Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1901-02-10 / 6. szám
állanak útjában, úgy, hogy ma már valóban nem túdjuk borainkat értékesíteni. Az olasz borral — tekintve annak rendkívüli olcsóságát — nem bírjuk ki a versenyt; a házasitás következtében pe a mi boraink ára nagy mértékben csökkent. Az olasz szőlősgazda szőlőjét még nem pusztította el a íilloxera; ők szerencsés időjárás mellett mindig nagyon bő termésre számíthatnak, mert náluk a lugasrendszer divik, mivel nem a minőségre, hanem z mennyiségre fektetik a fő- suiyt, a mellett a művelés se kerül nekik sokba. Ok tehát valóban olcsón adhatják el termésüket 1 De hogyan állunk mi e tekintetben? Vessünk csak egy pillantást a mi szőlőkulturánkra. Mennyi fáradságba s mily óriási pénzáldozatba kerül az elpusztult szőlőterületek rekonstrukciója s milyen nagy költséget igényel annak fönt irtása. Milyen nagy küzdelembe kerül s mennyi pénzáldozatot kíván, hogy a már beállított sző őterületet meg- védjük a minden o’dalról leskelődő ellenség ellen. Peronospora, oidium, fakórothadás, zöldrothadás, szőlőmoly stb. egyenkint együttesen fenyegetik és veszélyeztetik láradságos munkánk jól kiérdemelt eredményét. Továbbá itt vannak az elemi csapások, melyekkel szemben tehetetlenek vagyunk ! S midőn végre hosszas gond. küzdelem, fáradság és nagy költség után szüretelünk: nincs vevő! Igen sokan az 1896. V. t.-c. alapján megszavazott kölcsönhöz folyamodtak, hogy szőlőjüket rekonstruálhassák; igen ám, de a törlesztési részletek szüret után válnak esedékessé s ha a gazda termését nem tudja eladni: elárverezik szőlőjét. Mi lesz tehát a birtokossággal, ha az olcsó vám mellett beözönlő olasz borok miatt nem tudják a termést értékesíteni ? Mi lesz a kisgazdákkal, ha ezek létíöntartása ily módon a legnagyobb veszélynek lesz kitéve ? S végül mi történik hazánk egy tekintélyes munkásosztályával, a melynek mindenhapi kenyerét a szölő- mivelés nyújtja, ha a birtokosság nem értékesítheti á termést, nem adhat munkát a népnek? Ez olyan fontos szociális kérdés, melyet a magyar nemzet föntartása érdekében mindig s minden alkalommal szem előtt kell tartanunk. Köztudomású dolog, hogy a hol a szőlészet a népnek állandó munkát ad, ott a kivávdorlási esetek ritkán fordulnak elő s a nép nem foglalkozik államfölforgató eszmékkel. A miniszteri jelentés szerint a fölujitott szőlőterület 127.000 hold; mennyi még ezen felül a szénkénegezéssel íöntartott régi szőlő s mennyi a homokon müveit szőlő I ? Minő nagy kincs fekszik ezen szőlőterületekben ! Maga az állam 1760 katasztrális holdat kitevő szőlőtelepet tart fönn, melyből 1148 hold vesszőszaporitásra s 612 hold szőlővessző gyökereztetésre s oltványápolásra van berendezve. Szőlészetre az állam évente 2,389.233 koronát fordít. Azonfelül érdekelve van az agrár- kölcsönöknél is, szavatol a veszteségekért s adó címén is sokat vészit. Nem tehető tehát föl, hogy az a kormány, mely a szőlészet rekonstrukciójához oly nagy anyagi áldozatokkal járul, hogy a bor értékesi tésének kérdését, ügyét minden vonalon előbbre vinni nem akarna s a mint eltiltotta a szőlővesz- szők és oltványok importálását annak idején, épp úgy fog módot találni arra, hogy e fontos és é- gető kérdésben mihamarább orvoslást nyújtson az érdekelteknek. De nemcsak a kormánynak, hanem magának az egész nemzetnek kötelessége oda hatni, oda törekedni, hogy boraink kivitelét megkönnyítsük. A pince-egyesületek s borértéke- sitó-szövetkezetek segíthetnének ugyan e bajon,** de a nép szegénysége miatt létre nem jöhetnek. Kettős kötelességünk tehát, hogy borainknak piacot teremtsünk. E cél elérésére egyik legfontosabb lépés: az olasz bor beözönlésénzk meggát- lása. Ha ezt most, midőn itt a alkalom, elmulasztjuk, önmaguk ellen súlyosan Hkezünk. Jövőre nézve pedig szüksé snek tartom : 1. Hogy a kereskedelmi szerződések megkötésénél az általános vámtarifa 20 arany forintos vámja minden állammal szemben föntartassék s vámkönnyítések »határforgalom« cimén se engedtessenek. 2. Ugyanily vám terhelje a mustot, cefrét, asztali és borkészítésre alkalmas szőlőt. 3. Es hogy borkivitelünknek Oroszország részére a kereskedelmi szerződésben vámkedvez mény biztosittassék. A nemzet a szőlőfelujitás terén nagy, fáradságos és költséges munkát végez ; a t. miniszter ur pedig ez ügynek mindenkor és minden irányban lelkes támogatója, igazi előharcosa (Igaz! Úgy van 1 a jobboldalon.) Csak köszönettel és elismeréssel tartozunk neki a szőlészet érdekébén kifejtett nagymérvű tevékenységéért. A jelen válságos helyzetben is bizalommal várjuk tőle a segítséget, mert meg vagyunk róla győződve, hogy ö érezvén bajaink súlyát, a leguagyobb jóakarattal és bölcseséggel fogja érdekeinket továbbra is védeni. (Elénk helyeslés a jobb- és baloldalon. Szónokot számosán üdvözlik.***) •* Ehhez a kérdéshez lapunk jövő számaiban hozzászólunk. •** Legszivesebb üdvözletünk a Tokaj-Hegyalja részéről is I Szeri. Szövetkezzünk! A szövetkezeti eszme rohamosan terjed és pedig feltartóztathatatlanul. A szomorú pénzügyi viszonyok, a nehéz megélhetés és mindinkább fokoződő drágaság csak siettetik a mind nagyobb és nagyobb körben való elterjedését. Örömmel látjuk a társadalomnak eddigi aléltságából való ébredését. A kölcsönös támogatás eszméje kezd most lábra kapni. Az önzők végtelen serege ellen az egész vonalon megindult a közös védekezés. Bárcsak teljes siker koronázná a szövetkezetek működését s uj életre keltené a mai önző társadalmat. És én reméllem is, hogy a szövetkezeti eszme teljes diadalra fog jutni nálunk is, a mint az más országokban már diadalra is jutott. Legalább a mint azt a minden oldalról jövő kedvező hírek és saját csekély tapasztalataim is bizonyít ják teljes lesz a győzelem. A »Szinna és vidéke« hitelszövetkezet rohamos fejlődése is ezt bizonyitja. Az elmúlt évben, február hó 25-én kezdette meg ez a szövetkezet működését 44 taggal s a rá következő 10 hónap alatt 88 új taggal erősbődőtt. 1900. december hó 31 én 115 volt a tagok száma 202 üzletrész jegyzéssel a mi 10,100 korona alaptőkének felel meg. Figyelemre méltó ama jelenség, hogy már ez évben, január hó első felében, 9 uj tag lett felvéve a tagok sorába. Minden vasárnap 2 — 3 uj tagot hoz a szövetkezet zászlaja alá, elvi- tázhatatlan bizonyitékul arra nézve, hogy a köznép, mely minden újítást gyanús szemmel néz, e rövid tiz hónap alatt teljesen megbarátkozott ezzel az uj intezménynyel s rohamosan sorakozik egymás mellé. Á fogyasztási és értékesítő szövetkezet létesítéséhez is Szinna egyike a legjobbaknak. Ama körülmény, hogy járási székhely, valamint az, hogy gyakori, kéthetenkinti, állatvásárral egybekötött heti vásárok helye: biztosítja a fogyasztási szövetkezet föllendülését. Nagy szolgálatot tennének az ügynek ft. Le- hoczky Éndre rk. esperes-plébános és Dely Endre körjegyző urak, ha e dolgot magukévá tennék, annál is inkább, mivel már közóhajt képez. —thy. Városi és községi ügyek. Városi közgyűlés. Sátoralja-Ujhely város képviselő-testülete f. hó 8-án d. u. tartotta rendes közgyűlését Székely Elek polgármester elnöklete mellett. Első tárgy volt: a polgármester 1900. évi jelentésének felolvasása. A terjedelmes jelentést, mely részletesen beszámol a város adminisztrációjáról, a közállapotokról, felsorolja az alkotásokat, u. m. színház, gőzfürdő, polgári leányiskola, köztemető stb. létesítését és megnyitását, és általában pedig megnyugtató képet nyújt a város vagyoni viszonyainak és gazdálkodásának, — tudomásul vették, egyszersmind egész terjedelmében kinyomatni és a képviselő-testület összes tagjainak s a rendezett tanácsú városoknak megküldeni határozták, Ugyané tárgy- gyal kapcsolatban a polgármesternek buzgó tevékenységéért elismerést szavaztak. A tanácsnak a köz- és árvapénzek elhelyezése ügyében kelt javaslatát, mely szerint ezek a pénzek a helybeli pénzintézetekbe, alap- és tartaléktőkének arányában, belyezendők el — elfogadták és határozati erőre emelték. Az igazoló-választmányba id. Meczner Gyula és Schön Vilmos dr.-t megválasztották. Hlavathy Kálmán városi volt állatorvosnak leköszönő levelét tudomásul vették és neki a város szolgálatában eltöltött kifogástalan működéséért elismerést szavaztak. — A közgyűlés, határozatából kifolyólag jövőben a vágóhídi teendőket Borcsik Gyula ny. vm. állatorvos fogja havi 60 korona díjazásért ellátni. A boglyoskai Róth Bernát-féle szőlőterületen épült uj-utca két oldalán, a háztulajdonosok hozzájárulásával, gyalogjáró építését elhatározták. A színház-utcának három méterrel való kiszélesítése ügyében megbízták a polgármestert, hogy az arra vonatkozó tervet és költségvetést annak idején bemutassa. A polgármester bejelentette, hogy Windisch- Grátz Lajos herceg a tornacsarnok mellett kö- rülbelől 600 G-ölet tevő földterületet ajándékozott a városnak s ezzel egyidejűleg az erre vonatkozó szerződést is bemutatta. Elfogadták, s a kegyes adományért jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak, mit a polgármester az ajándékozó hercegnek személyesen fog általadni. A csarnahai, r.-bányácskai és bibérczi községi utak helyreállítása ügyében a polgármester javaslatát elfogadták. A kir. honvédség köréből jött megkeresésre elhatározták, hogy a régi izr. temetőtől délre eső területen a tisztikar számára a város költ* Az már bájos dolog lesz. Szerkeégén egy tiszti étkező-helyiséget építenek, a melyre a szükséges 8000 korona költséget a városi nyugdíjalapból kölcsönzik.* Az építkezést, a bérletnek a honvédség részéről való álladó biztosítása esetén fogják foganatosítani. Ezzel a közgyűlés több kevésbé közérdekű ügy elintézése után véget ért. Referens. * Földadó-kivetés. Sátoralja-Ujhelynek 1901. évi földadókivető lajstroma elkészülvén, f. hó 1-től közszemlére ki van téve. A kiknek sérelmük van a kivetés ellen, 15 nap alatt felszólalhatnak. * Konflis. Úgy látszik, a konflis praktikus volta Uj helyben is beigazolódott, mert a tanács e héten újból három egyfogatú bérkocsira adott ki iparengedélyt. * Sarlak. A sátoralja-ujhelyi polgári leányiskolával egy fedél alatt lévő épületben sarlak- betegedós történt. Hogy a járvány az iskolába át ne hnrcoltassék: a tanítást, egyelőre 14 napra, betiltotta a polgármester. * Tarczal község régi számadásai ügyében, mely annyi huza-vona közt szinte vé- géremehetetlennek látszott már, végre a f. évi jan. hó 14-én kelt intézvényével döntött a belügyi kir. minister és az 1873—1884. évi pénztári (részben bírói) számadások felett a t. vármegye közönségének még az 1899. évi dec. 19-iki közgyűlésében hozott határozatát indokainál fogva annál is inkább helybenhagyta, mert a feleb- bezésekben, melyek egyfelől Tóth József községi biró, másfelől Sárossy Bertalan és érdektársai részéről adattak be, semmi olyas körülmény, mely a határozat és indokainak megdöntésére alkalmasnak mutatkoznék, fel nem hozatott. — Vármegyénk alispánja már intézkedett, hogy a jogerős határozat közigazgatási utón végrehajtassák. * Állami anyakönyvi statisztika. A sátoralj a-ujhelyi állami anyakönyvi hivatalnál 1901. febr. 2-től 1901. febr. 9-ig a) házasságot kötött: 3 pár; b) kihirdettetett: 3 egyén; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 11 esetben; d) elhalálozott: 5 egyén. Yármegyei Hivatalos Rész 29911/1901. sz. T. Zemplén vármegye alispánjától. A 10 főszolgabírónak és Sátoralj a-Uj hely r. t. város polgármesterének. Az italmérők kereskedői iparigazolványa, illetve vendéglői iparengedélye tárgyában múlt évi 86512 szám alatt kelt kereskedelemügyi mit nistcri intézvényt másolatban további szabályszerű eljárás céljából kiadom. Sátoralja-Ujhely, 1901. január hó 9-én. Matolai Etele, alispán. Másolat. 86512/VIII szám. Kereskedelemügyi m. kir. minister. Valamennyi magyarországi másodfokú iparhatóságnak. A fennál ó gyakorlat szerint a pénzügyi hatóságoktól italmérési engedélyt nyert korcsmák, sorházak, bor és pálinka mérések, s általában italmérési üzletek, a nélkül hogy arra kereskedői iparigazolványt, vagy vendég ői ipar- engedélyt váltanának,iparszerűleg ételeket és éleimi szereket is kiszolgáltatnak, illetve elárusítanak. Minthogy ez a gyakorlat számos visszaságra, üz letek és vendéglők üzletkörésnek összezavarására vezet s ezzel az 1884 évi XVII. törvénycikkben a vendéglői üzletekre nézve megállapított rendelkezések alkalmazását sok esetben lehetetlenné teszi; s miután továbbá ez a gyakorlat törvényesnek sem tekinthető, a mennyiben az italmérési engedélyek csupán szeszes italok kimérésére jogosítanak, s igy az ételek és élelmiszerek kiszolgáltatására, mint az italmérési jogkörön kívül álló ipari foglalkozásra az 1884 évi XVII. törvénycikk értelmében külön iparigazolvány, vagy iparengedély kell: mindezeknél fogva a jelzett, s helyesnek nem tekinthető gyakorlat megszüntetése érdekében a m. kir. belügyministerium vezetésével megbízott ministerelnök úr, s a pénzügyminister úr hozzájárulásával a következőket rendelem. — A korcs- márosok, bor, sor- és pálinkamérők, az illetékes pénzügyi hatóságtól nyert italmérési engedély alapján csupán az engedélyben megjelölt szeszesitalok kimérésével foglalkozhatnak ; — ily engedély a'ap- ján tehát semmiféle ételt, vagy élelmiszert, illetve másnemű árucikket iparszerűleg ki nem szolgáltathatnak és nem árusíthatnak. Az az italmérő, ki az ital mérésen kivűl élelmi c kkeknek keresetszerü eladásával is foglalkozni kíván, tartozik e szándékot az 1884. évi XVII. t. e. 4. §-a értelmében az illetékes első fokú iparhatóságnak
