Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1901-03-10 / 10. szám

1900. március 10. II. Melléklet a „Zemplén'* 10. számához üti a késést. — A piaristák újhelyi főgimná- ziomában ez idén is hagyományos lelkesedéssel sei készülnek megülni a hazafias ünnepet. — A sátoralja-ujhelyi „Carolineum“ leánynevelő­intézet márc.15 ki iskolai ünnepének sorrendje ez: 1. Régi Mária — ének. 2. Szabadságharc ünnepén. Szavalja : Thury Mária. 3. Népdalok. Cimbalmon előadja: Bauer Antónia. 4. Alkalmi fölolvasás. Irta: Florentina-nővér, előadja: Glück Jolán I. éves tanitónő-jelölt. 5. Tied vagyok, tied hazám. Éneklik : A polg. oszt. tanulói, 6. A viharmadár Ábrányitól. Szavalja,: Schönberg Irén. 7. Him­nusz, Mihalovitstól. Éneklik: a polg. oszt. tanulói. 8. Induló. Cimbalmon előadják: Schönberg Irén és Klein Zehna. Az ünnepség kezdete: d. e. 9 órakor. — Sárospatakról Írja alkalmi tudósítónk : Nagy előkészületek történnek az idei március 15. megün­neplésére. mely d. u. 3 órakor kezdődik. Kima­gasló pontjai lesznek: Rohoska József akad. tanár ünnepi beszéde és az alkalmi óda. Este meg lesz olyan bál, hogy ötven év múlva is csak arról fognak beszólni I Minden meglepetés­ről gondoskodott a rendezőség, még arról is, hogy a jelenlévő hölgyek már szünet alatt ol­vashassák becses neveiket az alkalmi lap hasáb jain. A Meghívók már szétmentek. Kik tévedés­ből nem kaptak, kegyeskedjenek Benkő Sándor r. b. háznagyot értesíteni. — Homonnáról Írja levelezőnk : A homonnai kaszinónak választmá­nya f. hó 5-iki ülésében elhatározta, hogy a ka­szinó Március 15-ikét, mint nemzeti ünnepet, társas vacsorával összekötve fogja megünnepelni. — Szúrna és környéke művelt közönsége,is méltó­képen készül megünnepelni a járás székhelyén, Szinnán, a magyar közszabadság felviradásának évfordulati napját. Külön meghívókat —irja le­velezőnk — nem küldtünk ugyan, de hisszük, hogy azok, kik e sorainkat Szinna környékén olvassák és magyarnak vallják magukat, a lel­készek és tanítók, nem fognak a mi hazafias ünneplésünkről hiányozni. — Polgármesteri ebéd. Székely Elek polgármester a fősorozás alkalmából f. hó 8-án vendégszerető házánál ebédet adott, melyben a sorozóbizottságnak következő tagjai és a követ­kező urak vettek részt: Matolai Etele alispán,Álgya Dénes cs. és k. őrnagy, Benárd Jenő h. őrnagy, Lengyel Manó honv. őrnagy Arnótfalvy Tiva­dar, Barthos József, Barthos István százados, Balázs cs. és k. főhadnagy, Jóász honv. had­nagy, Tamovszky cs. és k. ezr. orvos, Löcherer Lőrinc, dr. Meezner Gyula, id. Meczner Gyula, ifj. Pataky Miklós, Riell Aurél h. ezr. orvos, Staut József, Schmidt Lajos és Valkovszky Elek. — Áradás Ujhelyben- Az enyhére vál­tozott időjárás, mely a havat oly rohamosan emésztette, a hét elején és különösen 4-én éjjel, a mikor záporként hullott az eső is, a város egyes részein nem kis veszedelmet és ijedtséget, okozott. Nevezetesen, a Bereczki-utca alsó, végén a Ronyva patak duzzadt árja kiszorult .med­réből s a cigány putrikat mind elöntötte. Ürgék módjára menekült a rajkó-sereg a dombosabb részekre, a honnan megmozdulni sem tudtak ad­dig, mig a rendőrség a városi tűzoltókkal az el­sodort palló helyébe a Ronyván át egy másikat nem hevenyészett, a melyen aztán egyenkint kimásztak a didergő fürdőből. A Rákóczi-utcai kőhidon túl a csörgői és gyártelepi ut mentén épült házak is veszedelemben voltak, mert hely- lyel közel egy méter magasságú viz folyt az ud­varokban. A Népbank bérházának földszintes la­kásába is behatolt a viz, úgy hogy a lakók az ablakokon át menekültek. Érős rombolást vég­zett az áradás még a közös temetőben is, hon­nan oly rohamosan ömlött alá, hogy még a hozzávezető gyalogút vastag, súlyos köveit is felszakgatta és elsodorta, a lehozott agyagot pe­dig 5—10 cm. vastagságú rétegekben raktározta az országúira. Amint a hajnali szürkület deren­gett s az eső elállott az áradás lassan-lassan megszűnt, a nagy viz reggelre lefolyt, csak isza­pos nyomát hagyta maga után, meg a rongá­lást, a mit a lakásokban okozott. — Zsidó farsang. Izraelita polgártársa­inknak örömünnepe volt f. hó 5-én és 6-án Purim ünnepe, mely a vigságnak van szánva és régente a kicsapongó jó kedv napja volt. Sok helyütt „zsidó farsanginak is nevezik. A bájos Eszter, Mordecháj nevelt leánya, a k-it szépsége és alázatossága a királyi trónra segített, a főszereplő ebben a tragikomédiában. A gonosz intrikus Hámán, a király főtanácsadója, a ki elbu­kik a saját maga szőtte hálóban, melyet a zsidó nép kiirtására szánt. Eszter, a kit Hámán sze­relmével üldöz, a király kegyét nyeri meg és a trónra emelkedik. A tanácsadó ellenfelet maga a király Ítéli halálra, busszóvágyó kegyetlen­ségei miatt. Izrael népe Hámán vesztével ke­gyelmet nyert, a mit megünnepel mint diadal­ünnepet. Észter históriáját minden esztendőben fölolvassák a templomokban, hogy örök emlé­kezetű maradjon és az ünnepet megelőzően szi­gorú böjtöt tartanak a sanyargatás emlékére. — A böjtöt most is megtartották a vallásos hí­vők, ellenben a vigságból, a mulatásból kevesen vették ki részüket Nem oly zajos, nem oly ál­talános már a vigalom, mint volt csak a közel múltban is. „U. K.“ — „Oculi.“ Ma van „oculi“ vasárnap, szívdobogással várt örömnapja a Nimród-ivadék- nak; mert hagyományos rend szerint, ha szép napsütős van ma, a mint a német sógor mondja: „Da sind sie,“ t. i. a tavasz hosszúorrú fecskéi: az erdei snepfek. Társaságunk egyik ős vadász­tagja, a ki pedig már ma-holnap hét X-et cipel vihartól, vésztől edzett vállain, ma kora reg­geltől barangol a feketéllő erdőségben, mert az ő vadász-szimatja szerint: „Pszt! da sind sie. . .“ t. i. a snepfek kovártély-csinálói. — Kasszabetörök. Nem régiben történt, hogy Brémából két közeli vidéki város rendőr­ségéhez névtelen levelok érkeztek, azzal az ér­tesítéssel és figyelmeztetéssel, hogy az adópénz­tárakat betörő tolvajok készülnek kifosztani. Ha­bár névtelenek voltak e feljelentések, a hatósá­gokat mégis arra késztették, hogy ezzel szem­ben a lehető preventív intézkedéseket megte­gyék, annál is inkább, mert itt a mi várme­gyénk területén rövid idő alatt feltörték a ki- rály-helmeczi és homonnai adóhivatalokat s a tokajiba már ez idén kisérlették meg a betörést. És hogy csakugyan volt és van alapja a név­telen leveleknek, bizonyítja az is, hogy Nagy- Kaposon a hitelszövetkezet kasszáját feltörték és abból 1193 koronáid fillért loptak el ismeretlen tettesek. A pénzt csupa ezüst és nikel rovát- kos papiros-tekercsekbe volt pakolva. A nyo­mozásnak eddig eredménye nincsen. Ez az eset még serkentse fokozottabb őrködésre a hatósá­gokat ! — Műkedvelői előadás. Sokáig emléke­zetes napja lesz — irja levelezőnk — Szinna és környéke közönségének az ez évi február 28-ika. Örök hálára köteleztek bennünket a műkedvelők, de különösen a bájos „Gyurkovics leányok“. Remekül játszotta el szerepét Kossuth Irénke (Mici) k a. Kossuth Elek főszolgabírónak kedves leánya. Minden mozdulata, szava, mosolya oly elragadó volt, hogy bizonyára sok fiatal em bér szivében hagyott eltörülhetetlen nyomokat. Igazi Gyurkovics leány ! Épp oly kitűnő siker­rel teljesítette feladatát Karczub Anna (Katinka) k. a. A milyen kedves volt mint leány, ugyan olyan, vagy talán még kedvesebb, mint már „ezredesné“. — Említést érdemel még Bánffy Ma­riska (Ella) k. a. és a férfiak közül Marton Sán­dor (Horkay) és Stephán Béla (Sándorffy) urak. Mindketten remekül alakítottak. Jól fogták fel szerepeiket Marton (Gida) és Kossuth László (Semsey) urak is. Számos tapsot arattak vala­mennyien s az egész est folyamán egyebbről nem folyt a beszéd, mint a kedves Gyurkovics lányokról. Elismerés illeti meg Nagy Imre és Kocsányi László „igazgatókat és színtársulatukat, mivel az előadás fényes sikeréhez ők is nagyban hozzájárultak — A szegények szerencséje. A Bazi­lika sorsjegyek 40.000 koronás főnyereménye a mársius hó 1-én tartott húzáson egy szegény varrónőnek jutott, ki sorsjegyét melyre csak néhány részlet törlesztve volt FAchs H. váltó­házában, Budapest IV. kecskeméti utca 1. rész­letfizetésre vásárolta. A nyereményt a váltóház ezennel kifizette. (Btt) — Széngáz-mérgezós. A széngáznak — irja tokaji levelezőnk — csaknem három áldo­zata lett e hó 4-ére viradóra. A főtéren áll özv. Szkodacsekné háza, melynek egyik utcai helyi­ségében Olaj Lajos, kinek boltja a minap leégett, nyitja üzletét, a másikban pedig Grittner Lajos boltja áll rendezés alatt, a megnyitás küszöbén. A két versenytárs az üzletének berendezésén gőz­erővel működtek s az asztalosok, meg a piktorok éjjel-nappal dolgoztak. Most vasárnap is folyt a pingálás egész nap, azaz csak folyt volna, ha dél­előtt az egyik piktor le nem szédül a létráról, dél­után meg a másik. Nem jött rá egyik sem, hogy mitől lehet mind a kettőnek egyszerre egy és ugyanaz a betegsége. — A rosszullét miatt tehát — itt a Nemezis — kénytelenek voltak a vasárnapi munkaszünetet megtartani s igy nem tettek az üzleti helyiségbe állított gesztenye sütő-katlanba több bükfaszenet; igen bizony, szénnel tüzeltek egy katlanban, melynek nem volt csöve, csak úgy állott a helyiség közepén. Andrásbácsiként: m. kir. ész ! Denikve nem lehetvén pingálni, be­csukták az ajtókat s nyugalomra tértek. Hanem a bolttal szomszédos helyiségben lakik özv. Szkodacsek Rezsőné. A közbeeső üvegajtón lakásába folyton szivárgott a mérges gáz, mely a bolthelyiséget teljesen betöltötte és igy az özvegy is rosszul lett annyira, hogy estére orvost hivatott. Az orvos megtette a látogatást s gyomorbaj ellen orvoságot rendelt, nem tűnt fel előtte semmi. A közelben lakó Józsa Gusztávné beteg barát­nője meglátogatta Sz. nét s hogy ne legyen egye­dül a hosszú éjszakán, megegyeztek, hogy nála fog reggelig aludni. így hát lefeküdtek : a beteg, Józsánó és a cseléd leány, ez utóbbi a földre. Reggel Józsa várja a feleségét haza, de csak nem jön. A mikor már nem állhatta tovább, át­megy megnézi, mi van a dologban ? Az ajtó zárva. Zörget, senki sem felel. Lármát csap, betörik az ajtót s mind a hármat ott találják fekvőhelyeiken, eszméletlenül. Az előhívott or­vosi segítség nagy nehezen mégis visszaadta őket az életnek. — Emberek: tüzre-vizre vi­gyázzatok ! — Magbeszerzés. Küszöbön a tavasz. Itt az idő, hogy a gazdálkodó és kertészkedő kö­zönség a szükséges magvakat már beszerezze. De honnan ? Vidéki közönségünk rendesen az utazó magházalóhat szokta bevárni, kiktől aztán régi, csiraképtelen magot vesz, vagy pedig olyant, melyből egészen más növény kel ki, mint a minőt várt. így a káposztamagból rendesen vadrepce, sárgarépából vadmurok lesz, a legszebb és legkevesebb virágok, u. m. viola, őszi rózsa stb. között alig akad egy-egy szebb példány, többnyire mind üresek, a takarmányrépamag többnyire akkor kezd csírázni, mikor a Mauth- ner-féie csillagjegyü répamagból kikelt növény már kapa alá fejlődött ki.Mindezeket tekintetbe véve, csak jó szolgálatot vélünk tenni t.-olva- sóinknak, mikor figyelmüket Mauthner Ödön budapesti udvari magkereskedő cégre, mint álta­lánosan elismert legmegbízhatóbb magbeszer­zési forrásra felhívjuk és annak igénybe vételét részünkről a legmelegebben ajánljuk, mert onnan feltétlenül zsiraképes és olyan fajú magot kap­nak, mint a minőt rendelnek. (Btt.) — Kutyából nem válik szalonna. Fé­nyes pályafutását szakította félbe Váradi Balog Kálmán s.-pataki születésű cigány legéuynek a n.-cigándi csendőrörs szívtelensége. A délceg és „magasra törekvő ifjú“ ugyanis már 1867- ben másfélévi börtönbüntetést szenvedett, mert az enyém — tied között nem találta meg a kellő határvonalat; de a kóstoló nem fogott erkölcsi érzékén és igy f. évi február 23-án ismét tilosba került; miért is a n.-cigándi csen­dőrőrs még egyszer akalmat adott neki, hogy most a nagybőjti időszakot üdvös magába- szállással és bünbánattal tölthesse el. Ilyen el­vek alapján Váradi Balog Kálmán március 5- ike óta ismét a sátoralja-ujhelyi kir. törvény- széki fogház lakója lett. Reméljük hogy most már nem egyhamar menekül a világ hiúságai­nak síkos mezejére! C. — Köszvényes és csúzos betegeknél kitűnő eredménynyel alkalmazzák az orvosok a Zoltán-féle kenőcsöt, mert ez még oly betegek­nél is, leik évek óta szenvednek, pár nap alatt tökéletes gyógyulást idé- elő. Kapható Zoltán Béla gyógytárában. Üvegje 2 korona Zoltán Béla gyógytárában Budapest V. Sétatér u (Btt.) Színház. A lefolyt hét változatokban szegény, re­pertoárban és publikumban egyaránt üres volt. Máról-hónapra való tengődés, lomtárból előke­rült darabok, hideg színház: ez a helyzet álta­lános képe. Hát, kérem, ez ellen az eljárás ellen hatá­rozottan tiltakoznunk kell. Mert ilyenekhez Ujhely városnak eléggé hálás közönsége szokva nincsen és mert ez az a lejtő, a melyről nehéz a visszatérés. Tessék „heti műsor“-t produkálni ! Ez, úgy tudjuk, a szinügyi bizottságban is határozatba ment, de végrehajtva máig sin­csen. ítt-ott felcsillámlott egy kis igyekezet, mely a hét legvégén a „New-York „szépé“-ben dom­borodott ki. Heti referádánk a következő : * Szombaton, márc. 2-án, és mindjárt utána vasárnap két este egymásután adták a „Gé- sák“-at Johnes Sidney népszerű operetjét. Az első este zsúfolt, második estén félház volt. Áz érdeklő­désnek ez a megcsappanása éppen nem meg­lepő, mikor első estén bérletfolyamban, második estén bérletben szelvények érvénytelenségével nyomban lejáratnak egy amúgy is jórészt már lejátszott operetet. Mimózát Rátonyi Tilla éne­kelte szépen, sok ügyességgel és biztosan. — Sze- lestey Elza Molly-ja érdekes zsánerű alakítás volt. John Sidney ről Írták, hogy a népszínházi próbákon erősen debakált Fedák Zsazsa és Ko­vács clawn-szerü játéka mellett — ezt tartja az ángol operet millieu-jébe illőnek. Természe­tesen vidéken, de még nálunk a fővárosban is merésznek tartjuk ezt az újítást. Mert divat, még pedig nagyon uj divat és ezért első lát­szatra — visszatetsző. — Nagy Margit eleven Juliettje tetszett. Radnay Zsuzska bájos Arany virág volt. — Gulyás (Vun-csi) személyeskedő kuplézása a jó Ízlés rovására, rontotta az ő szé­pen megérdemelt népszerűségét. A többi sze­replők egyenként igyekeztek sikert elérni, de a

Next

/
Oldalképek
Tartalom