Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1901-04-07 / 14. szám
II. Melléklet a „Zemplén"* 14. számához A 1900. április 6. puhaságát; és a mi fő, igen könnyen tisztítható vele a cipő. A gyár 1832-ben alapittatott. Gyártmánya az egész világon igen jó hírnévnek örvend. Kapható mindenütt, valamint a Fernolendt Istyán cs. kir. gyári raktárában, Bécs, I Schu- lerstrasse 21. Árjegyzék viszontelárusitóknak kívánatra portómentesen küldetik. (Btt.) — Fifyelmoztetjük ezennel t. olvasóinkat a lapunk mai számában megjelent Bihari Ede-féle osztálysorsjáték hirdetésre. Lapunk mai száma nem 14-, de tizenhat oldalra terjed. Színház. Megírtuk már az előző számban körvona- lozva, hogy a lefolyt színházi évad miben volt elhibázott és ezzel megjelöltük' az utat, milyen irányban kell a jövő szezon sikerét előkészíteni. A sajtónak már a közeljövőben nagy körültekintéssel és óvatossággal kell a kérdést tárgyalnia. Az évad hátralevő részéről szóló referá- dánk a következő: * Szombaton, március 30-án, volt az utolsóelőtti előadás. „New-York szépe“ került szinre vendéggel. Fifi szerepét Rontay Boriska, a kassai Nemzeti színház ünnepelt subret-primadon- nája játszta. A vendégmüvésznő játéka és táncai oly lelkesedésre ragadták az est különösen elegáns közönségét, hogy minden számát többször el kellett ismételnie. Rontay hangja nem nagy, sőt mondhatnék éppenséggel annyi a mennyire énekesnőnek feltétlenül szüksége van, de játékában annyi elevenség, táncában annyi művészet van, oly behízelgő melegséggel tud énekelni, hogy subret-primadonnák közt, az elsők közt méltán foglalhat helyet. Ez estén a színtársulat egyik tagját, a közönség egyik ünnepelt kedveltét, Radnay Zsuzsikát, búcsúztatták Cissie szerepében. A tehetséges fiatal naiva — mint a társulat legfiatalabb tagja utoljára maradt az ünneplésben — nemcsak mint naiva, hanem mint általános kisegítő beugró is megérdemelte az ünneplést. Nem volt az a nagy koloratur, drámai vagy vígjátéki szerep, a melyet ha egy*egy betegség, vagy hirtelen rosszullét miatt azon melegiben be kellett tölteni, a kisasszony merész vállalkozással el ne játszta volna. Oissieben különösen graciózusan temperamentumos tánca tetszett. Sok értékes sikere volt több vígjátékban is. Első felvonásbeli tánca után zajos tapssal hívták a lámpák elé, az orkeszterből remek virágkosarat és azon függő hosszú aranynyakláncot meg, egy óriási „gömbölyű feketét“ (igy hívják nálunk az indianer tortát) nyújtottak fel az ünnepelt kezdő kis színpadi csillagnak. Vasárnap, március 31-én, utolsó előadás volt az — „Ocskay brigadéros“. * Sátoralja Ujhely város nagyérdemű közönségéhez. Előadásaim sorozatának befejezése után hálásan veszek búcsút e város mélyen tisztelt közönségétől. Fogadják köszönetemet mindazok, akik a a szinügy iránti lelkesedésből olyan hatalmasan pártoltak a 3 hónapos színházi idény alatt. Ha nem sikerült mindvégig teljes megelégedést kiérdemlenem, úgy kérem azt sok olyan rendkívüli körülménynek betudni, amelyek a kezdet nehézségeivel járnak. Hibázhattam, de lelkesedésemet és igyekezetemet senki el nem vitathatja. Tapasztalataimat a jövőben óhajtom értékesíteni és ha azon szerencsés helyzetbe jutok, hogy ismét e város n. é. közönségének körébe jöhetek, tettekkel igyekszem bebizonyítani azt, hogy méltó leszek magasfoku b. pártfogásukra. Sátoralja-Ujhely, 1901. évi április hó 2-án. Hazafias tisztelettel Halasy Béla, színigazgató. * A szinügyi bizottság í. évi március hó 31-iki ülésén elhatározta, hogy a jövő színi évad kiadása tekintetében az igazgatóságra pályázatot kihirdet. Irodalom. Az „Adalékok Zemplénvármegye Történetéhez“ c. havi folyóiratunknak 1901. évi, egyszersmind a VII. évfolyamnak áprilisi füzete a következő tartalommal jelent meg: J. Kétszázhuszonöt esztendeje. (II. Rákóczi Ferenc születésnapja.) Irta: Réz László. — 2. A „nagy- előhomok“-i legújabb lelet. Irta: Dongó Gy. Géza. — 3. Zemplénvármegye történelmi földrajza. (XXXII. közi.). Irta: Dongó Gy. Géza. — 4. Zemplénvármegye politikai és helyrajzi ösmer- tetése. (63. folyt.) Latinból: Matolay Etele. — 5. Történeti jegyzetek Zemplénvármegyéről. (63. *olj't.) Latinból: Dongó Gy. Géza, — 6. Babotsav Izsák naplója. (14. folyt). Közli: Hubay Kálmán. — 7. Szirmay András naplója. (57. folyt.) Közli: Karsa Ferenc. — 8. Újabb adatok ’Sennyey Pongrác br. élettörténetéhez. (I.) Irta: Lojda József. — 9. Levelesláda. Homonnai Drugeth Imre gróf végrendelete 1540-ből. (I.) Közli: Doby Antal. — 10. A Bakócs-kódexből. (II.) Közli: Dragoner Béla. — 11. Bocskay-iro- mányok. (IV.) Közli: Dongó Gy. Géza. — 12. Rákóczy György adományleveleiből. (XI) Közli: Dongó Gy. Géza. — 13 „Apothecariusok“ ellen királyi rendelés 1786-ból. Közli: Hubay Kálmán. — Tárca. 14. Az 1831-iki parasztlázadás kezdetéről. Közli: Dongó Gy. Géza. — Csarnok. 15. Krajnyai tótjaink forrongása 1849-ben. Közi: Dongó Gy. Géza. — 16. A szerkesztő postája. — A havonkint 2 ivén megjelenő „Adalékok* előfizetése egész évre (12 füzetre) csak 4 kor. 80 fillér. — Melegen ajánljuk mindenkinek, a kit vármegyénk viszontagságos története érdekel; főképp pedig ajánljuk a vármegyebeli községek figyelmébe, már csak azért is, mert ebben az évfolyamunkban folytatódik a községeknek külön-külön történeti és helyrajzi ősmertetése. — Az előző évfolyamokhoz díszes könyvtáblákkal folyton szolgálhatunk. Ára 1 kor. 80 fillér, postai küldéssel 1 kor. 90 fillér. Komoly Irány, könnyed szellem, határozott nemzettörekvés jellemzi a »Magyarország* politikai napilapot. Nem hajiunk ide-oda, nem üzérkedik politikai meggyőződéssel, egyenes és nyílt, mint a magyar ember lelke, azért fórt annyira közöl a magyar nemzet szivéhez. A »Magyar- ország» a magyar hírlapirodalomban páratlan előhaladást tett. A müveit magyar társadalom befogadta, megkedvelte és nagyra nevelte, úgy hogy ma már a .Magyarország* a logelterjedtebb és legolvasottabb lapja a magyar közönségnek. A .Magyarország* valósággal irányt szab és egyesíti maga köré a müveit magyar társadalmat. Bartha Miklós az ő páratlanul ragyogó tollával megragadja az elméket, úgy hogy politikai és társadalmi különbség nélkül mindenki meghajlik az ó tollának szépsége és varázsereje elótt. A .Magyarország* minden sorában komoly és emelkedett, nem hódol a modern léhaságoknak, de eleven, gyors és szórakoztató. Azért kedvelt lapja a magyar családoknak. A „Magyarország* főszerkesztője Holló Lajos dr , országos képviselő, felelősszerkesztöje Lovászy Márton, a közgazdasági rósz szerkesztője Lázár Pál műegyetemi tanár, kivülők közéletünk is Íróink kitűnőségeinek egész sorozata tartozik a .Magyarország“ kötelékéhez. így Baross János dr. Móra István ífj Lónyay Sándornó, Gömbösnó Galamb Margit, Vórtessy Arnold és a régi és uj Írói nemzedék sok más jeles tagja. A .Magyarország* előállítás- módja a modern technikai haladásnak igazi példaképe. Bócscsel, Berlinnel és az ország nagyobb városaival direkt telefon összeköttetéseket tart fenn, híreit és tudósításait a leggyorsabban és a legalaposabb forrásokból moriti. Ez teszi lehetővé, hogy a .Magyarország“ a többi lapokat egy íólnappal megelőzi. A .Magyarország“ reggel már az ország legtávolabbi részeiben is ott van. Hozza a kimerítő országgyűlési, a bel és külföldi tőzsdei tudósításokat, kitűnő regényeket, tárcákat, stb. A „Magyarország“ előfizetése egy évre 14 frt. negyedévre 3 írt öOkr.l hóra 1 frt. 20 kr. Az előfizetések postautalványon a „Magyarország“ kiadóhivatalába Budapest, küldendők. Szénásy, IJoJJmann és társa párisi és lyoni selyemgyári raktára Budapest, IV., Bécsi-utca 4. Tiszt» selyem, sima liberty, minden színben mtrje 90 kr. Lyoni foulard és nyomatott pongis 65 krtól föl)ebb. Tiszta selyem nyomatott liberty 1-10 krtól följebb. Louisine, popeline-soleil egész ruhákra minden színben. Louisine-chiné, gazé chiné és soyeuse-cbiné * legújabb kivitelben blouzok és egész ruhákra. Minták vidékre kívánatra pontosan küldetnek. Egyesületi élet. Közgyűlés. A „sátoralja.-ujhelyi kereskedelmi társulat* múlt hó 31-ére kitűzött közgyü lése a megjelent tagok csekély száma miatt megtartható nem volt; újból való megtartása folyó hó 8-ára tűzetett ki, a mikor is a közgyűlés az Alapsz. 10. §-a értelmében tekintet nélkül a tagok számára, határozni fog. E közgyűlésre a múltkor közölt napirenddel a társ. mélyen tisztelt tagjait a városháza nagytermébe d. u. 3 órára van szerencsém meghívni. Schön Sándor társ. elnök, Schneider Jakab társ. titkár. TAN ÜGY. 1 ZaraplÉn-vármegyei TaniMpsllet hivatalos mat» — Rovatvezető: Molnár Gynla. — Kéziratok rovatvezetőhöz Sátoralja-Ujhelybe küldendők. Kapitány János. 1841-1901. Az erkölcsi világ azon általános törvénye, hogy minden tett elnyeri az őt megillető jutalmat, szépen nyilvánul meg társadalmunk ama kegyeletes szokásában, hogy munkás, tevékeny életet élt, hivatalukban a közjó érdekében serényen forgolódó emberek életét haláluk után visszaemlékezés tárgyává teszszük. E kegyeletes adót kívánom én, első sorban a zempiónmegyei tanítóegyesület részéről leróni e sorokban, boldogult Kapitány János emlékének. Hogy ki volt Kapitány János, azt hiszem nem kell itt külön fejtegetnem. Ott állva hosszú időn át megyénk tanitóképezdéje gyakorlóiskolájának élén, mint annak tanítója, legalább közvetve megyénk minden tanítójának tanítója volt ő s mint egyesületünknek állandó tagja, sőt egy időben köri elnöke, az iskolán kívül is érvényesítette tudását. Élete folyásáról álljanak itt a következő adatok : Született 1841 október 4-én Yison, Sza- bolcsmegyében. Tanulmányait a sárospataki ev. ref. főgimnáziumban s az azzal kapcsolatos ev. ref. tanitóképezdében végezte 1862-ben, hol népiskolai tanítói oklevelet szerzett. Mint ev. ref. tanító működött 1862—65. Erdőbényén, 1865—70. Sárospatakon. 1870-ben a sárospataki áll. tanitóképezde szervesésekor ez intézet gyakorlójskolájához neveztetett ki tanítóul. Már maga e tény feljogosít bennünket annak kijelentésére, hogy annak idejében egyike volt ő a kiválóbb tanítóknak. Ez állásában 1898 deczemberig, a jól megérdemelt nyugalomba vonulásáig működött kitartó buzgósággal s az a mintegy félezerre menő tanítói nemzedék, mely tőle sajátította el a tanítás gyakorlati részét, 'fényes tanúbizonyságot tehet Kapitány János érdemeiről. 1895-ben ünnepelte tanítói működése 25. évfordulóját, ekkor is kimutatván ügyszeretetét ama 200 koronás alapítványban is, melyet a sárospataki állami tanitóképezdénél a legjobb gyakorlati tanítást tartó növendékek jutalmazására tett. Tanítói működésének különösen első éveiben nagy szolgálatot tett a képezdei növendékeknek a népiskolai tananyag részletező kimutatásaival, egyes tantárgyak anyagának kézirati részletes összeállításával. E cél vezette az Arvay- féle népiskolai nyelvtan átdolgozásánál is. E könyve hosszabb ideig sikerrel használtatott a tiszáninneni ev. ref. egyházkerület népiskoláiban. A „Sárospataki Lapok“-ban megjelent tanügyi cikkei mint legtöbbször gyakorlati irányúak mindig a népiskolai tanügy előbbvitelét célozták. Tanitóegyesületi munkásságát a fiatalok iránti szeretet, az öregek tisztelete és a békés kapacitálás jellemezte. Ez irányban még a legutóbbi szerencsi közgyűlés alkalmával is tevékenye í működött. 1898-ban vonult nyugalomba, megtartván továbbra is a társaihoz s egyesületünkhöz fűző kötelékeket. Nyugalomba vonulása után sem tudott tétlenül maradni. Mint városi tanácsos és albiró a város érdekében munkálkodott fáradhatatlanul, még gyengélkedő állapotában is. Mint ember munkás és takarékos, csende- békés természetű, mint családapa övéinek szerető és sorsukról körültekintően gondoskodó tás masza volt. E sok szép tulajdonsága a tanitőnövendé- kek szemében minden követendő példányképül tüntette őt fel; a városban pedig közbecsülés- nek és szeretettnek örvendett, elismerést és tisz7 teletet szerezvén a tanítói névnek. 1901. március 14-én halt meg rövid szenvedés után. Temetése március 16-án ment végbe a kó- pezdei tanári kar és növendékek, a városz ösz- szes tanítóinak s a város polgárainak nagy részvéte mellett. A sírnál Gérecz Károly helybeli ev. ref. tanító, mint a boldogult utóda mondott búcsúbeszédet. Áldott legyen emléke! Kötse István CSARNOK Történeti apróságok.* I. Krajnyai tótjaink forrongása 1849. augusztusában Közpéldabeszéd: „Soha egy szerencsétlenség magába nem jár.“ — de igaz is! — nem elég hogy boldogságunkat könnyelmüleg eljád- zottuk, hanem még életünk (nem értem a törvény szigorát) se volt biztosságba, még pedig oly környülmények miatt, melyeket a’ kormány nem akart, nem akarhatott, és mit rólla feltenni se szabad — mondom — oly környülmények miatt, melyeket csak gonosz szándék, • Vadnay György kézirati naplójából és az „Adalékok Zemlenvármegye Történetéhez“ c folyóiratunknak most megjelent április és szedés alatt levő május havi füzetéből. Szeri.
