Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1901-05-05 / 18. szám
két párt van; de ha igy fogja magát viselni a tisztelendő ur, meg fogom mutatni, hogy csak egy párt lesz.“ A mire aztán Z. elhallgatott és . . . „magis mutus, erat, quam piscis.“ Évekkel később Z. a szobájában támadt tűz okozta sebeibe halt el. * Csak még egyet erről a bámulatos nagy emberről — Szalánczy István főurról. Á ki alaposan megakarja Sz. lelkületét, emberbaráti érzületét ösmerni, az olvassa el a vajdácski úrbérrendezési és tagositási per iratait. Ezt a túlnyomó részben kálvinista vallású Vajdácskát Szalánczy István helyezte abba a jó módba, melyben a tagosítás utáni időben voltak. Minden úrbéri zsellérségből lett egy úrbéri telek és minden egész úrbéri telek 56 osztályozott holdban kapta ki úrbéri konpetenciáját. Mikor az általam proponált egyességet Sz. István prefektus úrhoz aláírás végett felterjesztettük, Leleszen a rendházában fogadta a vajdácski küldöttséget — Kecskést és urbérestársait és beleegyezését e szavakkal nyilatkoztatta: — Jó emberek! Kigyelmetek ugyan nem érdemlik, mert sok bosszúságot és kárt okoztak a prépostságnak; de szivemen hordván a község boldogulását és tekintettel arra, hogy a kigyelmetek fiskálisával már régibb idő óta jó barátságban vagyok, az ajánlott egyességet a pré- postság nevében elfogadom, stb. * Ez az áldott jó lélek, a múlt 1900. évi nyár elején egyik fiammal izent nekem és felszólított, hogy látogassam meg még egyszer, mert közelgő elhalálozása előtt szeretne még velem lenni I . . . E kegyes felszólításnak készséggel engedve, a múlt nyáron egy napot Leleszen töltöttem, — a mikor a viszontlátás örömeit élvezve, kiöntöttük egymás iránt oly rég óta táplált szeretetünk és rokonérzelmünk bő forrását! . . . Még tavaly nyáron Szalánczy főur oly jó egészségben volt, hogy a közelgő halált még akkor egyikünk sem láthatta, — — de hát „Deus disponit! . . .“ , * * Áldott, ezerszer áldott legyen emlékezete ! Bajusz József, id. Vármegyei ügyek. A felső járások ínséges mai állapotáról bű képet tárt a f. évi ápr. 29-én kelt jelentésében a vármegye alispánja elé Haraszthy Miklós, a homonnai j. főszolgabirája, ki a közp. in- ségügyi bizottság felszólítására útazta be a szin- nai és sztropkai járásoknak Ínségtől környezett községeit. Jelentésttevő főszolgabíró nem elégedett meg avval, hogy leírta az Ínséges helyzetet, hanem jelentéséhez javaslatot is csatolt a jövőre. „Hogy az ily Ínséges állapotok —Írja a főszolgabíró — évről-évre ne ismétlődjenek s a kormány ne legyen kénytelen élelmi szerekre és közmunkára ezreket adni gyakrabban, fődolog, hogy a népet jó vetőmagvakkal lássuk el s állattenyésztését emeljük. A talaj felette vadvizes és igy oly hideg és rideg, hogy a vetőmagvak 5 éven belől teljesen elfajzanak, árpájuk, zabjuk oly liha, hogy egy mérő zabot egy jó tüdejü ember a szélrózsa minden irányában szétfúj hassa ... és a ki ocsut vet, csak ocsut arat; burgonyája pedig jó már akkor, ha galambtojás nagyságú“ ... A sztropkai járás felső részén fekvő községek érdekében pedig, hogy közelebb jöhessenek a nagyvilág forgalmához, javasolja: „hogy a sztropkó—havaj—krasznibródi útvonalat közpénzen mielőbb kiépítsék, mivel magát Sztropkót mostani homonnai, legközelebbi vasútállomásától 53 kilométer távolság helyett 28 kilométerrel hozná közelebb a vasúthoz, a mező- laborczi vasúti állomáshoz, mely esetben onnan is megindulna az erdőkihasználás, létesülnének fürészgyárak és akkor azon a környéken is épp oly szép keresetet találna a nép, mint élvez most a sztakcsini, az ulicsi, zboji és dubravai uradalmakban és a minőben részesül a sztakcsini és or.-hrabóczi fűrészgyárak irányából.“ Nyugdíjalapok állása. A f. évi ápr. hó 27-én foganatosított vármegyei pénztárak vizsgálatáról szóló jegyzőkönyvekből, olvasóközönségünk tájékoztatásául, közreadjuk, hogy a vármegyei nyugdíjintézet vagyonkészlete volt a vizsgálat napján 242,303 K. 32 f, — a községi és a körjegyzők nyugdíjintézetének pénzkészlete pedig kitett a vizsgálat napján: 50,360 K. 28 f.-t. A t. vármegye házi pénztárának 1900. évi számadása, a főszámvevői előterjesztés alapján, a f. évi ápr. hó 29-én tartott állandó választmányi ülésen felülvizsgáltatván, mielőtt a máj. hó 14-ére egybehívott közgyűlés elé terjesztetnék 15 napos közszemlére kitétetett. A számadás vázlatát itt hozzuk köztudomásra. A 332,545 K. 07 f.-nyi bevétel igy oszlik meg: 1. Múlt évi pénztári maradvány: .... 908 K. 10 f. 2. Állami javadalmazás : 265,237 K. 31 f. 3. Cselekvő kamatok: 1,839 K. 93 f. 4. Alapok járulékai: 10,900 K. 00 f. 5. Különféle bevételek : 10,965 K. 72 f. 6. Téritmények: . . . 6,694 K. 01 f. 7. Fizetésemelés pótadója előlegezve: . , ■ 36,000 K. 00 f. Vagyis az 1.—7 összesen: . 332,545 K. 07 f. — A 332,273 K. 03 f.-nyi évi kiadás pedig a következő rovatok és alcímek szerint tagozódik: I. rovat. A. 1. Tisztviselők, segéd és kezelőszemélyzet fizetése:............................. A. 2. Központi tisztviselők, segéd- és kezelőszemélyzet lakáspénze: . . . B. 1. Központi árvaszék, segéd- és kezelőszemélyzet fizetése : .................................. B. 2. Közp. árvaszék segédés kezelőszemélyzetének lakáspénze: ........................... C. 1. Járási tisztviselők és segédszemélyzet fizetése: C. 2. Járási tisztv. és segédszemélyzet lakáspénze: . II. rovat. A. I. Szolgaszemélyzet fizetése: . . . A. 2. Szolgaszemélyzet lakáspénze : .................................. A. 3. Szolgaszemélyzet lótartási átalánya: . . . 83,466 K. 97 f. 10,592 K. 82 f. 42,159 K. 23 f. 5,900 K. 00 f. 104,176 K. 47 f. 10,250 K. 00 f. 16,654 K. 48 f. 800 K. 00 f. 480 K. 00 f. III. rovat. Szolgaszemélyzet ruházata:.................................. IV. rovat. Hivatalos helyiség bére .................................. V. rovat. Irodai szükséglet: VI. rovat. Napdijak útiköltségek : . .................................. VII. rovat. Épületek fentartása: .................................. VIII. rovat. Egyéb rendszeresített kiadások: . . . IX. rovat. Rabtartási költségek ......................................... X. rovat. Előre nem látott kiadások: ........................... 3,953 K. 70 f. 4,598 K. 96 f. 23,394 K. 48 f. 13,565 K. 22 f. 2,123 K. 94 f. 905 K. 59 f. 48 K. 36 f. 9,202 K. 81 f. Az I—X. rovatösszesen : 332,273 K. 03 f. A közig, bizottság legközelebb május hó 10-én (tizedikén) d. e. 9 órakor órakor tartja rendes havi ülését. A vm.-i tiszti főorvosi lakás újjáépítését tárgyazó terv és költségvetés a kir. áll. építészeti hivatal részéről az alispánhoz heérkezvén, a vonatkozó versenytárgyalás határnapja már legközelebb kiiratik. Az építész-vállalkozók tájékoztatására közöljük, hogy a szóban levő és a t. vármegye tulajdonát képező épületnek tervezett költsége: 21,939 K. 42 f. Részletes tervek és költségvetés a fdszámvevőnél már most áttanulmányozhatok. — Vaskereskedők, kőfaragók, ácsok, bádogosok, asztalosok, lakatosok, mázolok és üvegesek külön-küiön is| jelentkezhetnek. Esküdtbirósági tárgyalások. A sátor- alja-ujhelyi kir. törvényszék elnöke átiratban értesítette az alispáqj;, hogy az esküdtbirósági tárgyalások f. hó 20-án kezdődnek s előreláthatóan hat napon át fognak tartani a t. vármegye székházának erre a célra ideiglenesen átengedett nagytermében. A nyilvános petegápolási alap 1900. évi számadása felülvizsgáltatván, a következő eredményekkel fog a legközelebb máj. hó 14-én kezdődő közgyűlés elé terjesztetni. Bevétel : 19,659 K. 52 f., (ebben: 1899-iki maradvány 6450 K. 18 f., pótadóból: 487 K. 06 f., téritmé- nyekből: 12,607 K. 02 f., vegyesekből: 115 K. 26 f.) Kiadás: 17,282 K. 67 f., (ebben: közkórházaknak 15,543 K. 62 f., különféle kiadások 1739 K. 05 f.) Pénzmaradvány: 2376 K. 85 f. Az országgyűlési képviselőválasztók 1902. évre érvényesítendő ideiglenes névjegyzéke, a kihagyottak névjegyzékével kapcsolatban, a f. hó 5-étől 20-ig terjedő időre kitétetett közszemlére. Felszólalások máj. 5-től 20-ig adhatók be, észrevételek pedig máj. hó 25-éig fogadtatnak el. Versenytárgyalás. Áz ahauj-tornai kir. áll. építészeti hivatal lapunk utján is tudatja, hogy a pólyi rk. templom és papiak helyreállítása 5076 K. 26 f. költséggel megengedtetvén, e tárgyban f. hó 15-én (tizenötödikén) d. e. 9 órakor Kassán a hivatalnál versenytárgyalás lesz. Folytatás az I. mellékleten. az a tapintatlanság, melyet protestáns vallása miatt kellett elszenvednie Borbálának a grófnő leányaitól, de a felvilágosult anya közbelépése során e zavarok is végképp elenyésztek. Apafái tartózkodása alatt uj irányt nyer a költőnő munkálkodása. A grófnő gazdag könyvtárából új írókat ismer meg, kik gondolkodás- módjára, érzésére irányitóan hatottak. — Her- dernek az emberiség történetéről irt filozófiai munkái a természet külsű képeiuek csudálóját gondolkodásra bírják és megismeri a törvényt, mely éppen úgy uralkodik a testek világában, valamint a morális, vagy erkölcsi világban —és hogy „az egyik hivséges tüköré a másiknak.“ A szív fájdalmainak, az emberi élet kellemes és bántó jelenségeinek költője a természetben is keresi az élet hasonló jelenségeit, onnét vonja le következtetéseit, eszméit, miket kalauzként akart adni a nem igaz ösvényen haladt emberiség kezébe, mert ezek „tisztábbak és csalhatatlanabbak, minden más mesterséges tudománynál, mivel egyedül a természet váltvzha- tatlan törvényéből származnak.“ E filozófiai munkáit az irály tökéletességén kívül inkább az érző szív, mint a gondolkodás mélysége jellemzi. Hiszen nem is annyira a tudományvágy, mint inkább az emberbaráti szeretet vezette őt e nemű munkálkodásában. S ha Arany János Malvina költeményeiről irt bírálatában Molnár Borbálának filozófiai munkáira megjegyzi, hogy „vizenyősek“ ezt a nagy számmal előforduló szentimentális fejezetekre érthette, de nem általánosságban, mert épp annyi, vagy talán nagyobb azoknak a fejezeteknek száma, melyben a gondolat és érzelem kellemes harmóniában egyesül. E szentimentálizmus érthető és a költőnőnél, kinek lelkületét, egyéniségét a sorscsapások odafejlesztették, hogy a lelki erőt, mely a világ jelenségeinek szemléleténél, eszmék, tanulságok levonásánál feltétlenül szükségeltetik, elvesztette, s azt az Istenben, a mindenek irgalmas szerető és bölcs Atyjában való hit váltotta fel. Nem akar ő minket meggyőzni filozófiai tételek igazságáról, hanem egy sokat szenvedett hivő szeretetteljes könyörgésével akar rábeszélni a tételek igazságainak befogadására, nehogy minekünk is egy bosszú, kínos élet keserű tapasztalatai alapján kelljen elhinni, mint neki: „érzem, hogy jó élni és tudom, hogy elég szép a világ azon célra, hogy az emberek e földön a boldogságot feltalálják és a halhatatlanságra kiformálódjanak.“ * Á gyermekei körében töltött 19 év alatt még egy kötet verset irt és naplóját fejezte be. E verseken megkapó vallásos érzelem ömlik el s magukon viselik a lelki nyugalmat, mely csak azoknak a lelkeknek sajátja, a kik a jól végzett élet boldog tudatában megnyugvással várják a közeli halál intését. A napló, melyet a költőnő óhaja szerint koporsójában kellett volna elhelyezni, gyermekei birtokában van, kik emlékként tartották meg. — Nagyban vázolja élete történetét s a bölcs eszméknek egész kincsesbányája. Alaphangja az eltévesztett élet felett érzett kesergés, később pedig, az életintéző Isten bölcsességében való megnyugvás. Irálya: egyszerűségével közvetetlenül hat. * Áz élete elején sokat szenvedett nő végnapjait megaranyozta az Isten — a ki iránt hitét a legnehezebb órákban sem vesztette el. Tanúskodnak erről naplójának végsorai, melyet a haláhleheletének éreztekor irt H.-Bago- son, hol fia jegyzői hivatalt viselt. „Én most minden reggel háládatos örömmel érzem az Istennek atyai jóságát, hogy még egy napot ajándékozott nekem az életre. Minden este oly nyugodt szívvel ajánlom fel magamat a halálra, mintha előérezném, hogy csak az örökkévalóságban fogok felébredni.“ „Látom, mily kevés kívántatik a megelégedésre 1“ Ez a lelki megnyugvás és gyermekei gondoskodó szeretete volt hitéért a jutalma* 1825-ben, élete 66-ik évében, érte el a halál. Tetemét a h.-bagosi sirkert fogadta magába. Szegénysorsu unokáinak a sir fölé állított emlékét rég elemésztette az idő, s ma már domborulat sem jelzi a helyet, a hol kora megértett, ünnepelt költőnőjének földi maradványai nyugosznak. Az emlékét feledők közt első helyen áll szülővárosa Sátoralja-Ujhely — mért a tizennyolcezerből tizennyolc ember sem tudja, hogy a Molnár Borbála csillaga Ujhely egén ragyogott. _______
