Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1900-07-29 / 30. szám

1900 július 29. I. Melléklet a „Zemplén'* 30. számához. csőhálózat utján a fürdőzők számára nagy tar- tányokban gyűjtik össze. Bártfa-í'iirdőnek e gyógyító tényezői között nagy és fontos szerepet játszik kitűnő védett fekvése, fenyőillata, ózonban duslakodó levegője, mely speciális klimatikus viszonyok Bártfának mint üdülő helynek is nagy látogatottságot biz­tosítanak. Bártfa-fürdőben,a hivatalos kimutatás szerint évenkint 3000—3500 vendég fordul meg ; ez idén is júl. 18 ig már meghaladta a 2000-et a ven­dégek száma. A lakásviszonyok eléggé kedvezőek, akár magán-,'akár fürdői épületben 2—6 kor. napi bér mellett igen jó és egészséges szobát lehet kapni a fő évadban, vagyis júl. 1-től aug. 15-ig; az elő- és utóévadban fele áron. Az élelmezést tekintve: van a fürdőben 3 keresztény és 4 zsidó vendéglő, hol az ételek jók és nem drágák. 1 k. 60 f. — 2 k.-ért sze­rény gyomra ember megebédelhet; sok család azonban, pláne a villa-tulajdonosok, saját kony­hát vezetnek, mert a fürdőnek napi-piacán minden élelmi cikk olcsón kapható. Minő áldás e két-három hónapos évad a környék szegény tót lakosaira! Tej, vaj, tojás, kenyér, aprómarha, szamóca, málna, gomba és zöldség árulás mind megannyi kitűnő kereseti forrása a szegény népnek. Sajnos, hogy nyelv tekintetében akár kül­földön volna az ember. A nép között, még a fia­tolást sem véve ki, nem lehet magyar szóval bol­dogulni. Büszke vagyok Zemplén-vármegyére azért is, hogy nálunk ily szégyen a fiatalabb nemzedéknél nem éri az embert a Krajnya legészakibb részében sem. De annál örvendete- sebb, hogy a fürdőközönség között, kivéve a külföldieket (mert van itt német, lengyel, amé- rikai, sőt egy-két család Kairóból, Athénből és Jeruzsálemből is) csupán magyar szó hangzik a sétatereken az ez előtt uralkodott német helyett. A közrend és köztisztaság kívánni valót nem hagy hátra. És valóban dicséretre méltó a kényelem és fesztelenség, melyet itt a fürdő­közönség különbség nélkül élvez. Ezzel elisme­résemet akarom kifejezni a fürdőigazgatóság irányában is, mert valóban lekötelezőén udva­rias bánásmódot tanúsít a közönség iránt. Szórakozásban sem szenved hiányt a ven­dégközönség, mert hetenkint van 1—2 érdekes tombolajáték ; hazánk jeles művészei is felkeresik a fürdőt és nem csekély műélvezetet nyújtanak a közönségnek. A Füredi-testvérek, egyik gordonka a má­sik hegedűművész, igen sikerült hangversenyt adtak f. hó 21-én. Játékuk művészi nívón all. Közreműködtek még Valdmann Margit, Cséri Ilonka és Polacsek Elza kisasszonyok, kik szép tehetségeikkel elbájolták a hallgatóságot. A Dombay-pár nálunk otthon is előnyösen ismert szinészpár — állandóan játszik itt 2—3-szor hetenkint. Jeles játékaikkal nagy közönséget vonzanak a szép és tágas színház terembe. A férfinem vagy kártyázik, vagy ndvarol, (utóbbit többen és szívesebben teszik) ,,vannak“- kal, de „contra“ nélkül. A nők, a fürdőközön­ségnek vagy 4/ö részét képezik, ragyogtatják szép toaletjeiket, ékszereiket és sokan bájos mivoltjukat is. Egy-egy vizivó séta valóságos mozgó szépség-verseny. Bártfa és Zboró városokról, erről a neve­zetes két helyről, majd a jövő alkalommal. hogy azt azonnal kézbesítse. A levél tehát elvi­tetett. Mezőssy Menyhért megesmervén a Nagy Imre Írását, azt elfogadni nem akarta, mivel ily levelek miá Nagy Imrének attya nyomozás alá vétetett, — végre azt mégis áhalvette, hogy azt bontatlanul az Újhelyi Gensdorm Tisztnek kézbesítse, — de mikor az utca kapun ki lépett, a Gensdorm Strázsa mester elibe á lott, a pcst- commendánshoz kisérte és onnét Kassára vitetett, mint egy 3 havi fogság után szabadon bocsájta­tolt. Egry János Czékéről piszkolódásaiért s ré­szeg fővel tett azon fenyegetődzésért, hogy az olasz forradalom feje, Mazzini, kétszázezer fegy­veres emberrel a Rhénus partjainál van, rö­vid idő alatt Magyar Országba jő, s a kibécézett hivatalnokokat felakasztatja. Boronkay Albert forradalmi kormánybiztos Zemplénbe. A Statarialis Bírák és a papok több évekre ítéltettek el, az elsők József-várba, az utób­biak Munkácsra vitettek; mindnyájan azonba kegyelem utján büntetési idejük előtt kisza­badultak ; egyedül Boronkay Albert nem, ki a Munkácsi fogságban halt meg, kinek vagyo- nai már confiscáltattak, de a melyeknek birtokába Özvegye a Eelség kegyelméből visszahelyeztetett. A helybeli kegyes atyáknál4 6 hónapi házi fogságot ült Horváth Pius, igen miveit, tanult egyéniség, ki fegyverrel szolgált. 4 T. i. a kegyesrendieknól, vagyis a piáristáknál. Vármegyei ügyek. A t vármegye gyámpénztárában leg­utóbb tartott vizsgálat alkalmával számba vé­tetett összesen : 789,274 K. 11 f.-t érő vagyon, melynek fedezetéül felmutattatott készpénzben: 6448 K. 08 f. takarékbetétekben: 267,248 K. 93 f., letéti betétekben: 69,329 K. 38 f.. érték­papírokban: 439,962 K. 00 f., végre ékszerek és drágaságok becsértékében: 13,285 K. 72 f. észrevétel a vizsgálat során nem merült fel. Fénztárvissgálat. A f. hó 21-én meg­tartott pénztár vizsgálatról szóló jegyzőkönyvből köztudomásra hozzuk, hogy a t. vármegye pénz­tárában volt: 609,975 K 63 f. a gyámpénztár­ban pedig: 789,274 K. 11 f. a vagyonálladék. tehát a két közpénztárban : 1.339,249 K. és 74 f. A t. vármegye nyugdíj intézetében ugyanakkor 263,185 K. 37 f., a községi és körjegyzők nyug­díjintézetében pedig 47,207 K. 94 f. volt a va­gyon készlet. Pénzkezelés, úgyszintén pénztári ügyvitel dolgában észrevétel nem merült fel. A jegyzői nyugdij-alap dolgában és a jegyzői egyesület részéről következő sorok köz­zétételére kérettünk fel: „Több fővárosi s helyi lap is a vármegyei jegyzői egyesületnek Homonnán a f. évi július hó 7-én tartott gyűléséről referál­ván, oly híreket bocsátott világgá, mintha az említett gyűlésen a jegyzők a vármegye, illetve a vármegyei pénztár ellen valóságos forrada­lomban törtek volna ki. A legilletókesebb hely­ről fel vagyunk hatalmazva annak kijelentésére, hogy a közleményben említett s a vármegye el­len irányuló határozatok ott meg nem hozattak, s hogy a közleményben említett éles és elkese­redett viták meg nem történtek, s hogy a tudó­sítások rágalmon alapulnak.“ A vármegyei nyugdíj-választmány tegnap d. e. ülésezett, mely alkalommal özv. Füzesséry Györgyné folyamodása és a kk Lu- terán Endre gyámjának kérvénye is elintéztettek. A közig, bizottság legközelebb aug. hó 13-án (tizenharmadikán) d. e. 9 órakor tartja rendes ülését. Felügyelő választmányi ülés Szerencs város érdemes jegyzője, Csuka Miklós t. bátyánk, 32 évi folytonos és igen terhes jegyzői szolgála­tára, egyszersmind egészségének megrendült ál­lapotára hivatkozva, nyugdíjaztatását kérte. Fo­lyamodását alispánunk elnöklete mellett a f. évi aug. hó 11-ére egybehívott választmány fogja tárgyalni. Versenytárgyalás. A kassai kir. áll. építészeti hivatal lapunk utján is hirdeti, hogy a bárczai rk. templom és paplakás helyreállí­tása (költségvetés: 5998 K. 25 f.) dolgában Kassán, a f. évi aug. hó 3-án, d. e. 10 órakor, a kir. áll. ép. hivatalban versenytárgyalás lesz. Arlejtési hirdetmény. A r folyó évi őszi fegyvergyakorlatok alatt Kassán, Széplak- Apáthi, Zsebes, Legenye-Mihályi, S.-A.-Ujhely és Hidas-Némethi kiszolgáltatási állomásokon szükséges kenyér és lótáp szállítására árlejtés­hirdetés érkezett hozzánk. A szállítási feltételek füzete naponkint 9 óráról 11-ig Kassán a kerü­leti parancsnokság hadbiztossági osztályánál, Vagyon elfoglalással fogságba került még Zemplénből Báró Vay Miklós volt koronaőr Eő excelleneiája, ki, mint mondatik, Báró Geringer Országos Helytartó Excellenciájának helyére lett volna a m. kormány által választva, de ki ezen magas állást „a jelen környülmények kö­zött“ el nem vállalta. E tett makatságnak, kor- mányelleniségnek vétetett, a forradalomban ta­núsított magaviseleté s eljárása miatt perbe fo­gatott, s mint bűnös elítéltetett. A Bárónak forradalom alatti magaviseleté ismeretes; azonban a főmomentum, melylyel terheltetik : Ő 1848/49 ben, midőn Puchner cs. k. Hadvezér Erdély szélére húzódott, Erdélybe volt; a Debreczeni Convent előtt gyanú gerjedt a Báró ellen, mint ha ő a cs. k. Hadvezérrel egyetértésbe állana, sőt véle öszve is jött volna; Debreczenybe hivatott, hol magát nékie igazolni kellett; Ü megjelent, s magát igazolta; ez volt a fő Bűn, s ez mondatik elitéltetésének alap­jául. Feltűnő, hogy e bűne a Bárónak már elitél­tetése előtt, akkor, mikor Helytartósággal meg- kináltatott, szinte tudva lévén, nem volt bűn, csak azután lett azzá. így okoskodtak az embe­rek, midőn az elitéltetésnek s vagyonai zár alá vételének hire jött, — mely elriasztott minden­kit, mivel itt egy hatalmas példa mutattatott fel arnir hogy midőn egy magas állású, a cs. k. udvarnál kedvességben állott egyéniség el- záratik, akkor az osztályzatok alantabb fokán állók mennyivel könyebben kerülhetnek kelep­továbbá Legenye Mihályi és Hidas-Németi községek hivatalos helyiségeiben, nem külömben a s. a.-ujhelyi honvédállomásparancsnokság hiva­talos helyiségeiben bárki által megtekinthetők. Felhívás versenytárgyalásra. A kassai m. kir. állami felső ipariskola kibővítése 223,808 K. 19 1. költséggel elhatároztatván, a vonatkozó versenytárgyalás Kassán f. hó 6-án, d. e. 10 órakor lesz a m. kir. államépitészeti hivatal he­lyiségében. Hírek a nagyvilágból. A pápa, dacára az óriási hőségnek, kitűnő egészségben van s fogadja a zarándokokat, kik a világ minden részéből temérdek drága aján­dékokat hoznak neki. Vilmos német császár remekművű és em- lékszerü egy kut-oszlopzatot rajta kupolát, hozzá kararai márványból faragott víztartó medencét ajándékozott a török szultánnak. A szerb király házassága Sándor, a szerbek ifjú királya, ki most van 24-ik évében, megnősül. Választottja, Draga Masin asszony, Natália királynénak volt udvarhölgye. A meny­asszony, mint olvassuk, 36 óv körül járó özvegy nő. Első férje mérnök volt, kivel 6 évig élt há­zasságban. Fivére a királynak egyik hadsegéde. A szerb kormány nem akar beleegyezni az ifjú király e lépésébe s beadta lemondását, mit a király el is togadott. Mint hírlik Milán ex-ki- rály is lemond vagy már le is mondott a szerb hadseregnél viselt főparancsnoki állásról. A fi­atal uralkodó kijelentette, hogy bármint véleked­jenek is e lépése felől: szándékától eltántorítani nem lehet. A persa sah, ki több napig volt vendége az orosz cárnak, Szt.-Pétervárról Párisba uta­zott a világkiállítás megszemlélésére. A kínai háború újabb fordulatot vett, a mennyiben Amerika a kínaiak szövetségéhez akar szegődni, nyilván azért, hogy a spanyol háború költségeit magának ily módon megtérítéssé. Kü­lönben nem kis baj az is, hogy az európai nagy­hatalmasságok között sincs meg a kellő egyet­értés, összetartás. így félni lehet, hogy az euró­pai egyesült hadak felvonulása Pekingbe a tien-csini győzelem után vereséggel járhat. A főkérdés élnek-e még az európai nagykö­vetek Pekingben ? A múlt héten még úgy volt, hogy élnek. A kínai legfőbb kormánytanács, a cung-li-jamen, azt mondotta, hogy élnek, sőt teljes biztosságban vannak ; a brit követségnek Pekinkből szerencsésen megszökött kínai tol­mácsa, pedig most azt beszéli, hogy a követségek tagjainak nagyobb része már nem él, az élet­ben maradottak helyzete teljesen reménytelen. Kína egyáltalában, Li-Hung-Csang alkirály kü­lönösen, kétszínű, alattomos, hazudozó politikát folytatnak s úgy látszik csak azért kürtölték világgá, hogy a nagykövetek életben vannak, mert be akarták fejezni fegyverkezéseiket még mielőtt az európaiak egyesült hadserege Peking ellen indulhat. Hírek az országból. Hódolat a királynak. Debreczen szab. kir. város törvényhatósági közgyűlésén elhatá­cébe. Ezen elitéltetés, valóban, mint electrikai folyam futott keresztül az emberekben, de nem izgató elevenséget, hanem dermesztő levertséget okozván. Ezeken kívül még Vályi Pál, Újhelyi reform, lelkész, vétetett pácba, ki a forradalom után Ujhelyt elhagyva, távol helyeken tartóz­kodott ; ellene többszöri nyomozások tétettek; idő folyta után barátjai ^1 tál értesittetett, hogy jönne haza, több tanúk mellette jól nyilatkozván. A többek között igen fáin tapintattal készített írásba beadott nyilatkozat a kúria által tanús­kodásra felhívott Nyeviczkey Józsefé, ki előadja, hogy Vályi Pál a forradalom előtt az oppositi- ónak egyik határozott jellemű tagja volt, a forra­dalom első havaiba tartott közgyűlési beszédei a legerősebb ellenpárti szelleműek voltak ; azon­ban a forradalmi kormánybiztos parancsolattyára tartott detronizátionalis predicatiója tartásával teljesen szórakozott, heljén teljességgel nem állónak tűnt fel, s papi beszédje az oppositió tagjai előtt gúny s bosszankodás tárgya volt, szószékéből lelépve, lepiszkoltatott s kinevettetett. Ezen nyilatkozat igazi mesterfogás. Vályi tehát barátjainak értesitésökre haza jött, jó reménynyel lépett papi lakába, azonban a sors másképpen határozott. Éppen haza ér- keztével egy időbe jön a megyei főnökséghez s a Verbs Commendánshoz, Siche főhadnagyhoz, az elfogatási parancs. Nyeviczkey József maga vezette Vályi

Next

/
Oldalképek
Tartalom