Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1901-05-26 / 21. szám
— A trónbeszód, melyet őfelsége a király a delegátusokhoz, vagyis a Magyarország és Ausztria között fennálló „közös ügyek“ tárgyalására kiküldött országos bizottságokhoz intézett, megelégedéssel utalt arra, hogy a velünk szövetkezett birodalmakkal fenálló viszony változatlanul szívélyes és minden irányban barátságos — a miből a béke fentartására jogosult reményt meríthetünk. Budavár bevételének 52-ik évfordulóján, máj. 21-én, az agg honvédek, velők egyszersmind a székesfővárosnak hazafiasán együttérző polgársága is, nemzeti lebogók alatt, virágokkal és koszorúkkal, kivonultak a Budavár megvívásakor elesett 48-as honvédek közös sírjához és ott emelkedett lélekkel szenteltek ünnepet a hősök emlékezetének. Szunyogfhy Dezső jubileoma. Sátoralja-Ujbely, máj 23. Huszonöt év — egy negyed évszázad — nagy idő s eltölteni ily nagy időt az állam szolgálatában s ennek legnehezebb, legfárasztóbb és leglélekölőbb szakában, a műszaki köz- szolgálat terén: oly nagy esemény, mely méltán megérdemelte azt a fényes ünneplést, melyben Szunyoghy Dezső m. kir. műszaki tanácsos, az V. közúti kerület kir. felügyelője, f. hó 23-án részesült. Nem hisszük, hogy vármegyénkben volna ember, ki e kiváló szakférfiút, a társadalmi érintkezésben e páratlan kedvességü embert s családi körében a legodaadóbb férjet, szerető apát és nagyapát ne ismerte — és ha megismerte, egyszersmind ne szerette volna. Ritka embereknek jutott osztályrészül, hogy ki tudják maguknak vívni egyaránt a felettes hatóságoknak tiszteletét és nagyrabecsülését, valamint az alárendelt kartársoknak odaadó, igaz, önzetlen és szívből fakadó szeretetét. Mindkettőt kivívta magának Szunyoghy Dezső igen rövid idő alatt. De lehet-e ezen egyáltalán csodálkozni? Ki kötelességét mindég híven teljesítette; ki a legnehezebb technikai kérdéseket is nagy tudással, játszi könnyűséggel győzte le; ki a legkényesebb személyi ügyeket is nagy műveltsége és páratlan emberismerete révén mindig a legsikeresebben oldotta meg; kinek törekvése csak az volt, hogy alárendelt kartársainak jólétét előmozdítsa; ki szivének igaz jóvoltából mindenkinek csak jót akart és akar és igy minden rossznak ellensége: számithatott-e másra, mint arra, hogy működése a legmagasabb helyen is a lehető legnagyobb elismérésben, személye tiszteletben és nagyrabecsülésben, alárendelt közegei részéről pedig végtelen hálával és tisztelettel párosult szeretetben fog részesülni. Mindkettőről a lehető legeklatánsabban győződhetett meg Szunyoghy Dezső műszaki tanácsos f. hó 33-án, nevenapja alkalmából. Ezt a napot választotta ugyanis alkalmul a kerülethez tartozó Sáros, Zemplén, Ung, Ugocsa, Bereg és Máramaros vármegyék állami építészeti hivatalainak műszaki személyzete, hogy szeretett főnöküket e kettős ünnep alkalmával üdvözölve tanúbizonyságot tegyenek végtelen hálájokról, tiszteletükről, nagyrabecsülésökről, szeretetökről. F. hó 22 -én érkeztek meg városunkba a szomszédos vármegyék államiépitészeti hivatalainak kiküldöttei csaknem teljes számban és a helybeli m. kir. államépitészeti hivatal tagjaival együtt a Bock-szálló étkezőjében gyűltek össze barátságos ismerkedő estére. Másnap, miután előzetesen Hönsch Dezső kir. főmérnököt, a helybeli m. kir. államépitó- szeti hivatal főnökét kereste fel a díszes társaság névnapja alkalmából, Czibur Vilmos m. kir. műszaki tanácsos, az Ungvári székelő m. kir. államépitészeti hivatal főnökének vezetése alatt, az egész műszaki személyzet, számszerint 18-an, Szunyoghy Dezső műszaki tanácsosnál tisztelgett. Czibur Vilmos, mint előre felkért szónok, meleg szavakkal üdvözölte a mindenkitől szeretett főnököt és érdemeit méltatva, igaz, szívből fakadó szavakkal köszöntötte fel kettős ünnepe alkalmával a kiváló szakférfiút, igazságos főnököt, a végtelen jóságú embert és családapát. — Mélyen meghatva köszönte meg az ünnepelt e kitüntető ünneplést és meleg hangon, igaz és őszinte szívből fakadó szavakkal biztosított mindenkit arról, hogy miként eddig, úgy ezentúl is a műszaki közszolgálat terén marad az, a ki eddig volt: őre és tántoríthatatlan hive az igazságnak, lelkes bajnoka a haladásnak, atyai tanácsadója kartársainak és buzditója a műszaki közszolgálat terét oly gyakran csüg- gedőknek. — S ekkor, családjától is körülvéve oly ünneplésben részesült Szunyoghy Dezső kartársai részéről, a milyenre csak azok lehettek érdemesek, kik nemes és tiszta jellemük, igaz- ságszeretetük és páratlan jóságu szivük szerint mindenkor csak a jót keresték s következésképp minden rossznak ellenségei voltak. Hivatalos ünneplés után az egész műszaki személyzet Szunyoghy Dezső és kedves családja szívesen látott vendége volt ebédre. A háziúr és kedves családja végtelen sze- retetreméltósága, a dúsan terített asztal, a régi magyar patrícius családokat jellemző, bőkezű menü, a Dandás Aladár fülbemászó nótáinak kereteiben, csakhamar meghozta azt az igaz magyar jókedvet, mely feledtet minden hivatalos korlátot és nem ismer egyebet, mint ünnepelni azt, ki arra mindenképp érdemes. A végtelen jó hangulatban lefolyt ebéd alatt felköszöntők hangzottak el az érdemes ünnepeltért, a végtelen szeretetreméltó és kedvességü háziasszonyért és kedves családjokért. Közel négy óra volt, mikor a társaság feloszlott és egy végtelen kedves emléknek hatása alatt, Szunyoghy Dezső műszaki tanácsos folytonos ünneplése után, a szomszédos vármegyék jelenvolt képviselői székhelyeikre visszautaztak. E ritka szép ünneplésnek maradandó emléke is lesz, a mennyiben az illusztris társaság egy csoportképen levétette magát. A midőn még felemlítjük, hogy az ünnepelt számtalan tisztelője és barátja részéről az üdvözlő táviratok egész sorozatát kapta: közleményünket azzal zárjuk be, hogy e valóban ritka szép alkalomból az ünnepeltnek ezen az utón is lehető legjobb kivánatunkat nyújtsak a magunk részéről át* (í. L. Különfélék. — T olvasóinknak boldog pünkösti ünnepeket kivánunk! — Személyi hirek. Kun Bertalan ev. ref. püspök, főrendiházi tag, Sárospatakon időzött s mint elnök részt vett a teológusok vizsgálatain. — Burányi Győző tábornok, dandár-parancsnok, folyó hó 20. és 21-én városunkban időzött s az itt állomásozó honvéd-zászlóalj felett szemlét tartott. — Csák Cirjék dr., a magyarországi ft. minorita-rend feje Aradról, az imregi rendház megvizsgálása céljából, f. hó 22-ik napján Sá- toralja-Ujhelybe érkezett; innen Imreg-hegyre utazott. — Ünnepi követ. A sárospataki ev. ref. főiskola egyik szeretett tanítványát, Nagy Istvánt, küldötte Sátoralja-Ujhelybe ünnepi követül, kit is a híveknek atyafiüi szeretetébe ajánljuk. —- Előléptetés. Vandruska Antal főgim- náziomi torna-tanár, veterán barátunkat a vallás és közokt minister a X. fizetésosztály 2. osztályába léptette elő. Gratulálunk. — Esküvő. Tolcsvai Nagy Barnabás, birtokos, a közigazg. bizottság tagja, t. barátunk, Alsó-Hrabóczon f. évi jún. hó 1-én tartja esküvőjét Mauks Juliannával, farkasfalvi Mauks Árpád és neje fekésházi Fekésházi Ilona úrnő bájos és kedves leányával. Az égben kötött frigyen, boldog életen át, legyen istenáldás! — Honvédtiszti mulatság. A fakó hétköznapi életbe piros pünkösdi hangulatot plántált be az a kedélyes mulatság Sátor- alja-Ujhelyben, melynek szintere az u. n. Ungvár-pincetelepen f. hó 22-én este a füle- mile-dalos „Juhász-kert“ illatáros, vendégszerető mezeje volt, összegyüjtvén a miskolci m. kir. 10. gyalogezrednek nagyszámmal megjelent tisztjeit, nejeikkel együtt, kik Arnótfalvy István vezérkari ezredes vezetése alatt Miskolczról s Egerből jöttek el, hogy egy kellemes és vidám estét tölthessenek ^együtt az itt állomásozó tényleges és tartalékos honvéd-tisztekkel és kedves családjaikkal. — Aki a kedves, családias jellegű mulatságon ott volt, mindenki a legkellemesebb emlékekkel távozott; mert hiszen olyan fesztelen jó kedv uralkodott a mulatságon, hogy nem vettük észre, mikor megviradt. A mulatság és a lukullusi lakoma rendezésének egyik főrészese Benard JeHíS őrnagy s kedves neje. Mellettük a rendezésben fáradhatatlan adjutánsok voltak: Juhász Jenőné, Barthos Istvánná és Szepessy Kálmánná úrnők, kik valamennyien a megjelent vendégeket — pedig lehetett a lét szám vagy 70—80 főnyi — olyan szives figyelemben részesítették, mely a maga nemében bámulatra méltó. A lukullusi vacsoránál, mely 8 órakor kezdődött, elsőnek Dókus Gyula cs. és kir. kamarás szolgálaton kívüli viszonyban levő m. kir. honvéd huszár-hadnagy, „mint legidősebb hnnvédtiszt,“ emelt áldomáspohárt, szép beszédében hangoztatván, hogy akkor, midőn az ezredparancsok az ily mulatságok terén megadta a jelszót, hogy „előre“ és megtette az első lépést: adja Isten, hogy a szép alkalom még sokszor ismétlődjék, egyszersmind éltette az ezredparancsnokot egész tisztikarával. —Arnótfalvy ezredes ur megköszönvén a szives figyelmet, a miben előtteszólott, őtet, mint e mulatság tervének megpenditőjét részesítette, az el- ösmerést áthárította a hölgyekre, a kik, fáradságot nem kiméivé, működtek közre a mulatság • Hasonlóképp mi is a „Zemp'ón* nagy közönsége és a magunk részóról I Szerk, sikerének biztosításában — egyben pedin éltette az egész társaságot. — A kitünően elkészített vacsora, meg azután a „Juhász“ — „Dókus“ — „Bernáth“ vinyétákkal kedveskedő hegyaljai nemes borok tüzétől, Lukács jó muzsikája mellett, a társaságnak egy része hamar táncra perdült és a szebbnél-szebb asszonyokkal s leányokkal fáradhatatlanul mindaddig járta a magyar ember legkedvesebb táncát, a csárdást, míg a kakas nem kukorékolt. — Azt hisszük, hogy az ezre- desur s kedves családja, valamint a vele megjelent tiszt urak, másnap a legkellemesebb emlékekkel távoztak városunkból. És mi annak a hő óhajtásunknak adunk kifejezést, hogy a kölcsönösen kedves emlékeket elevenítsük fel azzal, hogy mentői gyakrabban ismételjük meg az ilyen kedélyes s barátságos összejövetelt! — Részt vettek a szépnemből: Arnótfalvy Istvánná leányával, Benard Jenőné, Bencsik Leóna, Barthos Istvánná, ifj. Bajusz Józsefné, Bariss Ár- pádné, Bernáth Aladárné, Csavrák Lászlóné, Dókus Gyuláné, Dókus Lászlóné, Danek Leóné, Evva Mariska, Hönsch Ilonka, Juhász Jenőné, Kantha Józsefné, Keresztessy Lajosné, Malonyay Tamásné, Mattyasovszky Sarolta, Neubauer Mik- sáné, Répássy Anna, Szepessy Kálmánné és Spil- lenberg Sarolta. A miskolci és egri vendég tisztek névsora ez: Arnótfalvy István vezérkari ezredes, ezredparancsnok, Fülöp Artúr őrnagy, a 10. ezr. 1. zlj. parancsnoka. Lengyel Manó őrnagy, hadkiegészítő parancsnok, Kállay Sándor százados, t. j, 10. ezr. 2. zlj. pararancsoka (Eger), Bethlenfalvy Gyula, Géczy Iván, Kobek Béla, Nemessányi, Schöpflin Ottó, Szendreszky Antal századosok, — Csavrák László, Fülöp József, Kiszely Aladár, Szabó Géza főhadnagyok, — Kovács Béla, Mezei Miksa és Ruby Pál hadnagyok. _____________________ (bJ-) [ Szent-Léleky Géza. f. Amiért, mint elagott Simeon, évek óta buzgón imádkozott, beteljesedett: elbocsátotta az Ur békességben az ő szolgáját. Szent-Léleky Géza c. kanonok, rk. plébános N.-Mihály városában, gyémántmisés áldozópap, Nesztora a kassai egyházmegyének, vármegye-bizottsági és városi képviselőtestületi tag, a legjóságosabb „Géza-bácsi,“ Nagymihályon tegnapelőtt, példás életének nyolcvannegyedik, lelkipásztorságának hatvanadik évében, visszaadta lelkét teremtőjének. Az isten szive szerint való, lelkében felvilágosodott s épp ezért határtalan népszerűségnek, mert vallásfelekezet különbsége nélkül a legáltalánosabb szeretetnek örvendett főpapot ma délután 4 órakor, betelt buzgó vágyódása szerint a Szentlélek eljövetele napján, helyezik örök nyugalomra a n.-mihályi temetőben. — Adj uram hű szolgádnak örök nyugodalmat és az örök világosság fényeskedjék neki! Nyugodjék békességben — Amen! J Sztáray Antalné grófné f J Nagy halottja van Nagymihálynak. Özv Sztáray Antalné grófné, szül. Batthyány Franciska grófnő, Budapesten f. hó 23-án, d. e. 11 órakor, hosz- szas szenvedés után meghalt. Valóban különös rend a véletlen dolgában, hogy a kegyurnő és kedvelt parókhusa egy időben fekszenek gyászos ravatalaikon. A grófné holttestét Budapestről tegnap szállították Nagymihályba, hol az ősi kastélyban helyezték ravatalra. Holnapután, f. hó 28-án helyezik örök nyugalomra férje mellé a „Győrke-hegy“-en álló családi Mauzóleomban. — Béke emlékének! — Nyári mulatságok. Az újhelyi városi kaszinó f. hó 23-án tartott választmányi ülésén elhatározta, hogy szokásos nyári mulatságát az idén a jövő június 16-án délután fogjz megtartani. — Az önkéntes tüzoltóegyesület, értesülésünk szerint a „Torzsás“-on fogja nyári mulatságát rendezni és pedig június 16-án, 2 korona személy- és 4 korana családjegy belépődíj mellett. — Orbán napja. Az utolsó „fagyos szent“ napja tegnap lett a múlté fejünk felett, isten vigye, mert az idén ragyogó húsz fokos meleg verőfényben tartotta átvonulását. Tiszteletére kivirult az akácvirág. Baj, hogy a szárazság nagy! — Eljegyzés. Legeza János dr. ügyvédőjelölt Sátoralja-Ujhelyben ma délután vált jegyet Korinko János t. polgártársunk szép és kedves leányával, — Ilonkával. — Színházi hirek. Legjobb forrásból merített értesülésünk szerint, mihelyt a budapesti Nemzeti Színház nyári szünetidejét megkezdi, a színház művészeti személyzetéből alakult egy társaság a „kedves“ Sátoralja-Ujhelyben három estére terjedő előadást fog tartani. Az előadásokon a helyárak maradnak a rendesek, a tiszta jövedelmet pedig egy részében a helybeli Kossuth- szobor-alap javára szándékeznak fordítani. — Ugyanerre a hazafias szent célra fogja a mi kedves és véghetetlen szeretetreméltó műkedvelő társaságunk színre hozni Herczeg Ferenc nagyhatású történelmi színmüvét az »Ocskay Folytatás a XI. mellékleten.
