Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1901-06-16 / 24. szám

órájára Szerencsre a „Nagyszálló“ dísztermébe kitűzöm s azon való szives megjelenését kérem. Hazafiiii üdvözlettel. — Gálszécs községünkben is akeióba lépett a szoborbizottság; jún. 14-iki kelettel kiadott Felhívása igy szól az egész járás közönségéhez: Tudomással bírunk mind­nyájan arról a hazafias mozgalomról, mely Zem­plén vármegye minden magasztos nemzeti esz­mékért hevülni tudó közönségének körében legközelebb megindult abból a célból, hogy e vármegye dicső szülöttje, szabadságharcunk hal­hatatlan nagy hőse, Kossuth Lajos örök emléke­zetére a vármegye székhelyén szobrot emeljen. — A legbensőbb nemzeti érzés sugalta ez eszme megvalósításával nemcsak az a kiapadhatatlan hálaérzület nyer majd mélységes kifejezést, melylyel mindenkor áldozni kész a magyar e nagy s dicső hős emlékének, de bizonyságot teszünk arról is, hogy a szabadság, testvériség, egyenlőség magasztos eszméi iránt ép oly lelkesült és fogékony kebellel bírunk, mint bírtak dicső elő­deink, kik a hazafias és nemzeti küzdelmek során példányképpé avatták az ország színe előtt vár­megyénket. — A fenti hazafias célra szolgáló felhívásunkat és gyűjtőivünket, mint a gálszécsi járás helyi bizottsága, ezennel megküldjük, s kér­jük : fogadja azt szives készséggel, karolja fel hazafiui hévvel s fáradozzék lelkesülve minden körben, hogy nagy és kicsiny, gazdag és sze­gény hozzájáruljon a szobor létesítéséhez, mely a legideálisabb és a legnemesebb hőst fogja majd ábrázolni. — Hazafiui üdvözlettel vagyunk Gál- szécsen, a Kossuth-szobor-bizottság nevében: Hemes Sándor s. k., Ihnatkó Emil s. k., Spil- lenberg József sk., Kovács József s. k., Fábry Béla s. k. Válsztáai mozgalom. A „Zempléni Új­ság“ írja : Széli Kálmán miniszterelnök a liszkai pártértekezletről hozzá intézett üdvözlő táviratra, id. Meczner Gyulához, mint az o.-liszkai szabad­elvű párt elnökéhez, a következő táviratot küldte: Meczner Gyula pártelnök urnák L.-Tolcsva. Áz o,-liszkai választó kerület szabadelvű pártjának bizalmi nyilatkozatát és ragaszkodá­sának kifejezését örömmel vettem és őszintén köszönöm. Széli Kálmán. Sárospatakról, a Ballagi-párt köréből, kaptuk, s mert politikai lap nem vagyunk, min­den kommentár nélkül adjuk a következő tu­dósítást : Id. Meczner Gyula, az olasz-líszkai kerület szabadelvű pártjának a múlt vá­lasztások idejére választott elnöke, mint a helyi lapokból is ismeretes, nem nyugodott meg a választó-kerület szabadelvű pártjainak Sárospa­takon ez évi május hó 12-én történt szervezke­désében, egyértelemmel hozott határozataiban s Ballagi Géza dr. jogtanárnak, az Akadémia tagjának s elismert nevű történeti s politikai írónak jelöltetésében Újabb értekezletre hívta azért egybe O.-Liszkára e hó 9-ére a kerület sza­badelvű polgárait, mely értekezletnek az lett volna a célja, hogy állást foglalva a pártnak május hó 12-iki határozataival szemben, újabb s azoktól esetleg elütő megállapodásokat pro­vokáljon. Az o.-liszkai értekezlet azonban, melyen a Ballagi hívei hatalmas, imponáló, 800-nál ily Bankjegyek Magyar Országban igen el van­nak terjedve. Hogy és miképp kapta eggyik vagy másik? nem hallottam, Vass Gyulától nem kérdezősködtem. 3. Butler gróf alapítványa. Mint országszerte tudatik, gróf Butler, a Ludovicea intézetnek Zemplén részére is tett egy fundációt, addig pedig mig ezen intézet életbe lépne, az alapítványi tőkét, G666 frt 40 krt, Zemplénnek készpénzben elküldütte, hogy azt kamatra adná ’s igy egy zempléni fiú va­lamelyik katonai intézetbe neveltetnék. Ezen tőke 5 pcentre S.-Patak Városának adattatott ki; e tőke kamatjait húzta elsőben Matolay fiú, azután Buday András fia, a’ forra­dalom után Szabó József fia, ki ezt szépen ki- tsinálta Gróf Szirmay Sándor főispánynál, kinek ő fiskálisa. 1854-ben rendelet érkezett, melyben meghagyattatott, hogy a tőke Patak várossától vétessék be, ’s küldessék fel. A felírás segített a dolgon, mivel a tőke meghagyattatott a’ Vá­rosnál, a kamatot az aerarium húzta. — Most Zemplén fia nincs intézetben — és Isten tudja lesz-e valaha Ludovicea ? * 3. A nemzeti kölcsön — meg Galgóczy Károly. 1855. évben a Kassai Helytartósági Osz­tály a’ nemzeti kölcsön-bői Zemplénre 1,000,000 • Persze ki hitte volna még akkor, a mi csak a f. évi máj. hó 8-án ment teljedósbe, hogy t. i. a »Ludovicea«: nemcsak hogy meglett, nemcsak hogy akadémiai rangra helyezkedett a honvéd tisztképzök felett, de sót annak elismeréséül, hogy a Ludovika Akadémia egyenlő rangú a közös hadsereg hasonló akadémiájával, királyi zászlót kapott ajándékba, melyet országos hírrel, a király jelen­létében, adtak át a »Ludovicea*-nak. Szerk. nagyobb számban jelentek meg, mindenekben fényesen igazolta a sárospataki pártalakulás ha­tározatait. Az értekezlet megnyitásának mind­járt első pillanatatban u. i., mikor az összehívó Meczner Gyula régi pártelnöki jogaira kivánt hivatkozni, ostromló ellentüntetés zúgása s Bal- laginak hatalmas éltetése nyomta el szavait, mely lehetetlenné tette a tanácskozás előbbrevi- telét. Mikor aztán Hammersberg Jenő korona­ügyész sem juthatott szóhoz, felállott Molnár János, a sárospataki értekezleten a pártnak vá­lasztott egyik alelnöke, s azt indítványozta, hogy a párt a sárospataki határozatokat ebből az al­kalomból újból pecsételje meg s tekintse az alakulást teljesen befejezettnek. A párt az in­dítványt elfogadván, a már megválasztott tiszt­viselőket, névszerinti elnöknek Szinyei Gerzsont, alelnököknek Molnár Jánost és Kun Dánielt, jegyzőnek Kiss Sándor dr.-t megerősítette. Az elnöki emelvényt elfoglaló Színjei Gerzson az őszinte bizalomért köszönetét mondott s képvi­selőjelöltül ismét Ballagit ajánlotta, kinek je­löltségét a párt riadó lelkesedéssel fogadta. Az értekezletnek aránytalanul csekély Hammersberg Miklós-párti töredéke erre külön vonult s egy vendéglő-helyiségben megkezdte értekezletét. Az országos képviselőválasztás ügyé­ben a nagymihályi kerületnek szabadelvű párti helyi bizottsága f. hó 20-án, Nagy-Mihály köz­ségben, a „Barnai-szálló“ nagytermében d. e. 10 órakor értekezletet tart. A kir. tanfelügyelő tüzetes jelentést tett mindazokról az iskolákról, a melyeknek évzáró vizsgálatain az elmúlt hó folyamán személyesen részt vehetett, — dicsérettel szólván a dicséren­dőkről és korholván a korholandókat. Főispánunk indítványára elhatározta f. hó 12-én a közigaz­gatási bizottság, hogy a tanfelügyelő jelentését a „Zemplén“ révén közreadja. A közadók befizetése az ez évi május hóban kedvezőtlen volt, mert a 229,274 K. 14 f.-nyi befolyás 10,849 K. 51 f.-el kevesebb, mint volt a múlt év május havában. A f. évi jan — máj. havi egyesitett befizetés: 591,099 K 50f., ez is kevesebb 4,696 K. 32 f.-el, mint volt az 1900. év első öt hónapja múltán, — az 1901. máj. 31-iki hátrálék: 1,037,795 K. 87 f. azonban kevesebb 62,015 K. 74 f.-el, mint volt az 1900. évi máj. 31-én. A törvényhatósági útadók befizetése az ez évi május hó folyamán annyiból kedvező volt, hogy a tőkében most befizetett 6628 k. 80 f. és a késedelmi kamatban befolyt 74 k. 44 f. együttesen 64 K. 56 f.-el több, mint volt az 1900. évi május hóban. Legtöbb (1683 K. 18 f.) folyt be Sátoralja-Ujhely rend. tan. várostól; utána a nagymihályi járásból: 1069 K. 84 f. az újhelyi j.-ból: 1018 K. 61 f., a homonnai- ból: 422 K. 36 f., a tokajiból: 319 K. 29 f., a varannaiból 255 K. 50 f., a szerenesiből: 244 K. 60 f., a gálszécsiből: 130 K. 36 f. A bodrog­közi, a szinnai és a sztropkai járásokból most egy fillér sem folyt be. A közvetetlen fizetőktől: 1190 K. 34 f., útátkelésért: 170 K. — Legelői jár a nagymihályi járás, mely nemcsak hogy törlesz­tette múlt évi utadóhátralékait, de már a f. évre ftot vetett ki. A’ Szolgabirák hozzá láttak a’ do­loghoz. Az önkéntes kölcsönből nagy alkudozá­sok után Patakra 16,000 ft. Ujhelyre 30,000 ft. íratott ki. És ez önkéntes kölcsön volt. Egy alkalommal a’ Megyei főnökségtől hoz­zám küldött akták között egy panaszos levelet találék, melyet Galgóczy Károly pataki lakos a’ Mgs. Belügyi Minisztériumhoz terjesztett fel a’ reá kivetett „önkéntes kölcsönadás“ elengedése végett. Ezen folyamodás a’ Megyei Hatósághoz véleményadás végett küldetett le. A’ megyei hatóság a’ kerületi szolgabiróhoz indorsálta, az expeditor tévedésből az én actáim közzé tette; tévedésbül jött tehát kezembe. Ebbe a folyamodó előadja, hogy néki mennyi gyermeke van (név- szerint őket megnevezvén), felszámlálja, hogy ezeknek ruházatjuk, tartásuk, oskoláztatásuk mibe kerül; előszámlálja minden földjét, rétjét, szőlejét; kimutatja részletenként jövedelmét, kiadásait (még a papfizetést is) névről-névre megnevezi creditorait** positionként kiteszi min­den adósságait, ’s folyamodását e’ szavakkal végzi: „Mindezekből Isten ’s ember látja Kegyel- „raes Uram, hogy bármennyire is szeretnék „capitalista lenni — nem lehetek, — ennélfogva „én kölcsön pénzt nem adhatok. Igen jót nevettem a’ furfangos előadáson és — mint tudom — csakugyan egy krajcárt se fizetett a’ kölcsönbe. Ezen nemzeti kölcsönnel a’ Sidók iszonyatos üzérkedést vittek véghez; p. o. egy község, •* Hitelezőit. is fizetett: 1701 K. 64 f.-t. Nyomában a többi járás igy sorakozik; a varannai j. hátraléka: P5o/o, a bodrogközié: 13o/0, a gálszéesié: 13o/o, a szinnaié: 14o/o, az újhelyié : 18°/o, a szeren­csié : 3io/0, a tokajié : 31o/o, Sátoralja-Ujhelyé: 55o/o, a homonnai járásé: 56o/o, a községek tar­tozása útátkelésért: 60o/o. — Itt említjük meg, hogy a folyó évre utadóelőirás mai napig is még azért nincs, mert az 1901. évi költségvetés jóváhagyása nem érkezett le a ministertől. E végből, hogy t. i. a közúti költségvetés jóvá­hagyása elé gördült akadályokat a kereskedelmi kir. ministeriomban elhárítsa, alispánunk f. hó 10-én Budapestre utazott, mert az 1901. évi út­adó összeirási lájstromok felülvizsgálását a szám­vevőség mindaddig, a mig az 1901. évi közúti költségvetés jóváhagyása késik, meg "nem kezd­heti. — A közig, bizottság f. hó 12-iki ülése in­tézkedett, hogy a járások főszolgabirái a jegyző- ségekbe szálljanak ki s továbbiakban adott uta­sítás szerint járjanak el a törv. hat útadók be­hajtás körül hanyag községi közegek ellen. Az Iszákossá^ terjedésének lehető meg- gátlása, úgyszintén a népnek pálinka helyett a könnyű borok és a sör fogyasztásra leendő rá- szoktatása érdekében vármegyénk gazdasági egyesületének választmánya javaslatot nyújtott be, melyet f. hó 12-iki ülésén tárgyalt a köz- igazg. bizottság. A javaslatnak egy része olyan irányzatú lévén, hogy az a vármegye, illetve a törvényhozás beavatkozása előtt rendőri utón s már most életbe léptethető: e végből a járások főszolgabirái és Sátoralja-Ujhely polgármestere kellő utasításokkal láttattak el.* Amerika. Vármegyénk területéről az ez évi május hó folyamán kivándorolt Amerikába 373 egyén, visszajöttek 73-an. A kivándorlás statisztikáját avval az elszomorító adattal egé­szítette ki a varannai főszolgabíró, hogy az ő járása területéről 5939 egyén (közöttük több, mint 4000 férfi!) van kint Amerikában. Miheztartásul. Egy útbiztos ellen elren­delt fegyelmi vizsgálat alkalmából emlékezetbe idézzük a vármegye vonatkozó szabályrendele­tének azt a kijelentését, hogy a vármegyei út- biztosok, műszaki teendőik irányában, a kir. ál- lamépitészeti hivatal útmutatását kötelesek kö­vetni ; közigazgatási tekintetben azonban, úgy a törv. hatósági, mint a községi közlekedési köz­utakra nézve, a járások főszolgabiráinak rendel­kezése alatt állanak. Mármaros vármegye idegen hangzású községneveinek nagy részét magyar hangzásúra változtatta, a helynévváltoztatásokat pedig a belügyi kir. minister most jóváhagyta. Márma­ros vármegye közönségét ezen a téren ugyanazok az irányelvek vezették, a miket nálunk a ma­gyarosító egyesület ugyanoly végből kitűzött, még pedig — ha emlékezetünk nem csal — ezelőtt • A szőnyegen forgó javaslat figyelmen kívül hagyta a társadalmi tevékenység lehető felébresztésének azt a ha­talmas módozatát, mely, pl. Svájcban is, az iszákosságról való leszoktatás utján a néperköics talpra állítását vonta maga után. Az a módozat pedig a »Kók-kereszt-egyesület* szervezése és akciója I A néperkölcs regenerálása érdeké­ben oly üdvösen munkáló erről az egyesületről, alkalom- adtán, majd körülményesebben is szólunk. Szerk. melyre 6000 f. vettetett ki, és midőn 1000 ftot ki is nyögött, hogy a’ további fizetéstől meg­szabadulják, a’ Sidóval ereszkedett egyezke­désre; a’ Sidó — per fás et nefas*** — meg­vette a Contractust, mely megvétel tulajdon­képp abból állott, hogy a’ még fizetni való 5000 frt. kielégítésére magát kötelezte; de a’ község a’ már fizetett quantumot el veszejtette, az a ’Sidó javára esett. Igaz, hogy ez a’ Sidónak került valamibe, de nem sokba. — A’ ki erről legke­vesebbet is gondolkozik, reá akad azonnal a’ kúlcsra. Mily romlására volt a’ nemzeti kölcsön a’ népnek, ki nem lehet mondani, A nyerészkedő ’Sidók voltak e’ romlásnak egyedüli okai. Én mindig csudáltam, hogy ebbe a’ kormány elő- intézkedéseket nem tett. Megtörtént az is, hogy ez vagy amaz kerületben csak N. ’Sidónak volt szabad eladni a’ kötelezvényt, a’ Szolga Biró másnak eladni nem engedte. így történt Pety József újhelyi kereskedővel Szabolcsba — mint ő maga nekem elbeszélte — igy Beregbe Wein­berger Gyulával újhelyi ’Sidóval s. a. t. Zemplénből felül egymillió százezerén mulat­tatott ki, — természetesen csak papiroson. Ujhely a 30,000 ft.-ból mai napig**** még egy fillért se fizetett. Bámultuk az egymilliós Zemplén tartozását; de csakhamar gyanúsításunk felől bizonyosodni kezdénk, hogy ily roppant quantummal főnökün­ket, Markovicsot, B. Kocz konfundálni akarta. Kocz Markovicsot nem igen szerette, ’s ez úton *'* Tiltott és nem tiltott uton-módou. »*** T. i. 1855-ig. Folytatás az I. mellékleten,

Next

/
Oldalképek
Tartalom