Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1900-08-12 / 32. szám

1900 augusztus 12. I. Melléklet a „Zemplén" 32. számához. történt a döntő ütközet II. Béla és a trónköve­telő Borics közt, még pedig a Béla javára. A község közelében lévő 460 m. m. erdő borította hegy csúcsán állanak Makovicza, vagyis Zboró várának romjai. E vár 1240 ben, a tatárjárás idejében, már állott; mert IV. Béla a muhi csata szerencsétlen kimenetele után Sáros várába menekülve, egy itt kelt adományozó levél kíséretében Zboró várát egyik hü kísérő­jének, Tarczay Makónak, a Detrik atyjának ado­mányozta. Innen magyarázzák a Makovicza el­nevezést. 1820-ban a vár a Zudar nemzetség tulajdonába ment át. E család folyton hadi lábon állott a szomszédokkal, tehát Bártfával és Len­gyelországgal is. Utolsó sarjadékának, Zudar Jakabnak, 1470-ben történt elhunytával a vár Mátyás királyra és királyi fiúsítás utján a Zu­dar J. leányára, Csetneky Lászlónéra szállott. 1471-ben már a Rozgonyi rokoncsaládra, 1522- ben a Tarczay családra, 1536 ban Zápolyára, 1558-ban a Dessewfí'y-, Péchy- és Tahy-csalá- dókra szállott; 1548-tól azonban még egy ura volt a várnak, t. i. Sevédy György. A mohá­csi vész után bekövetkezett kettős királyvá­lasztáskor ugyanis Tarczay Szapolyai Jánoshoz szított, Serédy György meg I. Ferdinándnak volt a hive. Ezért 1. Ferdinánd Tarczaytól el­vette a várat és hívének, Serédynek ajándékozta. A két család természetesen örökös peres­kedésben állott. A Serédy-család utolsó iva­déka*) Gáspár, 1566-ban halt meg. 1566—1601-ig a vár a Serédy G. vejéré, Osztrogovszky hercegre szállott. 1601-ben Rákóezy Zsigmond, Borsod- és Torna-vármegyék főispánja vette meg, a mint mondják 80 ezer aranyon. Itt halt meg 1676 júl. 8-án 1. Rákóezy Ferenc erdélyi fejedelem. 1683-ban Schultz császári tábornok Zrínyi Ilonától elfoglalta a várat és leromboltatta. Ké­sőbb Aspremont gróf lett a vár ura, a ki II. Rákóczi Ferenc nővérét Júliát, vette nőül. E család kihaltával sógorság révén az Erdődy grófokra szállott. A zborói uradalmat az Erdődy-család Stractz Hermann és Miksa grófoknak adta el, de leg­újabban ismét gazdát cserélt; most Giary Al- dringen Siegfried gróf cs. és kir. kamarás bírja. A környéken élő szájhagyomány szerint Zborót Serédy Gáspár adta el Rákóezy János­nak 16,000 db. vagyis egy véka aranyért. Rá- kóczy János Sáros várából többször ellátogatott erdélyi sárga pejparipáján szomszédjához, Se­rédy Gáspárhoz. Egy Ízben tréfásan azt találta mondani, hogy megadna a makoviczai birtokért 16,000 aranyat. Serédy szintén tréfásan ráfelelte, hogy: odaadja, ha az aranyok egyfől-egyig egy évben verettek lesznek. Kezet fogtak. Rákóezy örömmel tért haza, mert régi vágya volt telje­sülőben. Serédy busult készségén. Egy év múlva Sáros várának ura közeledik Zboró felé, Serédy vidámságot színlelve eléje lovagol. Átkarolják egymást. Asztalt hozatnak. Halomba öntik rá az aranyakat. Erőt vesz az elfojtott boszu és fájdalom Serédyn, elfordul és egy végső bus tekintetet vetvén birtokára lerogygyan. Ezen a helyen ma is egy háromszegletü emlékkő ta­núskodik a szomorú történetről.**) Történelmi és műemlékek Zborón. 1. A renaissance sülben épült két tornyu vártemplom, melyet I. Rákóczi Ferenc építtetett 1660-ban. E templomban nyugszanak az Aspre- mont-család tagjai. Tornyában Rákóezy kora­beli harangok vannak. — 2. Rákóezy Ferenc ajándékai: a müizléssel díszített s aranynyal hímzett kazula a XVII. századból; ugyanabból a korból 2 szentségtartó és kehely; két darab renaissance stilü bronz gyertyatartó a kastély kápolnájában. — 3. A 100 hársfa a kastély ud­vara mögött, mely hársfasorok között keltezte levelét Rákóezy György, mint Sáros-vármegye főispánja, Zboró székhelyijei. (Datum Zboroviae sub centum tiliis.) — 4. Érdekes még a plébá­niai templom is, melynek szentélye kettős ke­reszt alakjában épült. Iírinycza. A kirándulás Bártfáról ebbe a lengyelor szági fürdőbe alig, vagy csak nagy erőlködés­sel tehető meg egy nap alatt, miután Bártfa fürdőből csak 4—5 órai kocsizás után érhető el. A fürdőből kiindulva, Bártfa külvárosán át, Sár- pataka, Rokitó és Tarnó falukon végig a felső Tapoly völgyébe érünk. Innen tovább haladva ez útnak legnehezebb része a Kurri hegy, mely­nek helyenként meredek rósz erdei utján ha­ladva elérjük az újabb időben nagy lendületet nyert nagyszabású Krinycza fürdőt. Krinycza mésztartalmú szénsavas vasas savanyuviz-forrásaival, kitűnő berendezésével * Ez tán pennakiba; mert lilszon a fentebb emlitett György is, a Gáspár testvóröcscso, túlélte bátyját. Szeri. **) B történetet nemcsak tanulságos voltánál fogva, de különösen azért is igyekeztem megszerezni, mert szer­kesztőnk tudtommal, most épp e tárgygyal közel rokon történet feldolgozásával foglalkozik. Bek. lengyelországi szomszédainknak nagyon kedvelt 'ürdőhelye. mely különben fekvése és termé­szeti szépségei tekintetében Bártfa fürdő mö­gött marad. * Utóirat. Augusztus 7-én nagyszabású művész-est szerzett igazi műélvezetet a fürdőközönségnek, Rákosy Szidi és Fedák Sári művésznők, Polonyi Elemér zongora és Recht Sándor hegedűmű­vész, ügyesen összeállított műsorral rendkívül sikerült hangversenyt adtak. Mindegyik művész a maga nemében remekelt, de különösen a ked­ves „Zsuzsa“ (Fedák, kit Ujhely is félig-meddig a magáénak vall) bájolta el a közönséget ked­ves énekével, elragadó játékával, művészi tán­cával. Polonyi földink, mesteri játékával, ki­válóan pedig saját szerzeményeivel ért el nagy hatást. Közleményem befejezéseid megemlítem, hogy városunk 35 számmal, több mirt 100 lé­lekkel van itt képviselve, kik a napokban kez­denek már haza szállingózni. Utánok indulok én is és fájó szívvel mon­dok búcsút a szép erdőnek, a kies vidéknek. Isten segítségével, a viszontlátásra!! Vármegyei ügyek. Kik lehetnek jegyzőkké ? Egymás után szervezik Budapesten, Debreczenben, Kassán, Kolozsváron, Marmaros-Szigeten, Pécsett, Szom­bathelyen, Pozsonyban és Nagy-Becskereken a közigazgatási tanfolyamokat. A belügyminiszter megküldte az érdekelt törvényhatóságoknak a felvételre vonatkozó hivatalos leiratot, melyben következők foglaltatnak : Fölvétetnek a) 1900/1., 1901/2. és 1902/3. isk. tanévben azok az ifjak, a kik hat gimnáziumi, reál- vagy polgári-, vagy ezeknek megfelelő kereskedelmi vagy katonai iskolát végeztek ; b) ezek bevégzésétől számított egy éven át valamely községjegyzői irodában mint segédjegyzők, jegyzősegédek, írnokok, gya­kornokok működtek s ezt az illető jegyző által kiállított és első alkalommal a járási főszolgabíró, azután az alispán által iáttamozott bizonyitvány- nyal igazolják, hogy feddhetetlen előéletüek (er­kölcsi bizonyitványnyal igazolandó) és az állam hivatalos nyelvét szóban és Írásban bírják. Ezenkívül ki kell mutatni a szülő (gyám) által kiállított nyilatkozatot, melyben kezességet vál­lal, hogy a hallgatóul fölvett ifjú helyett a tan­díj s minden más fizetéseket teljesiti; nyíltan ki kell jelenteni, hogy a fölvenni kért ifjú igénybe akarja-e venni a bennlakással egybekö­tött konviktust. Jelentkezési végső határidő 1900. szept. 5 ike, az ezután érkező kérvények és je­lentkezések figyelembe nem vétetnek. A tandíj 40 korona, mely féiévenkint 20 koronás részle­tekben fizetendő Szorgalmas, példás magavi- selelü és szegénysorsu ifjak ösztöndíjban és jutalomban is részesülnek. Az internátus egész évi dija 440 korona, mely havi 44 koronás rész­letekben előre fizetendő. A magyar nyelvet és népnevelést Zemplén-váimegyében terjesztő egyesület f. évi augusztus hó 13-án d. u. 2 órakor a vár megyeháza ki-ebbik termében választmányi ülést tart Torda-Aranyos vármegye törvényha­tósága lapunk utján is értesíti a nagy közön­séget, hogy T. Aranyos vm. területére hatósági munkásközvetitőül Székely László vármegyei levéltárost jelölte ki. A jegyzőképesitö vizsgálatok ügyében tájékoztató belügyministeri körrendeletét, mely lapunk mai számának „Hivatalos Résziében olvasható, az érdekelteknek erről a helyről is figyelmőkbe ajánljuk. Hírek a nagyvilágból. I. Umberto olasz királyt, az oly gyászos véget ért „aranyszívű“ uralko­dót, az édes atyja hősi erejével meg­teremtett egységes Olaszország fővárosá­ban, Rómában, az olasz nemzeti Panteon­ban, édes atyja és a halhatatlan, mert is­teni lángész képviselője, Ráfael, jobb és bal oldali tőszomszédságában f. hó 9-én, csütörtökön, helyezték örök nyugalomra az olasz nemzet százezreinek és millióinak könyhullatásaitól megszentelt, fájdalmas érzések közt. A nemes olasz nép szive fájdalmában mély részvéttel osztozik a magyar nemzet is; mert a kettő egygyé forradt az ősi alkotmányra esküt tett és esküjét a legutolsó leheletig híven köve­tett, népének boldogitásáért élő haló ki­rály, a „legelső olasz ember“ kultuszában és a halandót messze felülmúló király tisz­teletében, szeretetében, Temetése világ- jelentőségűvé vált annyiból is, hogy XIII. Leo pápa, szakítva elődjének oktalan poli­tikájával, nemcsak mint ember adott ki­fejezést a „kiátkozott király fia“ Umberto iránt érzett tiszteletének, de utasította is a püspöki kart — a mi viszont világszerte tiszteletet parancsol, mert hatalmas lépés az „egy akol és egy pásztor“ utópiája felé — hogy egész Olaszországból vegye­nek részt a lelki hatalom gyakorlása iránt legtürelmesebb király temetésén a vég­tisztesség megadásában. A gondviselés- szerű királyt egy teljes évig fogja gyá­szolni nemzete s ebbeli önként magára vállalt akaratát törvényhozással fogja kö­telezővé tenni még arra a gaz felekezetre nézve is, melynek sorából a leggazabb felemelni merészelte karját a legigazabb uralkodó szive irányában. Az olasz nem­zet gyászában, a mit magára öltött I. Um­berto király megöletése alkalmából a ke­sergő Itália, mély megilletödéssel osztozik az egész világ alkotmányos lelkületű em­berisége; legfőképp pedig az egész ma­gyar nemzet, ki osztatlan szívvel mondja, hogy a királyok mintaképének, I. Umberto királynak, emléke legyen áldott! Vilmos német császár és a muszka cár között megegyezés jött létre, hogy a Kínába szállítandó német hadsereg időnyerés szempont­jából az ázsiai orosz vasutakon vonulhasson boszuló hadjáratára a kínaiak ellen. Sándor szerb király azt az ezredet, mely eddig a Natália anyakirályné nevét viselte, ne­jének, Drága királynénak, adományozta. A török szultán és tanácsosai fenyegető leveleket kaptak, hogy az anarkisták el fogják őket pusztítani. Kína fővárosa Peking ellen az európai hadviselő nemzetek fegyveres csapatai, szám­szerűit 40,000 főnyi hős katona, megkezdette előrenyomulását, hogy a nagyköveteket — ha még életben vannak — kiszabadítsa a lázadás vérfürdőjéből, A nemzetközi csapatok Kínában, aug. 5-én bevették Peicang várost. A kínai csapatok elszaladtak. A kínai szövetséges csapatok fővezér- ségét, II. Vilmos német császár akarata szerint, Waldersee gróf lovassági tábornokra, a német táborkar fejére, bízták. — Waldersee már útban van Kína felé, a hová pár nap múlva újabb 20,000 főnyi hadsereg követi Németországból. Lambsdorff gróf az orosz külügyminis- térium vezetőjévé neveztetett ki a hirtelen halál­lal kimúlt Muravjev gróf örökébe. Délafrikában az élet-halál harcot vivő burok ismét jelentékeny diadalt írattak az án- gol hadsereg felett. Hirek az országból. Körber osztrák ministerelnök megláto­gatta magyar kollegáját, Széli Kálmán minis- terelnököt, Rátóton. | Szlávy József f. | A magyar közéletnek egyik veterán alakja, Szlávy József, koronaőr, hosszú, érdemes és a köz javára áldásos élet után jobb létre szenderült. A f. évi nov. 23-án töl­tötte volna be életének 72-ik életévét. Nevét tisztelettel, kegyelettel fogja említeni a háláda- tos utókor; nem csak azért, hogy az 1848-49. évi szabadságharc elviharzása idején Kossuth­nak egyik titkára, s mint ilyen jobb keze volt, hanem azért is, mert 1872-ben, mint minister­elnök, később a képviselőház elnöke, majd kö­zös pénzügyminister, Vay Miklós halála után pedig a főrendiház elnöke, legutóbb koronaőr is többszörösen rászolgált a nemzet közbecsüló- sére és tiszteletére. Áldás emlékére! Steiner Fűlöp dr. székesfehérvári püspök halálán van. Az augusztus 20-án tartandó or­szágos jubiláris ünnepen a püspök készült mon­dani Szent-István-napi szent beszédet a buda­vári Mátyás-templomban. Beszédének írása köz­ben hirtelen roszul lett s azóta rohamosan ha­nyatlottak erői. A püspök halálos betegsége miatt a 900 éves magyar katolikusságnak Szé­kesfehérvárra tervezett ünnepségei elmaradnak-

Next

/
Oldalképek
Tartalom