálás Lr n cj'zn n pfpf Kelt Varannón, 1901. február 3-án. Klauser Emil, e. pénztáros. Bunyacziczky József, Cservenyák András, e. ellenörök. TAN ÜGY. A Zemplén theiiyei TaniMpIM iatalos rovata — Rovatvezető: Molnár Gyula. — Kéziratok rovatvezetőhöz Sátoralja-Ujhelybe küldendők. A költői müvek tárgyalásával kapcsolat­ban a nemzet legkiválóbb írói közül ki­ket ismertessünk meg a népiskola növen­dékeivel és mi módon ? (Folytatás.) A költői művek s kiválóbb Íróknak a nép­iskolában leendő tárgyalásának fontossága és szüksége a mondottakból eléggé világos. Átté­rek most már a felvetett tétel azon kérdésére, hogy a nemzet legkiválóbb irói közül kiket is­mertessünk meg a népiskola növendékeivel? Minden esetre szerencse volna, ha a gyer­mek már a népiskolában megismerkedhetnék íróink minél többjével. Nem csak azért, mert a nép fiának a népiskolából való kilépése után vajmi ritkán van alkalma nemzeti Íróink és köl­tőink életviszonyaival tovább is foglalkozni, ha­nem azért is, mert ezek hatása a gyermek ke­délyére — különösen ezen korban — elvitáz- hatatlan. Hiszen ha a meglett emberre, ennek meg­állapodott gondolkodására is gazdagító, fejlesztő erővel hat a nagyok élete, azoknak a nagy esz­mék diadalra juttatása érdekében kifejtett törek­vése, fáradozása, vájjon nem rejtik-e akkor ezek magukban a gyermek még meg nem érintett s még alakulóban levő lelkére nézve mindazt, mit a természetnek erői együttesen nyújtanak a ter­méshozásra rendelt földnek ? A nagy és fensé­ges eszméket személyesítő kiváló irók tanulsá­gos életviszonyaiban ne volna-e meg a nap éb­resztő, zsenditő, szinkifejtő és érlelő hatása? Ne volna meg eszméjükben, melyet személye­sítettek s életükben, melyet ezen eszméknek szenteltek, a tavaszi záporok anyagszaporitó ereje, mely minden elernyedéssel szemben ak­kora erőt visz harcba, hogy attól a hátramaradt csenevész bokor is hirtelenül szökken sudarba? Igen is meg van, mert hatásuk a természettel áll összhangzatban és ezért örökké igaz is. Világos tehát, mennyire üdvös volna, ha a népiskolai tanuló összes nemzeti Íróinkkal megismerkedhetne. A nemzeti irók ily nagy arányú, bő ismer­tetését azonban nem engedi sem a gyermek fej­letlen kora, sem időnk, sem pedig amúgy is eléggé megterhelt tantervűnk. Ép ezért meg kell elégednünk azzal, ha kiválóbb Íróink leg- kiválóbbjaival ismertethetjük meg népiskolai növendékeinket. Ezen legkiválóbb Íróink megválasztásánál, hogy t. i kiket ismertessünk meg a népisko- • • Múlt számunkból kiszorult. Szeri.

Next

/
Oldalképek
Tartalom