Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1901-06-23 / 25. szám

Sátoralja-Ujhely, 1901. június 23. 25. (2113.) Harminckettedik évfolyam. ELŐFIZETÉS ÁRA: Egész évre . . 12 kor. Félévre .... 6 „ Negyedévre . . 3 „ Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogad­tatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 30 fill. A nyilttérben minden garmond sor dijja 40 fill. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. 2EMPLÉN-VÁEMEGYE KÖZÖNSÉGÉNEK ÉS A ZEMPLÉN-VÁRMEGYEI „TANÍTÓ-EGYESÜLET“-NEK HIVATALOS LAPJA. MEGJELENIK MINTDE2ST SAl^lSr^P. HIRDETÉS DIJJA hivatalos hirdetéseknél: Minden szó után 2 fill. Petitnél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy körzet­tel ellátott hirdetmények­ért térmérték szerint min­den négyszög centim, után 6 fill, számittatik. Állandó hirdetéseknél ked­vezmény nyuj tátik. Hirdetések és pénzkülde­mények a kiadóhivatalhoz intézendők. Uj főispán. Sátoraljn-Ujhcly. jún. 21. Az ország hivatalos lapja — a „Budapesti Közlöny“ — folyó évi június hó 21-ikén megje­lent 141. száma Zemplénvármegye főispáni mél­tósága dolgában a következő királyi kéziratokat hozta: I. Személyem körüli magyar ministerem elő­terjesztése folytán (J&olnAr István, Zemplén vármegye főispánjának, ezen állásától saját kérelmére történt felmentése alkalmából, sok évi hü és buzgó szolgálatai elismeréséül, Szent- ßstvdn-rendem középkeresztjét díjmentesen adomá­nyozom. Kelt Prágában, 1901. évi június hó 16. FERENCZ JÓZSEF, s. k. Qróf (Széchenyi §yula, s. k. II. A belügyministerium ideiglenes veze­tésével megbízott magyar minister elnököm előterjesztésére Molnár István Zemplén vármegye főispánját ezen állásától saját kérelmére felmentem és helyébe gróf Hadik- Barkóczy Béla földbirtokost Zemplén vármegye főispánjává kinevezem. Kelt Prágában, 1901. évi június 16. FERENCZ JÓZSEF, s. Jc. (Széli pálmán, s. k. Az első királyi kézirat a Szent- István jeles rend középkeresztjével bo­csátja nyugalomba parnói Molnár Ist­vánt, Zemplénvármegyének tizenkilenc éven át volt kitűnő főispánját, a ma­gyar törvényhozó testület főrendi házá­nak örökös tagját. A legmagasabb kitüntetés forrását képező ez a királyi kegy a közéletünk­kel bensőén, szivbeli rokonérzelmek folytán szinte elválaszthatatlanul össze­forrott parnói Molnár-család ez idő sze­rint való fejére az elösmerésnek azt a polgári koronáját tette föl, mely rang­ban, előkelőségben vetekedik a főnemesi méltóságnak kilenc ágú koronájával. PUBLICUM MERITORUM PRAEMIUM (A köz­érdemek jutalma) A gyűrüzeten belül fekvő, szintén köridomu, piros zománcos síkon Magyar- ország régi címere, hármas zöld halmon arany koronából kiemelkedő kettős ezüst kereszt, mel­lette M. T. (Mária Terézia) betűk. A paizsnak másik oldala ezüst fehér, mezejében a Rend ne­vét jelentő ezek a nagy betűk: STO—ST—RI—AP. (Sancto Stephano Regi Apostolico, vagyis : Szent István apostoli királynak ) A kereszt felett a »szent korona“ képe aranyból, melynek arany karikájába a rendjel szalagja fűződik A közép­keresztesek rendjeleiket két szélén zöld szegésü, közepén biborveres csíkos selyemszalagon nyakba akasztva hordják. A »Constitutiones“ VIII. fejezete rendeli, hogy a Rend vitézei Szent-István király napján évente Bécsben megjelenjenek, a »nagymester« vezetése alatt a templomban vecsernyét hallgas­sanak, másnap pedig a Rend elhunyt tagjaiért mondott misén részt vegyenek. A »Constitutiones* XXX. fejezete szerint a felavató oklevél a középkereszteseknek függő pecséttel ellátott nyílt pergamenen adatik ki. Szent-István apostoli király jeles rend­jelét, ezt az egyetlen magyar érdemrendet, Mária Terézia alapította Bécsben, az 1764. május 6-án kelt Alapszabályaival (Consti- tutiones Insignis Ordinis Sancti Stephani Regis Apostoliéi.) Ezekből a »Constitutiones“-ből közöljük, hogy a kiváló polgári érdemek jutalmazásául ala­pított jeles rendnek három osztályba van, t. i. a nagy keresztesek, középkeresztesek (commendeu- rök, parancsnokok) és kiskeresztesek osztálya. A »Constitutiones« XVII. fejezete szerint a rend nagykeresztjével valóságos belső titkos taná­csosi méltóság, a középkereszttel címzetes belső titkos tanácsosság, a kiskereszttel pedig grófi, il­letve a bárói méltóságnak díjmentes adományo­zása járt, ha azért a kitüntetett egyén folyamo­dott. Az Alapszabályok e fejezetének ezt a ren­delkezését azonban, t. i. a rangemelést, a Rend­nek ez idő szerint való »nagymestere« a király 1884-ben eltörölte. Maga a pompás rendjel nemzeti szinü, vagyis piros-fehér-zöld; keresztje nyolc-zögletü, zöld zománccal, körülszegve arany csikkal; a kereszt közepén lévő köridomu paizsnak íehér zománcos gyürűzetén a Rend jelmondata, ez a három szó : JO/ro-LcL ■ Futaki Hadik Béla gróf, Zemplén vármegyének jún. 16-án kinevezett főispánja méltányolt feddhetetlenségének, bokros érdé meinek önérzetében. És a kit az 1848/49-íki szabadságharc zivataraiban ezer halál dörgött körül, — ki zempléni főispánkodásának hosz- szú folyásán nem egyszer küzdött szélvészek­kel: most már az édes családi körnek szél­vészektől, zivataroktól csendes otthonában pihenteti meg vihartépte bár, de azért sértet­len sajkáját. A királyi felség legmagasabb kegye vezérli, a vármegye közönségének osztatlan tisztelete kiséri a jól megérdemelt nyuga- galomnak immár bekövetkezett állapotába. Szép életének cserfája — „mely zivatar közt annyiszor álla kevélyen,“— maradjon mint volt: vármegyei és társadalmi közéle­tünkben egységünk szimbóluma! ns gyöke­reivel a szülőföldben, koronájával Zemplén ege alatt, még sokáig ékeskedjék az a kirá­lyi cser! A magyarok Istene még sokáig tartsa, éltesse szellemi és testi teljes fris­seségben !! * A második királyi kézirat Zemplén­vármegyének új és ifjú főispánt ad futaki Hadik Béla gróf személyében. Futaki Hadik Béla gróf, földbir­tokos, tartalékos huszárhadnagy, Zem­plén vármegyének most kinevezett főis­pánja — az 1241-ből ösmert zempléni első főispánnak „Martmus Comes“-nek ötvenhetedik utóda — néhai Hadik Béla gróf volt ellentengernagynak és b. e. nejének, Barkóczy Ilona grófnőnek hét élő gyermeke sorában az utolsó előtti — született 1870. május hó 13-án. Röviddel ezelőtt lépte át nagyra- hivatott életpályájának még csak 31. évét, tehát most jár a férfikor legszebb szakában, a midőn „szent tartozások tenni kényszerítik“ és a midőn szülő­vármegyéje az ő hű fiát, immár új fő­ispánját, tárt karokkal öleli szerető ke­belére. A bizalom szilárd érzetével tekin­tünk jövendője elé már ez első perctől kezdve, a mint hagyományos szerencse­csillaga ösvényt világit főispáni elhiva- tása elé; mert anyai ágon, nagynevű zempléni főispán-elődeinek fényes múlt­jából, egy minden jóval biztató jöven­dő sugarait látjuk derengeni főispáni széke fölött. . . . A Rend személyzete: 20 nagy keresztes, 30 középkeresztes, 50 kiskeresztes. A zempléni fő- és nagyurak közül eddig Mailáth Antal gróf, Andrássy Gyula gróf, Dókus László szeptemvir, ’Sennyey Pál br., Andrássy Ala­dár gróf és parnói Molnár István bírták, illetve bír­ják. A Rend főpapja a biboros hercegprímás. * Ezelőtt tizenkilenc esztendővel, mint ér­kező főispán, Zemplén vármegyében harccal kezdette; most, mint távozó főispán, békét hagy örökül utódának. Az életkorának hetvenötödik évében járó Molnár István — birtokában előbb a Lipót-lovagrendnek, most a Szent-István jeles rend középkeresztjének —- a jól megérde­melt nyugalomba vonul, legfelsőbb helyről is Szárnyat ölt a vármegye bizodalma és oda száll a Hadik-Barkóczyak tavarnai ősi kastélyába, hol Zemplén vármegye uj főis­pánja immár preparálja lelkét az ünnepies bemutatkozás alkalmára, mely — a mint értesülünk — rövid pár hét múltán teljese­désbe megyen. Isten hozza mielőbb Zemplén vármegye közönsége élére, hogy vezethesse és ve­zérelhesse a haladás utján: sok sikerhez, diadalhoz, dicsőséghez! Kívánjuk a nemes grófnak, Zemplén­vármegye uj főispánjának, hogy: a közélet embereibe helyezendő hitében meg ne csalatkozzék soha, — hogy: a vármegyéje boldogságát célzó remé­A Zemplén mai s/áma tíz oldal.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom