Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1901-02-17 / 7. szám

nulók adták elő. A darab szép kompozíciója és fordulatos invenciói megvesztegetik a lelket; de az előadás is hű és méltó volt a mű szelleméhez. — Az ifj. zenekar két darabbal szerepelt: Offenbach „Orfeusz“-ából játszott egy részletet és népdalokat mutatott be. Mindkettő figyelemre méltó volt s különösen a népdal-egyveleg tüntető tetszésben részesült.

A műsorban még két szavalat volt. Arany „Bajusz“ c. mulatságos költeményét Farkás Dezső VIII., Petőfi „Egy gondolat bánt enge- met“ . . . c. rapszódiáját pedig Mattyasovszky Kálmán VIII. o. tanulók szavalták. A vig szavalat tanulmányt és teknikai ügyességet, a rapszódia pedig élénk temperámentomot is tüntetett fel a szereplőkben.

A hangverseny után nyolc tanuló Deng- lernek kitűnő alapeszmével és szerkezettel biró egy felvonásos vigjátékát adta elő: „Szólj iga zat: betörik a fejed!“ Filozófiai tétele: hogyha az őszinteség a társadalmi életben emberi gyengeségekkel : hiúsággal, nagyképűsködéssel, éretlenséggel, vagy tudatlan könnyen-hivőséggel találkozik, igen gyakran csorbát szenved. A szereplők: Benárd Jenő, Marikovszky László és Várkonyi Flórián VIII., Bakajsza Andor, Burger Jenő és Juhász Jenő VII., Szeniczey Ödön

V. és Maliczky Lajos II. o. tanulók, mint műkedvelők, derekasan megállták helyeiket. Vajha e derék tanulók az élet színpadán is mindig oly őszinte elismerést arassanak tehetségükért és szorgalmukért, mint akkor arattak, mikor a darab végeztével a lámpák előtt megéljenezte őket az elismerő és méltányló közönség.

•a

*

A művészetnek eddig félig reális, félig ideális világát ekkor mesés tündérkert váltotta fel.

Azt mondja Shakespeare: a testi és szellemi erőnél gyakran nagyobbat alkot a szív melege 1 Ibsen pedig igy szól: tagadd meg, hogy van szived, s halott vagy 1 — Ezek a szellemes mondások illenek arra a bájos táncmulatságra, mely ezután következett. A páholyokban és azok előtt a város legszebb asszonyai ültek, s a tánctéren a legszebb leányok lej tették graciózusan a táncokat. A tanuló ifjúság és a városi felnőtt fiatalság vetekedett mulattatásukban és e nemes versenyben mindkettő koszorút aratott.

A késő reggeli 5 óra látta az utolsó táncot, mely után egy éjjel fáradalmának édes megálmodása következett.

A mulatságot a szegény tanulók felsegité- sére rendezte a főgimnáziom. Városunknak és vidékének pedig igen sok szegény tanulója van. Csak nagyrabecsülés illethetheti meg azt a tanárkart és ft. Kovács Endre főgimnáziomi igazgatót, a kik önzetlenül fáradoznak a mi szegény fiaink érdekében ! Dr.

Különfélék.

— Személyi hir. Beregszászy István kir. h. tanfelügyelő, mint értesülünk, influezában betegen fekszik, mit csak azért hozunk főképp a tanítóság tudomására, hogy a beteg tanfelügyelőt, mig egészségét visszanyeri, levelezéseikkel ne turbálják. — Dudits Miklós kir. tanfelü- gyelőségi tollnok beteg édes anyja látogatására Ujhelyből elutazott.

— Kinevezések. Fényes Vince, borosjenői járásbírósági albiró, a szerencsi járásbírósághoz járásbiróvá neveztetett ki. — A vallás és közoktatásügyi minister Boruth Jolánka kisasszonyt a a tolcsvai kisdedóvó iskolákoz óvónővé nevezte ki. Gratulálunk!

— Áthelyezés. A földmivelésügyi minister Dechy György napdijas kultúrmérnököt Ujhelyből Szombathelyre áthelyezte.

— Esküvő Gortvay Aladár, ungvármegyei nagybirtokos, t. Zemplénvármegye szolgabirája, f. hó 19-én, kedden délután 3 órakor az ev. ref. templombau esküszik örök hűséget Meczner Mariannának, Meczner Gyula nagybirtokos leányának.

— Farsangi naptár. Ma: febr. 17-én, az újhelyi állami elemi iskolai gondnokság és tanítótestület hangversenye és táncmulatsága a vármegyeházában, — febr. 19-én az újhelyi ált. ipartestület hangversenynyel egybekötött bálja a városi színházban.

— Halálozások. Alulírottak a közel, s távoli rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy az önfeláldozó hitves, a legjobb anya, a szerető tertvér Dezső Lajosné született Róth Mária, Sárospatakon f. hó 13-ikán, estvéli 6 órakor, életének 51-ik, boldog házasságának

27-ik évében egy heti szenvedés után jobb létre szenderült, Kihűlt porát folyó hó 15 ikén, délután 3 órakor helyeztük örök nyugalomra. Legyen csendes siri nyugalma az anyaföld kebelében. Áldó szelleme találja fel a már korábban elköltözött kedveseit, s azokkal együtt őrködjék hátramaradt szerettei fölött, kik között örökké áldott leend szelíd emlékezete. Dezső Lajos, tanitóképező-igazgató, mint férj. Lajos, Mária,

Sarolta, Dénes, Zoltán, Laczika, mint gyermekei, Róth Lajos, Róth Lujza, mint testvérei. — Mindnyájoknak igaz részvétünk ! —Károlyi Alá dár dr., az újhelyi kir. töryényszéki bírája, e hó 12-én reggel nehány napi szenvedés után meghalt. Szép reményekre jogosító életének 33-ik és legboldogabb házasságának 6-ik évében kellett itt hagynia szép pályáját, a hova ily fiatalon és ,soron kivül sok tudása, jeles képessége emelte. És a mikor már a sok küzdés, tanulás árán igy érvényesitette szimpátikus egyéniségét s a legboldogabb családi életet élte : halálával szerető szép hitvese két kis árvájával az elképzelhetetlen fájdalom és vesztesség súlyától szinte megsemmisülten roskad össze, úgy hogy a kősziv is meglágyul. Szemeinkből a kegyetlen csapás és gyász láttára a fájdalmas részvét könynye pereg. Még csak nehány hónapja, hogy az újhelyi törvényszék birájává kinevezték; hanem jó hire a boldogultat megelőzte s rövid itt működése már is elismerésre és méltánylásra talált. Haláláról, melyet tüdőgyuladás okozott, a család és törvényszék gyászos jelentéssel emlékezett meg s a törvényszék, jbiróság és kir. ügyészség tagjai e hó 13-án nagy részvéttel végbement temetésén testületileg jelentek meg és koszorút helyeztek korán elhunyt kartársuk koporsójára, melyet a köztemetőben hántolták el. B. h.

— Levéljegy-fíizetecskék. A kassai m. kir. posta- és táviróigazgatóság lapunk utján is tudatja, hogy a keresk. ügyi kir. minister abból a célból, hogy a közönség hosszabb időtartamra beszerezni szokott értékjegykészletét különös gondozás nélkül is a használatnak tisztán és épségben megőrizhesse: a bel- és külföldre szóló közönséges és ajánlott levelek bérmentesítésére leginkább használatos 10, 25 és 35 filléres levéljegyekből védőlappal ellátott füzetecs- kéket (u. n. értékjegytömböket) bocsátott ki. A jegyfüzetek védőlapjára díjszabási kivonat van nyomatva. A 10 filléres jegyfüzet védőlapja vörös, a 25 f.-es jf. vl. fehéres (chamois), a 35 f.-es jf. vl. fűzöld. Ézen füzetek ekyenként 24 darab levóljegyet tartalmaznak. A 10 filléres jegyfüzet ára 2 K. 42 f., a 25 f.-es jf. á. 6 K. 02 f., a 35 f-es jf. á. 8 K. 42 f. Az értékjegy füze- tecskék még e hó folyamán forgalomba hozatnak.

— Menyegző. Jászkiséri Jászter Kálmán, végzett jogász, Kázmérban f. hó 14-én d. u. esküdött örök hűséget néh. Tóth Ferenc előbb gálszécsi j. főszolgabíró, utóbb sztropkai volt kir. járásbiró és neje néh. csabai Dókus Erzsébet kedves és szeretetreméltó leányának, Idának. A polgári és egyházi kötésnél tanukul szerepeltek Berchtoldt Kázmér gróf és kis-dobronyi ifj. Isaák János földbirtokos. A polgári kötés után, melyet Dulemba Andor n.-kázméri anyakönyvvezető teljesített, a helybeli, erre az alkalomra fenyőgalyakkal feldíszített ref. templomba ment a násznép, hol Kozma Gedeon, szőllőskei ev. ref. lelkész, a menyasszony sógora, intézett az uj házaspárhoz remek szép alkalmi beszédet- Esküvő után estebéd volt a menyasszonyi háznál, hol, tekintettel a családi gyászra, szűk körben ünnepelték az uj párt. Állandó boldogság legyen osztályrésze az ifjú házaspárnak!

— Nekrológ. Antalóczi és nagy-szlatinai Antalóczy Imre lelesz-pólyáni gk. lelkész, kiérdemesült bodrogközi esperes, szentszéki tanácsos, Zemplénvármegye törvényhatósági bizottságának tagja, iró, 70 éves korában, lelkészkedésének 43. évében, f. hó 2-án Lelesz-Pólyán- ban elhunyt. — Mikor 1848. márc. 15-én felharsant százezrek ajakán a „Talpra magyar!“ hivó szava és a magyar ifjúságnak szine-java sorakozott a „szent szabadság“ zászlai alá, ő is lázas gyönyörrel rohant oda ,,hol a halált osztogatták, de a hol a dicsőség cserlombja is termett.“ Mint utászhadnagy került ki a nemzet élet-haláltusájából s azután boldog papi családot alapított az ő „mezei csendességében“ kies Bodrogközünknek a világ zajától félreeső egyik községében, Lelesz-Pólyánban. Mint az „Adalékokénak levelező munkatársa folyóiratunk szerkesztőjének nem egy útbaigazítással szolgált s mindig udvarias készséggel a Bodrogköz XV. századbeli földrajzának útvesztőjében. — Temetése, gyermekei, unokái, testvérei, a kerületi papság, a premonrei-rend több tagja, a bodrogközi róm. kát. papság nagy része, nagy számú hivő jelenléte és részvételével f. hó 4-én ment végbe. Megható gyászos emlékbeszédet Mitrovits István esperes-lelkész mondott koporsója felett. — Született Tarnókán (Zemplén vm.) 1831-ben, szerény papi családból. Mint édes atyja András — ki 1889-ben halt el 93 éves korában — mintaképe volt a papi tiszta életnek. Épp azért a vallás különbsége nélkül közszeretetben élt, valóban mintaszerű lelkipásztor sírjának emlékoszpára ráillenének a római klasszikusnak eme szavai: Semper,honos, nomenque tuum, laudesque manebunt! Áldás emlékére 1

— Az időjárás e héten újra csikorgó hideg jelleget öltött magára. A három nap és három éjjel tartott orkánszerü szél nem hozott ugyan havat, — melyre pedig utón útfélen nagy szükség volna — de éjjelenkint a 12—15 C fokos

hidegben ismét vastag jégpáncéllal födte be a folyókat, melyek pedig már teljesen megtisztultak a régebbi jégkéregtől. Leghidegebb volt ez idén a tegnapra, Júlia-napra, viradó éjjel, mikor szobáink ablakain, nemcsak a külsőkön, de a belsőkön is, jégvirágok nőttek, a hó pedig kő- keménységüvé fagyott. A lokális Falbok havazást jövendőinek.

— Helyreigazítás. A „Zemplén“ f. évi

6. számának Különfélék rovatában „Bolti tűz“ cim alatt megjelent cikkelyemben ez a kilétei: „Kozlik Lajos tanuló a petróleumot hogy hogy nem meggyujtotta,“ — úgy értelmezendő, hogy Kozlik a szerencsétlenség eredete^körül minden szándékosság, hihetően pajkosság ténye is, ki van zárva. A tűz előidézésével a nevezett tanuló neve úgy került összeköttetésbe, hogy ő volt az, a ki a tárházba belépvén — állítása szerint — a pet- róleomot már égni látta, és oltás közben kapta a kezén levő súlyos sebeket. (Levelező.)

— Fényes táncmulatság hírét adja levelezőnk Erdő-Horváti községből. F. hó Í0-én, a ref. iskola helyiségében, Kovács István községi biró mint rendező-bizottsági elnök buzgó fáradozása révén zajlott le a fényes táncmulatság. A rendező-bizottságban a más vallásuak is képviselve voltak mint rendezők s igy az egész falu népének előkelősége az értelmiséggel egyetemben szinül- tig megtöltötte a ref. iskola nagytermét, sőt még vidékről is számos vendég érkezett. A zenét a tisza-dobi „rezes banda“ szolgáltatta, mégpedig elég ügyesen és közmegelégedésre. Á tiszta jövedelem 30 korona, mely összeg a ref. iskola céljaira fog fordittatni. Köszönet a községi bírónak és rendező-társainak a szép és nemes célú mulatság rendezéséért!

— Szomorú statisztika. A rendőrkapitányság az Ujhelyben 1900-ban veszett ebektől megmart egyének statisztikáját összeállította. E szerint 34 volt a szerencsétlenül jár- tartak száma, a kiknek valamennyiét felküldött ék a budapesti Pasztőr-intézetbe és a kik valamennyien meg is gyógyultak. Ez a nagy szám intő példa lehet a hatóságoknak és a közönségnek egyaránt, hogy mennyire szükséges ebveszettség alkalmával az általános egészégügyi törvényben előirt szigorú rendszabályok megtartása és kérlelhetetlen végrehajtása.

— Esküdtbirósági tárgyalások. A sátoralja-ujhclyi kir. törvényszék, mint esküdt- biróság, legközelebb febr. hó 25-én és e következő napokon tartja tárgyalásait, melyek előreláthatóan négy napon át fognak tartani s igy még e hó folyamán véget érnek.

— Veszedelmes tolvaj elfogatása. A múlt hónap 30-án éjjel, Sátoralja-Ujhely egyik szállójában szokatlanul vakmerő lopás történt. Szántó Zsigmond eperjesi vállalkozó aranyóráját láncát é§ vagy 100 kor, pénzzel és értékes okmányokkal telt tárcáját lopta el a vakmerő tolvaj az alatt mig szobájában nyugodtan a fáradt emberek álmát aludta. Mikor reggel felébredt, vette észre, hogy kifosztották. A rendőrségnek az eset feljelentetvén, rögtön megindították a nyomozást, az ellopott tárgyakat köröztették. Ezenközben jött a kassai rendőrségtől is az értesítés, hogy ott a Széchényi-szállóban ezt a lopást megelőzőleg három nappal ugyanilyen lopás történt. Egy Kepper nevű utazó pénzét és óráját vitték el a mig aludt, úgy hogy a tolvaj, mielőtt az utas szobájába ment volna, előre belopódzott, az ágy alá bujt, és megvárta mig az utas elaludt, akkor kibújt az ágy alól kizsebelte és a belülről bezárt ajtót kinyitva, nesztelenül elmenekült. A nyomozás itt is, ott is, a buzgó igyekezet dacára eredményhez nem vezetett, mig végtére rendőrségünk Ungvárról kapta az értesítést, hogy a Szántótól ellopott aranyórát és láncott ott egy ékszerésznél valaki eladta. Az ungvári rendőrség közölvén az eladónak személyleirását, az illetőt Vass István rendőr-őrmester Sátoraljaújhelyben a Papsor utcai Makhetes korcsmában letartóztatta. Springer Hugó czeglédi születésű, tokaji illetőségű 31 éves asztalossegéd volt a letartóztatott. Országszerte ismert rovott múltú tolvaj, a ki 1893-ban a sátoralja-ujhelyi törvényszék fogházának egy földszintes helyiségéből az ablakrács kifeszitése után megszökött, utóbb aztán Erdélyben, a hol szintén több bűntett részese volt, elfogták, elítélték, úgy, hogy csak a múlt októberben szabadult ki a szamosujvári fegyházból. A furfangos eszű tolvaj eleintén konokul tagadott, hanem a bizonyítékok súlya alatt megtört és bevallotta, hogy ő követte el Kassán is, Ujhelyben is az oly merész furfang- gal kieszelt lopást és előkerült az aranyóra láncostul a Csillag-utca egy kertjéből a hó és jég alól, mint Szántó tárcája és okmányai is. Rábizonyult még egy más bűntett is a melyet december 20-án ugyancsak Sátoralja-Ujhelyben követett el, a mikor a dohánygyár melletti kis szállóból Lax galíciai kereskedőnek két teával telt táskáját lopta el s éjnek idején az ablakon keresztül megszökött. Rendőrségünk rövidesen ennyit kisütött reá; hanem, hogy a nevezetes gazember lelkiismeretét több bűn is nyomhatja, igen valószínűvé teszi az, hogy kiszabadulása óta, saját bevallása szerint, számos helyen és

Folytatás a XI. mellékleten