Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1901-03-17 / 11. szám
1900. március 17. II. Melléklet a „Zemplén" 11. számához. szezonban utoljára. A népszerű és különösen kedvelt fiatal énekes művésznő jövőre való szerződtetése céljából az igazgatóság most tárgyal. Általános és a szinügyi bizottság megelégedésére hihető, hogy meg is fognak egyezni a művésznővel Kóristák jutalomjátéka. A mint értesülünk a jövő hétvégén a kardalosoknak lesz jutalomjátékuk. Ők hű munkásai az igazgató urnák, mindig derekasan megállják helyöket. Úgy hisszük, hogy a közönség ezúttal méltányolni fogja igyekezetüket. Irodalom. Krüzselyi Erzsiké könyve. Lapunk kedves munkatársa, elhunyt barátunk és munkatársunk Krüzselyi Bálintnak költői lelkű leánya, újabb verses kötetet ad ki A kik a Krüzselyi Erzsiké „Versek“ cimü, pár év előtt megjelent verses kötetét ismerik, bizonyára örömmel fogják üdvözölni ez újabb kötet megjelenését is. A közzétett felhívás igy szól: Felhívás előfizetésre. Ezelőtt négy évvel kiadott első verskötetemet a közönség és sajtó nem remélt szives jóindulattal fogadta és pártfogásával tehetővé tette, hogy rövid idő alatt az összes példányok elfogyjanak. Ez bátorit fel engem arra, hogy most egy második kötettel lépjek a nyilvánosság elé és ismételve kérjem a jó s irántam érdeklődő közönséget, hogy ezúttal se vonja meg tőlem támogatását. Könyvem, melyhez Szabolcska Mihály, a jeles költő írja az előszót, az elmúlt négy év alatt írott újabb verseimet fogja tartalmazni és a folyó év június havában hagyja el a sajtót 12 Ívnyi terjedelemben. Egy példány ára disz- kötésben 3 kor. fűzve 2 kor. Az előfizetést hozzám, (Máramaros-Sziget, Lyceum-utca) kérem, mégpedig legkésőbb április hó végéig elküldeni, hogy a nyomandó példányok számáról tájékozva lehessek. M.-Sziget, 1901. március hó. Kiváló tisztelettel Krüzselyi Erzsiké. — Melegen ajánljuk a felhívást olvasóink szives figyelmébe 1 Középkor. Sokáig nevezték a középkort a sötétség századainak. Újabban mind élénkebben fordul feléje a közfigyelem. Nem is volt az oly sötét és a tudomány kezdi bizonyítani, hogy sötétségén végigszállt egy fénysugár, egész a mi korunkig; sziklái közt egy gyors patak futott tova. Igaz, hogy kevesebb műveltséget, művészetet, társadalmi átalakulást fejtett ki, mint az Ó-vagy az Uj-kor, de az Uj-kor minden elemének alapjai itt rakódtak le. A Középkor valóban alap. Az a része az emberi fejlődés palotájának, a melyet lassan beföldel az idő. Sőt a középkor n maga nemében egy csodálatos kor, melynek érzése a hit, minden gondolata a vallás; »Költészete az eltár oldalán A felmagasztalt női ideál.* Erről a korról ir a Nagy Képes Világtörténet V. kötete, a melyből most jelent meg a 97. és 98. fűzet. Az egész nagy mű 12 kötetből fog állani, szerkesztője Marczali Henrik dr. akadémikus, egyetemi tanár; az V. kötetet, mely a középkor és a hűbériséggel foglalkozik a kitűnő tollú történetíró, Mika Sándor dr. irta. A mi jót magyar munkáról csak el lehet mondani, mind elmondhatni erről a könyvről. Adatai pontosak és megbízhatók. Az iró tanulmánya alapos, gondos, felfogása világos, Ítélete biztos, stílusa eleven. Az illusztrációkra is nagy gond van fordítva. Az egész nagy mű tizenkét kötetet tesz ki. Egy kötet ára diszkötósben 16 kor., kapható füzetenként (á 60 fill.) és havi részletfizetésre is a kiadótársulatnál, Révai Testvérek írod. Int. Részvény- társaságnál, Budapest, VIII., Üllői-út 18. sz. Két férfi. Regéuy, irtaCroker B. M. Ma már aligha van kedveltebb, olvasottabb Írónője az angoloknak Croker- nél, a ki „A szép Neville kisasszony* cimü szép regényeivel egy csapásra meghódította a müveit világ olvasóközönségét. A „Két férfi“ a szellemes irónö legjobb regényei közé tartozik. A regény hősnője Nelli, a ki előbb nagyon szerencsétlen, később megtalálja boldogságát. Maga mondja el, mély sebbel a szivében, életének szomorú történetét, teljes őszinteséggel, nyíltsággal tárva föl előttünk szivét, lelkét. A két csinos, piros vászonkötósü kötetnek ára 2 korona Kapható Singer és Wolffner könyvkiadóknál (Budapesten, Andrásy út 10) — Kis Lap. Több mint negyed évszázad óta gyönyörködteti a ,Kis Lap* cimü képes gyermekujság Magyarország apró olvasó közönségét. Hétről, hétre mint szívesen látott vendég kopogtat be a magyar családok hajlékába, a hol vidám gondatlan gyermekek repeső szívvel várják és ujongva köszöntik. A »Kis Lap* az egyetlen magyar gyermekujság, melyet a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. miniszter az elemi népiskolák tanuló és ifjúságának olvasmányul aján'ott. Előfizetése */4 óvenkint 2 korona. Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal.- Budapest, Kerepesi-ut 54. — Háztartás Kürthy Emilnó szerkesztésében és az Athenaeum r. t kiadásában havonként 3-szor megjelenő .Háztartás* a magyar gazdasszonyoknak egyetlen magyar lapja, mely a háztartás minden ágában útbaigazítást ád, azonkívül bő szépirodalmi részét irodalmunk legkiválóbb művelői szerkesztik. A „Háztartás“ gyönyörű színes borítókban jelenik meg és előfizetése •/« évre 4 korona. Mutatványszámot küld ingyen a kiadóhivatal; Budapest, Kerepesi-ut 54. — Magyar Bazár. Ezt a legrégibb, legjobb divatlapot Wohl Janka szerkeszti és az Athenaeum r. t. adja ki. A .Magyar Bazár“ az egyetlen magyar divatlap, mely havonként négyszer jelenik meg, mindlig bő divatrószszel, gyönyörű színes divatképpel és ilusztrált szépirodaim melléklettel. A „Magyar Bazár“ borítékján annyi tndnívalót közöl a társaságból, háztartásból, és regényt, a mennyit egyetlenegy sem a hazai divatlapok közül a „Magyar Bazár“ előfizetése negyed évre 4 korona. Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal: Budapest, Kerepesi-ut 54 Egyesületi élet. A homonnai kerületi betegsegitő pánztár Homonnán a f. évi március hó 24-én, határozatképtelenség esetén március hó 25-én délután 2 órakor a „Stefánia-szálló“ nagytermében tartja most már nyolcadik évi rendes közgyűlését. — Nyilvános nyugtató. Az ipartestület elnöksége, az ipartestületi bál alkalmából, Székely Elek polgármester ur által utólag adományozott 4 (négy) koronát köszönettel nyugtatja. TAN ÜGY. 1 Zemplén vármegyei Tanitó-Epltet hivatalos rovata — Rovatvezető: Molnár Gyola. — Kéziratok rovatvezetőhöz Sátoralja-TJjhelybe küldendők. Neveljünk munkára! Mióta elhangzott az ige : „Verejtékkel egyed a te kenyereted“, az ember folytonos munkának van alávetve. És ha a gyermek idejekorán nem szokta meg a munkát, életét nagy korában is henyéléssel fogja eltölteni; ezekből lesznek a társadalom ama heréi, kiknek életbölcsességük : enni, inni, lomhán leheveredve a semmittevéstől pihenni, kiknek olyan egész életök „mint a terméketlan fa, csak a különféle gyarlóságok leveleit zugatja, de gyümölcsöt nem terem“; pedig a megélhetés főfeltétele a munka. Munkálkodni kell tehát mindenkinek, mert a hangya nem gyűjt a tücsöknek. A henyélés, heverés mindenben ártalmas; a heverő vas megrozsdásodik, a heverő fát a szú eszi, a heverő ruhát a moiy emészti, a heverő viz megposhad, a heverő földet gyom lepi, a heverő ügy el vész, a heverő ember a nyomor és szegénység martaléka. Helyesen mondja az iró: „A kéz, melynek dolga nincs, nemsokára tompa, tehetetlen és rothadt lesz.“ —• Munkára tehát! Egy kínai bölcs azt mondja: „Ha csak egy ember nem szántana és csak egy asszony nem fonna: valakinek az országban- szükséget kellene szenvednie.“ Fájdalom! — hogy nálunk magyaroknál, kik nagyon is kényelmesek szeretünk lenni — sokan vannak, kik a munka becsét nem igen ismerik, azért a tanítóknak legszentebb kötelességeik egyike: hogy neveljenek munkára! A munka jótékonyan hat a test erejére; a munka nélkülözéstől, unalomtól, bűntől megóv; a munka életvidámságot, megelégedést s igy boldogságot ad, — boldognak lenni pedig mindannyian törekszünk ; munkára tehát I Munkára hiv maga a nagy természet, melyben folytonos egymásutánban soha meg nem szűnő munkát lát a szemlélő. Munkálkodjunk! mert „egyedül a szorgalmas munkásság képes indulatainkat a kötelességgel összhangzó, békés viszonyban tartani ; valamint semmi sem hozza ki azokat oly könnyen sodrukból, mint a semmittevés és üres álmodozás.“ „Hol van a megnyugvás? hol a szeretettel gazdag Isten áldása? hof van az élet élve s a legnagyobb gyönyör ? Csupán a munkában! “ Munka adja meg a bátorságot, erőt s a lélek vidámságát. Neveljünk tehát munkára! Hogy helyesen nevelhessünk munkára, önmagunknak kell jó munkásoknak lennünk. — Én azt tapasztaltam, hogy a jó munkást e két irány vezeti munkájában: a munka helyes beosztása és az idő alkalomszerű felhasználása. Ha minden rend és célszerűség nélkül végzi valaki munkáját, vájjon fog-e eredményt elérni ? Felmerül előttem azon kérdés: vájjon a munka maga-e a cél? vagy a munka eszköz valamely cél elérésére? Azt hiszem, mind a kettő. A munka maga cél is, eszköz is. Munka nélkül elpuhul a test; az idegek ingerlékenyek lesznek, az érzékek rabjává teszik az embert s elhal a nemesebb ambíció iránti fogékonyság, lelkesedés; ez értelemben,a munka maga is cél, mint absolut mozgás, És eszköz is ama célok elérésére, melyeket az ember maga elé kitűz. És hányféle e cél ?! Az ember munkájának nagyrészét élelem keresésre fordítja. „Danaidók hordója a gyomor, melynek kielégítése szüntelen munkát ad s ki ezzel megelégszik, annak adjon az ég jó étvágyat, ő kenyere, vagy válogatott étkei felett meg fog elégedni s talán elhiszi, hogy életét munkában nem tölté hiába.“ Ez csúnya cél volna! de a ki ezt tűzte ki életcélül s ezt elérte, boldog lehet. Bárminő legyen is a cél, melyet munkánk elé tűztünk, ha elértük azt, boldogít bennünket. Túrja bár az ember a földet hangya szorgalommal, fúrja bár földalatti aknáit arany után, munkálkodjék bár embertársai boldogitásán, fáradozzék bár a romlott erkölcsök megjavításán : „boldog mindenki, kinek célja van s ereje annak elérésére; s a meggyőződés, hogy nagyot, hasznosat tett s hogy a mit célul kitűzött, elérte, megelégedetté, boldoggá teszi őt;“ „a gyermek büszke lehet kártya háza felett s oly nagynak érezheti magát, mint Bramante Péter templománál.“ Neveljünk tehát munkára 1 Ha úgy tekintem a munkát, mint célt, vagy úgy, mint eszközt valamely cél elérésére, mindkét esetben szükséges a helyes munka beosztás. Csak a rendes munka lehet — legyen az bár szellemi, vagy testi munka — jótékony hatással az emberre nézve. Én nem tudom e kettőt egymás nélkül gondolni; a csupán szellemi munkával foglalkozó embernek is szüksége van a testi munkára, legyen az bár nem egyéb, mint mozgás; viszont a legdurvább testi munkával foglalkozó embernél sem lehet tagadni bizonyos mértékű szellemi munkát. Ki minden terv és megfontolás nélkül fog munkájához, vagy ki még a szükséges pihenést is megvonja magától, nem mondom, hogy célt nem ér, de előbb, vagy utóbb kimerültséggel, tehetetlenséggel fogja megfizetni helytelen és roszul beosztott munkáját. „Mert mozgás az élet, a munka az élvezet.* De még nagyobb fontosságú a helyes munkabeosztás, ha a munkát, mint eszközt tekintjük bizonyos cél elérésére. Ha valaki akár kötelességből, akár valamely eszme megvalósításán munkálkodik, szükséges, hogy munkáját helyesen oszsza be. Mily nagy különbség van egy rendszerető s egy rendetlen földmives külső és belső gazdasága között. Mig amaz napról- napra gyarapodik, emez átkozza a gondviselést, hogy ő izzad, fut, fárad s még sincs semmi Iá- hatja; amaz helyesen, emez roszul osztotta be munkáját. Tanulj rendet és szeresd, a rend anyagi javadat növeli. Mily nagy különbség egy rendszerető pontos, munkáját helyesen beosztó hivatalnok és egy rendetlen között! Amazt felsőbbjei a reá bízott ügyekkel mindig készen, emezt, bár látszólag többet dolgozik, munkájával rendetlenségben találják; s mig amaz megelégedett és boldog, mert neki szórakozásra is jut idő, emez szüntelen tulterheltetését emlegeti. — Tanulj rendet és szeresd, a rend sok fáradságtól megkímél. — „A szorgalommal párosult rendnek nincs szüksége óhajtásra, a ki pedig reménynyel táplálja magát, éhen hal.“ Hány és hány ember mondott le a további küzdelemről keserű fájdalmában, mivel a rósz munkabeosztás miatt célt nem ért; hány és hány ember, kik nagyra hivattak, maradtak tehetetlenségben, midőn erejük és tehetségűk lett volna hivatásukat önmaguk örömére s a mások boldogitására betölteni, mivel a rósz munkabeosztás miatt keveslették erejüket és tehetségüket. Tarts rendet munkádban és oszd be helyesen, a kitűzött célt elfogod érni; feltéve, hogy a cél észszerű és az elérésére szükséges munka erődet felül nem haladja. Neveljünk tehát helyesen beosztott munkára. Szalay Béla. (Folyt, köv.) Nyilvános számadás. A sátoralja-ujhelyi állami iskola növendékei a február 17-én tartott hangversenyen előadott színdarabot részint a közönség kívánságára, részint hogy az állami iskola növendékei is megnézhessék, f. hó 3-án a vármegyeháza dísztermében meg egyszer előadták. Ez alkalommal a gyermekektől és a kegyes szivü adakozóktól : Bevétel volt ....................79 K. 36 f. Kiadás ........................ . 6 K, - f. Tiszta jövedelem . . . 73 K. 36 f. így a szegény gyermekek felruházására a „Zemplénében már nyugtázott 410 K. 38 f. összeggel együtt 483 K. 74 f. folyt be. Kelt Sátoralj a-Uj hely, 1901. márc. 15. Kulcsár Ferenc, pénztárnok. CSARNOK Költői levél. Szilva J. lelkésztársamhoz. Fia születése alkalmából. Ej! barátom ugyan hallja, Sűrűn jár a gólya arra, Nyakát nyújtja, kelepelget, Elszáll s már is fordul egyet. — Úgy látom, — az ecsedi láp Közelsége* sok galibát • Szatmárban pap. J,
