Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1901-04-21 / 16. szám
talán velők mitsem törődés híján, mint igen sok más törvényeink, pl. a hernyóirtás, szerbtövis stb. — mégis igen sok hasznos és dalos madár pusztul el emberi kéz művelte elisszonyitó gyalázatosság folytán úgy a városokban, mint a »peri- feriákc-on, úgy hogy a hasznos éneklőmadarak fogyása méltán gondolkodóba ejthet mindnyájukat és ismerve az okokat, melyek előidézik, arra ösztökél, nógat, sőt kényszerit minden humánus és érző szivet, hogy sorsukat szivünkön viselve, védelmükre a mi saját jól felfogott érdekünkben — komolyan és okosan — tegyünk végre mégis valamit és összetett kézzel, vétkes nemtörődömséggel nem szabad többé tűrnünk azt az óriási pusztítást, mit bűnös emberi kezek (városi „expro- fessoc madarászok, léha kamaszok) okoznak. De hát mit tegyünk ? Hogyan védelmezzük meg gyérülő madarainkat, miképp mentsük meg azokat, a melyek anyagi gyarapodásunkat — mint páratlan és kitűnő munkatársak, napszámosaink — előmozdítják, sőt annak fő és hivatott faktorai egyenesen a természettől kijelölt, rendelt védői, oltalmazói ; másrészt pedig a melyek baráti megjelenésükkel és hozzánk való ragaszkodásukkal kiválóan hozzájárulnak a természet szépségének emeléséhez, élénkítéséhez, s megbecsülhetetlen jóságukért és hasznosságukért cserébe csak irgalmat kérnek, esdhetnek az érző emberi szívtől ? Mint mindenben, úgy itt e téren, ez érdekben is, egyedül az iskola, a nevelés, az oktatás segít és tehet a legtöbbet. Szóval, felvilágosítással kell hatni mindenkire minden hatáskörben: a papnak a szószéken, jegyzőnek és elöljáróknak az élet ügyes-bajos mezején, ha máskor nem is, de legalább akkor, midőn a hernyóirtást dobszóval rendelik, kapcsolatban tiltsák a madár és fészkeik pusztítását szintén birság terhe alatt; de legkülönösebben a tanítóknak, a zsenge, minden nemes és szép iránt fogékony ifjú nemzedékbe ! bele kell nevelni, oltani a madarak iránt való szeretetet és kioktatni őket azoknak, a fentiekben csak szűk keretben érintett hasznosságáról és jelen'őségéről, mit a természet rendjében, annak mindeneket kiegyenlítő háztartásában betöltenek. Igenis, mélyen tisztelt lelkész és tanitó urak, tegyünk úgy, mint a gyakorlati észjárású és rendkívül élelmes amerikaiak, kik az évnek bizonyos alkalomszerű napját, a madártan ismertetésének szentelik s ez alkalommal a fogékony, idomítható, tiszta és naiv gyermek lelkét, szivét, a ta- nutóitjuságot nemcsak a madarak ismeretére oktatják, hanem játszi, könnyű, meseszerű példázatokkal és oktatással fölvilágosítják, életmódjuk, szaporodásuk és főképp gazdasági nagy jelentőségükről is. — Az ilyen érdekes előadásból, a mellett, hogy kedvesen szórakoztatva oktat, ragaszkodó fogékonyság és meleg szeretet fakad és szülemlik aztán meg a természetes — madár- védelem. Az emberek hideg szivét, tompa értelmét, szunnyadó érzelmét csak le kell győzni és fölme- legiteni a mindeneket leigázó igével, szelíd szóval és oktatással, s ennek nyomán a szivekben szelídség, részvét, sőt ezek gyémántja, gyöngye, a könny is fakad és beplántálódik. S kérdem, ki volna erre hivatottabb, mint a társadalom értelmes, tanult s arra egyenesen predestinált közegei kivált és főkép a tanítók, papok, erdészek, földbirtokosok, bérlők stb. A mai, tagadhatatlanul nehéz viszonyok között kell és szükséges, hogy közludatba menjen és jusson mindnyájunknál az elv : védeni, óvni, fenntartani mindent, — csak a károsat, ártalmasat, hasznot nem hajtót irtani, pusztítani. dig biztos, a párbajozó ellenben csak alázatos parancsfogadója a társadalomnak. Eszem ágában sincs, hogy belemarkoljak a párbajellenes- sóg kőzhelygyűjteményébe, és belőle néhányat kiszedve okoskodásképpen az olvasó fejéhez vágjam. A párbaj ellenségeit finom humorral úgy jellemzi Cseresnyés főhadnagy, hogy „ha nem akarjuk magunkat általok meggyőzetni, könnyen a kihívás veszélyének teszszük ki magunkat.“ A párbaj van és lesz, mig a gentlemannek gavallérnak kell lennie, a gavallér pedig lehet nem gentleman is. A párbaj társadalmi institúció és az marad, amig a társadalom az úri az emberek sokasága. Amig a világot az úri világ, a felsőbb és közép úri világ szempontjából nézik. Ha pedig van és lesz párbaj: olyan okosan, nemesen elmélkedjenek róla, mint Cseresnyés főhadnagy a maga könyvében. Azt adta a könyve címének, hogy „A kardpárbaj veszélytelen kimenetele és annak eshetőségei.“ Ne essenek neki az olcsó hősök, ne várják benne az útmutatást a nyugodalmas kö- tekedésre. A krakéler üressségét és veszélytelenségét még úgy kevesen jellemezték, mint a könyv szerzője. Az ember szinte kacag, amikor a nagyszájú hős leírását olvassa benne. Cseresnyés főhadnagy a párbaj veszélytelenségét a veszedelemtől való nem-félésben látja. Nem a jó vívó az erősebb, hanem az erős ember a jobb vívó. A lelkileg erős ember. A bátor, a ki a kardot csakis — kardnak tartja. Olyannak, »mely nem csak arra való, hogy az embert Azért esdő szavunkat az ártatlan és hasznos dalosok érdekében szeretettel intézzük a lelkész és tanitó urakhoz, sőt mindenkihez és szépen kérjük őket, ne sajnáljanak pár meleg, okos, kioktató szót intézni az elkezdődött tavaszi évad folyamán a minden nemes és szép iránt oly annyira fogékony emberi szivekhez s hiszszük, hogy az a szeretet melegétől buzgó okos szó, meghozza a szelídséget, elűzi a vadságot, mert a lélek ereje a szívben van, az ott gyökezik. És ha igaz az, a mit Eötvös báró mond. hogy minden szenvedély ellen csakis szenvedéllyel léphetünk fel sikeresen és h^gy a ki a virágot (és a dalosmadarat is) szereti rósz ember nem lehet: örök igazság az is, hogy az emberek szivét nyerni meg — a legszebb foglalás! Az égür lakói, a dalosok szeretetének, védelmének foglaljuk le, nyerjük meg az emberek szivét. Nemcsak ezt, sőt sok mindent megtehetünk, csak — akaratunk legyen hozzá. (Palkus.) Demeter János gk. plébános. Vármegyei ügyek. A népszámlálás zempléni eredményének közzétételét folytatjuk a következőkben: V. A gálszécsi járásban. Sorszám Község Az összeírt egyének száma Szaporodás Fogyás 1 Gálszécs 3164 111 2 Kohány 760 — 110 3 Zebegnyő 521 16 — 4 Tarnóka 192 34 — 5 Dargó 422 48 — 6 Bacskó 756 161 — 7 Vécse 1086 45 — 8 Miglécz 427 — 17 9 Gerenda 375 26 — 10 Hoór 866 98 — 11 Techna 496 , — 22 12 Tussá 680 14 — 13 T.-Ujfalu 453 53 — 14 Szécs-Keresztur 1133 — 56 15 N.-Azar 729 82 — 16 K.-Azar 532 — 28 17 Egres 339 3 — 18 Pelejte 831 135 — 19 K.-Ruszka 188 — 10 20 Szécs Polyánka 1172 — 57 21 Parnó 1370 — 27 22 Kereplye 326 6 — 23 Visnyó 402 — 24 24 Sztankócz 280 ■ — 21 25 Bosnyicza 163 10 — 26 Czábócz 435 40 — 27 M.-Izsép 1095 81 — 28 Cselej 752 61 — 29 Kozma 834 — 68 30 Szilvás-Újfalu 597 23 — 31 Upor 558 128 — 32 Isztáncs 442 33 — 33 Kelecseny 270 12 — 34 Tőke-Terebcs 4623 434 — 35 Nagy-Ruszka 672 1 1 2 36 Kazsu 319 — 15 37 Hardicsa 1186 1 179 — Főösszeg: 29,443 1831 457 I II I I A távollevők száma: 3858, tehát a népszámláláskor jelenvoltaknak : 13-%-je. Legnamegvágják vele, hanem arra is, hogy az ember a másikat megvágja vele. A bátor ember nem is gondol rá, hogy megvághatják, mert ez a gondolkozás már is meggyőngiti. A bátor ember egyáltalán nem gondol amolyan mellékkörülményekre, amikor a becsület lovagias megvédésére vállalkozik. Még arra sem, hogy mit gondolnak róla, ha „bocsánatkéréssel teszi jóvá hibáját, amely mindenek fölött legnagyobb elégtétel.“ A bátor ember, becsületes ember, olyan, aki, jól tudja, hogy saját becsét mások Ítélete sem nem emelheti, sem nem alacsonyithatja le, azért mindenki irányában méltóságteljes szerénységgel viseltetik.“ „Még a szélhámos öndicsek- vővel szemben is türelmes, és békés türelemmel hallgatja végig a szájhősők bátorságát.“ Ebből a néhány szemelvényből megérthető, hogy kit tart a huszárfőhadnagy-szerző erős embernek. És kívánja azt is, hogy a párbajsegéd ugyancsak komoly, bátor, erős ember legyen. Olyan, a ki csak akkor segédkezik, ha maga is átérzi a sérelmet, vagy az elégtételadás szükségességét. Ne legyen párbajsegéd az, aki csak formalista és még kevésbbé az, aki még az sem. A katonai felfogásra hivatkozva szokták a párbajt eltörölhetetlennek mondani. Örvendetes dolog, ha éppen ez a katonai fölfogás bölcsnek, emberiesnek, igazságosnak mutatkozik. (A »Pesti Napló* után.) gyobb a szaporodás, vagyis: 22°Io, Upor községben ; utána következnek 21%-cl Bucskó, — 17°/o-el Tarnóka, — 16°/o-el Pelejte, — 15°/o-el Hardicsa, — 12%-el Dargó, — 11%-el N.-Azar és T.-Ujfalu, — 10%>-el Hoór. A többi a vármegyei átlag alatt marad, vagyis nem éri el a 10%-et. VI. A nagymihályi járásban. 1 Sorszám! ! ___ . Község |Az összeírt egyének száma o ti o 03 'O CSJ OQ Fogyás 1 Nagy-Mihály 4808 306 o Butka 1267 111 — 3 Deregnyő 955 — 56 4 Dubróka 622 — 82 5 Gatály . 724 3 — 6 Dénesfalva 498 ' — 30 7 Szalók 528 — 10 8 Rákócz 981 63 — 9 Morva 875 68 — 10 Alsó-Körtvélyes 1073 31 — 11 Leszna 403 — 9 12 Petrócz 724 11 — 13 Szuha 450 56 — 14 Topolyán 638 — 36 15 Nátafalva 1018 — 5 16 L.-Volya 448 — 9 17 M.-Csemernye 336 23 — 18 Őrmező 1038 114 — 19 Krivostyán 367 60 — 20 Sztára 1020 62 — 21 O rész ka 478 33 — 22 Izbugya 432 — 55 23 Bánócz 766 27 — 24 Berettő 812 — 51 25 Falkus 638 — 17 26 Kácsánd 285 — 9 27 Lask 312 69 — 28 Lazony 788 — 8 29 Vásárhely 1204 94 — 30 Málcza 1091 173 — 31 Abara 821 — 86 32 Márk 552 4 — 33 K.-Ráska 323 — 44 34 Hegyi 368 — 16 35 Petri k 397 5 — 36 Nézpest 146 4 — 37 N.-Ráska 468 1 — 38 Füzessér 329 — 20 39 Krasznócz 435 — 39 40 Lasztomér 1307 — 46 41 Mocsár 624 19 — 42 Pazdics 1184 52 — 43 Sámogy 546 40 — 44 K.- és N.-Csebb 831 26 — Főösszeg: 33,805 1455 628 : A távollevők száma: 4674, tehát a nép- számláláskor jelenvoltaknak: 13°/o-je. Legnagyobb a szaporodás, vagyis 22°/o Lask községben, utána következnek 16°/o-el Málcza, 12%-el Szuha, végre 11%-el Őrmező. — Általában az elnőiesedés tüneteit vehetni észre az egész járásnak nagyobb fele részében, vagyis huszonöt községben. ' (.Folytatjuk.) — ínségeseinkről. Arról a nagyobbsza- básu akcióról, melyet főispánunk a központi Ínség - ügyi bizottsággal a sztropkai és a szinnai járások ínségeseinek érdekében megindított, már tájékozva vannak a „Zemplén“ olvasói. Tudják, hogy azon a 15,000 korona ínséges pénzen kívül, melyet útépítésre fordítanak, ezerkétszáz métermázsánál több kukoricát osztottak ki, illetve osztanak ki az inségügyi helyi bizottságok; azonfelül még hatszáz métermázsa táj burgonya is küldetett az inségsujtotta községekbe, hogy legyen mit elültetniük. Most legújabban örömmel újságolhatjuk, hogy főispánunk száz métermázsa zabot is kieszközölt a földmivelésügyi minisztertől 50%-es árkedvezménynyel a sztropkai járás részére. Ezenfelül tudván azt is, hogy a legszegényebb sorsban lévő ínségesek még pénzbeli adományban is részesülnek: megnyugvással vehetjük, hogy jobb sorsra érdemes rutén atyánkfiái ott az Ínséges községben nem fognak éhezni és nem fognak áldozatul esni a nyomornak. Kimutatás a Zemplén-vármegyei közkórház 1901. évi I. negyed betegforgalmáról. — Maradt január hóról 31, február hóról 38, március hóról 48, összesen: 117. — Felvétetett: január 52, február 62, márcins 45, összesen: 159. — Ápoltatott: január 83, február 100, március 93, ősz- szesen: 276. — Elbocsáttatott: január 41, február 45, március 49, összesen : 135. — Meghalt: január 4, február 7, március 4, összesen: 15. — Kórházban visszamaradt: január 38, február 48, március 40, [összesen: 126. — Az ápolási napok száma: január 1315, február 1333, március 1472, összesen: 4120. Kelt Sátoralja-Ujhely, 1901. április hó 1-én. Schon Vilmos dr., kórházi igazgató. Folytatta az I. mellékleten,
