Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1901-06-23 / 25. szám
koztunk, a himnuszt énekeltük, — bevégezvén gyűlésünket délután 2 órakor. * Félhárom órakor ismét összegyűltünk, hogy komoly munkánkat, azaz szellemi ténykedéseinket a testi kívánalmakkal váltsuk föl. Az étkezés a gyűlési teremben volt, ugyancsak szor- goskodniok kellett a buzgó rendezőknek, hogy a bankettre megjelent 140 embert elláthas- nak; minden pedáns rendben' ment végbe s minő fönséges, lukulusi lakoma — 1, mond egy koronáért. Hogy miként lehetséges ily potom áron, ily sok embernek s oly jó ellátásáról gondoskodni, elmondom. A varannói derék tanítótestület hetekkel ezelőtt e célból hangversenyt rendezett, melynek tiszta jövedelmét az előieges kiadásokra fordította, a főzéshez fogadott 2 szakácsnőt s két külön konyhán készültek a meleg ételek, a körülbelül 50 tálon felszolgált finom tortákat süteményeket a kedves hölgyek megelőző napon készítették; a remek borokat Malonyay Tamás szolgabíró úr ajándékozta, — a fölszolgálást hölgyek végezték. Hála és köszönet Udvardy Viktorné, Guzeó Ferencné, Sztanko Margit, Zseltvay Ida, Bogovich Anna, őnagyságáéknak, Malonyay Tamás úrnak s mindazoknak egyenkint és összeségben, kik nem kímélve a roppant fáradtságot, bennünket oly igaz magyar vendégszeretettel fogadtak. Az ebéden résztvett a város intelligenciájának szine-java. — Az első fogás után fölemelkedett Dioszeghy János főszolgabíró s éltette a bölcsen uralkodó, jóságos Királyt. Mathiász József a közoktatásügy lelkes vezérét Dr. Wlas- sics ministert éltette. — Malonyay Tamás a tanítók kezébe látja letéve a haza sorsát, poharat emel a felvidéki kör tagjaiért. — Beregszászy István élteti Diószeghyt és Malonyait, mint a járás két oly főtisztviselőjét, kik ritka energiával támogatják a tanügyet. — Zseltvay Bogdán midőn élteti Beregszászy tanfelügyelőt, kéri az egek urát tartaná meg őt számunkra, itt a vármegyében továbbra is. — Andrejkovies Pál a varannai áll. isk. gondnokság elnöke Pereszlényi István elnök boldogságára ürité poharát. — Lőrinczy János a magyarosodás terjesztésének harcosait, a tanítókat élteti. — Füzesséry Pál élteti az ország összes tanítóit. -— Vas József köszönetét mond a rendezőségnek. — Beregszászy István kiemeli, hogy a tanügyi állapotok előrehaladásában az iskola és egyház kar- öltött munkássága mennyire szükséges, poharat emel a felvidék hazafias papságáért. —- Malonyay Tamás hálaórzetének ad kifejezést, midőn Salgó, Zseltvay és Lotényi, továbbá a gyűlésen jelenlevő egykori nevelőjének, irányában tett fáradozásukért köszönetét mond. — Guzeó Ferenc élteti a kör újból megválasztott elnökét Mathiász Józsefet. Sok volt még a szebbnél- szebb dikció, — de már szives türelmükkel visz- szaélni nem akarok. Ebéd végsztével cigányzene mellett kivonultunk a közeleső „Mulató-ligeU-be, hol kezdetét vette a mulatozás, táncz ; itt tartatott meg a tréfás tombola játék, melynek jövedelme 96 korona, ez összeget a varannói tantestület 4 koronával kipótolta, s a 100 koronából juttatott az országos Tanitók-IIázának 50 koronát, az Eötvös alapnak szintén 50 koronát. A hasznos munkával s a kellemes szórakozásban eltöltött nap emlékét sokáig nem feledjük. László. Évzáró vizsgálatok. Az alsó-breczkii áll. s. közs. elemi iskolában az évzáró vizsgálat f. hó 17-én tartatott meg Révy Géza Viktor műszaki tanácsos neje a „Bodrogközi jótékony-nőegyesü- let II. kér. elnökének és Marossy Antal dr.-né e. pénztáros diszelőlülésök mellett. Mailáth József grófnét, ki szintén eligérkezett a vizsgálatr.i, a zivatar B.-Szerdahelyt tartóztatta, mit is a vizsgálaton ott volt 150 főnyi úri és közérdekeltség sajnálattal fogadott. — Révy Géza Viktorné úrasszony az évzáró vizsgálaton felmutatott igen szép iskolai eredményért meleg elismerését fejezte ki Berecz Károly tanítónak, kit ez alkalommal a községi gazdák, a szülék, élükön a bíróval, abból az alkalomból is üdvözöltek, mert itten való tanítóskodásának huszonötödik évét most töltötte be. Vizsgálat után a nőegyesület részéről az elnöknő és Mók Ferencné n. e. tag a vizsgálaton jelen volt 49 növendék közt sok értékes ajándékot (ruhaneműt, könyveket stb.) osztott ki. Áldja Isten a hazafias, humánus egyesület fenkölt szellemű és lelkületű vezetőit 1 rl. — A b.szerdahelyi állami fi- és leányiskolában az évzáró vizsgálatot Damjanovich Ágoston gör. kát. lelkész és Messerschmiedt Géza rk. káplán gondnoksági tagok elnöklésével folyó hó 20-án tartották meg. Az eredmény szép volt, a mi Polányi Rózsika és Polák József érdeme. Ugyancsak nagyon sikerült a kézi munkakiálli- tás, a mely úgy a munkák nagy számánál, mint az összeállítás harmonikus egységénél fogva nagyon kellemes benyomást tett a nézőre. A bőd-, rogközi nőegyesületei özv. Szerviczky Ödönné úrasszony képviselte, s az egyesület által ajándékozott jutalomkönyveket és mézes bábokat a jó tanulók között kiosztotta. {dm.) — A sátoraljaújhelyi statusquo izr. hitk. elemi iskola évzáró vizsgálatainak rendje: Június 20-án d. e. 8—10 a vegyes II. o, 10—12 a III fiúosztály, d. u. 2—3 az egyesített III/IV. leányosztály, 3—5 a IV. fiúosztály vallástani vizsgája. — 23-án d. e. 8—41 a vegyes I. o. — 24-én d. e. 8—11 a vegyes II. o., d. u. 2—5 az egyesit. III/IV. 1. o. — 25-én d. u. 2—5 a III. fiú o. — 26-án d e. 8—11 a IV. fiú o. viszgája. — 27-én d. u 1/sb órakor tornavizsga, ének- és szavalattal, kézimnnka kiállítással és a jutalmak kiosztásával egybekötött záróünnep. Iskolai értesítés. A helybeli aut. orth. izr. hitközség elemi népiskolájában az ez évi nyilvános évzáró vizsgálatok következő sorrendben tartatnak meg. F. hó 26-án d. e. 8 órától kezdve lesz az I—II., d. u 2 órától a III—IV., 27-én d. e. 9 órától az V. osztály vizsgálata, melyekre a t. szülőket és tanügybarátokat tisztelettel meghívja, az iskolasszék. 2541/1901. Tf. sz. Zemplénudrmegye kir. tanfelügyelősége. Ujváry Béla és Göőz József dr. „Tanítók Tanácsadója“ címen könyvet Írtak, mely a tanítók különféle jogviszonyaiban katonai-, adóügyi, fizetési és nyugdíjügyeiben részletes áttekintethető tájékozást nyújt, s alkalmas arra hogy a fenti kérdések kellő megvilágítása által azokra nézve a hivatalos eljárást is egyszerűbbé és gyorsabbá tegye. Nevezett könyvet Ujváry Béla és Göőz József dr. adják ki. Népt. Lapja szerkesztőségében, Budapest. II. kér. Ostrom utca 17. sz. Ára: 2 korona 60 fillér - kötve 3 korona. Miután e könyvecske úgy az elemi felsőnép és polgári iskolai tanítók, valamint a kép- zedei tanárok fontos ügyeinek elintézésénél kitűnő kalauzúl használható s abban bármely ügyre vonatkozó eljárás tisztán világosan meg van, — a szóban levő könyvet megvételre a legmelegebben ajánlom. Sátoralja-Ujhely, 1901. június hó 18-án. Beregszászy István, kir. h. tanfelügyelő. Közgazdaság. A szőlő peronosporája — A legjobb eljárás a betegség ellen való védekezésre. — Á magyar-óvári m. kir. gazdasági akadémiával egybekötött „Növényélet és növénykórtani állomás“ tudós tanárainak vezetése alatt már három éve kísérleteket folytat a peronospora ellen való védekezés terén, az ajánlott különféle védekezési anyagokkal, Az eredményt a „Kisér- letügyi Közlemények“ cimü hivatalos folyóirat tette közzé. Az eddigi kísérletek az általánosan használt rézgálic és égetett mész keverékkel szemben előnyösnek mutatták be, a már hazai gyártású Aschenbrandt dr.-féle „bordói-port“. A kísérletek hosszú leírása után a Aschenbrandt dr.-féle „bordói-por“ előnyeit a hivatalos kiadvány a következőkben összesíti: Lássunk egy kis összehasonlítást a házilag készült rózgálic-keverék és a Aschenbrandt dr.-féle „bordói-porból“ készült permetező-anyag között, csak a tulajdonságokat véve figyelembe. A házilag készült rézgálic-keverék készítése határozott ügyességet és szakismeretet igényel s csekély hibával, melyet a permetező anyag elkészítésénél elkövetünk, igen érzékeny károkat okozhatunk. A készítés körülményessége hátráltatja a munkát, sok időt vesz igénybe s ha megmarad, használhatatlanná válik. Az ajánlott lemérési módszerek szerint elkészített oldat soha sem megfelelő s különösen ha nagyobb mennyiségűt készítünk, a legnagyobb valószínűség szerint maró hatású lesz. Minden kg. rézgálicra 1 kg. égetett mész van számítva! Vájjon lemérik-e a szükséges mennyiséget? A legtöbb gazda nemi De tegyük fel, hogy pontosan lemértük. A jól kiégetett mész könnyebb s belőle több megy 1 kg. súlyra, mintha vannak közte félig kiégetett vagy egyáltalán ki nem égetett darabok, a melyek a vízben nem oldódnak. A mész kiégetési fokát úgy ránézve nem lehet meghatározni, s igy a gazda nem képes megítélni, vájjon adta-e a szükséges mennyiséget az oldathoz. Nagyobb mennyiségű oldat készítésénél, a hol 50—100 kg. meszet használunk fel, a legjobban kiégetett mésznél is marad oldhatatlan mészkő vissza. A legtöbb gazda, különösen a kisbirtokos nem is használ égetett meszett, hanem oltott meszett. Lemérésről szó sincsen, csak úgy tesz bele egy pár kanállal s az oldat színéről határozza meg ennek jóságát, Hogy milyen permetező oldatok kerülnek igy ki, arról eléggé meggyőz bárkit egy séta valamelyik nagyobb község szőlőskertjében, a permetezés után 7—8 nap múlva. A mi a hatást illeti, azt őszszel látjuk a szegény tőkéken, a melyeket nemcsak a peronosz- pora, de a permetezés is alaposan megdózsmált. Vájjon vizsgálják-e az oldatot kémhatására nézve ? A kisgazda egyáltalán nem s nagyobb szőlősgazdaságokban is csak itt-ott. A legtöbb helyen lemérik az anyagot s minden további vizsgálódás nélkül permeteznek vele, vagy szemmértékre határozzák meg az oldat jóságát. Ilyenformán különösen az első permetezés után a gyönge lomb és hajtásvégek leperzselése napirenden van. A „bordói-por“-ból készült oldatnál mindezek elesnek. Az oldat elkészítése kevés időt vesz igénybe, ügyességet s szakismeretet nem kíván s maró hatása nincsen, igy a lombperzselésről szó sem lehet. A permetezésnél esetleg felmaradt oldatot jól bedugaszolt hordóban a másik permetezésig eltarthatjuk a nélkül, hogy az megromlana. A permetező készüléknek porlasztó makkiát sohasem dugaszolja el, a mi pedig a házilag készült rézgalic-keveréknél igen gyakran megtörténik. A szőlő zöld részeire határozottan jobban tapad, mint a rézgálic-keverék és még nagyobb mennyiségű csapadék (eső) sem képes lemosni. Ezen előnye különösen figyelembe veendő. Ennyit óhajtottunk az uj anyagról elmondani három évi kísérlet eredménye alapján, összehasonlítva a házilag készült rózgálic-keve- rékkel. A fent ismertetett előnyökkel biró Aschenbrandt dr.-féle „bordói-por“-t, a németországi szabadalom szerint, már hazánkban is gyártják. Egy kát. hold Szőlő évi 3-szori permetezéséhez kell belőle: az első permetezéshez IVa °/o*os oldat (3 hl. oldat = 41/2 kg. por), 2-ik permetezéshez 2% oldat (5 hl. oldat = 10 kg. por), a 3-ik permetezéshez U/2°/o-os oldat (6 hl. oldat = 9 kg. por), összesen tehát egy évre 1 kát. hold szőlőre kell 2372 kg. Aschenbrandt dr.-féle „bordói-por“ a mi, 70 fillérrel számítva kilogrammját, 16 korona 45 fillért tesz ki. Ezzel szemben a 2%-os rézgálic és mész keverékhez kell, a 3 permetezésnél szintén 14 hl. oldatot számítva, 28 kg. rézgálic, a mi 66 fillérjével kitesz 18 korona 48 fillért, a mihez jön 28 kg. égetett mész, ára 84 fillér, az összes költség tehát 19 korona 32 fillér. Az Aschenbrandt dr.-féle „bordói-por“ használata tehát nemcsak jobb és biztosabb hatású, mint a házilag készült rézgálic kevéréké, de még olcsóbb is évenként és holdanként 2 korona 97 fillérrel — és elmarad alkalmazásánál a hosz- szas és pepecselő munka. Városi és községi ügyek. * Temető- és keresztszentelés. LegyesBényén Zalay Andor ottani nagybirtokos temetőhelyet adományozott a rk. hitközségnek, Csendes György jómódú földmíves pedig keresztet állíttatott föl az uj temetőben. A gk. hittestvérekkel is közös temetőt, m ’g a keresztet is f. hó 16-áu szentelték fel, még a szomszéd községekből is egy- besereglett nagyszámú jelenlevőség előtt, ft. Kovács Sándor szerencsi rk. plébános és ft. Bányay János gk. esperes-plebános. A szentelés befejezése után ft. Kovács Sándor plébános mondott alkalmi szent beszédet, rl. * i.Ilami anyakönyvi statisztika. A sátoralja -újhelyi állami anyakönyvi hivatalnál 1901. jun. 15-től 1901. jun. 22-ig a) házasságot kötött: (7 pár; b) kihirdettetett: 2 egyén; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 10 esetben; d) elhalálozott: 13 egyén. Vármegyei Hivatalos Rész I39eln. szám. , Zemplén-vdrmegye alispánjától. Elnöki körlevél. A tekintetes törvényhatósági bizottság tisztelt tagjait Sátoraljaújhelyben, a vármegye- háza termében az 1901. évi június hó 27-én d. e. 10 órakor kezdetét veendő rendkivüli közgyűlésre van szerencsém meghívni. A rendkivüli közgyűlés tárgyai: 1. Molnár István főispán ur Öméltóságának ezen állásától lett felmentése és gróf Hadik Béla ur Öméltóságának főispánunkká Ő császári és apostoli királyi Felsége által történt kineveztetése tárgyában 1756. ein. szám alatt kelt belügyminiszteri intézvény.
