Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1901-06-09 / 23. szám

Vármegyei ügyek. A nagymihályi mandátum. Múlt heti számunkban közöltük volt, hogy a nagymihá­lyi választókerületben Sulyovszky István szabad- elvüpárti programmal fellépett országgyűlési képviselőnek. Biztos forrásból vett újabb in­formáció alapján jelenthetjük, hogy a nagymi­hályi választókerület választóinak igen tekinté­lyes része és számottevő elemei Hadik-Barkóczy Endre grófot óhajtván a kerület országos képvi­selőjéül megnyerni, Hadi-Barkóczy Endre gróf az irányában megnyilatkozott közóhajnak engedve, a jelöltséget szintén szabadelvüpárti programmal elfogadta. A ki ismeri a népszerű tavarnai grófnak kiváló egyéni szép tulajdonait, az irány­adó köröknek ezt a szerencsés jelölését is csak örömmel üdvözölheti. És mi, a kik a „Zemplén“ több, mint negyedszázados hagyományai nyo­mán a közélet minden alakulatában békés egyet­értésnek voltunk és vagyunk hirdetői, hisszük és reméljük, hogy Nagymihály és választókerü­letének társadalma ezúttal is megfogja találni a békés megoldáshoz vezető utat, mely a nagy­mihályi választókerületnek kezdettől folyvást nyugodt alkotmányos viszonyait megbolygatni nem fogja. Kossuth-szoborbizottságok megalaku­lása. Nagymihály községben — irja levelezőnk jún. 3-iki kelettel — ma alakult meg a Kossuth- szobor felállítását elősegítő helyi bizottság. Su­lyovszky István a vármegyei központi helyi bizottság megalakítására fölkéretvén, a város in­telligenciáját a mondott napon gyűlésre hívta össze Sulyovszky, s midőn ékes szavakkal ecse­telte a haza nagy fiának hervadhatatlan érde­meit, soha el nem múló vívmányait, a szép szám­mal egybegyűltek nyomban a szent eélnak szol­gálatába állottak s megalakították a helyi szo­bor-bizottságot Elnök lett: Sulyovszky István, alelnök: Füzesséry Tamás és Czibur Bertalan, jegyző: László E. Flóris, pénztáros: Görgey Géza, ellenőr : Brünn Mór. — Megválasztották a 100 tagból álló bizottságot is. A legközelebb meg­tartandó gyűlésen a gyűjtés módozatait fog­ják tárgyalni. — Színűdről irja levelezőnk: A vármegyei Kossuth-szobor-bizottság elnökségé­nek felszólítására ft. Lehoczky Endre, Szinna községének minden hazafias dologért lelkesedő esperes-plebánosa, a járás intelligens közönsé­gét folyó évi június hó 4-ére értekezletre hívta össze. Az értekezleten elhatározták, hogy a szo­borra szükséges összeg előteremthetése céljából a járás egész területén nagyobbszerü akciót in­dítanak. E célból Lehoczky Endre elnöksége alatt Csiszár Árpád pénztáros, Dely Endre jegyző, továbbá Kossuth Elek, Dobé István, Balás Mi­hály, Marton Dénes dr., Horváthy Gyula, Cso- pey Kornél, Lengely István, Hornyák Ágoston, Durcsinszky Béla, Lábos Elek, Kozsár Bálint, Szmanaray Simon, Chinorányi Sándor, Krafesik Viktor, Müller Rezső, Bihary Emil, Mártyák Viktor, Danes János. Áczél Elemér dr., Pileczky Vilmos, Gerzanics Tivadar, Haidinger Ottó, Koszej János, Podhajeczky Dezső, Petrasovics Miklós, Gojdics János, Winkler Emil, Legeza Irén és Zloczky Mihály tagokból álló helyi bizottságot választottak. A bizottság megala­kítása után elnök az értekezleten jelen volt tagokat fölkérte, hogy addig is, mig a helyi Sekszpir-nek látnák kinyomtatva? Bizony rá nem ismernének nagy férfiaikra. A franciák nem köszönnék meg, ha a hires bortermő várost Bordeauxt Bordónak, Marselles-1 Marselly-nek, Rousseau-t Russzónak látnák kinyomtatva. Ezelőtt épp 30 évvel Poroszországban uta­zásom alkalmával történt, hogy egy hires egye­temi városnak, hová tanulni mentem, vasúti ál­lomás-házánál igy kiáltott a vasúti konduktor: „Jöttinjen vierzich Minuten!“ Midőn kiszál­lottam, ékes nagybetűkkel láttam felírva: Eisen­bahn-Station Göttingen. Mondják Észak-Német- országon, de nem írják j-nek a g-t, a vierzig - ben meg eh-1 mondanak a j vagy g helyett. Persze hamar eltanultam én is j-vel beszélni g helyett, juten morjent (jó reggelt) köszöntem én is a napnak minden szakában (mert melles­leg megjegyzem, hogy a porosz-német este, reg­gel, délben, éjjel is jó reggelt köszön); ellen­ben a fráncia bon jours-t (bon zsur = jó na­pot) köszön egész napon át, este, reggel és éj­jel is. Midőn már biztos voltam, hogy a porosz j helyett nem mondok g-t, bátran kérdeztem szobatisztogató cselédünktől: wass haben sie jejessen?“ Ő pedig ékesen igy felelt: „einen juten Jänseebratenhabe ich jejessen“; (jó liba­pecsenyét ettem). Ez paraszt leány volt, de azért g-vel irta a mit j-nek mondott, miről azonnal meg is győződtem. bizottság működését megkezdené, a gyűjtést a saját hatáskörükben indítsák meg és igyekez­zenek a magasztos célt, hogy t. i. hazánk halhatatlan emlékezetű nagy fiának, Kossuth Lajosnak, szülővármegyéje székhelyén szobor ál­líttassák, tőlük kitelhetően előmozdítani. A jegyzői nyugdíjalapra ügyelő vá­lasztmány f. hó 17-én (tizenhetedikén) Sátoralja­újhelyben, az alispán hivatalos helyiségében, délután 3 (három) órakor ülést tart. Az ülés főtárgya: lllésházy Endre jegy­zőnek. mint választmányi előadónak és törzs­könyvvezetőnek lemondása. Hírek a nagyvilágból. Vilma, Hollandia királynője Berlinben láto­gatást tett Vilmos német császárnál. Látogatá­sának az volt főcélja, hogy a császár legyen közbenjáró a béke érdekében búrok és ángolok között. A Balkán-félszigeten, mint Goluchow- szki gróf közös külügyminiszterünk kifejezte magát a delegátusok előtt, erősen puskapor szaga van a levegőnek s nagyobb arányú bonyodalmak bekövetkezése várható. Dél-Afrikában búrok és ángolok között ismét tárgyalnak a béke megkötése iránt. Az ángol közvéleményben egyre erősbödik az a fel­fogás, hogy a béke, bármily nagy áldozatok árán is, nagyobb időhaladék nélkül helyre állí­tandó. Waldersee gróf, német tábornagy, a Kina lecsendesitését végzett nagyhatalmasságok had­osztályainak főparancsnoka, megbízatását tel­jesítvén, most már elhagyja Pekinget s a német vezérkarral és a német hadsereg nagyobb ré­szével visszatér Németországba. Hírek az országból. Koronázás évfordulója Tegnap múlt 34 esztendeje, hogy dicsőségesen uralkodó ki­rályunknak a nemzet nevében fejére tette Szent- lstván király koronáját az órszág hercegprímása. A templomokban hálaadó istentiszteletek, az is­kolákban alkalmi ünnepségek voltak az évfor­duló emlékére. Isten segíts királyok Istene ! Széli Kálmán főminister holnap Bécsből vis­sza érkezik Budapestre. Első és legsürgősebb dolga lesz elintézni a delegációs üléseken való távol­léte alatt felhalmozódott személyi ügyeket. Az országgyűlés képviselőháza f. hó 12-én újra felveszi tárgyalásainak a delegációk ülésezései miatt letett fonalát és folytatja az összeférhetetlenségi törvényjavaslat mgvitatását. Ha evvel végzett, napirendre kerül a közigaz­gatás egyszerűsítésére vonatkozó javaslatok tárgyalása. Dél-Magyarországon és Dunántúl szo­morú kilátások nyílnak az idei aratásra. A bu- zavetések ritkák és sokat szenvednek a rozs­dától. Ezernégyszáz uj állami iskola létesült az utolsó öt év folyamán az országban, úgy hogy ma már Kárpátoktól-Ádriáig harmadfél- ezer állami iskola szolgálja nemzeti ügyünket. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi kir. minister most egyöntetű uj szabályzatot dolgozta­tott ki az állami népiskolák rendjéről, mely sza­bályzat az 1901—2. iskolai év megnyitásával lép életbe. .Szabadságtér. Budapesten, a gyászos A mai műveltség megkivánja azt, hogy minden tanult ember, ha beszélni nem is, de legalább olvasni és érteni tudjon kót-három élő nyelven. Ha áll ez a társadalmi követelmény — már pedig világos, hogy áll — akkor mi szükség lenne arra, hogy az idegen élőnyelvek szavait magyarosan, azaz úgy kellene leírni és nyomtatni, mint a hogy az idegen élő nép ki­mondja? Ez ellen az irásmódbeli áramlat ellen, mely a hírlapokban tengerként van elterjedve, véde­kezni és harcolni kell; mert e szerint a helyte­len írásmód szerint, nagyon természetesen és következetesen, minden magyar szót úgy kel­lene leírni, a mint azt az ajak kiejti és igy a Péchy, Zichy, Széchenyi hires magyar tulajdon­neveket cs-vel kellene Írni, a zempléni ’Sennyey hires családnevet Zsennyei-nek, — mit bizony nem köszönnének meg, sőt óvást tennének el­lene. Fejtegetéseimet, hogy unalmassá ne legyek a t. olvasó előtt, félbeszakítom és mig ez irány­ban ismét találkoznánk, ha t. i. a t. szerkesz­tő ur erre érdemesnek talál* azt kiáltom : „Uraim, nem tudunk magyarul“ de tanulnunk és tud­nunk kell magyarul1 CGolop.) * Nagyon is érdemesnek I Szeri. emlékezetű Újépület (Neu-Gebau) helyén már nagyrészben felépült az a pnlotn-sor, mely köralakban nyit helyet a „Szabadságtér“ szá­mára. A székes fővárosban most mozgalom ké­szül, hogy a Szabadságtérnek annak a helyére, hol 1849. okt. 6-án Batthyány Lajos gróf, az első magyar miniszterelnök szenvedett vértanú­ságot, egy művészi alkotású „örök-lámpa“ ál­líttassák fel. De-Wett János búr parancsnok és kísé­rete, hogy ébren tartsa a közérdeklődést, teg­napelőtt este Budapestre érkezett. Különfélék. — Királyi adományok. Ófelsége a ki­rály, kabinetirodája utján és főispánunk közben­járásával, Berencsy Endre mihalyi, Blyasin László batskai, Dufinecz János szuhai tanítók­nak 30—30 kor. legkegyesebb adományt küldött. — Űrnapja. Hagyományos fénynyel és pompával ünnepelte meg a katolikus egyház Űrnapját f. hó 6-án Ujhelyben is. A délelőtt óráiban ezernyi sokaság indult a rk. plébánia- templomból a Széchenyi-téren, a Kossuth- és a Kazinczy-utcákon felállított zöld, lombos virágos sátrakig, egyházi zászlókkal és baldakinnal, hangos énekszó mellett. Az egyházi szertartást káplánjai segédletével, Katinszky Geyza plébá­nos végezte. Nagyban emelte az ünnep fényét a Neubauer főhadnagytól vezényelt honvéd-disz- század kivonulása, mely az oltárok előtt kitü­nően sikerült szalvé-lövéseket tett. — Kinevezések. Sallay Béla miskolezi törvényszéki jegyző a nagymihályi, Csiszár An­dor pápai járásbirósági aljegyző a homonnai já­rásbírósághoz aljárásbiróvá neveztettek ki. — Áthelyezés. Fejes Ernő nyírbátori kir. aljárásbiró, földink, Máramaros-Szigetre helyez­tetett át a kir. járásbírósághoz, — Siketnémák kastélya. Andrássy Dénes gróf, a jótékonyságáról és fejedelmi bő­kezűségéről országszerte ismeretes főur, zem­pléni nagybirtokához tartozó monoki kastélyát, a parkkal és a monoki uradalommal együtt, oda ajándékozta a siketnémákat segítő országos egyesületnek, hogy a szánadó szerencsétlenek számára a gyönyörű fekvésű emeletes kastély­ban iskolát rendezzenek be. Az iskolát, mely a legrövidebb idő múltán megnyittatik, az állam fogja fenntartani, — „Gyula-lak“ veszedelemben. Nem kis veszedelem fenyegette f. hó 4-én déltáj­ban Dókus Gyula cs. és kir. kamarás, várme­gyei főjegyzőnknek kedves úri lakását, a Ronyva- szigeti Gyula-lakot. Az emeletes épületnek a kánikulai hőségben borsszáraz tetőzete, valószínű, hogy a kéményből kipattant szikrától, tüzet fo­gott s már égni is kezdett. Szerencsére a kocsis a tüzet észrevette és egy kupa vízzel kezében a tetőzetre felsietve a tüzet beoltotta. A tűzi lár­mára a tűzoltók is lesiettek, azonban már dol­guk nem akadt. — Az „Ocskay brigadéros műkedvelői előadás plakátjait már szétküldik a vármegyében és a városban. A Sátoraljaújhelyben felállítandó Kos­sut h-s z o b o r-a 1 a p javára rendezendő műked­velői előadás iránt, melyen a sátoralja-ujhelyl da­losoknak ez előadás alkalmára egyesülő köre, úgyszintén Budapestről egy tárogató-művész is közre fog működni, széles körben oly nagy érdek­lődés nyilvánul, hogy a darabot kétszer egymás­után t. i. folyó hó 15-én szombaton este 8 órakor és vasárnap 16-án este 6 órakor előadják. A második előadás koráb­ban kezdőd k, mert utána táncmulatság lesz, kedvező idő esetén a Bock-féle kerthelyiségr ben, kedvezőtlen időben a vármegyeháza ter­meiben. Az előadásban szereplő műkedvelők: Ocskay László — Bajusz Andor, Tisza Ilona — Bencsik Leona, Tisza Jutka — Meczner Ilonka, Pyber — Bajusz Zoltán, Ozoróczy — Bernáth Aladár, Jávorka Ádám — Biró Pál, Dili — Spillenberg Sárika, a palóc — Gnädig Lipót, Szörényi — dr. Szirmay István, Tarics — ifj. Ba­jusz Józs.f, Ocskay Sándor — dr Bessenyey Zénó, Czeglédi — Szent-Györgyi József, Hamza — Erdőhegyi Ferenc, Krupics — Kottán György, Málcsik — Fejér Barna, Kőnigseeg gróf — ifj. Meczner Gyula, Papes — Hlavathy Béla, Dudás — Szent-Györgyi Zoltán, Udvari kamarás — Har­sány i Gyula, Hajdú tiszt — Fejér Flemér, Palotás tiszt — Bajusz Ernő, Pap — Korláth Mihály, fejedelmi gránátos — ifj. Mecznei Béla, Plajdu — Kolos Arthur, Öreg tót — Deme Andor, Apród — ifj. Meczner József, Hóhér — Bay Gábor. Jegyek az előadásra a Szentgyörgyi Vilmos ur üzletében, ki a jegyek eladását a szent célra való tekintettel volt szives elvállalni, már kapha­tók és igen élénk keresletnek örvendenek. Az előadásnak történethű öltözékeit és a szükséges díszleteket Szendrey Mihály a kassai Nemzeti Színház igazgatója adja. — Zilahi estéje. Ma egy hete említettük, hogy Zilahy Gyula, a Nemzeti Színház kitűnő Folytat Ah az I. mellékleteit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom