Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1900-07-22 / 29. szám

1900 július 22.

L Melléklet a „Zemplén^* 29^ számához.

s ekkép lassan-lassan az a politikai egység je- gecedjék ki e sok fajú és nyelvű államban, mely a közös érzés delejfolyamától áthatva, akkor is egyöntetűen tesz és cselekszik, midőn talán nehéz megpróbáltatásoknak lenne alávetve.

Magyarország a külső államokkal szemben önálló, számottevő politikai tényező óhajt lenni; ezt az igy felfogott kultúrpolitika realizálása révén érendi el legbiztosabban.

Zemplén-vármegye tanitósága, mely hazafias érzés dolgában mindig jó példával járt elől, a legmelegebb szeretettel teszi magáévá a tanügyi előadó nemzeties irányú, ideális törekvéseit ; egy szívvel és lélekkel öleli körül ama zászlót, melyre a tiszta magyar nemzeti érzés szent géniuszától ihletten, a nemzeti nevelés, a nemzeti közös érzés szent igéi vannak felírva s ekkép vezető és vezetettek közt meg van az az édes összhang, mely minden eredményes munkásságnak létfeltétele, meg van az az összhang, mely tanítás és nevelés munkájára — a különböző nyelv és felekezetiség közepette is •— az éltető nedvet a magyar nemzeti érzés üde forrásából fogja mindenkor menteni.

Nincs jogunk kételkedni, sőt hisszük és tudjuk, hogy az egyházi és politikai hatóságok szintén át vannak hatva a nemzeti nevelés kultúrpolitikai nagy fontosságának érzelmétől, mély jelentőségétől és szilárd talajt biztosítanak a magyar nemzeti állameszme igaz és önzetlen harcosainak ! Sikolya Antal.

Vármegyei ügyek.

Pénztárvizsgálat. Á vármegye közpénztáraiban tegnap váratlan vizsgálatot tartott az e célra kirendelt küldöttség. Lapunk nyomatása közben a vizsgálat nem ért véget. Az eredményről jövő számunkban tájékoztatjuk a közönséget.

Rendkívüli közgyűlés. A Ludovika- Akadémiába, a Butler-féle alapitványos helyre első és másod sorban bemutatandó ifjak megválasztása céljából S.-A.-Ujhelybe a f. évi aug. hó 16-ik napjára rendkívüli közgyűlésre fogja egybehívni a törvényhatósági bizottságot főispánunk.

Új pályázó. Ifj. Péchy Andor, tb. szol- gabiró Varannóról a következő kérelemmel fordult a t. vármegye közönségéhez: Igen tisztelt törvényhatósági bizottsági tag ur 1 A varannai járási főszolgabírói állás betöltésével megüresedendő, esetleg az újonnan rendszeresített ho- monnai szolgabirói állásra pályázni óhajtván, tisztelettel az iránt fordulok az igen tisztelt bizottsági tag úrhoz, szíveskedjék engem ezen célom elérésében becses szavazatával és pártfogásával elősegíteni. — A pályázó ifj. Péchy Andor tb. szolgabiró a t. vármegyét 15 hónap óta szolgálja.

Versenytárgyalások. Kassáról a kir. áll. építészeti hivatal lapunk utján is tudatja, hogy f. hó 30-án, a budapest—kassa—zborói áll. közúton teljesittendő építkezések (költség- vetés szerint 2187 K. 84 f.) biztosítása, — úgyszintén f. hó 31-én ugyanazon a közúton (a 264 kim. szakaszon) újjáépítendő áteresz (2338

K. 57 f.) dolgában versenytárgyalások lesznek a hivatalnál.

Hírek a nagyvilágból.

A kínai háború. A sárga bőrű kinézerek minden hazudozása dacára kétségtelen immár, hogy a kínai birodalom fővárosában, Pekingben, lemészárolták az európai összes nagyhatalmasságok, úgyszintén az amerikai Egyesült Szabad Államok követeit, ezeknek családtagjait, hozzátartozóikat és a Pekingben élt keresztyén hittérítőket s keresztyéneket. Kétségtelen az is, hogy a lázadás kiterjedt már a birodalom háromnegyed részére, hol az idegenek és benszületett keresztyének nem számíthatnak más sorsra, mint az irgalmatlan és kegyetlen lemészároltatásra. Mi természetesebb tehát a bosszúállásnál. Európa és az amerikai Szabad Államok kormányai boszút esküsznek, véres megtorlást hirdetnek Tuán kínai herceg s immár 900.000 főnyire felszaporodott hadserege ellen. A nemzetközi egyesült hadseregeknek nagy fegyversikere eddig, a mihez egyébként csak igen véres csaták után jutottak, hogy a tengerpartot (apecsili öbölt) uraló Tien-Csin-Fu megerősített várost, mely Peking- nek kulcsa, elfoglalták s evvel a kínaiak arzenáljait (hadszertelepeit) birtokukba vették. Li Hung-Csáng kínai alkirály, ki 80,000 főnyi, jól felfegyverkezett hadsereggel rendelkezik, elindult Peking felé, mint remélik, olyan szándékkal, hogy a nemzetközi hadsereget támogassa (?)

Peking ostromában és bevételében. Ez alatt hire érkezett, hogy az öntelt Tuán herceg hadat üzent Oroszországnak, sőt már be is tört volna ázsiai Szibéria területére. — A kinai birodalomban legutóbb 1891. tavaszán dühöngött az idegenek és a keresztények ellen felszított gyü- lölség. Ugyanakkor szintén iszonyatos gyilkolások voltak napi renden, de akkor a császári kormány nagy nehezen elfojtotta a lázadást, mert a mellékországok (Mandsuria, Mongolia, Tibet, Dsungária, Kelet-Turkesztán) mellette és vele harcoltak, úgyszintén a Mahomed vallásu kínaiak is, kik most mindannyian Tuán herceg karjai közé dobták magukat. A császári kormány ma tehetetlen, mert a mandzsu Tsing uralkodóház teljesen elvesztette népszerűségét, sőt a császári hadseregek is fellázadtak ellene. Szóval a „Mennyei birodalom“ államépülete recseg ropog. Minden jel arra mutat, hogy összeomlása kimaradhatatlan, a mi aztán a világrend újjáalakulása tekintetében beláthatatlan következéseket vonhat maga után. (A budapesti nagy lapok épp most hozták meg a tudósítást, hogy a Pekingben élő idegenek meggyilkolásáról szóló hírek merőben alaptalanok. F. hó 18-án — jelentette Conger amerikai nagykövet — az ösz- szes európaiak, kik a császári udvarban találtak menedéket — még éltek és egészen jól voltak! Szerk.)

Németországból több ezer főnyi önkéntes ajánlotta fel vérét életét, hogy Kínába men- vén, segítsen bosszút állani Ketteler br. német nagykövet meggyilkolásáért. A német önkéntes sereg Kína felé már utban van.

Oroszország ázsiai előhadai visszaüzték Tuán herceg rajtuk ütött hadseregét. A cár elrendelte, hogy 100,000 főnyi hadsereg mozgó- sittassék. Az orosz hadtestek feladata Peking elfoglalása.

A török szultán, mint legfőbb kalifa, kiáltványt bocsátott ki, melyben felszólítja a kinai mohamedánokat, hogy hagyjanak föl a keresztyének üldözésével.

Hírek az országból.

Kilencszáz éves ünnep. Augusztus 15-én, Nagy-Boldogasszony napján, Esztergomban és Székesfehérvárt, a magyar katolikus világ egyházi fénynyel és pompával ünnepli meg kilenc- szász éves fordulóját annak, hogy a „pogány“ magyar nemzet, Szt. István királytól vezéreltetve, belépett a keresztény nemzetek családjába. Augusztus 15-ike kilencszázadik évfordulója annak is, hogy István királynak az „angyali szent korona“ fejére tétetett. Az ünnepen részt vesz a király, a magyar kormány s bizonyára a magyar társadalom is felekezeti és nemzetiségi különbség nélkül.

Ferenc Ferdinánd fhg. trónörökös és felesége a jövő héten Norvégiába és Svédországba utaznak. Egy hónapig tartó ott időzés után a trónörökös visszatér és résztvesz a galíciai hadgyakorlatokon.

Vay Béla gróf, a főrendiház alelnöke, nagy beteg.

Nagy Ferenc dr, a kereskedelmi minis- tériomnak új államtitkára, a vissói kerületben (Máramaros vm.) lépett fel képv. jelöltnek A kerület orsz. képviselője eddig K. Jónás Ödön volt, a ki mandátumáról most lemondott.

Lauka Gusztáv veterán poétánkat, ki július 20-án múlt 80 esztendős és N. Becskereken él, Torontál-vármegye társadalma lelkes ovációkban részesítette.

Különfélék.

— Királyi adományok. Őfelsége a király kabinetirodája utján és főispánunk közbenjárásával, Deák Elek csicsókái és Viszloszki Jenő re- pejői lelkészeknek 50—50 kor, — továbbá Kovács Endre radi, Megela Illés s.-a. újhelyi nyd., Sztrizsák János novoszedliczai tanitóknakS 0—30 kor., özv. Zsatkovics hóm. rokitói lakos részére pedig 20 korona legkegyesebb adományt küldött.

— Személyi hir. Arnótfalvy István m. kir. honv. ezredes, a vezérkar tagja, átutazóban

S.-A.-Ujhelybe érkezett fitestvérei látogatására. — Sebeők Antal dr. m. kir. honv. törzsorvos, igen tisztelt barátunk, családjával Nyitrá- ról 3 heti szabadsággal Uj helybe érkezett szárhegyi regényes fekvésű nyaralójába« Antallak“-ra.

— Kinevezések. Kállai József dr. nagy- mihályi ügy védőt, a „Felső-Zemplén“ szerkesztőjét, a törvényszék területére hites német tol- mácscsá nevezte ki a s.-a.-ujhelyi kir. törvszék elnöke. — Bányay Kornél, a szerencsi vasúti állomás pénztárosa, Miskolczra ellenőré neveztetett ki.

— Eljegyzés. Somogyi Gyula, vármegyei árvaszéki irattáros barátunk, jegyet váltott

Jassik Ida urhölgygyel, a s.-a.-ujhelyi állami elemi iskolának társas életünk előkelő köreiben is kedvelt tanítónőjével, — mit is örömmel hozunk köztudomásra s kívánjuk, hogy a boldog frigy égben köttetett legyen!

— Lelkészi értekezlet. Az alsó-zempléni kér. ev. ref. papság Szerencsen értekezletet tartott.

— Halálozás. Egy ifjú asszonyt kisértek ki tegnap d. u. a s.-a-újhelyi rk. temetőbe és nagy részvét közt helyezték korai sírjába: Zom- bory Annát, férjezett Lenhardt Imrénét, Zom- bory János polgártársunk és neje Csorba Ro zália egyetlen leányát. Ki hitte volna, hogy ily korán kell örök búcsút vennie kedves hozzátartozóitól, kiket oly ragaszkodással szeretett és a kik őt viszonszerették; ki hitte volna, hogy a menyasszonyi fátyolt, mely csak a f. évi febr. hónapban ékesítette föl fejét, ily rövid idő múlva, folyó hó 19-én délután 2 órakor, életének 20-ik évében, boldog házasságának 5-ik hónapjában, hoszszas és sorvasztó szenvedés után, fel kell cserélnie a halotti szemfedővel. Korán földbe omlott porai felett legyen hosszú élete az emlékezés virágainak, a melyeket ápolni fognak ott a hűség, szeretet igaz könyei!

— A s.-a. újhelyi m kir. dohánygyár munkásnői a f. évi augusztus hó 5-én, a gyártelepi zenekar és Lukács Károly jó hírnevű zenekara közreműködésével, a régi „Nyul“ kert- helyiségében, szegény munkásnők gyermekeinek felruházására, jótékonycélu zártkörű nyári táncvigalmat rendeznek. — Belépőjegy személyen- kint 2 kor., család-jegy három személyre 4 kor. Kezdete délután pont 4 órakor. — A szép és nemes cél, mely a dohánygyári munkásnők mulatságát minden évben látogatottabbá és sikerültebbé teszi, megérdemli a nagyközönség érdeklődését és pártfogását.

— A s.-a.-ujhelyi állami elemi iskola

1899—1900. évi Értesítőjében lapozgatva szinte nem akarunk hinni a szemünknek, mikor látjuk, hogy az iskolánál, mely még csak most járt kulturális hivatásának a második évében, a tanítók számát 16-ra kellett felemelni, hogy az iskolába jelentkezett 823 főnyi növendéksereg szellemi szükségletét fennakadás nélkül kiszolgálhassa az iskola. Úgy a derék tanítóságnak, mint az iskola fáradhatatlan gondnokságának is, szívesen gratulálunk. Fogadják S.-A.-Üjhely kulturális előrehaladásán oly önzetlenül, oly sikeresen munkáló fáradozásaikért elismerésünket és az érdekelt szülék nevében is kifejezett köszö- netünket!

— A Zemplén „ APRÓ HIRDETÉSEK“

rovata. A hirdetési bélyegilleték megszűntével olvasó- és hirdetőközönségünk egy régen kifejezett óhajának kívántunk eleget tenni akkor, amidőn az „APRÓ HIRDETÉSEK' rovatát megnyitottuk. — Különösen ajánljuk ezen rovatunkat: bérlők, munkaadók, vevők, eladók, állástkeresőknek és mindazoknak, kik a nagyközönségben keresik az érdekelt feleket. Az „APRÓ HIRDETE3EK“-ben a név és lakhely szabadon közölhető, ezután már bélyegilleték nem jár. Az „APRÓ HIRDETÉSEK“ dija 10 szóig 40 fillér, minden további szó 4 fillér, vastagabb betűvel nyomtatott szó 8 fillér. A díjak előre fizetendők. — Hirdetések felvétetnek kiadóhivatalunkban, továbbá Friss Hercziné dohány árudájában (Kazinczy-u. Polgári Banképület.)

— Szétrobbantott zugiskolák. Szerencsről Írja levelezőnk: Járásunknak fáradhatatlan, erélyes és hozzáférhetetlen főszolgabirája, Pintér István, nem is egy, de két zugiskolát fedezett fel f. hó 16-án — éspedig a honfoglaláskora óta tősgyökeres magyar Szerencs városában. Az egyik zugiskolában valami Baum Herman nevű bocher, vagyis semmi féle tanításra képesítéssel nem biró egyén nyakgatta az izraelita csemetéket; a másik zugiskolában pedig bizonyos Grünfeld Izrael nevű újhelyi volt korcsmáros tölcsérezte a héber tudományt a szegény zsidó gyerek cinegefogójába. Mindkét zugiskolát váratlanul „in flagranti“ lepte meg a főszolgabíró és szenzációs felfedezésekre bukkant. Úgy az egyik, mint a másik iskolában 20—25 csemetét talált; a gyermekek idősebbjei 10—11 évesek, a fiatalabbjai legfeljebb 5—6 évesek lehetnek. Legnevezetesebb pedig a dologban, hogy, a gyermekek saját bevallása szerint, a tanítás, a déli 1 órai időt leszámítva, ebben a kánikulai hőségben reggeli 4 (azaz négy) órától esti

6-ig tartott, holott a gyermekek mindegyike a rendes iskolának is tanulója volt s igy a nagy vakációra rendelt két hónapot kellett volna a gyermekeknek —persze testi és szellemi fejlődésük rovására — igy kínlódva tölteni az iskolában. A mint értesültünk a Grünfeld-féle zugiskoláról magának a hitközségnek is volt tudomása; en-