Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1901-05-05 / 18. szám

két párt van; de ha igy fogja magát viselni a tisztelendő ur, meg fogom mutatni, hogy csak egy párt lesz.“ A mire aztán Z. elhallgatott és . . . „magis mutus, erat, quam piscis.“ Évekkel később Z. a szobájában támadt tűz okozta sebeibe halt el. * Csak még egyet erről a bámulatos nagy emberről — Szalánczy István főurról. Á ki alaposan megakarja Sz. lelkületét, emberbaráti érzületét ösmerni, az olvassa el a vajdácski úrbérrendezési és tagositási per iratait. Ezt a túlnyomó részben kálvinista vallású Vajdácskát Szalánczy István helyezte abba a jó módba, melyben a tagosítás utáni időben voltak. Minden úrbéri zsellérségből lett egy úrbéri telek és minden egész úrbéri telek 56 osztályo­zott holdban kapta ki úrbéri konpetenciáját. Mikor az általam proponált egyességet Sz. István prefektus úrhoz aláírás végett felterjesz­tettük, Leleszen a rendházában fogadta a vaj­dácski küldöttséget — Kecskést és urbérestársait és beleegyezését e szavakkal nyilatkoztatta: — Jó emberek! Kigyelmetek ugyan nem érdemlik, mert sok bosszúságot és kárt okoztak a prépostságnak; de szivemen hordván a köz­ség boldogulását és tekintettel arra, hogy a ki­gyelmetek fiskálisával már régibb idő óta jó ba­rátságban vagyok, az ajánlott egyességet a pré- postság nevében elfogadom, stb. * Ez az áldott jó lélek, a múlt 1900. évi nyár elején egyik fiammal izent nekem és fel­szólított, hogy látogassam meg még egyszer, mert közelgő elhalálozása előtt szeretne még velem lenni I . . . E kegyes felszólításnak készséggel engedve, a múlt nyáron egy napot Leleszen töltöttem, — a mikor a viszontlátás örömeit élvezve, kiöntöt­tük egymás iránt oly rég óta táplált szeretetünk és rokonérzelmünk bő forrását! . . . Még tavaly nyáron Szalánczy főur oly jó egészségben volt, hogy a közelgő halált még akkor egyikünk sem láthatta, — — de hát „Deus disponit! . . .“ , * * Áldott, ezerszer áldott legyen emlé­kezete ! Bajusz József, id. Vármegyei ügyek. A felső járások ínséges mai állapotáról bű képet tárt a f. évi ápr. 29-én kelt jelentésé­ben a vármegye alispánja elé Haraszthy Mik­lós, a homonnai j. főszolgabirája, ki a közp. in- ségügyi bizottság felszólítására útazta be a szin- nai és sztropkai járásoknak Ínségtől környezett községeit. Jelentésttevő főszolgabíró nem elége­dett meg avval, hogy leírta az Ínséges helyzetet, hanem jelentéséhez javaslatot is csatolt a jövőre. „Hogy az ily Ínséges állapotok —Írja a főszol­gabíró — évről-évre ne ismétlődjenek s a kor­mány ne legyen kénytelen élelmi szerekre és közmunkára ezreket adni gyakrabban, fődolog, hogy a népet jó vetőmagvakkal lássuk el s állattenyésztését emeljük. A talaj felette vad­vizes és igy oly hideg és rideg, hogy a vető­magvak 5 éven belől teljesen elfajzanak, árpá­juk, zabjuk oly liha, hogy egy mérő zabot egy jó tüdejü ember a szélrózsa minden irányában szétfúj hassa ... és a ki ocsut vet, csak ocsut arat; burgonyája pedig jó már akkor, ha galambtojás nagyságú“ ... A sztropkai járás felső részén fekvő községek érdekében pedig, hogy közelebb jöhessenek a nagyvilág forgalmához, javasolja: „hogy a sztropkó—havaj—krasznibródi útvona­lat közpénzen mielőbb kiépítsék, mivel magát Sztropkót mostani homonnai, legközelebbi vasút­állomásától 53 kilométer távolság helyett 28 kilométerrel hozná közelebb a vasúthoz, a mező- laborczi vasúti állomáshoz, mely esetben onnan is megindulna az erdőkihasználás, létesülnének fürészgyárak és akkor azon a környéken is épp oly szép keresetet találna a nép, mint élvez most a sztakcsini, az ulicsi, zboji és dubravai uradalmakban és a minőben részesül a sztak­csini és or.-hrabóczi fűrészgyárak irányából.“ Nyugdíjalapok állása. A f. évi ápr. hó 27-én foganatosított vármegyei pénztárak vizs­gálatáról szóló jegyzőkönyvekből, olvasóközön­ségünk tájékoztatásául, közreadjuk, hogy a vár­megyei nyugdíjintézet vagyonkészlete volt a vizs­gálat napján 242,303 K. 32 f, — a községi és a körjegyzők nyugdíjintézetének pénzkészlete pe­dig kitett a vizsgálat napján: 50,360 K. 28 f.-t. A t. vármegye házi pénztárának 1900. évi számadása, a főszámvevői előterjesztés alapján, a f. évi ápr. hó 29-én tartott állandó választmányi ülésen felülvizsgáltatván, mielőtt a máj. hó 14-ére egybehívott közgyűlés elé ter­jesztetnék 15 napos közszemlére kitétetett. A számadás vázlatát itt hozzuk köztudomásra. A 332,545 K. 07 f.-nyi bevétel igy oszlik meg: 1. Múlt évi pénztári ma­radvány: .... 908 K. 10 f. 2. Állami javadalmazás : 265,237 K. 31 f. 3. Cselekvő kamatok: 1,839 K. 93 f. 4. Alapok járulékai: 10,900 K. 00 f. 5. Különféle bevételek : 10,965 K. 72 f. 6. Téritmények: . . . 6,694 K. 01 f. 7. Fizetésemelés pótadója előlegezve: . , ■ 36,000 K. 00 f. Vagyis az 1.—7 összesen: . 332,545 K. 07 f. — A 332,273 K. 03 f.-nyi évi kiadás pedig a kö­vetkező rovatok és alcímek szerint tagozódik: I. rovat. A. 1. Tisztviselők, segéd és kezelőszemély­zet fizetése:............................. A. 2. Központi tisztviselők, segéd- és kezelőszemély­zet lakáspénze: . . . B. 1. Központi árvaszék, se­géd- és kezelőszemélyzet fizetése : .................................. B. 2. Közp. árvaszék segéd­és kezelőszemélyzetének lakáspénze: ........................... C. 1. Járási tisztviselők és segédszemélyzet fizetése: C. 2. Járási tisztv. és segéd­személyzet lakáspénze: . II. rovat. A. I. Szolgasze­mélyzet fizetése: . . . A. 2. Szolgaszemélyzet la­káspénze : .................................. A. 3. Szolgaszemélyzet ló­tartási átalánya: . . . 83,466 K. 97 f. 10,592 K. 82 f. 42,159 K. 23 f. 5,900 K. 00 f. 104,176 K. 47 f. 10,250 K. 00 f. 16,654 K. 48 f. 800 K. 00 f. 480 K. 00 f. III. rovat. Szolgaszemélyzet ruházata:.................................. IV. rovat. Hivatalos helyi­ség bére .................................. V. rovat. Irodai szükséglet: VI. rovat. Napdijak útikölt­ségek : . .................................. VII. rovat. Épületek fen­tartása: .................................. VIII. rovat. Egyéb rendsze­resített kiadások: . . . IX. rovat. Rabtartási költ­ségek ......................................... X. rovat. Előre nem látott kiadások: ........................... 3,953 K. 70 f. 4,598 K. 96 f. 23,394 K. 48 f. 13,565 K. 22 f. 2,123 K. 94 f. 905 K. 59 f. 48 K. 36 f. 9,202 K. 81 f. Az I—X. rovatösszesen : 332,273 K. 03 f. A közig, bizottság legközelebb május hó 10-én (tizedikén) d. e. 9 órakor órakor tartja rendes havi ülését. A vm.-i tiszti főorvosi lakás újjáépí­tését tárgyazó terv és költségvetés a kir. áll. építészeti hivatal részéről az alispánhoz heér­kezvén, a vonatkozó versenytárgyalás határnapja már legközelebb kiiratik. Az építész-vállalkozók tájékoztatására közöljük, hogy a szóban levő és a t. vármegye tulajdonát képező épületnek tervezett költsége: 21,939 K. 42 f. Részletes tervek és költségvetés a fdszámvevőnél már most áttanulmányozhatok. — Vaskereskedők, kőfara­gók, ácsok, bádogosok, asztalosok, lakatosok, mázolok és üvegesek külön-küiön is| jelentkez­hetnek. Esküdtbirósági tárgyalások. A sátor- alja-ujhelyi kir. törvényszék elnöke átiratban ér­tesítette az alispáqj;, hogy az esküdtbirósági tár­gyalások f. hó 20-án kezdődnek s előreláthatóan hat napon át fognak tartani a t. vármegye szék­házának erre a célra ideiglenesen átengedett nagytermében. A nyilvános petegápolási alap 1900. évi számadása felülvizsgáltatván, a következő eredményekkel fog a legközelebb máj. hó 14-én kezdődő közgyűlés elé terjesztetni. Bevétel : 19,659 K. 52 f., (ebben: 1899-iki maradvány 6450 K. 18 f., pótadóból: 487 K. 06 f., téritmé- nyekből: 12,607 K. 02 f., vegyesekből: 115 K. 26 f.) Kiadás: 17,282 K. 67 f., (ebben: köz­kórházaknak 15,543 K. 62 f., különféle kiadá­sok 1739 K. 05 f.) Pénzmaradvány: 2376 K. 85 f. Az országgyűlési képviselőválasztók 1902. évre érvényesítendő ideiglenes névjegy­zéke, a kihagyottak névjegyzékével kapcsolat­ban, a f. hó 5-étől 20-ig terjedő időre kitétetett közszemlére. Felszólalások máj. 5-től 20-ig ad­hatók be, észrevételek pedig máj. hó 25-éig fo­gadtatnak el. Versenytárgyalás. Áz ahauj-tornai kir. áll. építészeti hivatal lapunk utján is tudatja, hogy a pólyi rk. templom és papiak helyreállí­tása 5076 K. 26 f. költséggel megengedtetvén, e tárgyban f. hó 15-én (tizenötödikén) d. e. 9 óra­kor Kassán a hivatalnál versenytárgyalás lesz. Folytatás az I. mellékleten. az a tapintatlanság, melyet protestáns vallása miatt kellett elszenvednie Borbálának a grófnő leányaitól, de a felvilágosult anya közbelépése során e zavarok is végképp elenyésztek. Apafái tartózkodása alatt uj irányt nyer a költőnő munkálkodása. A grófnő gazdag könyv­tárából új írókat ismer meg, kik gondolkodás- módjára, érzésére irányitóan hatottak. — Her- dernek az emberiség történetéről irt filozófiai munkái a természet külsű képeiuek csudálóját gondolkodásra bírják és megismeri a törvényt, mely éppen úgy uralkodik a testek világában, valamint a morális, vagy erkölcsi világban —és hogy „az egyik hivséges tüköré a másiknak.“ A szív fájdalmainak, az emberi élet kelle­mes és bántó jelenségeinek költője a természet­ben is keresi az élet hasonló jelenségeit, onnét vonja le következtetéseit, eszméit, miket ka­lauzként akart adni a nem igaz ösvényen haladt emberiség kezébe, mert ezek „tisztábbak és csal­hatatlanabbak, minden más mesterséges tudo­mánynál, mivel egyedül a természet váltvzha- tatlan törvényéből származnak.“ E filozófiai munkáit az irály tökéletessé­gén kívül inkább az érző szív, mint a gondol­kodás mélysége jellemzi. Hiszen nem is annyira a tudományvágy, mint inkább az emberbaráti szeretet vezette őt e nemű munkálkodásában. S ha Arany János Malvina költeményeiről irt bírálatában Molnár Borbálának filozófiai mun­káira megjegyzi, hogy „vizenyősek“ ezt a nagy számmal előforduló szentimentális fejezetekre érthette, de nem általánosságban, mert épp annyi, vagy talán nagyobb azoknak a fejezetek­nek száma, melyben a gondolat és érzelem kel­lemes harmóniában egyesül. E szentimentálizmus érthető és a költőnő­nél, kinek lelkületét, egyéniségét a sorscsapá­sok odafejlesztették, hogy a lelki erőt, mely a világ jelenségeinek szemléleténél, eszmék, ta­nulságok levonásánál feltétlenül szükségeltetik, elvesztette, s azt az Istenben, a mindenek ir­galmas szerető és bölcs Atyjában való hit vál­totta fel. Nem akar ő minket meggyőzni filozófiai tételek igazságáról, hanem egy sokat szenvedett hivő szeretetteljes könyörgésével akar rábeszélni a tételek igazságainak befogadására, nehogy mi­nekünk is egy bosszú, kínos élet keserű tapasz­talatai alapján kelljen elhinni, mint neki: „ér­zem, hogy jó élni és tudom, hogy elég szép a világ azon célra, hogy az emberek e földön a boldogságot feltalálják és a halhatatlanságra kiformálódjanak.“ * Á gyermekei körében töltött 19 év alatt még egy kötet verset irt és naplóját fejezte be. E verseken megkapó vallásos érzelem öm­lik el s magukon viselik a lelki nyugalmat, mely csak azoknak a lelkeknek sajátja, a kik a jól végzett élet boldog tudatában megnyug­vással várják a közeli halál intését. A napló, melyet a költőnő óhaja szerint koporsójában kellett volna elhelyezni, gyerme­kei birtokában van, kik emlékként tartották meg. — Nagyban vázolja élete történetét s a bölcs eszméknek egész kincsesbányája. Alap­hangja az eltévesztett élet felett érzett keser­gés, később pedig, az életintéző Isten bölcsessé­gében való megnyugvás. Irálya: egyszerűségével közvetetlenül hat. * Áz élete elején sokat szenvedett nő vég­napjait megaranyozta az Isten — a ki iránt hitét a legnehezebb órákban sem vesztette el. Tanúskodnak erről naplójának végsorai, melyet a haláhleheletének éreztekor irt H.-Bago- son, hol fia jegyzői hivatalt viselt. „Én most minden reggel háládatos öröm­mel érzem az Istennek atyai jóságát, hogy még egy napot ajándékozott nekem az életre. Min­den este oly nyugodt szívvel ajánlom fel ma­gamat a halálra, mintha előérezném, hogy csak az örökkévalóságban fogok felébredni.“ „Látom, mily kevés kívántatik a megelé­gedésre 1“ Ez a lelki megnyugvás és gyermekei gon­doskodó szeretete volt hitéért a jutalma­* 1825-ben, élete 66-ik évében, érte el a ha­lál. Tetemét a h.-bagosi sirkert fogadta magába. Szegénysorsu unokáinak a sir fölé állított em­lékét rég elemésztette az idő, s ma már dom­borulat sem jelzi a helyet, a hol kora megér­tett, ünnepelt költőnőjének földi maradványai nyugosznak. Az emlékét feledők közt első helyen áll szülővárosa Sátoralja-Ujhely — mért a tizen­nyolcezerből tizennyolc ember sem tudja, hogy a Molnár Borbála csillaga Ujhely egén ragyo­gott. _______

Next

/
Oldalképek
Tartalom