Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1901-01-13 / 2. szám
Humanizmus jöjjön el már a te országod is ebben az uj században! Lakos. II. Legyes-Bénye községházánál a múlt hó 27 én történt tűzesetet már e f. hó 3-án az Első Magyar Általános Biztositó Társaság Kun Géza ur kárbecslő által, a legmesszebb menő humanitással liquidálta, miért is köszönetét mondva, gazdatársaimnak a legmelegebben ajánlom, hogy a fenti társaságnál biztosítsanak, mert kár esetében gyorsan, lehetőleg legsimábban és méltányosan eszközük a kárfelvételt. Babocsai Nagy Adolf. TAN ÜGY. A Zemplén vármegyei Tanitá-igyesftlet hivatalos rovata — Rovatvezető: Molnár Gynla. — Köziratok rovatvezetőhöz S.-A.-üjhelybe küldendők. Felkérjük a t. tanító urakat szíveskedjenek hátralékaikat valamint az uj előfizetési pénzeket is mielőbb beküldeni, mert csak az esetben marad lapunk a t. tanító egyesület hivatalos közlönye ha t. i. az előfizetők megfelelő számban fognak je lentkezni. A természettudományi oktatás jelentősége. C. Baenitz dr. után irta : Hódinka Ágost. (Folytatás.) 2. Anyagi cél. A természettudományi oktatás nemcsak az alaki célra, mely az érzékek, az értelem és a kedély kiképzésében nyilvánul, hanem anyagi célra is törekszik, mert neki kell az iskola és az élet közt, otthon és a természetben az élénk összefüggést közvetíteni. Az emberi tudás tág mezején az utolsó száz év alatt egy tudományág sem ért el oly mélyreható átalakulásokat és oly terjedelmet, mint a természettudományok. E hatalmas fellendülés, melyet a természetnek, a természeti erőknek és törvényeknek kikutatása hozott létre, befolyást nyert az egész emberi életre és a népek műveltségét a természettudományok uralma alá hajtotta. — A nagy angol természetvizsgáló Huxley (Tamás Henrik) imigy nyilatkozik : „A modern civilisatio alapját a természettudományok teszik. Vegyük el azt, a mit a természettudományok országunknak adtak és helyünk a hangadó nemzetek közt megsemmisült, mert egyedül a természettudományok juttatják az értelmet és erkölcsi erőt győzelemre a nyers erőszak fölött.“ Az utolsó száz év sajátságos kinyomatot nyert a vízgőz értékesítésétől. A gőz különböző gépeket, a lokomotivot, a lokomobilt hajtja és segit az embernek munkája végrehajtásában. Legújabban azonban az elektromosság kezdi a gőzt háttérbe szorítani. A elektromosság az a természeti erő, mely mint villám halált és rombolást okoz az emberek és ezek müvei közt; különböző készülékekbe fogva azonban az embernek hü társa és segítője; világit, gépeket, kocsikat, hajót hajt. A földmivelcs, erdészet, kereskedelem és ipar a természetvizsgálásból nyert belátást értékesíti és az élet sajátlagos alakulására felhasználja. E ténynyel szemben az iskolának bizonyos kötelességeket kell teljesítenie, mert a ki az emberek köt élni és működni akar, annak nemcsak az ember természetét kell ismerni, hanem azt is, a mit az ember feltalált. Ez okból az anyagi cél, melyre a természettudományi oktatásnak törekednie kell, abban áll, hogy a tanulók nemcsak a leggyakrabban előforduló természeti testeket — tehát a saját testűket is a természeti tüneményeket és törvényeket tanulják megismerni, hanem ezek jelentőségét is a természet és az ember háztartásában, Ha az iskolának nem is faladata, hogy bizonyos határozott hivatásra készítsen elő, mégis kötelessége, hogy növendékeit természet- tádományi képzés által a gyakorlási életre készítse elő. A gyakorlati érdekek tekintetbevétele folytán az iskolát nem érheti a vád, hogy a hasznossági elvet állítja előtérbe, hogy a tanterv — különösen a természettudományi oktatás tananyagának megválasztásánál — a gyakorlati életre való vonatkozásokon kívül első sorban az anyagi célokat veszi tekintetbe. Az egyes természettudományi tantárgyak kimerítő tantervei tekintettel vannak a gyakorlati életre. Ez okból e helyen csak néhány rövid tényt emelek ki, mint a melyek elenged- hetlen alapját képezik az anyagi célnak, melyre a természettudományi oktatásnak törekednie kell. (Vége köv.) A „Magyar Cukoripar Részvénytársaság“ igazgatóságának értekezlete. A Magyar Cukoripar Részvénytársaság igazgatósága Szerencsen f. hó 10-én, Andrássy Sándor gr. elnöklete alatt, az Amerikába való kivándorlás csökkentése céljából értekezletet tartott, melyben Zemplén-vármegye kir. tanfelügyelője azon javaslatot terjesztette elő, hogy az igazgatóság a cukorgyárban alkalmazott 15 évet még be nem töltött tanköteles gyermekek és a tanköteles koron túl levő, de önként vállalkozó ifjabb gyári munkások részére a hatvani cukorgyárnál már régebben működő iskola mintájára egy szakirányú s magyar tannyelvű munkásiskolát szervezzen, mi által nemcsak a népoktatási törvény követelményeinak lesz elég téve, hanem az iskolában nyert szakszerű képzés a munkaerőnek értékesítésére is előnyös befolyással leend s a magyar munkásnak is magasabb keresetre nyújtván kilátást, az amerikai kivándorlásra való hajlamot mindenesetre csökkenteni fogja. Az igazgatóság rövid eszmecsere után kir. h. tanfelügyelő javaslatát elfogadta és határo- zatilag kimondta, hogy a szerencsi cukorgyárnál egy szakirányú munkásiskolát állít fel, illetőleg ennek felállitási költségeit magára vállalja s egyben felkéri kir. h. tanfelügyelőt, hogy a szóban levő iskola szervezési tárgyában az üzletvezetőséggel egyetértőén dolgozzon ki részletes tervezetet s azt az igazgatóságnak lehetőén rövid idő alatt mutassa be. A tanító közhivatalnok. A közoktatási miniszter nem rég kérdést intézett az igaság- ügyminiszterhez, vájjon a tanító közhivatalnoknak tekintendő-e az 1878. V. törvénycikk 270., illetve 461. szakasza szempontjából. Az igazságügyminiszter erre a következő átiratban válaszolt : „A állami, egyáltalán pedig bármilyen jellegű nyilvános iskolánál működő tanítók közhivatalnoknak tekintendők az 1878. évi V. törvénycikk 270 szakasza 2. pontja és 461. szakasza szempontjából. Annak meghatározására ugyanis, vájjon bizonyos hivatal magán, vagy közhivatal-e ? az állam közjoga irányadó. E szerint állami hatóságok azok, melyek az állam ügyeit ellátják, tekintet nélkül arra, vájjon megbízásukat magától az államtól közvetlenül, vagy más közjogi testületek közvetítésével nyerik. Minthogy pedig az államnak a jogbiztonság föntartása, igazságszolgáltatás és az állami célok megvalósítására rendelt kényszer alkalmazásán kívül, egyéb teendői is vannak a közművelődés, nemzetgazdaság és egyáltalán minden közérdek előmozdítása körül: szükebb értelemben vett közhivatalnokok mellett, kik az imperiumot vagy Jurisdikciót gyakorolják, közhivatalnokoknak a szó tágabb értelmében azok is tekintendők, kik az állam gondozó tevékenységének ügykörét az állam közvetetlen vagy közvetett befolyása alatt és ellenőrzése mellett gyakorolják. Tényleg a büntetőjogi gyakorlat „közhivatalnokoknak“ tekintette mindig a nyilvános intézeteknél alkalmazott tanítókat ott is, hol megbüntetésükről hivatali bűntett vagy vétség miatt, de ott is, hol azon hathatósabb védelemben való részesitésökről volt szó, mely a közhivatalnokot állásánál és jellegénél fogva megilleti. Az ezek irányában elkövetett és hivatali kötelességeinek tefjesitésére vonatkozó rágalmazás vagy bessületsértós tehát az igazságügyminiszter nézete szerint a btkv. 270. szakaszában meghatározott módon tartandó meg. Közgazdaság. Gazdasági előadások. A kereskedelemügyi kir. minister m. évi december hó 20-ától keit 85731. VI. számú rendelete folytán a f. évre a m. kir. államvasutak összes vonalain az abrak takarmányok kedvezményes szállításánál, úgymint korpa, konkoly, olajpogácsa, árpadara és kukoricadara után, kocsi és fuverleve- lenkint legalább is 10,000 kg. szállításánál a múlt évben élvezett 10°/o helyett O. M. G. É. közbenjárása folytán 15°/o szállítási díjkedvezményt engedélyezett. Figyelmeztetnek a gazdasági egyesület tagjai, hogy a kedvezmény igény- bevételéhez szükséges igazolványok a feladó és címzett, valamint a fel- és leadási állomás meg- je'ölése mellett, a gazdasági egyesület titkári hivatalánál Sátoralja-Ujhely (Vármegyeház) szerezhetők be. Gazdasági előadások. A zemplén-vár- megyei gazdasági egyesület titkára, Fedák István, úgyszintén Abonyi Károly gazdasági szaktanár, f. hó 14, 15., 17. és 18-án d. u. 5—Va7-ig Szerencsen, 24., 25. és 31-én Megyasszón gazdasági szakelődásokat tartanak. Az előadások tárgyai azon hiányok megszüntetése, melyek a község, vagy vidék gazdálkodási körében tapasztalhatók ; ez okból azon igazságok és tapasztalati tények közlése, melyek ismerése a kisgazdák üzletvitelét eredményesebbé teszik, szóval a cél az ismeretterjesztés oly irányban s módozatok szerint, a mint azt a helyi igények és érdekek megengedik, illetve javasolják. Városi és községi ügyek. * Ssinügyi bizottsági ülés. Sátoraljaújhely szinügyi bizottsága Dókus Gyula cs. és kir. kamarás elnöklete mellett f. hó 11-én ülést tartott, mely alkalommal megállapították a jövő két hét műsorát, utalványozták a színigazgató szubvencióját, egyszersmind megelégedését fejezte ki a bizottság az eddig tapasztalt egyöntetű előadásokért; végül pedig a vonatkozó szabály- rendelet értelmében Fornszek Béla, Vass József és Widder Gyula tagokkal egészítette ki magát a bizottság. * Uj közgyám, Közgyámválasztás volt Szinnán, mely alkalommal Freindlich Emil szolgabirósági napdijast választották meg. * Népszámlálás. Sátoralja-Ujhelyben a népszámlálást tegnapelőtt befejezték. Tegnap kezdték meg a számláló lapok átvizsgálását és összesítését. Mához egy hétre remélhetően tudni fogjuk, hány egyénnel szaporodott városunk lakossága. * Kivételes nősülésért folyamodtak; Botka Károly mihalyii, Grib Mihály hom.-zboj- nai, Uram János haburai, Lemes Mihály sza- csuri, Szinkanyin János vehéczi, Varhoba György sztárai hadköteles egyének. Folyamodásaikat a ministerhez pártfogással küldötte fel f. hó 11-én tartott üléséből a közig, bizottság. * Sorshúzás. Az 1901. évre előállítandó hadkötelesek már összeiratván Sájoralja-Ujhely- ben, a sorshúzás február havában lesz, hogy mikor : külön hirdetményeken fogják tudtul adni. * Sertés-zárlat. A sertésvész Sátoralja- Ujhelyben megszűnvén, a zárlat feloldatott és a sertés piac szabaddá tétetett, * Az udvai állami anyakönyv kerületben születés 105, halálozás 56 jegyeztetett be a múlt évben. Házasságot kötött 26 pár. * Halálozás. Lebo György, Páczin község érdemes bírája, a múlt év utolsó napján meghalt. A megboldogult több mint három évtizeden végig viselte — kevés megszakítással — a bírói tisztet s mintaképe volt az igazi, becsületes, önzetlen magyar paraszt gazdának, (wy.) * Állami anyakönyvi statisztika. A sá- toralja-ujhelyi állami anyakönyvi hivatalnál 1901. jan. 5-től 1901. jan. 12-ig a) házasságot kötött: 3 pár; b) kihirdettetett: 7 egyén; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 14 esetben; d) elhalálozott: 14 egyén. Vármegyei Hivatalos Rész 17/901. rk. sz. Sátoralja-Ujhely v. polgármesterétől. Körözés. Bilsák Mihály felső-ladiskóczi születésű és illetőségű, 31 éves r. kath. vall. középtermetű, szőkehaju és szemöldöke szürke szemű és durrot ajkú cseléd f. hő 7-ikén Malinyák Mihály itteni lakos szolgálatábyl megszökött. Nyomozása feltatálás esetén értesítés kéretik. Sátoralja-Ujhely, 1901. január hó 8-án. Rendőrkapitányság. Nyilt-tér.*) Ihnáth János Bányácski lakos a Zemplén m. é. 52 számában megtámadott engem állítólag azért, mert egy megkötött adásvétel elől megszöktem; a tényállás bizonyítása végett kijelentem hogy én az eladás tárgyát 50 írtért adtam el, mig Ihnáth János 50 koronáért követelte azt tőlem, a félreértések alapján ekképen a vétel megköthető nem volt. Ez a való igaz, tény s igy a tisztességtelen címet reá visza- hárítom Sátoralja-Ujhely, 1901 jan. 8. Szakái Mihály. •) Az e rovatban közlőitekért a beküldő felelős. A» szerkesztő pó3ta,ja. U. E. Fennálló szabályaink s a vármegyeszerte kifejlett gyakorlat szerint csakis a biró háza jöhet szóba. — Most vett levelére csak annyit, hogy ott rósz helyen kopogtatna Folyamodjék inkább a kerület orsz. gy. képviselőjéhez. Az újhelyi ,cungliamen“. Provokativ iránya miatt nem közölhető, — Próbálja átdolgozni humoresknek! akkor talán jöhet. Echo. A Menyaszonyomhoz — Imádságom — A távolból — Vilikémhez c. versek kiigazithatatlanok és közölhetetlenek. P. M Ide vele! Az a statisztikai közlemény K-től mégnem jelent meg; annakidején bozza majd az „Akk.“ is. Felelős szerkesztő : Dongó Gyárfás G ó z a. Kiadó-tulajdonos: feliért Gryu1».
