Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1900-07-29 / 30. szám
1900. július 29. II. Melléklet a „Zemplén“ 30. számához. ben évenként 40—50 db. szarvasmarhát pusztítanak el. A sokból leginkább a szegény zbojiak- nak jutott ki, mire feljajdultak. Nemes lelkű és jótevő földesurok, Lobkovitz Rezső hg., azonnal el is rendelte, hogy az erdők rengetegeiben tanyázó medvék ellen razziát tartsanak. Tudni kell ugyanis, hogy f. hó 17-én egy medve olyan szemtelenül viselte magát, hogy már esti 7 órakor neki fogott a hajszának és a tehénpásztortól visszamaradt egyik üszőre vetette magát s egy pillanat alatt végzett avval. Erre tovább indult a fenevad, utolért egy erős fiatal tehenet, abba is legott belefogott, kezdte verni, a szegény állat menekült a falu felé, bőgése be is hallatszott a faluba, de hasztalan, a tehén a medve áldozata lett, mert esteledvén senki sem mert a bestiához közelíteni. Másnap, júl. 18-án, hajnalban fájdalommal konstatálta egy zboji szegény gazda, hogy mind a két marhája le van ütve. -A fene bestia az üszőből nem fogyasztott el semmit, azonban a tehén hasát felszakitotta, kitépte abból a borjut s nagy morgás közt épp borjupecsenyézett, mikor a kárvallott szegény tót lelkendezve futott az uradalmi erdészhez s tudatta vele, hogy a rabló medvének nyomába jutott. Az erdésznek se kellett több; mint passzionátus és ügyes vadász, a kezeügyében levő medvevadászokat azonnal becitálta. Két község népe kiállott hajtónak. Nosza : utána eredtek a medvének és csakugyan rá is találtak a bestiára, — de csak a kutyák, még pedig ott, hol nem is gondoltuk volna, t. i. az erdőszélen. A kutyák csaholására a vadászok, ki merre tudott, be a hajtásba; igazán vakmerő bátorság lakik ezekben az emberekben, hogy igy mernek a medvével szembeszállani. Nos: a mi medvénk is, hogy felösmerte a reápályázott vadászok stratégiáját, igyekezett kifelé törni a hajtásból, hanem egy vakmerő tót suhanc legény útját állotta, rá is lőtt, golyója azonban célt tévesztett; lövésének mégis lett annyi haszna, hogy a medve befordult a hajtásba és rájött az urasági erdővédre, ki is egy jól irányzott lövéssel leteritette. A golyó szivét szakította ketté a bestiának, melynek a lövés után még volt annyi ereje, hogy két hátulsó lábára felállott és támadni készült. A támadt üagy lármára a vadászok most mind oda siettek, hanem segítségre nem volt szükség, mert a medve, a hogy felállt, nyomban össze is rogyott élettelenül. Mikor megmértük, úgy találtuk, hogy a leteritett medve hossza két méter és harminc centiméter volt, a mellső lábak közötti szélesség 1 m. és 70 cm., egy-egy karma hosz- sza pedig 10 cm.! Olyan hatalmas egy medvepéldány, melyhez hasonló emberemlékezet óta még nem került terítékre az itteni pagonyokban I — A medvevadászatnak volt komikuma is. Egy fiatal barátunk ugyanis — nem Ujhely- ből, de innen helyből — ki a vadászaton, mint újonc vett részt, a fáról dirigálta nagy hévvel a tótokat, hogy és mint bánjanak el a leteritett medvével. — Tűz. Szinnáról Írja levelezőnk: Rémü- letes tűzvész, sikoltozás verte fel Zemplén-Szinna csendjét f. hó 23-án d e. 11 órakor. A kántor- tanitói laktól, a hol a posta- és táviró hivatal is van, a második szomszédház gyuladt ki s nem telt bele öt perc már a lángok- a posta helyiség tetőzetét is nyaldosták, melyet a gyors segítségen kívül az épület mögött ültetett terebélyes gyümölcsfák mentettek meg leginkább a biztos pusztulástól. Nagy veszedelemben forgott a parókhia, a templom, szóval Szinna legszebb házsora. Az oltás megfeszített munkája közben keletkezett légáramlat a lobogó lángokat ellenkező irányba hajtotta, s dacára, hogy minden ép testű ember mentéshez látott, a pusztító elemnek csak a 11-ik háznál, járásorvos lakóházánál sikerült gátat vetni. Porrá égett 10 lakóház melléképületeivel együtt, s a szikvizgyár, 2 drb. üszőborju, a mezőn elfoglalt tüzkárosultak összes gazdasági szerei és holmija, közötte vagy 80 kor. értékű papírpénz is a lángok martalékává lett. A veszedelmet, a megejtett csendőri nyomozat szerint, valószínű hogy tűzzel játszadozó gyermekek idézték elő. — Elismeréssel nyilatkozik levelezőnk a Szinnán lakó Lippe gróf családjáról, kik a nagy vízhiányban nemcsak hogy cselédségükkel s lovaikkal hordókban szállíttatták a vizet Cziróka folyóból, s igy a legégetőbb szükségben nyújtották az első gyors szükséget, de még maguk is kezök munkájával mentettek. Négy tűzi fecskendő állandó működése mellett is csak a következő napon sikerült teljesen eloltani a füstölgő romokat. A kár, dacára hogy az elpusztult házak közül 4 biztosítva volt, mégis több ezerre rúg. (Abaráról szintén tüzet jelentenek. Szerk.) — Kútba fúlt. Luka községben, Írja tudósítónk, a Teke István 7 éves leánykája a kútba fúlt; 2 nap múlva a temetés után exhumáltatta és felbontatta a hatóság. — Színészet. Yarannóról írja levelezőnk júl. 24-iki kelettel; Tolnai Gyula színtársulata nap-nap mellett játszik; eddig közönsége is volt tűrhető számban. Júl. hó 20-án „A kis baba“, 3 felvonásos bohózatot, 21-én „A vasember“ t, 22 én „A hadak utjá“-t, 23-án a „Csókon szerzett vőlegényét adták. A társulat képessége különösen „A vas emberében tűnt ki, mely nehéz színmű próbára teszi a művésztehetséget. Tolnait dicséri, hogy a társulat szereplő tagjai elég szép sikerrel birkóztak meg szerepeikkel. Első helyen említi tudósítónk Tolnainét, ki mint kifogástalan tragika igazán elemében volt s természethű játékával könyekig megindította a publikumot Edit szerepében. Kiváló volt még Tolnai a Szondi, Rajó Béla a Szent-Gáli, Irsai Sándor a Várhelyi szerepében, kik mindannyian természethű alakítást és helyes felfogásról tanúsított ügyes játékot mutattak be. A hálás publikum sok tapssal jutalmazta játékukat — A magyar nép barometrumai. Jókai Mór valamelyik regényében, csak hogy kimutassa, milyen gazdag is ez a mi magyar nyelvünk, vagy százféle kifejezést irt össze, a mi mind a harcot jelenti. S ekkor is még ezt tette utánna, hogy stb. stb. Az alábbi kifejezések viszont arról tanúskodnak, hogy az időjárás kifejezésében is elég gazdag a magyar nyelv, nem hiába vagyunk földmiveléssel és állattenyésztéssel foglalkozó nemzet. íme néhány tünet, a miből, a magyar paraszt az időjárásra következtet. Almos vagyok —, barnul a hajam —, bogaras a jószág —, beszorult a hordó akó- nája —, beszorult a csutora födele —, behallik a nyéki harang —, hőrke szalonna meglágyult —, brekegnek a leveli békák —, csereg a gyöngytyúk —, csípnek a balhák: eső lesz. Dühösek a méhek —, fecskék alant járnak —, foltosodik a kövezet —, feszül a ládafia, ablakráma —, fickándozik, csutkát, rongyot tép a disznó —, halottal álmodtam —, kelepei a pók —, kapa, kasza feketedik —, kemény a harangkötél —, kiabál a drótos: eső lesz. Lecsap a füst —, hidak, kacsák örömükben nem férnek a tóban, vízben —, mosdik a macska —, megereszkedik a húr —, megcsurran az ablak —-, messze ellátszik a hegy —, meglágyul a szalonnabőr —, nedvesedik a só —, porban hentereg a szamár: eső lesz. Pipál a hegy —, pezseg a sok hangya —, rikoitoz a páva —, sokat szólnak a kakasok —, sok a csillag —, szemtelenek a legyek —, száraz a tenyerem —, szoros a zsákmadzag —, tyúkszemem fáj —, tyúkok, verebek fürödnek —, udvaros a hold —, viszket a fülem: eső lesz. S mindezek után még itt is hozzátehetjük: hogy stb. stb. — Haj éa paróka. Az 1825. évben, mikor a természetes hajviselet ismét diadalmaskodni kezdett a parókaviseléssel, vagy mint akkoriban magyarosan nevezték a „tekert haj“- jal szemben, egy hajnyiró és egy parókacsináló élt Pesten, kik, mint az egykorú feljegyzés mondja, hevesen konkurráltak egymással. A parókacsináló cimtáblája a hosszuhaju Absolont ábrázolta, a mint üstökével egy fa ágaiban fölakad, s mialatt lova alóla elvágtat, ő maga nyomorultan elvész. „így járjon mindenki, a ki nem hord parókát“ szólt a kép fölirata. — Nem kevésbé emberségesen gondolkozott a hajnyiró, kinek a boltja ajtaján szintén egy kép függött. Ez a kép vizbefuló embert ábrázolt, a mint egy neufundlandi. kutya hozzája ugrik, hogy kimentse és fogaival a parókát ragadja meg, melylyel aztán partra úszik. A paróka tehát meg van mentve, de a gazdája vízbe fül. A hajnyiró szintén odatétette morálját a kép alá, mely igy szól: „Ez legyen a sorsa mindenkinek, a ki parókát hord.“ Ilyen épületes eszközökkel küzdöttek a konkurrensek már nagyapáink idejében is! (Széndsy, (Hoffmann és föársa pírisi és lyoni selyemgyári raktára Budapest, IV., Bécsi utca 4 Rakt írünkön található a legs/,ebb és legnagyobb választék divatos selyemkelnaék, csip kék ŐS szalagok, valamint gyöngytülldis ek point- lace-ruhák és pointlace-kelmékből. Fekete, fehér és színes se'yemkelmék 85 krtól 14 frtig. Foulard-Pongis és Satin-Liberly-selymek 65 krtól kezdve. Angol mosó selyem 80 cm. szélességben 1.25 krtól kezdve. Mintákkal kívánatra készséggel szolgálunk. Irodalom. Az „Adalékok Zemplén-vármegye Történetéhez“ c. havi folyóiratunknak 1900. évi, egyszersmind a VI. évfolyamnak augusztusi , füzete a következő tartalommal jelent meg: 1. Árpádkori sírleletek Zemplén-vármegyében. (I.) Irta: Dókus Gyula. — 2. Zemplén-vármegye törté nelmi földrajza (XXV. közi.) Irta: Dongó Gy. Géza. — 3. Zemplén-vármegye politikai és helyrajzi ösmertetése. (54. folyt.) Latinból: Matolia Etele.—4. Történeti jegyzetek Zemplén-várme- gyéről. (54. folyt.) Latinból: Dongó Gy. Géza. — 5. Babotsay Izsák, Tarczal város nótáriusának naplója. (7. folyt.) Közli: Hubay Kálmán. — 6. Szirmay András naplója. (50. folyt.) Közli : Karsa Ferenc. — 7. Adatok a sárospataki ref- kollegium történetéhez. (III.) Közli: Lojda József. — 8. Levelesláda: Tarczal város sza. badalom-levele 1638-ból. Közli: Hubay Kálmán. Fordította: Matolai Etele. — 9. A br. ’Sennyey- család levelesládájából. (XI.) Közli: Lojda József. —10. Az 183 t iki parasztlázadás Zemplénben. (II.) Közli: Kussinszky Arnold dr. — 11. Tárca: Zemplén a forradalom után. (Vadnay György egykorú naplójából). Közli: Dongó Gy. Géza. — 12. A szerkesztő postája. — 13. Hibaigazítás. — 14. A kiadó postája. 15. Felhívás előfizetésre. — A havonkint 2—2 ivenmegjelenő „Adalékok“ előfizetése egész évre (12 füzetre) csak 4 korona 80 fillér. — Melegen ajánljuk mindenkinek, a kit vármegyénk viszontagságos története érdekel ; főképp pedig ajánljuk a vármegyebeli községek figyelmébe, már csak azért is, mert ebben az évfolyamunkban folytatódik Jközségeinknek külön-külön történeti és helyrajzi ősmertetésé. — Az előző évfolyamokhoz díszes bekötési táblákkal még folyton szolgálhatunk. A “Cimbalom Szalon* folyóirat most megjelent 10-ik füzete a kővetkező szép zene dolgokat közli. — 1. Szomorúan csenj; a pohár, 2, Ej-haj vasárnapig, 3. Száz liba egy sorban, 4. Világos kék a csillagos éjszaka, 5. Búcsúzéra, 6. Debreczeni magyar gyerek, és 7 a híres Rózsavölgyi kesergője. — A »Cimbalom Szalon“ megjelenik minden hó l-ón 10 oldalon, mindenkor a legszebb újdonságokkal. — Előfizetése negyedóvenkint 3 korona. Előfizethetni a ,Cimbalom Szalon“ kiadóhivatalában Budapest Károly-körut 8 szám. llj Idők. Hétről hétre jobban megszereti a közönség Herczeg Ferenc lapját, az Uj Idők-el. Az Uj Idők pedig hótröl-hótre viszonozza azt a nagy rokonszenvet, melylyel a magyar közönség fogadta. A legjobb magyar írók regényeit, elbeszéléseit s cikkelyeit közli. Raj2ait a legelőkelőbb művészek készítik s minden számában különös gondot fordít arra, hogy a nemes Ízlést szolgálja s a magyar úri családok eíökelő gondolkodásának tolmácsa legyen. A hót eseményeit fotográfiákkal illusztrálja: sosem hiányzik belőle az érdekes események, aktuális emberek képe, csupa hú fotográfia vagy műveszi rajz. Kisebb rovataiban mindenre kiterjed a ügyelnie : színház, irodalom, művészet, sport, társasóiet egyáránt a legkiválóbb magyar Írok kritikáján keresztül érdekesen megírva kerül az olvasó elé. Regényei a magyar belletrisztika s a világirodalom nagy gonddal megválogatott termókoi. Zene- és mümellókletei (színes nyomással is) kedves meglepetések és érdekes emlékek. Előfizetése negyedévre 4 korona. Kiadóhivatal: Budapesten, Andrássy-út 10. sz. A »Vasárnapi Újság* július 22-iki száma 28 képpel s a következő tartalommai jelent meg: »A Bodrogközről.* üeócze Saroltától_(a bodrogközi háziipar műhelyekről). — Költemények: »Ódát Írnék.“ Erdős Renótöl. »Első éj a sírban.» Bálintífy József bárótól — Regónytár: »Istenért és a szabadságért.« Regény. .Irta Vértesi Arnold. (Goró Lajos eredeti illusztrációival.) — .Cougourdan Márius* Regény. Irta Mouton Jenő. Fránciából fordította Sárossy Bella. (A párisi kiadás eredeti illusztrációival.) — ,A föld.« Elbeszélés, Irta Kazár Emii. — ,A mainzi Gutenberg-ün- nep“ (képekkel). ,A kiuai nőkről.* Varjas Károlytól. — .Esküvő a bajor királyi családban (Mária Gabriella bajor hercegnő és férje, Ruprecht bajor herceg arcképével.) — „Az oroszok kiállítása Párisban“ (képpel). — Kina és a hamis haj.“ - .Angol hajóhad látogatása Fiúméban* (képekkel). — „Deák Ferencnek egy ismeretlen levele.“ — .Ehető virágok.“ — .Kutyatemetők.“ — „Csing herceg“ (arcképpel;. — „Az olimpiai versenyek Párisban“ (Bauer Rezső magyarvilágbajnok arcképével.) — Irodalom és művészet, Közintézetek és Egyesületek, Sakkjátók, Kóptalány Egyveleg, stb rendes heti rovatok. A Vasárnapi Újság előfizetése negyedévre négy kor, „Politikai Ojdonságok*- kal és „Világkrónikáival együtt hat korona. Megrendelhető a Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest IV. kér. Egyetem utca 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 8o flliór. Az Én Újságom. A magyar gyermekek hetenkint nehezen várt, legkedvesebb olvasmánya.- Az Én Újságom. Olyan népszerű és szeretett ember nincs a gyermekek világában, mint Pósa bácsi, Az Én Újságom szerkesztője, akinek csengő-bongó versikéit mohón olvassa a sok fogékony gyermek lélek. Nagy és nemes munkájában a legkitűnőbb Írók segítik erejük javával. Az Én Újságom eló- üzetése negyedévre 2 korona. Kiadóhivatal: Budapest, Andrássy-út 10. Egyesületi élet. Meghívó. A„Magyar szent korona országai vörös kereszt egyesületének s.-a.-újhelyi fiókja“ Sátoralja. Ujhelyben, a vármegyeháza kis termében f. évi július hó 30-án, délután 3 órakor választmányai, ezt követőleg pedig délután fél 4 órakor évi rendes közgyűlést tart. Erről a választmány és az egyesület t. tagjait van szerencsénk tisztelettel értesítve, a gyűlésre meghívni. Maradtunk hazafias üdvözlettel: Sátoralja-Uj- hely, 1900. évi július hó 27 én. Dókus Gyula elnök. Ambrózy Nándorné. társaselnöknő. Meghívó. A „s.-a -újhelyi árvasegélyező és jótékony egyesület“ a s.-a.-ujhelyi árvaház épületében f. évi július hó 30-án, délután 4 órakor választmányi, ezt követőleg pedig d. u. fél 5 órakor évi rendes közgyűlést tart. Erről a választmány és az egyesület t. tagjait van szerencsém tisztelettel értesítve, meghívni. Maradtam hazafias üdvözlettel: S.-A.-Ujhely, 1900. július 27. Dókus Gyula, elnök. A F. M. K. E. évi nagygyűlése. A Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület, az or-
