Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1901-01-20 / 3. szám
val, ez utóbbi győzvén, marad. A birhatót — hogy Vörösrnartyból citáljunk — eladta álom- pénzen. Jól tette. A dicsőséges szinipályán művészi babérok teremhetnek számára. A babért ne adja a babért! A másik fényes siker a kedves direktrixné, H. Serfözy Etel, nevéhez fűződik. Őt láttuk e héten háromszor A babá-ban kétszer volt páratlan Lancelot s mint ilyen vezette az előadást, „Szegény Jonatánéban pedig ő volt Molly, ra- gyogtatva nemcsak dúsgazdag öltözékeit, de lágyan, behizelgően, ellenállhatatlanul csengő szopránjának szinpompáját is. Amilyen erőtelen jelenségnek tűnt fel népszínműben a szilaj, szinte duhaj szivverésü népdalok interpretálásában : olyan helyettesithetetlen, perfekt és művési svádáju tehetségnek mutatta be magát a lágy, a pajkos és a bájos operet-zenébe lelketöntő áriák megszólaltatásában. Itt van ő igazán elemében. Bár ne lenne őneki Hamupipőke a népszínmű múzsája sem! így is a triásznak (Gönczi Bella és Rá- tonyi Tilla között) ő a feje. Tisztelettel emelünk kalapot előtte, — mint Halasy direktor előtt is, ki a „Szegény Jonatán“ megteremtésében művész-eszközökkel dolgozott. A két hét tapasztalata feljogosít nem csak hinnünk, de bízvást kimondanunk, hogy a Halasy társulata ritkítja párját ma a provincián. Nem tartjuk álomhüvelyezésnek azt a jövendőmondást sem, hogy művészi nívón állottj színészt Ujhelyben volt az öreg Latabár alatt, a színigazgatók Benjáminja, Halasy alatt lesz. Örvendetes tapasztalatunk végesvégül, hogy a nagyérdemű közönség is, mely napról-napra előbbkelően áldoz és tömegesebben hódol Tália oltára előtt, segitni fog abban, a mi nélkül nem lehet abszolút siker — az igazán nagy anyagi áldozatokat hozott igazgató finánciáiéinak jóra fordításában! Referádaink itt következnek: * Szombaton, január 12-én, bérletszünetben, végre előadták „A babát“ telt ház előtt. — Az újság ingere meg Gönczi Bella jó hire voltak a vonzóerők. Sem az egyikben sem a másikban nem csalódott jóhiszemű közönségünk. — „Bellababa“ kedves színpadi jelenség, nemcsak üde hangja, de az is, hogy érthetően énekel, meg invenciókban kifogyhatatlan pajzán kedve is beiktatták közönségünk rokonszenvébe! Szeretetreméltó baba, kinek párját keresni kell a vidéken. — Halasynét (Lancolot) ma láttuk először temperamentomához illő szerepben. Énekszámai mint játéka is teljes elismerésben részesültek. — Halasy (Hilárius) a feltörült szemöldökű, ágáló, különben pedig a rövidlátósága révén ferdébbnél ferdébb helyzetekbe botló, pompásul mulattató automata-baba-gyáros szerepét kitünően adta. — Jakab (Maximin) erőteljes, szép baritonja teljes sikerrel érvényesült énekszámai ban. ■— Az egész előadás oly perfekt volt, gyönyörködhetett volna benne nemcsak Komjáti direktor, ki Debreczenből jött meghallgatni a baritonistát, hanem az egész civis-metropolis. Vasárnap, január 13-án, ismét „A baba“ c. operet ment, szintén telt. és lelkes ház előtt. — Gabányi L. (Loremois gróf) és Rédey (Chanterelle gróf) kitűnő két vén bolond volt. — Délután „A falu rossza“ igen gyér számú közönség előtt, lagymatag előadásban. Hétfőn, január 14-én, félhelyárakkal a „Cigánybáróit félig telt ház előtt, a mi nem illet a szép Rátonyi Tillához (Szafíi), a kinek Szaffijához hasonlót még nem láttunk ebben a században; persze, hogy a Hegyi Aranka cigányleányát, mely dalban, táncban non „plus ultra“, a mult században láttuk. Rátonyinak csak az utolsó felvonásbeli toaletje ellen van kifogásunk. Az olyan intelligens színésznőnek, mint ő is, tudnia kell, hogy kell a darabhoz öltözködnie. — Rédey (Barinkay) most jutott először neki való szerephez. Ki is tett magáért. Régen láttunk oly jó Barinkayt, mint volt az övé. — Gulyás (Zsupán) gyenge alakítást hozott a színre, de nem is várhattunk mást egy lázas beteg színésztől, kit a gyengén fütött öltözőnek jéghideg folyosója betegitett meg. Biz’ annyi már tudott dolog, hogy azok a füthetetlen folyosók ott az öltözők körül el vannak puskázva. — Jakab (Gábor diák) toborzó dala gyújtott. — Halasy (Carneró) mintalak igen jó, de játéka kedvetlen. — Bérezi Marival (Cipra) a jósdalt megismételtették. — Latabárné (Mirabella) Nagy Margit (Arzéna) Szentiványi (Ottokár) sikerrel játszottak. Kedden, január 15 én, másodszor a „Könyvtáros“ kis közönség előtt, kedvetlen előadásban. Szerdán, január 16-án, a „Szegény Jonatán“ c. hatásos operett, mely a sok sikerült előadás közül eddig a legsikerültebb volt itt. Kiállítás, szin, csoportjelenet stb. stb. mi kívánni valót sem hagyott maga után. A direktor-párnak (Halasyné : Molly’, Halasy : Tripp Jonatán) elismerésünket fejezzük ki mi is felülegül a rengeteg tapsra, miben részük volt. Molly gyönyörű éneke, szép játéka, Ízléssel és magas elegánsával tündöklő toaletjei pompásul szolgálták ki az illúzió igényeit, énekszámait rendre meg kellett ujráznia, úgyszintén Trippnek is. — Rátonyi Tillának (Hariet) ma szintén, jó napja volt, hangja is jobban érvényesült, no meg észbontóan szép doktriksz volt. — Rédey (Van- dergold) az életunt milliomosban nagyon jó volt. — Gabányi László ki minden áldott este játszik (az áldatlan vasárnapokon még délután is,) ma is igen jól játszott, még énekelt is. Mondhatom a leghasználhatóbb tagja a társulatnak. A többiek kis szerepeikben járultak hozzá az est sikeréhez. Csütörtökön, jan. 17-én, „Folt, amely tisztit“, hires spanyol dráma ment félig telt ház előtt. — Rápolthy Katinka (Matilde) első fellépte volt ez. Osmerjük tavalyról Kunhegyiék- től, szerettük is; akkor barna parókája jobban illett a spanyol szépség egyéniségébe, mint most a szőke. Matilde jeles ábrázolója ezelőtt két évvel Gazdy Aranka még élénk emlékeinkben él, oly Matildét még egyet nagy darab földön hiáha keresnénk. A Rápolthy Katinka Matildeja hogy oly érvényre nem jutott, mint kellett volna, partnere a hibás, bár voltak nagyon jó jelenetei, mikért a publikum elismeréssel adózott. Volt kihívás elég, hódolói egyikétől szép csokrot kapott. — Gyurmann Alice (Enriquetá) megtestesült szende rósz volt — olyan Enriquetát mint ő volt még nem láttunk. — Tisztességes sikert ért el Gulyás is (Don (Justó) szerepében figyelemre méltó ; buffó szerep nem való neki. — Krasznay (Fernandó) bizony nagyon gyenge ábrázolója volt Fernan- dónak. — Erdélyi G. (Donna Concepcion) Rákos (Don Lorenzó) Kovács (Julio) megáll- ták helyüket. Pénteken, január 18-án, félhelyárakkal „Szulamit“ egészen telt ház előtt, korrekt előadásban. — Rátonyi Tilla és Jakab voltak a telt ház mágnesei. Szombaton, jan, 19-én, az izraelita női jótékonyegyesületnek farsangot nyitott bálja miatt szünet. Ma: d. u. 3 órakor félhelyárakkal „Csipke Rózsika“, este fél 8 órakor, rendes helyárakkal „Boszorkány vár.“ Heti műsor. Hétfő: Cifranyomoruság (félhelyárak.) Kedd: Bölcső (Újdonság. Itt először.) Szerda: Szép Heléna. Csütörtök: Sabin nők elrablása. Péntek: Boszorkányvár (félhelyárak.) Szombat: Görög rabszolga. a ; b. Irodalom. Az „Adalékok Zemplán-vármegye Történetéhez“ c. folyóiratunknak jan. havi füzete még mindig tartó teknikai okok miatt, f. hó 25-én hagyja el a sajtót. A kiadóhivatal. A „Nagy Iván“ családtörténeti értesítő (szerkeszti Komáromy András dr. a Magyar Tudományos Akadémia lev. tagja és Pettkó Béla a M. Történelmi, a M. Heraldikai és Genealógiai Társulatok igazgató-választmányának tagja) III. évfolyamába lépett az 1Q01. jan. 1-ével. A „Nagy Iván“ hézagot pótló tudományos folyóirat és méltó arra, hogy a esaládtörténelem iránt érdeklődő müveit magyar közönség támogatásával a szakirodalomban maradandó helyet biztosítson magának. A „Magyar Iván“ szakadatlanul folytatja a Királyi Könyvek-ben, a törvényhatóságok levelestáraiban, úgyszintén a nyilvános gyűjteményekben őrzött címeres nemes levelek ösmer- tetését; hasznos szolgálatot tevén ezzel úgy az egyes családok,nak mint általában a heraldikai szakirodalomnak. Az 1754—55. évi országos nemesi összeírásból eddigelé 20 vármegye nemességének pontos névjegyzékét közölte a „Nagy Iván“. Az egész konskripció, bár vázlatos, de legalább külső vonásaiban hü képet fogja adni a XVIII. századbeli magyar nemzetet alkotott kiváltságos társadalmi osztálynak. — A „Nagy Iván“ most megjelent II kötetében összesen 35 régibb és újabb magyar nemes család története és leszármazása foglaltatik 26 cimerrajzzal, a melyek jobbára az eredeti adománylevelek, vagy hiteles pecsétlenyomatok után pontosan készültek, Egyes dolgozatok valóságos monográfia számba mennek és kivétel nélkül hitelt érdemlő forrásokon, többnyire eredeti okmányokon alapulnak. „Hivatalos Ertesitő“-je pedig, melyben a m. kir. belügyministerium, mint legfőbb nemesi hatóság részéről régi nemességek elösmerésére, pröledi- kátumok igazolására, ősfák hitelesítésére kiadott határozstokat közli — mintegy az élő nemesség nyilvántartásának tekintendő. Tárca rovatunkban jövőre is közérdekű, heraldikai és genealógiai közleményeket, könyvismertetéseket és más szakba vágó dolgozatokat ad. Folytatja az országban elszórtan lévő ösmeretlen címeres levelek és leszármazási adatokat tartalmazó Halotti Beszédek sorozatát és a lehetőségig nagyobb tért nyit a fölöttébb hasznosnak bizonyult Kérdések és Feleletek számára A „Nagy Iván“ augusztus és szeptember kivételével ezután is havonkint fog megjelenni, 3—4 nyomtatott Ívre terjedő füzetekben címerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Előfizetés a régi marad : évenként 10 korona. A „Nagy Iván“kiadóhivatala Budapest, I. kor., Vár, Országos Levéltár. Melegen ajánljuk a „Zemplén“ t. közönségének szives érdeklődésébe és pártfogásába. A „Vasárnapi Újság“ január 6-iki száma harminc képpel s a kővetkező tartalommal jelent meg : »Gróf Zichy Géza« (arcképekkel). — .Gróf Zichy Géza mint ember.' Dr. Závory Sándortól. — Költemények : „Téli vers * Lévay Józseftől; .Tóth Klára.' Calamustól. — Regónytár: »A szentandrási biró fia * Elbeszélés. Irta Jókai Mór. (Linek Lajos rajzaival). — ,A lovagló mester.' Elbeszélés az amerikai életből. Irta F. W. Wharton Angdból iorditotta S. A. (képekkel). — »Koko ' Elboszólós Ina Vértesi Arnold. — .Az uj országház falfesjmöeyei* (képekkel Dudits Andor és Krieseh Aladár falfestményei után). — „Lakott vi lágok." — „Lefőzte a bárőt.* — jDólafrikai képek“ (eredeti fényképfelvételekkel a transzváli háborúból). — „Pauli Rikhárd* (arcképpel). — „Két festmény Innocent. Fe- renctől* (képekkel). „Épület fölemelések a Margitszigeten“ (képekkel). — Irodalom és Művészet. Közintézetek ós Egyesületek, Sakkjátók, Képtalány Egyveleg, stb. rendes hoti rovatok. — A Vasárnapi Újság előfizetése ára negyedévre négy kor., a „Politikai Uj(Íonságok“-kal és „Világkróniká“- val együtt hat korona. Megrendelhető a Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest IV. kér. Egyetem-utca 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, legolcsóbb uj- sá; a magyar nép számára, félévre 2 korona 8J Üllór. Czimbalmozók figyelmébe. A nagykedveltségnek örvendő »Cimbalom Szalon* folyóirat 3-ik és 4-ik száma megjelenvén az ismét szép és szórakoztató füzetet nyújt eióüzetőinek és a cimbalom hangszer kedvelőinek ; mert a szerkesztő Erdélyi Dezső-cimbalom tanár átiratai oly eredetiek, hogy azokat valóban élvezettel játszhatja minden cimbalmozó. A 3. füzet tartalma 1. Sir az erdő 2. Csantavóri kis bicska. 3. Álom volt a mi szerelmünk 4. Bujdosik a kedves rózsám- 5. Túl a Tiszáu és 6-ik Magyar Ábránd. A fonóba szól a nóta és a Miért is szeretlek oly nagyon dalok felett. A 4 ik füzet tartalma 1. Rózsabokor, de árva, 2. Nincsen a királynak, 3 Cigány Panna. 4 Rózsabokorba jöttema világra 5. Fösvény az ón uram szörnyen (3. Fekete szem éjszakája. 7. Schubert Jekezző 8. Chopin Jmpromtir Előfizetése negyedóvenkint egyes szám ára 1 korona 20 fillér. Előfizethetni legcélszerűbben postautalványon a „Cimbalom Szalon« kiadóhivatalában Budapest, Károly- körut 8, sz. Egyesületi élet. Polgártársak! A kassai kereskedelmi és iparkamara érdemes titkárának, Deil Jenőnek, aláírásával vettük és adjuk a következő szózatot : A törvényhozás bölcseségének köszönhetjük az 1900. évi XXV. törvénycikknek megalkotását, mely megszünteti azt az abszurd állapotot, hogy a külföldi utazó kereskedő és kereskedelmi utazó hazánkban nagyobb jogokat élvezzen, mint saját hazájában. ,j A kereskedelmi utazó Ausztriában csak a szakbavágó iparost és kereskedőt keresheti fel, mig nálunk a fentidézett törvény életbeléptének napjáig végig házalhatja az orsságot faluról falura, városról városra, házrul házra, csa'ádról családra és elszedheti az adóteher súlya alatt összegörnyedő helyi iparosunk és kereskedőnk elől a megrendelést, elveszi mindennapi kenyerét, lehetetlenné teszi megélhetését. Polgártársak ! Ne türjük többé ezt a borzasztó állapotot. Az általános üzletpangás idejében ne űzzön belőlünk gúnyt az idegen. Állítsuk fel a vámsorompót házaink, lakásaink előtt ! Addig is míg a kereskedelmi minister úr megjelöli a törvény életbelépésének napját, védekezzünk az idegennel szemben és tiltsuk ki házainkból, lakásainkból a kereskedelmi utazókat, avigéceket, a legveszedelmesebb házalókat, kik a törvény által nyújtott kegyelmi időt kihasználva sáskamódra lepik el az országot, hogy még egyszer nagy, vészes aratást tartsanak. Polgártársak! Űzzétek el a vigéceket és védjétek meg a helyi iparosok és keres kedők százait, A dalosok mulatsága. A „sátoralja-uj- helyi dalárda“ a f. hó 10-én tartotta dallal és tánccal egybekötött szokásos havi mulatságát. A kedves alkalomnak látogatottságát és fényét ezúttal emelte, hogy a vármegye székháza nagy termében tartották. Vacsora közben és után a dalosok sok tapssal jutalmazott karéneket adtak elő, azután hozzájuk méltó fiatalos kedvvel és animóval neki láttak a táncnak és, dicséretére a fiatalság kitartásának, a hajnali órákig táncoltak. Nyilvános köszönet. Weinberger Dávidné úrnő 20 koronát Perlmutter Sámulné s Wilhelm Henrikné úrnők pedig egy egy ingyen ebédet adományoztak az izr. népkonyhának.
