Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1900-07-22 / 29. szám

nek dacára a hitközség most azon a tituluson kél tanítója védelmére, hogy a hittant és héber nyelvet iskolán kívül is szabad tanítani. (Nem ez, de az a fő: volt-e, van-e annak az iskolá­nak engedelme a hittan és a héber nyelv ta- nithatására a közigazgatási bizottságtól ? Szerk ) A hatósági tárgyalás megtartásáig és a jogerős Ítélet meghozataláig főszolgabiránk mindakét zugiskolát bezáratta. (Reméljük, hogy a példás és szigorú ítélet meghozatala sem fog sokáig késni, hogy e múló századvég ne maradjon adós egy olyan ítélettel a jövő századnak. Szerk.) — Az időjárás e héten kánikulai volt. Teljesen száraz időben R. hőmérője árnyékban 29—30 fokot mutatott. Rósz indulatu felhők el­űzésére nem kellett a viharágyukat megszólaltatni. — Értesítés. A sárospataki ev. ref. főis­kolában a jövő 1900/1901-ik iskolai év szep­tember 3-án kezdődik. A főgimnáziomban, mely három párhuzamos osztálylyal van ellátva, a beiratkozások szept. 5, 6, 7-én fognak véghez menni. A teoi. és jogakadémián pedig az elő­adásokra való jelentkezés határideje szept. 7. és 8-ika. Az újonnan jöttek az akadémiába szept. 1-—8-ig vétetnek fel, a katonaságtól jövők okt. 8-ig. Az előadások szept. 11-én kezdődnek. A beiratás dija uj tanulók részére a gimnáziom- ban 4 korona, a teol. és jogakadémián 8 korona. Tandíj és egyéb címeken a gimnáziomi tanulók közül az I. és II. osztályú prot. vallásuak egész évre 50 koronát, nem protestánsok 66 koronát, a III—VIII. osztályúak, ha protestánsok 48 ko­ronát, ha nem protestánsok 64 koronát fizetnek. A teol. akadémián a tandíj egész évre 18 ko­rona. A jogakadémián a prot. vallásuak tandíj és egyéb címeken 64 koronát, nem protestán­sok 86 koronát fizetnek. A teol. akadémia hall­gatói s a prot. vallásu joghallgatók az ünnepi követség (légáció) kedvezményét élvezik. A jog­hallgatók s gimn. tanulók tandíj elengedés ked­vezményében részesülhetnek s az erre vonat­kozó kérvények augusztus 25-ig a főiskolai igazgatósághoz nyújtandók be. Szorgalmas és jó előmenetelü tanulók szorgalmi dijakban és tápintézeti jótéteményben (ingyenes 40 és 80 koronás helyek) részesülhetnek. A 120 koronás helyekre csak korlátolt számban vehetők fel a tanulók. A városban a főiskolai igazgatóság ré­széről megengedett helyeken szállás és élelme­zés olcsó áron 24—70 koronáért kapható. Tu­dakozódásokra készséggel ad felvilágosítást úgy a főgimnáziom, mint az akadémia igazgatói hi­vatala. — A „Zemplén“ 1901. évi naptára már szedés alatt van s legkésőbb a f. évi. szept. hó 1-ére megjelenik, a mit naptár-vevőinknek, úgyszintén hirdettető feleinknek is szives figyel­mébe ajánlunk. A kiadóhivatal. — Öngyilkos. Somoskeői Kálmán egri születésű, oki jegyző intelligens család gyer­meke, idegenbe, Szerencsre ment, hogy végzetes elhatározását végrehajtsa. Beszállóit f. hó 14-én a szerencsi Turcsányi-féle vendéglőbe, hol más­nap viradóra szivén lőtte magát. Temetése f. hó 15-én ment végbe általános részvét mellett. — Színészet. Varannóról Írja levelezőnk: Tolnay Gyula színtársulata jött át hozzánk a kánikulai hőség szenvedéseit enyhíteni. F. hó 19-én volt a bemutató előadása a „Lili“-vel. A felkapott fráncia operettet a társulat tagjai leg­jobb erőik felléptetésével adták elő. Nem is volt kifogás játékuk ellen, mindegyike legjobb te­hetségével állította oda művészetét, bár az ülő­helyek nagy része üresen állott ennél az első fellépésöknél. Különös megemlítést érdemel az igazgatónő, Tolnay Juliska, ki az Amelie és Antonin szerepekben csak úgy csillogtatta mű­vészetének gyöngyeit. Könnyed természetes já­téka nyílt színen is sok tapsot aratott- Antonin Plinhard, tüzér szerepét az igazgató alakította oly sikerrel, a milyet csak a szerep leghelyesebb felfogásával lehet elérni. A három változatú szerep szerencsés maszkirozása nagyban hozzá­járult a siker emeléséhez. A direktor-páron kí­vül Radó Béla (Del Grunge Battliere báró) Bélay Gyula, (Saint Hypothese gróf) Irsay Sándor, (Bompán professor) R. Antal Cornél a Victorine szobalány szerepekben remekeltek. A társulat előkészíti: a „Nebántsvirág“, „Hadak útja“, „Sulamith“ és „Gésák“-ot. Egyet ajánlok a di­rektor ur figyelmébe; operettet ne adjon elő zenekar nélkül, mert felette üresnek tetszik a dal benne. Van elég más vígjáték és népszínmű, mit sokkal szívesebben vesz a mi közönségünk. Azt hiszem különben, hogy ha a vidék is elláto­gat az előadásokra, egy időre nálunk is bol- doguland. — Mire gondolnak a nők ? Erre a kér­désre nem valami könnyű a felelet. így vélte egyik angol újság szerkesztősége is és hölgy­olvasóitól kért a kérdésre választ. A legsikerül­tebb válasz igy szól: A nő 4 éves koráig édes­ségekre és cukorra gondol, 7 éves koráig a leg­kedvesebb babájára, 13 éves koráig az ő kis unokabátyján jár az esze, 18 éves koráig a ro­mantikus házasságon töri a fejét, 21 éves ko­ráig első gyermekére gondol, 35 éves korában vigasztalhatatlan az első őszhajszála miatt, 40 éves korában a korán mutatkozó ráncok miatt panaszkodik, 50 éves korában a múlttal bíbelő­dik és mire 60 éves lesz, már csak az unokák érdeklik. — Mi csak azt tehetjük hozzá, hogy itt is számos a kivétel és hallottunk már olya­nokról is, a kik 60 éves korukban még csak a romantikás szerelemnél tartottak. — Tűz. Mádról Írja levelezőnk: F. hó 19-én városunkban a „Magyar-utcá“-ban tűz ütött ki. Tizenegy épület égett le; négy égni kezdett házról teljesen leverték a tetőt ? A szél szerte hordta a pcrjét s a nagy szárazságban, nem egy helyen a tüztől távol eső épületek tetőzete is tüzet fogott, mit azonban sikerült a résen levőknek elfojtani; máskülönben, isten tudja, mily nagy pusztulást okozott volna e sze­les időben városunkban a tűz. Derék tűzoltóink dicséretes buzgóságot s ügyességet fejtettek ki nehéz feladataik körül. — „Milleniom.“ Emlék! A nemzetközi vendégek fogadtatására. Ily cimü nagyobbsza- básu zenedarab jelent meg a nálunk legutóbb letelepedett zongoratanártól Udvardy Szaniszló- tól. A 23 oldalra terjedő ópusz, a himnusz erő­teljes akkordjaival kezdődik és azután nyolc összefüggő zeneképben a külömböző nemzetisé­gek bevonulását tárja elénk. (Német, Lengyel, Osztrák, Vidéki magyarok, Török, Francia, Olasz, Angol vendégek érkezése.) A mint e kimuta­tásból látható eléggé változatos e zenedarab, mely azután a végén a Rákóczi indulóban impozáns kifejezést nyer. A gyönyörűen kiállí­tott, Rózsavölgyi és Társa cs. k udv. zenemű- kereskedő kiadásában megjelent zeneujdonság kapható a szerzőnél Kossuth L. u., valamint Lővy Adolf könyvkereskedésében. — A leányok kilenc fő-hibája. Egy angol matróna összeállította azokat a hibákat, a mik­től legjobban kell óvakodniok a leányoknak. A leányok hibáinak ez a lajstroma igy szól: 1. A kíváncsiság. Ha a leány minden legcsekélyebb dolgot tudni akar, igazán nagyon kellemetlen. — 2. A szünet nélkül való csevegés. A sokat be­szélő leány hasonlít a szarkához, mely éppen nem kellemes madár. — 3. A megszólás. Annak a leánynak, ki másokat folytonosan megszól, ha­sonló a nyelve a borotvához. Attól aztán min­denki óvakodni fog. — 4. A hízelgés. A hízelgő leányt mindenki hamar kiismeri és kevésre be­csüli. — 5. A cifrálkodás. A ki nagyon szeret és mindenkor akar cifrálkodni, csak azt árulja el, hogy saját szépségében nem bízik, segítségre van szüksége. — 6. A lomposság. Semmi sem idegeníti el úgy a leányt a férfitől, mint a túl­ságos émelygésig menő cifrálkodás . . . még csak egy ... a lomposság. A lompos leány hasonlít a virághoz, melyre piszkos rongydarabot akasz­tunk. — 7. Az otthonosság hiánya. Az a leány, ki nem szereti otthonát, sohsem lesz jó házi­asszony és gazdasszony. A ki nem talál magá­nak dolgot a nap minden részében, megérdemli, hogy soha háziasszony ne legyen. — 8. Az áll- hatatlanság. A csapodár leány nem érdemes a komoly férfi bizalmára. Az állhatatlanság jégre viszi a leányt. — 9. A vallástalanság A val­lástalan leány sohsem lehet igaz feleség, jó anya, önfeláldozó nő; a vallástalan nő valóságos ször­nyeteg. Selyem-Blousok 2 frt 40 krtól feljebb — 4 méter ! pőstabér és vámmen­tesen szállítva ! Minták pöstafordultával küldetnek ; nem­különben fekete, feh r és szines Hennaberg-selyem 45 krtél 14 frt 65 krig méteren kint. lfcn i»el»erK G sclyomgjUrai, (cs. és k. ud­vari szállító) Zürichben. 6, Irodalom. Az „Adalékok Zemplén-vármegye Tör­ténetéhez“ c. havi folyóiratunknak 1900. évi, egy­szersmind a VI. évfolyamnak júliusi füzete a következő tartalommal jelent meg: 1. Második ős agyagedény-lelet Kis-Azarban. Irta: Péter Mi­hály. — 2. Zemplén-vármegye történelmi föld­rajza (XXIII. közi.) Irta: Dongó Gy. Géza. — 3. Zemplén-vármegye politikai és helyrajzi ös- mertetése. (53. folyt.) Latinból: Matolai Etele. — 4. Történeti jegyzetek Zemplén-vármegyé- ről. (53. folyt.) Latinból: Dongó Gy. Géza. — 5. Babotsay Izsák, Tarczal város nótáriusának naplója. (7. folyt.) Közli: Hubay Kálmán. — 6. Szirmay András naplója. (50. folyt.) Közli: Karsa Ferenc. — 7. Adatok a sárospataki ref. kollégium történetéhez. (II. közi.) Közli: Lojda József. — 8. Sepsi Laczkó Máté krónikájából. (Tokaj ostroma 1606-ban.) Közli: Doby Antal. 9. Levelesláda : Ferenc király birtok­adományozó levele Szirmay Antalnak. Közli: Dongó Gy. Géza. — 10. A br. ’Sennyey-család levelesládájából. (X.) Közli: Lojda József. — 11. Az 183 l ik parasztlázadás Zemplénben. (I.) Közli: Kussinszky Arnold dr. — 12. Iroda­lom : Magyarország monográfiája. (Magyaror­szág Vármegyéi és Városai.) — 13. Tárca: S.-A.-Ujhely Minervája (Molnár Borbála.) Irta: Kovács ev. János. — 14. A szerkesztő postája. — 15. Függelék: A szalai és tavarnai Barkóczy- család (gróf, báró és nemes) nemzedékrendi táblá­zata. (VI. és VII.) Összeállította: Doby Antal. — A havonkint 2—2 ivén megjelenő „Adalékok“ előfizetése egész évre (12 füzetre) csak 4 ko­rona 80 fillér. — Melegen ajánljuk minden­kinek, a kit vármegyénk viszontagságos tör­ténet érdekel; főképp pedig ajánljuk a köz­ségek figyelmébe, már csak azért is, mert ebben az évfolyamunkban folytatódik a vár­megyebeli községeknek külön-külön történeti és helyrajzi ösmertetése. — Az előző évfo­lyamokhoz díszes bekötési táblákkal még folyton szolgálhatunk. „Szabadság — szerelem.“ Farkas An­dor S.-Patakról második verses kötésére hívja fel az olvasó-közönség szives figyelmét. Folyó év szept. végén hagyja el a sajtót „Szabadság, szere­lem“ oimü verseskötete a sárospataki főiskolai könyvnyomda kiadásában Az olvasó-közönség jó­indulatú érdeklődéséért és pártfogásáért, lapunk útján is folyamodik. A 7—8 ivre terjedő kötet ára fűzve 2 korona, diszkötésben 4 korona. Elő­fizetések a költő címére (Alsó-Hrabócz, Zem- plénvármegye) szeptember 1-ig küldendők meg. Zemplén-vármegye Földrajza. Keleti (Knopfler) Sándor) jeles pedagógusunk és tan- könyvirónk, mintegy húsz évvel ezelőtt irta meg először Zemplén-vármegye Földrajzát. Azóta e müvecske már hat kiadást ért el. Hogy azon­ban a szegényebb iskolák tanulóinak is lehetővé tétessék e könyvecskének a megszerzése, kívá­natra szerző olsóbb és rövidebb kiadásban is közrebocsájtotta müvecskéjét, a mely most már második kiadásban jelent meg. — A csinos ki­állításon, 32 oldalos könyvecskékhez Zemplén- vármegye térképe is csatolva van és ára bámu­latos olcsó, csupán 10 kr; miért is kétségtelen, hogy a vármegyének még a legszegényebb iskolái is bevezetik ezt a jeles müvecskét. Megrendel­hető Lővy Adolf könyvkereskedésében S.-A.- Ujhelyebn. „Pesti Újság.“ Budapesten a tegnapi ke­lettel uj napilap indult meg „Pesti Újság“ cím­mel. Szerkesztőség irodája: VI., Aradi-utca 8. sz. A szerkesztő Atzél Endre hírlapíró. Egyesületi élet. Nyilvános köszönet. A sátoraja újhelyi kereskedő' ifjúság folyó évi augusztus hó I2-én a „Bock“-féle kert­helyiségben, részben a helybeli „kereskedelmi tár­sulat“, részben pedig különféle jótékony egyesüle­tek javára zártkörű nyári táncmulatságot ren­dez. Kezdete d u. 6 órakor. Belépődíj szemé- lyenkint két korona, családjegy négy korona. Jegyek előre válthatók: Bilanovics István, Lan­dsmann Adolf, Nagy Ferenc, Szent-Györgyi Vilmos és Schön Sándor üzletében. Esetleges pénzküldemények Zinner Adolf vb. pénztáros címére S.-A.-Új helybe küldendők. A zemplén-vármegyei községi és kör­jegyzők egyesülete részéről Homonna mellett a Szirtalján az országos jegyzői árvaház alapja javára 1900. július 7-én tartott nyári mulatság alkalmával az itt nevezett urak következő felül- fizetéseket voltak szívesek tenni: Haraszthy Miklós 16 kor., Rigán Mihály 12 kor., Hladonik János, Fodor Jenő 8—8 kor., Zalánfy Sándor, Komendovics László, Kelemen Kálmán, Sztranyovszky József 6—6 kor., Szkur- kay Ágoston, Rácz János, Kun Zoltán, Kantha Vilmos, Steiner József) Hagyárossy Gyula 4—4 kor., Friedman Izidor, Petrassovics Sándor, Ha­raszthy István. Métely János, Mártyák Mirósz- láv, Filicskó Miksa, Loisch Béla, Zaborovszky Kornél, Droppa Miklós, Kollonay Tamás, Goj- dics. Antal, Füzesséry Pál, Altmann Lajos, Hu­bay Kálmán, Belánszky Gyula, Kerekes Lajos, Malonyay Tamás, Horvát Armin, Bernáth Béla, Buday Sándor, Szántó Mihály, Hvozdovics Pé­ter, Goócs József, Kula István, Kelemen Armin dr., Neuwirth István, Mándy István, Polik Sán­dor 2—2 kor., Grünwald Ignáe dr., Markovics János, Haraszthy Vince, Mezey Jenő, Szum- csák József, Takács János, Hossza Gyula és N. N. 1—1 kor. Összesen 156 koronát. Fogadják az egyesület nevében hálás kö- szönetünket. Ez az egész összeg a belépődíjakból neta­lán felraaradó maradványnyal együtt az egye­sület részéről takarékpénztári könyvecskékben kezelt alaphoz fog csatoltatni a számadás felül­vizsgálása után. Udva, 1900. július 16. Kula István, Goócs József, e. alelnök. v. jegyző. Folytatás a II. mellékleten,

Next

/
Oldalképek
Tartalom