Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1901-03-31 / 13. szám
1901. március 31. I. Melléklet a „Zemplén“ 13. számához. szerezhet, abból, ha nincs egyéb jövedelme, még sem fedezheti szükségleteit az egész éven keresztül: azok, a kiknek kevés vagy semmi vagyonuk sincs, miből éljenek meg, ha nem találnak munkát, vagy ha találnak is, csak rendkívüli alacsony árak mellett; hisz Angliában a napszámos munkás egy hót alatt keres annyit, mint nálunk két hét alatt; lehet-e tehát csodálkozni, hogy ily körülmények között inkább elhagynak bennünket és máshol keresik boldogulásukat. A kérdés most már csak az, hogy mit kellene tennünk a kivándorlás szabályozására? Megszüntetni a kivándorlást csak indító okainak teljes elhárításával lehetne ; ezen főbb okok összegezve: az általános elszegényedés, a nyomasztó gazdasági viszonyok itthon, evvel szemben a könyyen elérni vélt jómód kilátása az idegenben, vagyis az a lázzá fajult vágy, melyet jobb sors után érez az, a ki nyomorog és szenved és mely körülmény a socialisraus tanainak fejlesztéséhez minden időben tápot, a socialista pártoknak s különösen azok vezéreinek minden országban s mindenkor alkalmat s jogot adott az izgatásra és a tömegek félrevezetésére s mely vágyat megszüntetni nem, de igen is enyhíteni lehet higgadt, következetes socialreformokkal 1 Továbbá a helytelen birtokeloszlás, a birtokminimum hiánya, a falusi tűzhely védtelen volta, sok helyen a munkabérek alacsonysága, a népnek elhagyottsága (a legkülömbözőbb kapzsi embereknek védtelenül kiadva), minden- nekfölött pedig a pálinka-kimérés és fogyasztásnak a státus-gazdaság érdekében történt nagy megkönnyítése népünk és cselédségünk közéletére valóban romboló hatású, az ügynökök csábítása, a kíváncsiság, az ismeretlen utáni törekvés, de főképpen azon körülmény, hogy nem vagyunk képesek a vagyontalanokat egész éven át állandó munkával ellátni: a népnek nincs állandó keresete. Mindezen okok eltávolítása s illetve megszüntetése azonban, mert a baj régi keletű, nem csak nehéz dolog, de sok idő kérdése is és erre csak akkor volna kilátás, ha mi magyarok egész életünket, szokásainkat megváltoztatnánk, ha többet dolgoznánk és kevesebbet költenénk, de erre még egyelőre nincs kilátás és azért legelső sorban arra kell figyelmünket fordítani, hogy a már kivándorolt honfitársaink lehetőleg elérjék azt a célt, a mit a messze távolban keresnek s ránk nézve teljesen el ne vesszenek. A kivándorlást erőszakkal meggátolni nem lehet, de nem is szabad, épp az ellenkezőjét érnők el vele; mutatja a példa, hogy a vissza- toloncozás által csak még jobban ingereltük őket a kivándorlásra ; a kivándorlás a múlt időkben akkor mulatta a legnagyobb számokat, mikor az útleveleket nem akarták kiadni, mert az a tévhit volt elterjedve, hogy az urak nem akarják a szegényt kiereszteni, mert ott jobb sorsa, jobb dolga lehetne. S tekintettel azon körülményre, hogy különösen eleinte a legmüveletlenebb, legtudatlanabb elemek vették a vándorbotot a kezükbe, föl kellene világosítani a népet, föl kellene előtte tárni a veszélyeket, a bizonytalanságot, a mely őt az idegenben az ismeretlen helyen minden irányítás, támogatás és segítség nélkül érheti. Arra kell törekedni úgy az államhatalomnak, mint a társadalom irányadó rétegeinek, hogy éreztessük idegenben levő honfitársainkkal, hogy egy hazának gyermekei vagyunk, vegyünk példát más államoktól, a kik a kivándorlás ügyét kezükbe vették, mint Anglia, Németország és Svájc. Távol legyen azonban tőlem, hogy a kivándorlás kérdésénél az államhatalomnak, vagy egyáltalán a hatóságoknak nagyobb szerepet szánnék; a hatóságok föladata gondoskodni a rendről, de arról is, hogy mindenki jól érezze magát itthon. Az államhatalom praeventive gondoskodjék, hogy ne legyen ok a kivándorlásra, de ha már megtörtént, akkor egészen más föladatok várnak reá, mint a milyenek eddig a közfelfogás szerint reá háramlottak volna. Ugyanis a szabadság fogalmával ellenkezik, hogy valakit visszatartsunk, ha el akar menni. Az állam senki jobb boldogulásának útját nem állhatja, de kötelessége gondoskodni arról, hogy azok, kik idegenbe mentek, ott is érezzék, hogy hazájuknak fiai. Módokat és eszközöket kell tehát találni, hogy a kivándorlottak jobb védelemben részesüljenek, mint eddig ; nincsenek az országban elterjesztve és ismertetve a kivándorlásra alkalmas államok és helyek, viszonyaik, sem a különféle útirányok, egyszóval mindazok a szükséges tudnivalók, melyek az idegenben kalauzképpen szolgálhatnának. A helyett, hogy mi nálunk e tudnivalók füzetekben, röpiratokban ismertetve és terjesztve lennének, tétlenül nézzük, hogy az illető amerikai hatóságok beleegyezésével egyes hajózási társulatok, sőt elvétve élelmes honfitársaink közül is sokan, a kik valamely rossz tett miatt annak idején kénytelenek voltak Amerikába szökni, most az Amerikába jövő honfitársainkra vetik hálójukat. (Vége köv.) Nyílt levél a szerkesztőhöz. Tekintetes szerkesztő úr ! A „Zemplén“ f. évi 12-ik számában — az ínség ügyében tett jelentésemre vonatkozólag megjelent két rendbeli közleményre megjegyzésem csupán az, hogy jobb lett volna azokat a nyilatkozó uraknak egészben mellőzniük; mert a mig a dricsnai volt úrbéresekkel Ha- vajban jelenlétemben felvett jegyzőkönyvben foglaltak a nyilatkozók részéről „rágalmakénak be nem bizonyittatnak : e nyilatkozatoknak előttem és mások előtt semmi erkölcsi értékök sem lehet. E jegyzőkönyvet — kívánságukra — a „Zemplén“ jövő számában egész terjedelemben közölhetem s e részben ujabbi nyilatkozatukat 6 nap alatt annyival inkább elvárom, mert különben hallgatásukat belé egyezésüknek tekinteném. A Reusz herceg uradalmaiban folytatott gazdálkedás — lehet a nyilatkozó szempontjából minden tekintetben mintaszerű, de — tessék, a kinek tetszik ; nekem nem tetszik. Sátoralja-Ujhely, 1901. évi márc. 24. alázatos szolgája: Prihoda Etele. Vármegyei ügyek. A népszámlálás eredményét, hogy t. . a népszámlálók a f. évi jan. hó 1-től 10-ig végrehajtott összeírás alkalmával 329,974 lélekszámot találtak vármegyénk területén, a „Zemplénének ez évi 11. számában már közöltük, járásösszegekben részletezve. Ugyanott közöltük, hogy Sátoralja-Ujhely, a székváros, 16,641 lelket számlált, tehát Í0 év múltán szaporodása: 3,624 lélek, vagyis 22.6%. Következő közléseink mutatják a járások lakosságának számait, községenkint részletezve. 1. A sátoraljá-ujhelyi járásban. Sorszám j Község Az összeírt egyének száma) o S-4 o 60 | 0-1« C3 T3 l| N II M II 03 '03 >» bű O 1 Alsó-Regmecz 500 : 2 Barancs \ 44 443-90— 3 B.-Halász w 617-36 — 4 Biste 217 — 515 B.-Újlak 1201 112 X--6 Borsi 705 152 ^--( Csarnahó 469 73 i s--8 Csörgő 612 88 z— 9 Czéke 907 — 87^ 10 Felső-Regmecz vr 389 49— 11 Garany 1135 201 ^--12 Gercsely 501 26 < __ 13 Hosszuláz 250 — 3014 Imreg 604 50 y--15 Józseffalva 305-T&, 27* 16 Károlyfalva 460 a? — 17 Kásó 432 23 — 18 Kis-Bári 349 192 __ 19 Kis-Kázmér 215 — 8« 20 Kis-Toronya 591 82 r — 21 Kiszte 421 8 — 22 Kolbása 623 9 '— 23 Ladmócz 822 54 'jT 24 Lasztócz 681 25 M.-Jesztreb / 573 ft 26 M.-Hotyka i 470 s 27 Mátyásháza 121-628 Mihályi 568 10 ' --29 Mikóháza Ól 591 48— 30 Nagy-Bári se 349 4& — 31 Legenye 486 22 '--32 Nagy-Kázmér 522 6 33 Nagy-Torony a 751 81 — 34 Rudabányácska 668 69 ^--35 Sárospatak 7882 1532 '--36 Széphalom 289-29— 37 Szőllőske 372 — 3«38 Szürnyeg 567 26 "--39 Trauczonfalva 908 57----40 Vég-Ardó 928 138 ^--41 Velejte }ö 783 (föl T 42 Vily 500 ■st 43 Vitány V/ 522 36• — | 44 Zemplén 727 — « i Főösszeg: 30822 3551 296 Látni való, hogy legnagyobb a szaporodás (55% !) K. Bárí községben, — utána következik 21%-el Borsi, — 19%-el Sárospatak, — 18%-el Garany, — 17%-el Csarnahó, — 15%-el Csörgő és Vég-Ardó, — 13%-el N -Bari és K.-Toronya, — 12%-ei N.-Toronya, — 11%-el M-Jesztreb, — 10%-el R.-Bányácska és Széphalom. A járásbeli többi község szaporodása a 10% alatt marad. — Tiszteletbeli járásorvos. Főispánunk Öméltósága, tegnapelőtt kelt elhatározásával, Ligeti Albert dr. homonnai közkórházi alorvost tb. járásorvossá nevezte ki. Gratulálunk ! A közigazgatási bizottság legközelebb ápril hó 10-én (tizedikén) tartja rendes havi ülését. Fősorozás. Szinnáról Írja levelezőnk: F. hó 26. és 27. napjain zajlott le Szinnán az idei fősorozás, melyre 539 hadkötelest hívtak fel. Megjelent az első korosztályban 110, a másodikban 105, a harmadikban 74, összesen 289. Ebből besoroztak az I. korosztályba 31-et, a II. k. o. 21, a III. k. o. 27, összesen 79 egyént. Korosztályán felül állott 8, besoroztatott 3. És igy az összes besorozattak száma 82. Az idei anyag rendkívüli silány volt. Alig akadt valami testi fogyatkozás nélkül való. Némi megnyugvást ad, hogy a törpék száma most jóval keve- sjbb, mint volt az előző években és hogy piros cédulát csak kevesen kaptak. Hírek a nagyvilágból. Dél Afrikában Delarey búr tábornok, ki a pretoriai hegyek között hónapokon át dacolt az ángolokkal, nem egyszer fényes győzedelmest aratva felettük, most vereséget 'szenvedett . jucersdorp mellett. Az ángol kormány és Japán szövetséget óhajtanak kötni, hogy Kínában egyesült erővel léphessenek fel Oroszország ellen. A pestis Dél-Áfrikában komolyabb arányokat kezd ölteni. A megbetegedésnek egyre nagyobbodó százaléka az európaiakra esik. Oroszországban az egyetemi diákok forrongása egyre veszedelmesebb irányzatba fordul. Ezúttal a diákok, kik már forradalmi bizottságokat is szerveznek, a munkásokkal és a nép salakjával szövetkeznek. Hírek az országból. A király zászlaja. Őfelsége a király egy zászlót ajándékozott a Ludovika-Akadémiának hogy a növendékek, mikor tisztekké lesznek, erre a zászlóra esküdjenek fel ünnepiesen, minden évben őfelsége születése napján, aug. hó 18-án. Vaszary bíboros hercegprímás, mint minden esztendőben ez idén is, székesfővárosunkban tölti a nagyhetet és a húsvéti ünnepeket. Fehérváry Géza báró, a nagy betegségéből felépült honvédelmi minister, hosszabb tartózkodásra Abbáziába utazott. A Vörösmarty-szoboralap pénzbeli gyűjtése tegnap már elérte a 145,000 koronát. Ezer szövetkezet. Az Országos Közpoti Hitelszövetkezet most tartott igazgatósági ülésén 40 uj gazdasági és ipari szövetkezetét vett fel kötelékbe és igy a központi szövetkezet kötelékébe tartozó szövetkezetek száma most már meghaladja az ezeret. A központi gazdasági és ipari szövetkezetek üzletrészeinek értéke 195,000 részvényes között kerekszámban 20 millió koronára rúg. Különfélék. — Királyi adományok. Őfelsége a király, kabinetirodája utján és főispánunk közbenjárásával, Szoták József laski gk. lelkésznek 50 kor., — Bartoschovszky Károly homonnai lakosnak 40 kor., — Burály György runyinai, Saf- rankó Mihály piszkoróczi, Gyömbér György izb. hosszúmezei, Neviczky István m.-zombori, Petrilc Ede velejtei tanítóknak és Csollák György szécs- polyánkai lakosnak 30—30 kor., — -végül Krá- liczky Antalné h.-csebinyei lakos, özv. tanítónőnek 20 kor. legkegyesebb adományt küldött. — Személyi hirek. Bernáth Elemér, a debreczeni kir. Ítélőtáblának kitűnő elnöke, a múlt héten Uj helyben időzött. — Szepessy Arnold dr. városi tiszti főorvos, tisztelt barátunkat, a közegészségügy terén évtizedeken át kifejtett buzgó tevékenysége elismeréséül tiszteletbeli főorvossá nevezte ki főispánunk tegnap kelt elhatározásával, — mely kitüntetésbez őszintén gratulálunk! — Egy derék szülöttje Zemplénnek, idősfi Paszlavszky József, meghalt Budapesten f. hó 25-ikén, életének nyolcvannyolcadik évében, /W<t-«c6 22-
