Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1901-02-02 / 5. szám
TAN ÜGY. A Zemplén váraiepyei TaniMpilet látás romt» — Rovatvezető: Molnár Gyula. — Köziratok rovatvezetőhöz Sátoralja-Ujhelybe küldendők. A költői müvek tárgyalásával kapcsolatban a nemzet legkiválóbb írói közül kiket ismertessünk meg a népiskola növendékeivel és mi módon ? I. Egy nemzet irodalmi termékeivel, ezek létrehozóival, kiválóbb Íróinak életviszonyaival népoktatás és nevelés szempontjából foglalkozni hálás feladat; magyar költők műveiről és ezek megteremtőiről Írni, kétszeresen az. A szakbeli filozófus, a ki a katedrán ülve, vagy az Íróasztal mellett a különböző életproblémák rideg elemzésével foglalkozik s csak záradékul bocsátkozik kissé az erkölestani vizsgálatokba, talán kjcsinyléssel fogadja az e fajta állításokat. A mai kor önző szellemű gyermeke a rideg materiális irányzatnak a hatása alatt meg épen naivnak tekintheti állításomat; de nekünk paedagogusoknak, kiket már hivatásunk is ideális individumokká destinált, kiknek feladata kutatni az arany-középutat, melyen haladva jóravaló nemzedéket neveljünk a társadalomnak, semmi esetre sem szabad tennünk azt. Hiszen mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy egy nemzet életében mily fontosságúak a költői művek. Ezek képezik közös szellemi kincseinket, melyek üdülést szereznek lelkűnknek; ezek segítik elő s teremtik meg a művelődést, élénkítik a képzelmet, szélesbitik a gondolatkört; ezek vannak befolyással jóizlé- sünkre; felkeltik és ápolják a vallásos érzést s a mit legelőször kellett volna megemlítenem: fejlesztik és ápolják bennünk a polgári erények legszebbik gyöngyét, a hazaszeretetet. Ezek irányítják gondolkodásunkat, szélesbitik szóbőségünket s lehetővé teszik, hogy gondolatainkat ne csak értelmesen, de folyékonyan és szépen is kitudjuk fejezni. Egyszóval mintegy észrevétlenül átalakítják az egyént. Magnk az irók pedig, mint megannyi történelmi alakok, kik mindenkor oroszlánrészt követeltek maguknak nemzetük eseményeinek kialakulásában, élő példa gyanánt állíthatók a haza reményei elé arra nézve: mint kell a hont önzetlenül szeretni, élni s ha kell, meg is halni érte. Régi müveit nemzetek is átlátták ezt s mindenkor nagy súlyt fektettek arra, hogy az ifjúság saját nemzeti irodalmával s ennek létrehozóival megismerkedjék. A görög világban példánl Homeros műveinek hiányos tudása oly kötelességmulasztás számba ment, melyért az ifjút mindenkinek joga volt megfenyíteni, ha e mulasztás kiderült róla; s mint a milyen napjainkban a hadkötelezettség, oly állampolgári kötetezettségnek tekintette a görög ifjú azt, hogy Aeschylos történeti drámáiban az ifjúsági karban szolgáljon egy ideig. íróikat pedig mythoszi legendákkal vették körül, hogy annál inkább megkedveltessék az ifjúsággal s mintegy követendő példaképül legyenek az ifjak elé állíthatók. Elvitázhatatlan tény s nem is pazarol arra szót senki, hogy a régi legendás élet elmúlt, a viszonyok tőből megváltoztak . . . De vájjon — kérdem — feltételezhető-e az életviszonyok oly átalakulása, az ifjúság teljesen fel legyen mentve a haza, ennek nagyjainak ismerése, kegyeletben tartása alul? Lehet-e oly életet elképzelni,melyben árva és kopár, érzéketlen és sivár minden, melyben egy csalét, egy árva bokor se legyen, melynek árnyékában aranyos pillangók csillognának, madarak danája zengene? Ne legyen egyetlen oáz, egyetlen liget, melynek árnyatadó enyhéből a költészet forrásának édes csepjei buzognának fel ? . .. Ha lehet ilyen életviszony, ha elképzelhető ilyen sivár élet, akkor az Isten távoztassa el azt minden országáról s főképpen távoztassa el azt a mi közös édes anyánktól, oly sokat szenvedett draga magyar hazánkról... Mert a hol e szent kötelékek szakadnak el, ott a nemzet morális létezésének központra tartó ereje válik semmivé, ott az egész erkölcsi rend úgy zökken ki pályájából, mint az a bolygó-csillag, mely kiesve pályaköréből széthull porrá zuzottan a nagy mindenségben s testvértelenné vállva a csillagrendszer testei között, arra van szánva, hogy a sötétségben veszszen. A kor maga lehet száraz, materiális, de ez épen nem azt jelenti, hogy ezt a materiáliz- must kizárólagos uralkodó iránynyá kell tenni. Iftene Gyula, áll. isk. igazgató. (Folyt, kőv.) CSARNOK.. Ha .... Ha az ég ezer csillaga Bűvös éjjel leszállana . . . Minden fénye föl nem érne Egy sugárral a szemedbe’. Ha valami csodás jelre Minden virág egybegyülne. Szín. báj, pompa együtt lenne . . . Mosolyoddal föl nem érne. Ha az égbolt megnyílana S lehallana égi, kara Angyaloknak. Oh érne-e Annyit, mint szád egy igéje. Ha titokzatos reggelen Elpirul a menny keleten : Biborszinü fénye, lángja A te arcod ragyogása De csak volt. . . nincs . . . Élted fája Puszta . . . Lehullt éke, bája. Korágyadon, megsulytolva Sóhajtozol, porba ontva. Nagy Isten! ki igy veszted el Mit alkotál jobb kezeddel Kérlek szépen tégy még többet Döntsd romba a természetet Eget földet elsülyesztnél . . . Ennél többet úgy sem tennél, Mert e letört halvány virág Nekem több volt, mint a . . . világ. (K. Azar ) Péter Mihály. Közgazdaság. Gazdasági előadások A zemplén-vár- megyei gazdasági egyesület megbízásából a f. hóban Abonyi Károly gazd. szaktanár 5-én d. u 5—6-ig Ö.-Liszkán, 7-én „ „ O.-Liszkán, 11-én „ 4—5-ig E.-Bényén. 14-én „ „ Takta-Szadán, 16-án „ „ Takta-Harkányban tart gazdasági előadást, Fedák István e. titkár pedig 11-én d. u. 5—6-ig Tolcsván, 20- án „ 4—5-ig‘ Tarczalon, 21- én „ 4—5-ig Tokajban, 23-án „ 2—4-íg Trauczonfalván, 25-én „ 4—6-ig Tisza-Luczon tart előadásokat. Az előadások tárgyai a gazdasági cseléd- és segélypénztárról alkotott törvény ismertetése és azon hiányok szanálása, melyek a község, vagy vidék gazdálkodási körében tapasztalhatók. Városi és községi ügyek. Honvédtiszti étkező, a Sátoralja-Ujhelyben állomásozó honvéd parancsnokság folyamodott a pnlgármesteröez egy tiszti étkező felépítése iránt. — Polgármesterünk a dohánygyárral szemben lévő, a régi izraelita temető mellett fekvő terülerer jelölte ki e célra. Ez az építkezés nem fog újabb terhet róni a városra mert a megajánlott évi bérösszeg a befektetés kamatját behoza, * Utcaszabályozás. Ä vármegye törvény- hatósága a főorvosi lakás újból leendő építését rendelvén el, a polgármester ezzel kapcsolatban a Bercsényi-utca rendezését látta szükségesnek, mire nézve a bizottsági bejárást már megtartotta. * Vadászati jog bérbeadása. Ujhely város vadászterületének bérbeadása ügyében a m. hó 31-én tartották meg az árverést. Legtöbbet Ígérők Réz Gyula és az újhelyi vadásztársaság nevében Pfeiffer Gyula. Hogy a két ajánlattevő közül, a kik között csak 10 korona különbség van, ki kapja meg a vadászterületet: a fölött a képviselőtestület fog határozni. * Sertészárlat Ujhelyben. Tegnap Uj- helyben egy faluról behozott sertés elhullott. Felbontásánál az állatorvosok sertésvészt állapítottak meg, minélfogva Ujhelyre a sertés-zárlatot, melyet csak a múlt decemberben oldottak föl, a hatóság 30 napra ismét elrendelte. * A ladmóczi körjegyzőségből 1900 ban Amürikába kivándorolt 47 egyén; visszajött 16. — A ladmóczi anyakönyvi kerületben bejegyeztetett 1900-ban születés 34, halálozás 84, házasság 16. * A szinnai anyakönyvi kerületben 1900. év folyamán 253 születés, 140 elhalálozás és 50 házasságkötés történt. * A tőke-terebesl anyakönyvi kerület 1900. évi anyakönyvbe születés 184, házasság 40, halálozás 96 jegyeztetett be. * Anyakönyvi statisztika. A varannai járás anyakönyvi kerületei születési, házassági és halálozási bejegyzéseinek 1900. évi kimutatásából közlik lapunkkal, hogy a varannai anyakönyvi kerületben volt születés 129, házasság 29, halálozás 82, — a v.-csemernyei kerületben: szül. 225, ház. 43, hal. 140. — a n.-dobrai kerületben : 128, 33, 57, — a hrabóczi kerületben 137, 26, 79, — a sókuti kerületben: 130, 28, 102, — a mogyoróskai kerületben: 72, 22, 72, — végre a szedliszkei kerületben: 140, 34, 73. * A józse ffalusi körjegyzőségből jelentik 1900. évről, hogy született 105 egyén, meghalt 63 egyén, házasságot kötött 18 pár. Vármegyei Hivatalos Rész Zemlén-vdrmegye központi vdlaszmdnydtól. 271. szám./kpv. 1900. Hirdetmény, Zemplénvármegye központi választmánya közhírré teszi, hogy az országgyűlési képviselő választók 1901. évre érvényes névjegyzéke az 1899. évi XV. t.-c. 150. §-a alapján egy példányban a belügyminisztériumhoz felterjesztetett, egy példányban a vármegyei levéltárban elhelyeztetett egy példányban SátoraljaUjhely város s az érdekelt községeknek megőrzés végett kiadatott, s egy példányban a választók használatára minden választókerület székhelyére nézve illetékes kir. közjegyzőnél elhelyeztetett. A sátoralja-ujhelyi és kitály-helmeczi választó-kerületek névjegyzékei a sátoralja-ujhelyi, a tőke terebesi és nagymihályi v. kerületek névjegyzékei a nagy-mihályi, a homonnai v. kerület névjegyzéke a homonnai, az o,-liszkai, mádi és megyasszói v, kerületek névjegyzékei pedig a tokaji kir. körjegyzőnél helyeztettek el. Á központi választmány végül közzéteszi, hogy a községeknél levő névjegyzéket az illető város vagy község lakosai mindenkor betekinthetik, illetőleg díjtalanul lemásolhatják, vagy lemáso tat hatják, mire a már megfelelően utasított elöljáróság nekik kívánatra időt s alkalmat nyújtani köteles — és, hogy a kir. közjegyző az őrizetére bízott példányból egyesek részére kiszolgáltatandó másolatokért, kivonatokért, bizonylatokért, hitelesítésekért a szabályszerű dijakat felszámíthatja. Kelt Zemplénvármegye központi választmányának Sátoralja-Ujhelyben az 1900. évi decem bér 28-án tartott ülésében. Staut József s k., Matolai Etele s. k., a kpv. jegyzője. alispán, mint a kpv. elnöke. 217/rk. 901. S.-A.-Ujhely rendó'rkapitdnyi hiuatala. Körözés. Folyó hó 27 én este a sátoralja-ujhelyi vasúti nagy állomástól a »Bock« szállodáig Braun Dávid kereskedő tulajdonát képező, fekete bőr kézi utazó táska a szánkáról elveszett, vagy el- lopatott. A táska tartalma volt: 1 asztragán sapka, egy bőr légpárna s egyébb fehérnemű. Felhivatnak a hatóságok, hogy ha valaki a fent nevezett tárgyakat áruba bocsátani, vagy elzálogosítani akarná vagy esetleg elzálogosította : arról e hivatalt a tárgyak lefoglalása után értesíteni szíveskedjenek. Sátoralja újhely, 1901. január hó 30-án. Rendőrkapitányság. 19. sz./B. 901 S.-A.-Ujhely rendőrkapitányi hivatalától. Körözés. Jávorszki Jenő sátoralja-ujhelyi lakos kárára az »lpar-kávéház«-ból f. hó 27-én egy kávé barna szinü sötét barna prémes galléru, szürke kockás bélésű, rövid téli kabát 16 korona értékben ismeretlen tettes által ellopatott. Felkéretnek a hatóságok, hogy ha valaki ezen kábátot áruba bocsátani vagy elzálogosítani akarná vagy elzálogosította: arról e hivatalt a téli kabát lefoglalása után értesíteni szíveskedjenek. Sátoralja-Ujhely, 1901. január hó 30 án. Rendőrkapitányság. Al szerkesztő póstaja W. I. — Erdőbénye. 1. Az alakuló közgyűlés tartását bo kell a tárgysorozattal jelenteni a tokaji járás fő- szolgabirájának. A kérvényre 1 kor. bélyeg teendő. — 2. Az alakuló közgyűlés jegyzőkönyve az alapszabályokkal egész trejedelmóben felküldendő, a főszolgabíró utján, a vármegye alispánjához, a beliigyministeriumhoz való felterjesztés céljából. Az alapszabályok 4 póldáuyban állitan- dók ki és 1—1 kor bélyeggel ellátandók. A gyűlés jegyzőkönyve bólyegmentes, a főszolgabíróhoz és a iniuisterhez intézendő kérvényre szintén 1—1 kor. szükséges. — 3. Az illetékszabályok 14. tétel p) pontja értelmében, ha a kifogásolt összeg 100 koronát meg nem halad, 30 fillér, ha pedig meghalad, 72 fillér bélyeggel látandó el a közigazg. bírósághoz beadandó fellebbezés. A mellékletek, ha már bélyeggel el vannak látva (mint az eredeti okmányok), akkor mellékleti bélyeg alá nem esnek; ellenkező esetben pedig, ha a tartozás 100 koronát meg nem haiad, 20 ül- lór; ha meghalad, 30 fillér mellékleti bó yeg alá esnek. Sztropkai levél. Lekésett. Jövő számunk hozza. V. B. Közölhetetlen. Láncra vert rabszivót a lant pengetésétől tegye szabaddá! Sz. J. — Homonna. Közöljük a jövő számban. Részvét-leveleket átadtuk a szerkesztőnek. Felelős szerkesztő : Dongó Gyárfás <3-ó z a. Kiadó-tulajdonos: Éhlort Gyula,
