Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1901-04-07 / 14. szám
1901. április 6. L Melléklet a „Zemplén“ 14. számához sunk föl gyárakat, ipartelepeket, teremtsünk nagy ipart, lendítsük föl a kereskedelmet, segítsük egymást vállalatainknál és ne kívánjunk sinkitől ingyen vagy igen olcsó munkát; e mellett tanítsuk meg népünket a jobb munkára és takarékosságra; ez által előmozdítjuk az ország meggazdagodását s egyúttal önmagunknak is használunk, mert befektetéseink bőven meg fogják hozni a kamatokat. Ne legyünk egyoldalúak és nehézkesek, foglalkozzunk ipar- és kereskedelemmel, épitsüuk viziutakat, csatornákat, ne szolgáltassuk ki nyers terményeinket feldolgozatlanul a külföldnek, hogy azután a kész cikkeket drágán * * visszavásárolhassuk. Ne legyünk a többi államok kiszolgálói. Érdeklődjünk a kivándorlók sorsa iránt, maradjunk folytonos összeköttetésében velők, a nélkül azonban, hogy Amerika élelmes államainak hivatalos ügynökei legyünk és ha mindezen intézkedéseinkkel hazánk lakosságának segítségére lettünk ; ha a nép nem lesz elhanyagolva és gondoskodni fogunk arról, hogy a szorgalmas munkás itthon is szerezhet egy kis vagyonkát: akkor be fog teljesedni az, a mit koszorús költőnk Vörösmarty Mihály „Szabad föld“ eimü költeményében oly szépen megénekeit: „S erős lesz országunk, nagy a király, Hol ennyi ember boldog hont talál.“ Vármegyei ügyek. A népszámlálás zempléni eredményének közzétételét folytatjuk a következőkben: II. A szerencsi járásban. a *c3 ' , d Sfcs 2 73 N 03 U O m K ö z s é g 03 bU S3 :© © 73 < — a o 2 1 ! 03 T3 i N cc t£) O í Szerencs I • 5260 & 2 3 M.-Zombor Mád 1888 3672 öOfi 4® 4 Tállya 3586 91" _ 5 Ond 623 76-6 Rátka 943 145 7 Golop 699 106 " -8 L.-Bénye 1548 236 ' -9 Bekecs A 1732 546 ^ -10 Monok u 2859 465— 11 Megyasszó irt 3081 «00Ö— 12 Csanálos V 1109 trb /'-13 K.-Dobsza 634 58 ■ -14 Sóstófalva 287 1115 Gesztely 101 1698 — 16 H.-Kak 853 95 • -17 H.-Németi 2290 167 — 18 S.-Hidvég 862 88 — 19 Berzék 603 ■TO _ -20 Girincs V 834 100 — 21 K.-Csécs 192--: le. 22 Köröm 740 50 ^-23 Kesznyéten v»-c 1345 19 X-24 T.-Lucz 2571 314 — 25 T.-Harkány 1943 1 495-26 T.-Szada 1530 i 314 J Y' Főösszeg: 43,3821|4848 |)180 Áz öreg pedig a hogy nem hivalkodott gazdag ember korában, éppen úgy nem untatott senkit panaszkodásával, mikor elszegényedett. Külsején meg alig lehetett valami változást észrevenni. A ruházata épp olyan maradt, mint volt azelőtt. Korán reggel, ha kiült a tornácra, az évtizedek óta mindig ugyanazon az egy helyen álló fadivánra, a tanácsát kérők és az egy barátságos szóra betérő jó ismerősök épp olyan szakadatlan sorban váltották fel egymást a di- vánnal szemközt helyezett ülőtőkén, mint azelőtt. Ha pedig valamelyik távolabb lakó ismerőse vetődött arra felé és eszébe jutott bővebben érdeklődni az öreg viszonyai felől, a réginél talán még vidámabb hangulatban vágta rá vissza a szokásos mondását: „Köszönöm öcsém! Egészséges vagyok, fedél alatt hálok, enni is van mit, meg még a csizmám is jó, hát nincs mit panaszkodnom“ . . . * Hogy odabent magában mit rejtegetett az öreg, azt úgy a családi körben elejtett egy-egy mélyebb sóhajtás sejttette ugyan, de idegent nem hagyott közel férkőzni magához még arra az egy pillanatra sem. Mindezek pedig, hogy igy történtek, szintén csak az öreg nem mindennapi természetének tudhatok be. Az öreg Oércsy világéletében közmon- dásszerüen egyszerű életet élt. Sem nem ivott, sem nem kártyázott, de még csak nem is dohányzott, a fölös fényűzést pedig még másnál sem tudta szó nélkül megállani. Es, hogy mégis szegény ember lett belőle, annak egyedüli oka az a bő áldás volt, a melylyei az Isten, a gyerLegnagyobb a szaporodás (32°/o) Bekecs községben, — utána következnék 24°/o-el Zom- bor, —- 25%-el Harkány, — 21°/o-el Szada, — 16%-el Rátka, — 15%-el Golop és L.-Bénye, — 13%-el Girincs, Lucz és Szerencs, — 12%-el Berzék és Ond, végre 10°/o-el S.-Hidvég. A járásbeli többi község szaporodása 10% alatt maradt. IIT. A tokaji járásban. a “-----i , d ® o q o-03 N 73 t-4 Község 73 73 2P N IO ® 73 Ph ‘03 >» he O CQ «So < —• C NJ m i Tokaj 5110 295 /-2 Tarczal m 3801 iet — 3 E.-Bénye /ZZ 2372 ne— 4 Olasz-Liszka 2578 298-5 B.-Keresztur 1884 499— 6 Y.-Tolsva LQt 3177 895 — 7 B -Újfalu J9/É 7 525 r■80 8 Kisfalud no 1235 m — 9 Szegi-Long ro 378 to — 10 E.-Horváti 1311 — 11 Komloska 626 13 ^ — 12 Regéczi III. Huta 813 99 13 B.-Olaszi 1122 i 326 ^ — 14 B.-Zsadány 625 j 116 ^— 15 1 B. Sára 147 32 K Főösszeg: 25,704 1 2983 i 85 Legnagyobb volt a szaporodás (29%) B.- Olaszi községben, — utána következnek 28%-el Tolcsva, — 26.5% el B.-Keresztur, — 23%-el Sára, — 20%-el Szegi-Long, — 19%-el Zsa- dány, — 12%-el Regéczi 3 hutta, — 11%-A 0. Liszka, — végre 10% el B.-Kisfalud. — el járás székhelye, Tokaj, igen gyenge szaporodást mutat. (.Folytatjuk.) Az ínségesek nevében. Sztropkóról a következő nyilvános nyugtatót vettük: A szerencsi járás főszolgabirája, Pintér István tiszttársam, járásom szegényei részére 665. számú átiratával 251 korona 93 fiillért, mint az ottani nemesszivü nagyobbrészt földmi velő nép adományát és 1089. számú megkeresésével a mádi takarékpénztártól befolyt 50 korona adományt küldött hivatalomhoz. Midőn ezen nemes ügyben tapasztalt hivatali buzgalmat hirlapilag megköszönöm s szegénysorsu népem nevében nyug- tatványozom : kötelességemnek tartom egyúttal a mádi takarékpénztárnak is mély köszönetemet nyilvánítani. Sztropkón, 1901. évi április hó 1-én. Bárczy Benedek, főszolgabíró. A földadókataszter revíziója. A m. kir. pénzügyminiszter leiratban értesítette a törvényhatóságokat, hogy az egyenes adók tervbe vett reformájával kapcsolatosan a földadó-kataszter revizióját is meg akarja ejteni, s hogy ezt sikeresen foganatosíthassa, már előzetesen is kellő tájékoztatásra van szüksége, egyrészt azokról a körülményekről, melyek a jelenlegi adóztatásnál észlelhető aránytalanságokat okozták, másrészt pedig azon gazdasági közlekedési, értékesítési és egyéb, közgazdasági mekek számát tekintve, meglátogatta. Volt ott bőven fiúból is, lányból is. Úgy következtek egymásután, mint az orgonasipok. Étkezésnél, ha körülülték az asztalt, egy kisebb fájta konviktus képét vette fel az ebédlő. Este, ha lefekvés ideje következett és a rendes ágyak mellé előkerültek a nappalra pincébe, padlásra, kamrába eldugdosott tábori madrácok, tolóágyak, összehajtható vasruganyok: úgy mutatott az egymásba nyíló két gyermekszoba, mint valami Hevenyészett tábori kórház. Olyankor aztán a szerte-széjjel, székekre, díván karjára, lócára levetett alsó ruhák, — aztán a rendes fogasokra, falba vert szegekre aggatott rokkok, mellények, női ruhaderekak, szoknyák, fejkendők, sapkák, kalapok és a szegletekbe támasztott napernyők, esernyők, gyermeksótapálcák, ostorok stb. a belépőnek akaratlanul is egy gondatlanul kezelt ruhatárt juttattak eszébe, mig a szoba közepére hányt gombos, fűzős, cugos női cipőket, puha szárú, kemény szárú, ráncolt aljú fiucsizmákat, ha a hetesnek használt béresgyerek kitisztítva párjával egymás mellé állította: egy olyan tisztességes csatárlánc lett belőlük, hogy valahányszor szemeügyibe esett az öreg Gércsynek, minden alkalommal méltó aggodalom töltötte el apai szivét. Pedig bölcsen gondoskodtak arról, hogy semmi se menjen kárba és minden a legutolsó öltésszakadtáig kihasználtassák. Ha a legnagyob- bik egy ruhát a színén is, fonákján is elhordott, csináltak abból a kisebbiknek újat. Ha az is kinőtte, örökölte a másik, a ki bele nőtt. Aztán, ha a stoppolások, foltozások és kopások mégis viselhetetlenné tették már, még az nem jelenviszonyokról, melyek a kataszteri tiszta jövedelemre nézve befolyással bírnak. Az előtanulmányok végzésére és adatok gyűjtésére törvény- hatóságonkint egy-egy bizottságot nevezett ki, a melyek a munkálatokat legközelebb foganatba veszik. Hírek a nagyvilágból. A zavargások már Oroszország fővárosában is, Szentpéterváron, olyan arányokban ismétlődtek, hogy a csendőrök segítségére, kik nem bírtak a zavargókkal, kozák lovasságot kellett kivezényelni. A zavargók utcai torlaszokat emeltek és nem hátráltak. A cár és családja Szentpétervárról elutazott. Dél-Áfrikában Botha és De-Wett búr tábornokok serege végre is egyesült, hogy döntő csatába bocsátkozzék. Az egyesült búr sereg számát 18—20,000 főnyire becsülik, melylyei ötszörös ángol haderő áll szemben. Áquinaldo, a Fülöp-szigetek benszülött lakosságának vezére, ki már több mint egy éve hősi bátorsággal küzdött az észak-amerikai hadseregek ellen, most az amerikaiak fogságába kerülvén, letette a hüségesküt. Biztosra veszik, hogy most már maguk a filippinók is abban hagyják céltalan harcot és meghódolnak. * ^ Hírek az országból. Őfelsége a király szentesítette az 1901. évi állami költségelőirányzat törvényjavaslatát.. József főherceg kis unokáját, József Ágost fhg. leánykáját, a csecsemő Gizella Auguszta főhercegnőt, a budavári Szent István-kápolna, kriptájában helyezték el a pár évvel ezelőtt oly szerencsétlenül elhunyt László főherceg koporsója mellé. Földrengés. Magyarország déli részében Szeged, Temesvár, Nagybecskerek, Szabadka, Újvidék, Zimony környékén félelmetes földrengés volt f. hó 8-án estefelé. Szerencsétlenség nem történt. A Waldbott-nemzetség. E cim alatt lapunk mai húsvéti számához külön melléklet van csatolva, a „Zemplén“ III. melléklete, mely az első betűtől az utolsóig a Wdd- bott főnemesi család történeti leírását tárgyalja, s a mely leírásnak főképp az a körülmény adja meg az időszerűséget, hogy Waldbott Frigyes báró tolcsvai földesúr, a főnemesi családnak ez időszerint való feje, honfiusittatta magát és a magyar honpolgári esküt vármegyénk alispánja előtt letette. Ez ünnepies ténynyel a Waldbott-család, melynek díszes fája a magyar földben, a magyar ég alatt oly dús sarjadzásnak, oly pompás virágzásnak indult, belépett a magyar, „per eminentiam“ pedig a zempléni tősgyökeres mágnás nemzetségek családjába. Crescat et floreat! És szálljon reá és maradjon felette a magyarok hatalmas istenének áldása ! tette a használhatóság végét. Óh az öreg Gércsy és az ő félvállu udvari szabócskája igen jól értettek ahhoz, hogy mi módon lehet ócskából újat csinálni. Addig forgatták a selejtes ruhadarabokat, mig kisütötték, hogy az ócska kabátból lehet egy uj mellényt csinálni, a huszárosán foltozott nadrágból pedig a legkisebbik fiúnak kitelik egy olyan vadászosan gombozott maes- kanadrág, a melyik télére nélkülözhetővé teszi a csizma hordását. És mindennek dacára csak a szabó és suszter mindig tekintélyes összeget vittek el a háztól. És ez az összeg évről-évre csak nőtt és halomra döntve minden takarékoskodást soha sem akart kevesebb lenni. Azok az óhajtva várt jó esztendők pedig, a mikor a kalászosok kanaáni’termést hoznak és valami váratlan esemény az árakat a legraagasabbig srófolja, sehogy sem akart bekövetkezni. * A föld termett, a hogy szokott, a kiadások szaporodtak. Az akkor még javakorban lévő Gércsy pedig kezdett rohamosan öregedni. Először csak úgy a felületes szemlélőnek láthatatlanul, a kedélye és természete. Később aztán öregedett a külseje is. Órákhosszat elült gondolatokba merülve. Az a bizonyos gondtól terhes sóhajtás mind sűrűbben hagyta el ajkait és néha nyögött is hozzá egyet-egyet, mintha valami szorongatta volna. Ha mulatság, vagy ünnepség akadt, a melyen okvetetlen részt kejlett venni, a leányokat elküldte az anyjukkal. Ő maga otthon maradt. Mig azok mulattak, ő nyögött és számitgatott, hogy milyennek kellene lenni a dohány-, vagy repcetermósnek, hogy az uj báli ruhák árát és á
