Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1901-05-19 / 20. szám
czi, n.-dobrai, velejtei, ublyai, rákóczi, málczai, bélyi és az agárdi körjegyzőségek 1901. évi költségvetései; az 1900 évi számadások és az 1901. költségvetések beadásával elmaradt községek és körjegyzőségek ellen pedig megtorló intézkedések tétettek. * i.llami anyakönyvi statisztika. A sátoralj a-ujhelyi állami anyakönyvi hivatalnál 1901. máj. 11-től 1901. máj. 18-ig a) házasságot kötött: 3 pár; b) kihirdettetett: 3 egyén; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 16 esetben; d) elhalálozott: 9 egyén. Vármegyei Hivatalos Rész T. Zemplén-v ár megye törvényhatósági bizottságának Sátor alj a-Ujhelyben az 1901. évi május hó 14-én tartott évnegyedes rendes közgyűléséből. 111/7945 sz. Olvastatott a nmélt. Belügy- ministériumnak a kölün rendeltetéssel bíró alapok külön-külön takarékpénztári könyvekben leendő elhelyezése tárgyában 30081 sz. alatt kelt intézvénye. A vármegye pénztárnoka utasittatik, hogy a vármegye pénztára által kezelt, külön rendeltetéssel biró alapokat külön-külön takarékpénztári könyvekben elhelyezve kezelje, — Az 1883 évi 37169 sz. a megyei pénzkezelésről és számvitelről rendelkező Szabályzat 64 §-a értelmében letétként kezelendő, valamint mindazon készpénzek, melyek habár meghatározott rendeltetéssel bírnak s a vármegye pénztárába kezelés vagy elszámolás végett átmenetileg folynak be, hasonlólag külön-külön takarékpénztári könyvekben lesznek elhelyezendők. — A mennyiben azonban ezen összegek a vármegye szavatossága és a készfizetés akadálytalan teljesítésének kötelezettsége mellett vannak gyümölcsözés végett elhelyezve — az ezek után nyerendő kamatok a vármegyét illetik, minek folytán az ily kamatok félévenkint az illető takarékpénztári könyvekből kiveendők és külön betéti könyvbe »letéti kamatok« címén könyve- lendők és a törvényhatósági közgyűlés rendelkezése szerint, úgy mint az eddig is mindég történt, segélyezésekre, adománóykra és a vármegye oly rendkívüli kiadásaira, melyekre alappal nem rendelkezik, lesznek fordítandók. Ezen határozat, mint közérdekű, a vármegye hivatalos lapja utján közhírré tétetni és annak megtörténte után, a netalán beadott felebbezé- sekkel, a nmélt. Belügymini'tóriumhoz felterjesztetni rendeltetik, A főszolgabírók és polgármester a hirdetési bizonylatoknak és netaláni fe'ebbezéseknek 30 nap alatti beterjesztésére utasittatnak. Kmf. Jegyzetté és kiadta: Dókus Gyula, főjegyző. T. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizottságának Sátor alj a-Ujhelyben 1901. évi május 14-én tartott közgyűléséből. 112/9385. Olvastatott az állandó választmány határozati javaslata a b odrogközi járás ketté osztásával Páczin székhelylyel egy uj szolga- bírói járás létesítése és az 1872-ik évben megszüntetett sárospataki szolgabirói járás visszaállítása iránt, A vármegye törvényhatósági bizottsága a Bodrogközi járás ketté osztását a bemutatott javaslatok beható megtárgyalása után ez idő szerint még nem elkerülhetetlennek, ellenben a s.-pataki járás létesítését, illetőleg visszaállítását feltétlenül szükségesnek találván a sárospataki szolgabirói járás visszaállításának kérdését a bodrogközi tervbe vett uj járás létesítésétől külön választja — és tekintettel a folyó 1901. évi február hó 22-én tartott közgyűlésében a sárospataki járás visszaállítása iránt 49/3952 kgy. szám alatt hozott határozatában részletesen kifejtett indokokra, az állandó választmány határozati javaslatának mellőzésével, a most idézett, valamint az ez irányban már előbb is meghozott határozatai atapján a sárospataki járás létesítését Sárospatak székhelylyel B. Halász 682. Józseffalva 315, Károlyfalva 493, M. Hotyka 473, S.-Patak 8350, Trauczonialva 969, és Végardó 1031 lakosú községekből összesen 12,115 lélekszámmal ezennel határozatilag kimondja és a járás székhelyén. Sárospatakon, egy főszolgabíró, szolgabiró, Írnok dijnok és hivatalszolgából álló személyzettel egy szolgabirói hivatal rendszeresítését akként határozza el, hogy a s.- a.-ujhelyi főszolgabírói hivatalból az egyik szolgabiró és díjnak oda osztassák be — a főszolgabíró, írnok és hivatalszolga fizetése pedig a vár- megye jövő évi költségvetésébe felvétetvén a Nagyméltóságu Belügyminister jelen határozatnak a kihirdetés után jóváhagyás vége t leendő fel- terjesztésével a vármegye dotatiójának felemelésére hivatkozással a fentidézett 49/4952 kgy. szám alatt elterjesztett határozatban bőven kifejtett indokokra a melyek e szolgabirói járás létesítését elodázhatatlanná teszik, — tisztelettel felkéressék. Jelen határozat mint közérdekű az 1886 évi XXI. te. 7, §-ának rendelkezéséhez képest a 10 járási főszolgabíró és S.-A.-Ujhely r. t város polgármesterének kihirdetés végett, az alispánnak pedig oly felhívással adatik ki. hogy a kihirdetési 30 nap letelté/el a kihirdetést igazoló bizonylatokkal és az esetleg beadandó felebbezésekkel a Belügyminister őnagyméltóságához jóváhagyás és a vármegye dotatiójának megfelelő kiegészítése végett terjeszsze fel, az ezennel újonnan rendszeresített egy főszolgabíró, egy Írnok és egy hivatalszolga javadalmazását peeig a vármegye 1902. évre szó ó költségelőirányzatába állítsa be. Km ft. Jegyzetté : Kiadta ; Thuránszky László . Dókus Gyula I. aljegyző tb. főjegyző főjegyző. 6584/901 sz. T. Zemplén-vármegye alispánjától. A 10 föszolgabirónak és Sátoralja-Ujhely r. t. város polgármesterének. Az italmérési üzletek étel kiszolgáltatási joga tárgyában folyó éyi 11043 és 17047 szám alatt kelt kereskedelemügyi ministeri körrendeleteket másolatban szabályszerű foganatosítás céljából kiadom. Sátoralja-Ujhely, 1901. április 4. alispán helyett: Dókus Gyula. főjegyző. Másolat. 11043/VIII—a sz. Kereskedelmi m. kir. minister. Valamennyi magyarországi másodfokú iparhatóságnak. — Az italmérési engedély alapján szokásossá vált étel és élelmiszer kiszolgáltatás eltiltása tárgyában múlt évi december hó 15-én, 861512 sz, a kiadott rendeletemben a szükséges iparigazolványok, illetve iparengedélyek elnyerése iránti kérvények benyújtása tekintetében megállapított 3 h ívi határidőt a több oldalról felhangzott kérelmek és panaszokra való tekintettel folyó évi december hó 31-ig kiterjedőleg meghosszabbítom. Miről az iparhatóságot tudomás és miheztartás végett értesítem. — Budapesten, 1901. évi március hó 26-án. A minister helyett: Csőrgeő sk. államtitkár. Másolat. 17047/VIII. szám. Kereskedelemügyi m. kir. minister. Valamenyi másodfokú iparhatóságnak. Nyitravármegye alispánjának kivételével. — Az italmérési üzletek étel kiszolgáltatási joga tárgyában múlt évi 86512 szám alatt kiadott rendeletéin kiegészítése képen miheztartás végett a következőkről értésitem az iparhatóságot. Tekintettel arra, miszerint az italmérési üzletek nagyrésze mind ez ideig, vagy is a múlt évi 86512 szám alatt kiadott rendeletem életbe lépte előtt kizárólag a pénzügyi hatóságoktól nyert italmérési engedély alapján rendszeresen foglalkozott élelmi szerek keresetszerű kiszolgáltatásával is a nélkül, hogy ezen eljárásában az illetékes hatóságok részéről bármikor is akadályoztatva lett volna, a kérdéses italmérési üzletek ezen teljesen jóhisze- müleg követett hosszas gyakorlat utján szerzett jogait továbbra is figyelembe venni óhajtván, fentidézett rendeletemben kijelentettem, hogy azok az italmérők, kik ételek és élelmi szerek eladásával a rendelet életbe léptekor már foglalkoztak, ez üzletüket tovább is folytathatják, kötelesek azonban a rendelet életbe léptétől számított 3 hónap alatt, mely határidő folyó évi 11043 szám alatt kiadott rendeletemmcl folyó évi december hó 31-ig kiterjedőleg meghosszabbitatott, a menynyiben azzal még nem bírnának, iparigazolványt illetve iparengedélyt szerezni, illetőleg erre vonatkozó kérvényüket az illetékes hatóságnál a fenti határidő alatt benyújtani E rendelkezésből kifolyóan kétséget kizárólag az alábbi két következtetés vonható le. Első sorban, hogy mindazok az italmérők, kik italmérési engedélyük alapján élelmi szerek kiszolgáltatásával már az idézett rendel t életbe léptekor is foglalkoztak, jó hisze- müleg szerzett jogaik figyelembe vételére való tekintettel feltétlenül igénynyel bírnak arra, hogy részükre a szükséges iparigazolvány, illetve ipar- engedély kiadassák, másod sorban pedig, hogy a íentemlitett s az iparigazolvány, illetve iparengedélyért folyamodó italmérők a kellő határidőben benyújtott folyamodványaik végleges elintézéséig, már a rendelet életbe léptekor gyakorolt üzletüket akadálytalanul tovább folytathatják. Az iparigazolvány iránti folyamodványok, tekintettel az 1884: XVII. t. c. 4. §-ára, három nap alatt elintézendők, e tekintetben tehát nehézség nem forog fenn. Az iparengedély iránti folyamodványok azonban tekintettel a törvény 11. §-a alapján alkotott szabályrendeletekben foglalt korlátozásokra, különösen a kiadható iparengedélyek számbeli korlátozására, rendszerint a vonatkozó szabályrendelet módosítását igénylik, miért is az ilyen folyamodványok a vonatkozó üzletek sza- bályrendelctileg megállapított számának felemelése céljából minden esetben a szabályrendeletet alkotó szervnek — törvényhatóságoknál a törvényhatósági bizottságnak rendezett tanácsú városoknál pedig a képviselőtestületnek, adandók át, s véglegesen elintézetteknek csak akkor tekinthetők, ha a törvényhatósági bizottság, illetve képviselőtestület részéről a szóban levő kérdés tekintetében hozott határozatok, tekintettel a törvény 11. $-ának második pontjára, általam jóváhagyást nyernek. — A vonatkozó szabályrendeletek minduntalan való módosítását elkerülendő, az italmérők által ipar- engedély iránt benyújtott összes kérvények, me Jyek a vonatkozó szabályrendelet esetleges módosítását szükségessé, tennék majd csak 86512/900. szám alatt kiadott rendeletben megállapitatott 3 havi. illetve a 11043/901. szám alatt kiadott ren- deletemmel folyó évi december hó 3l-ig kiterjedőleg engedélyezett további határidő letelte után lesznek együttesen tárgyalandók. A vonatkozó szabályrendeletek módosítása alkalmával oly rendelkezés feltétele, mely a nyitható fogadók és vendéglők számát, számbeli határozás nélkül, olyként állapítja meg, hogy minden községben annyi fogadó és vendéglő nyithatására, illetve tarthatására lesz iparengedély kiadandó, a hány italmérési engedély az illetékes pénzügyi hatóságok részéről kiadatott, mellőzendő, mert ily értelmű rendelkezés a törvény 12. §-ával ellentétben áll, mivel a törvény idézett §-a a kiadható engedélyek számának meghatározását nem mondja ki kötelezőleg, viszont azonban megkívánja, hogy az esetben, ha azok számbelileg korlátoztatnak a szám magában a szabályrendeletben előre legyen megállapítva. A fentiek szerint idézett rendeletemből csak is az következik, hogy a vendéglői iparengedélyre csupán azok az italmérők birnak feltétlenül igényjogosultsággal, kik ily üzlettel már a rendelet életbe lépte idejében is foglalkoztak; azok az italmérők ellenben, kik a rendelet életbe lépte idejében az élelmiszernek vendéglőszerű kiszolgáltatásával nem foglálkoztak, vagy italmérési engedélyt csak a rendelet életbe lépte utáni időben nyertek, az iparengedély kiadását feltétlenül nem igényelhetik, hanem ezekkel szemben a szabály- rendelet intézkedései, illetve a helyi viszonyok irányadók Végül értesítem az iparhatóságot, miszerint élelmiszer kereskedésre szóló iparigazolványt azok az italmérők tartoznak váltani, kik kizárólag az élelmiszerek elárusitásával foglalkoznak a nélkül, hogy egyúttal azok helybeni elfogyasztására szükséges üzleti berendezéssel is bírnának, vendéglői iparengedélyt pedig azok kik az ital- nemüeket ülő vendégek részére megfelelő üzleti berendezéssel biró helyiségeikben vendéglő szerü- Ieg szolgáltatják ki. Budapest, 1901. március hó 27-én. A minister helyett Csörgeő sk. államtitkár. 8229/1901. sz. T. Zemplén vármegye alispánjától. A 10 főszolgabírónak és Sátoralja-Ujhely r. t. város polgármesterének. Az 1897 évi XXIII. t. értelmében szervezett m. kir. honvéd hadapród iskolákban az 1901/1902 tanév kezdetén betöltendő helyekre vonatkozó, a »Budapesti Közlöny«-ben is megjelenő pályázati hirdetményt* oly felhívással adom ki, hogy azt hatósága területén minél szélesebb körben azonnal tegye közhírré. Sátoralja-Ujhely, 1901. évi április hó 24-én. Matolai Etele, alispán. 96/B 1901. S.-A.-Ujhely rendőrkapitányi hivatala. Körözés. Leicius Mihály olchoveci (Galiczia) szül. 20 éves gör. kát. nőtlen, napszámos, a ki a’aposan gyanusittatik, hogy f. hó 11-én éjjel Jozefovics József sátoralja-ujhelyi lakos korcsmájába behatolt s a pénzesfiókot kihúzva abból 30 koronát ellopott és ismeretlen helyre szökött, körözése elrendeltetik. Személyleirása: termete; közép, arca: kerek, haja:: gesztenye barna, orra: rendes, szája: rendes. Felkéretnek a hatóságok, hogy az illetőt nyomozni s feltalálás esetén a B. P. 141 §-a alapján letartóztatni s erről e hivatalt táviratilag érte- siteni szíveskedjenek, Sátoralja-Üjhely, 1901. május 13-án. Rendőrkapitányság. 1561/1 sz. 901. A szerencsi j. főszolgabírójától. Rörözvény. Monok község határában f. hó 11-én egy sötét pej kanca, jobb térdén forradásos 10—12 éves ló bitangságban találtatott. Felhivom igazolt tulajdonosát, hogy nevezett elöljáróságnál a ló átvétele végett 15 nap alatt annyival is inkább jelentkezzék, mert ellenkező esetben az 1894 évi XII te. 185 §-a értelmében a ló nyilvános árverésen el fog adatni. Szerencs, 1901. május 13. Gortvay Aladár, szolgabiró. * Az érdeklődők szerkesztőségünkben is áttanulmányozhatják a pályázati hirdetményt. Szerk. _A_ szerkesztő póstaöa.i S. N. L. — Szeged. Kívánságodat közöltük a laptulajdonossal, hogy t. i. cs. p.-t a »Szatmár'-órt küldje a jelzetted kézhez. Llapodat, mint látod is, a mai számba beórtókesitottem. L. Sch. Baderestuaraetur und Caffetior in Kassa, (Hauptgasse Nr. 99.) Niksz dájcs! Felelős szerkesztő : Dongó Gyárfás Gáza. Kiadó-tulajdonos: Éhdert Gyula.
