Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1901-05-19 / 20. szám
mezőről érkezik 27-én este 4-kor és északa Vsll-kor. Kelt Yarannó, 1901. május 17. Zseltvay Bogdán. Helyreigazitás. A „Zemplénvármegyei Tanitó-egyesület Felső köre“ gyűlését f. hó 28-án tartja, nem pedig 16-án, a mint ez múlt számunkban téves szedés folytán közölve volt. CSABNOE. Apró Versek. — Irta: Máthé Miklós. — Jótótenaóny. Egyik kezével megsimit És arcul üt másik kezével: Ki jót tett véled s más előtt Dicsekszik e jótéteménynyel. 2!vrula:nd.ósá,g\ Loreley-fürtök és kökény szemek, Az eperajk, mely édes csókot ad . . . Mivé lesznek— nagy Istenem — ezek, Ha majd pihennek lenn, a föld alatt? Tavasz és szerelem. Virág fakad most árnyas berkeken — Elrejtve mélyen, mélyen, A szivek rejtekében: Fakad az igaz, tiszta szerelem. Verescságin* Tudsz hazudni, mint egy ördög, Értesz hozzá rémesen; Verescságin fesd le magad S én megmondom az igazat: Ördög lesz a képeden 1 Egy Isétüsed-ó IcöltőfcLöz. Keltél vészes óceánra Hol merülsz is, úgy bizony ! Oh de szivem azt kívánja: Légy te egy uj — Árion! ’Végtelenség'. A hold a föld körül kereng, Együtt a nap körül kerengnek, A nap más csillagok körül Bolygóival a naprendszernek. Ha ez a nagy világ igy végtelen: Minő lehetsz te édes Istenem? Remény a lialértoan.. Rügyet vet a lomb, itt a kikelet, A föld álmából újjáéledett. Mi is álmunkból majd igy ébredünk, Ha véget ér a földön életünk 1 & Búcsú. Jjárha tőled elmegyek ' Lányka egy időre, És te is távolba kelsz Hosszú nagy jövőre, Áll az eskü I Nézd : az ég Föld mi messze nyúlnak, Végre, mint ölelkezők Együvé borúinak. S1'- József. Közgazdaság. * Borértékesitési szövetkezet a Tokaj- Hegyalján. A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület szőlészeti szakosztályának kebeléből húsz tagból álló bizottság küldetett ki a borértékesítés kérdésének tanulmányozására, mely bizottság, tagjainak teljes számban való megjelenése mellett, Láczay László dr. szakosztályi elnök előlülésével e hó 14-én Sáto.alja-Ujhelyben értekezletet tartott. Az értekezlet érdekességét növelte, hogy azon megjelent Szinnyey-Merse István oroszországi gazdasági tudósitó is, ki a borértékesítés terén munkálkodását felajánlotta a szakosztálynak. Tájékoztatta az értekezletet a magyar borok Oroszországon való értékesítésének korlátolt viszonyairól. Az értekezlet általános óhajtásként kimondta, hogy a Tokaj-Hegy- alján borértékesitő szövetkezeteket alapit. E végből bizottság is küldetett ki az alap• Verescságin orosz festő t. i. Szűz Máriát egy Budapesten kiállított képén gyermekek körében ábrázolta s Krisztus Urunk feltámadását úgy ábrázolta, hogy homályos fjen egy alak lassan és óvatotau csúszik ki a sírból. M. szabályok kidolgozására, valamint a tokaj- hegyaljai borok piacainak biztosítása érdekében felirt a földmivelésügyi kormányhoz. Elhatározta még, hogy lépéseket tesz ikülföldi gócpontokon létesítendő bodegák felállítása érdekében is; végül, hogy a gönci hordók forgalomba hozatalára szabadalmat kér és az orosz kormány figyelmét felhívja arra, hogy az üres tokaj-hegyaljai hordóknak hamisítási célokra való beszállítását gátolja meg és illetőleg a német bortörvényben a tokaji bornak hamisítását kizárni kéri. Mezőgazdasági kiállítás. Budapest, máj. 15. (V) Nemzetek versenyében dicsőséget arattunk tavaly a Szajna-parti világvárosban. De Páris messze van mihozzánk és a kinek okulására leginkább szükség lenne, hogy a kiállítást megtekintse, a magyar gazdának, az nem látta. Hálára vagyunk kötelezve Darányi földmivelésügyi minister „a gazdák apja“ iránt, hogy a mezőgazdasági kiállítást egész teljességében közszemlére adja. Igazán vétek lett volna, ha magyar földön is be nem mutatják ezt a kiállítást, mely nemcsak szemet gyönyörködtet, hanem nagy tanulságokkal szolgál. A magyar gazda itt látja be, hogyan, mit kell még gazdálkodásában létesíteni és mely formájára kell a gazdaságvitelnek térnie, hogy a földből minél nagyobb termőerőt szedjünk ki. Itt látja meg, hogy szinte tudtán kívül országos intézmény van, mely az ő segítségére, útbaigazítására van felállítva. A városligeti iparcsarnokban megnyílt kiállítás kisérletügyi részén a következő állomások mutatják be tevékenységüket : rovartani, növénytermelési, nö- vénykórtani, kémiai, szőlőkisérleti, dohánytermelési, takarmányozási, erdészeti és vetőmagvizsgáló állomások. Ezek mind azért vannak, hogy adott esetben a gazdának segítségére legyenek. Nem kell, csak egy levelező lapot irní, a pusztító állatot, a pusztuló növényt beküldeni és az állomás vezetői megmondják: mi pusztít és hogyan kell ellene, védekezni ? És nagyon itt az ideje mindeztmegtudni,mert fájdalom, drótféreg, fritt és hesszeni légy, öszön- ték, moly, csapásként zudult a gazda nyakába; hozzá a növényi betegségek egész serege, — jó tudni a helyet, a hol a védekezésre kioktatnak és a közgazdasági veszedelmet elhárítják rólunk. Nagyon praktikus kezű a mi földmivelésügyi ministerünk. Bizonyosan azt gondolta, hogy a kik a kiállítást megnézik, azok nem felejtik el, mely intézménynek állanak a gazdák érdekében. így akarja azokat az ifjú intézményeket népszerűsíteni, melyek nevéhez fűződnek és melyek eddig is oly áldásosán működnek. És ha semmi egyéb nem lenne a kiállításon, mint a kísérleti ügy: azért is a legmelegebben ajánlanánk a gazdának, hogy a kinek mostanában a fővárosban dolga akad, el ne mulassza e kiállítás megtekintését. De nemcsak a kísérleti ügy intézménye az, a mi a gazda okulására szolgál. Büszkességgel látja, hogy a földmives tudományának terjedése érdekében mennyi külön intézmény van és hogy ez a tudomány milyen magas fokon áll. Látja, hogy a tudomány segítségével fokról-fokra a jövedelmek mily szépen fokozhatok; egész raját látja a gazdasági mellékágnak, melyek jövedelmezősége beszédes számokban van feltüntetve. . A fővárosi közönség már is szakadatlanul sűrű rajokban megy a kiállításra, gyönyörködik óraszámra a gazdag anyagon, mely Magyarországnak széleskörű tevékenységéről számol be, a mit a gazda a föld termésének learatásáért tavasz nyitásától lióleesésig a földjén végez. Ha a fővárosi közönség lelkét gyönyörködteti ez a sok látnivaló, mennyivel értékesebb ez a földmivelő gazdára, aki egyúttal tapasztalatát hasznára fordítja. Úgy is rendezték be. hogy a kiállítás azt a célt szolgálja. Darányi minden intézkedését a gazdasági szakismeretek terjesztése érdekében teszi, mert tudja, hogy a gazdasági szaktudás igen szépen kamatozik és abból az országnak van meg a haszna. A legmelegebben ajánljuk tehát a mező- gazdasági kiállítás megtekintését. Hat hétig díjtalanul nyitva áll a közönségnek. Ez alatt az idő alatt mindenkinek, aki a szépben gyönyörködni szeret, a ki a maga ismereteinek gyarapítására súlyt fektet, alkalma lehet egy napra a fővárosba rándulni. (Különösen helyesjdolog lenne, ha gazdasági egyesületünk küldöttei megnéznék, azután itthon elmondanák tapasztalataikat a gazdák előtt. — Szerk.) Vajha megértenék a zempléni gazdák is és igyekeznének a tapasztalatszerzésnek alkalmát a saját maguk érdekében jól fel is használni! Világlátott előkelőségek mondják, hogy a mezőgazdasági ügyet ilyen magas szempontok szerint hazánkban még nem mutatták be. A „Bodrog-Szerdahely és Vidéke“ hitelszövetkezet f. évi május hó 12-én tartotta meg évi közgyűlését. Örvendetes tudomásul szolgál, hogy az 1900. évi üzleteredmény 802 koronát tüntet föl. De annál örvendetesebb az a körülmény, hogy Vécsey Béla br. nagybirtokos, ki a szövetkezetnek alakulása óta ingyen helyiséget adott, ajánlatot illetve Ígéretet tett arra nézve, hogy a közbirtokosság tulajdonát képező Bodrog- Szerdahely község főterén levő 2000 kor. értékű telket a hitelszövetkezetnek |ingyen megszerzi, illetve saját birtokrészét, mely legtekintélyesebb, a szövetkezet részére örök tulajdonául adományozza, a többi részt pedig,mely ajándék utján meg nem szerezhető, megveszi s úgy adja át a hitel- szövetkezetnek —• ingyen. A közgyűlés, mely nagy részben földmivesekből állott, hálás köszönettel fogadta a nagylelkű főur bőkezű ajándékát. — Minden szónál ékesebben beszél a tett! r. 1. Városi és községi ügyek. * Városi közgyűlés. Ujhely város képviselőtestülete f. hó 18-án d. u. rendkívüli közgyűlést tartott, melyen összesen tiz tárgy nyert hamarosan elintézést. Ezek közül megemlítjük, hogy Borcsík Gyula tiszteletdíjas városi állatorvos részére, a vidékről behezott hús vizsgálata címén 200 koronát megszavaztak. — A zsó- lyomkai kőbánya bérletének lejárta ügyében bemutatott jelentés után a közgyűlés megbízta a polgármestert, hogy a kőbányának hat évre való bérbeadása iránt szabályszerű versenytárgyalást hirdessen és tartson s annak eredményét, illetőleg a megkötött szerződést jóváhagyás végett mutassa be. — A szinügyi bizottság és a tanács javaslatot tett, hogy a színházi erkélyszékek páholyokká, az erkólyszék fölötti karzat a tanuló ifjúság számára, a másodemeleti páholyok pedig karzattá alakitassanak át. Mielőtt a képviselőtestület ezen fontos és helyes ügyben végleg határozott volna, megbízta a polgármestert, hogy az átalakításra tervet és költségvetést készíttessen s azt a legközelebbi közgyűlésnek mutassa be. - A főgimnáziomi ifjúság játszótere ügyében kelt tanácsi előterjesztésre, a polgármester a főgimnáziom igazgatójával és a közoktatási kormánynyal ez ügyben való tárgyalásra s az eredmény bejelentésére utasit- tatott. * A Diána-kert parkiroztatását polgármesterünk befejeztetvén, e napokban térzenével fog megnyittatni és átadatni a kert distingvált közönségnek. Jó lenne ha a térzenét gyakran megismételnék és pedig belépődíjjal s az előreláthatóan szép jövedelmet pl. a Kossuth-szobor-alapnak adnák. * Községeink öröme. Vlassics Gyula vallás és közoktatásügyi kir. minister értesitte a vármegyét, hogy mindama szegény községek iskoláit, hol a tanköteles gyermekek száma eléri a 60-at, hajlandó már az 1902. évben nyújtandó állami segitséggel olyan állapotba helyezni, hogy tanító, iskola és felszerelés ezentúl ne legyenek akadályai a népnevelésnek vármegyénkben sem. Hajlandó továbbá a minister állami segítséget nyújtani az olyan kis községeknek is, melyekben az iskolába járni köteles gyermekek száma 60-on alul marad, de az ilyen községeknek csak az 1903. évtől kezdve helyezheti kilátásba az állami segedelmet. Úgy az első, mint a második csoportba tartozó községekben már legközelebb foganatosítják is az összeírást a járási hatóságok. Ennek a ma-holnap megkezdődő összeírásnak tehát községek örüljetek! * A kéményseprés dolgát szabályozó vármegyetörvényét módosítani fogják s pedig oly értelemben, hogy ezután az úgynevezett »járási kéményseprők« fekete hadserege drága pénzért és büntetlenül ne rombolhassa a szegény ember vagyonát, * Homonna város képviselőtestülete f. hó 14-én tartott népes ülésén, a homonnai községi jellegű polgári fiú- és felső keresk, iskola államosításával összefüggésben, az iskolához tartozó vagyon átadását közakarattal elhatározta. Andrássy Sándor gróf orsz. képviselőhöz az iskola államosítás körül kifejtett buzgó és eredményes közbenjárásért 15 tagból álló küldöttség megy a képviselőtestülethez köszönetét tolmácsolni. * Községi számadások és költségvetések. A t. vármegye törv. hat bizottsági közgyűlése f. hó 15-iki közgyűlésében — a számvevőség javaslatainak elfogadásával jóváhagyta —B.- Keresztur és Megyasszó községek, úgyszintén a girincsi és a sókuti körjegyzőség 1900. évi, — továbbá Sátoralja-Ujhely, Megyasszó, Málcza, Ka- rád és Hardicsa községek úgyszintén a trauezon- falusi, izb.-radványi, belyi és bánóczi körjegyzőségek 1899. évi — a topolyókai, a szentesi, be- reczkii és rákóczi körjegyzőségnek 1898 évi — a mikóházi körjegyzőség 1894—97 évi pénztárosi, illetve bírói számadásait, — végre Sárossy Bertalan és társainak Tarczal régi (1873 — 84. évi) számadásaiból kifolyó kérelmét elutasította. — Jóváhagyattak, továbbá, Czigánd, Tarczal és Lelesz községek, úgyszintén a füzesséri, papinai. ladmó-
