Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1900-07-22 / 29. szám
több búzát termeljünk a nélkül, hogy erre a célra nagyobb földterületet használjunk fel. Számos eszköz áll e célra rendelkezésünkre, melyek közül mégis kettő a legfontosabb. Az egyik, hogy talajunk termőerejét ne csak fenntartsuk, de fokozzuk is. S a mennyiben e célra a gazdaság által termelt istállótrágya rendesen nem elegendő, nyúljunk hozzá a könnyen oldható foszforsavat tartalmazó műtrágyákhoz is, a melynek szembeötlő termésfokozó hatását oly sok kísérlet fényesen bizonyítja. Vasúti menetrend— Érvényes 1900. évi máj. 1-től. — Indul Ujhelyből: Budapest felé Reggel gyors v. 7 óra 28 perc Délután személy v. 12 óra 13 perc Délután gyors v. 4 óra 02 perc Este vegyes v. 9 óra 10 perc Kassa felé Reggel személy v. 7 óra 06 perc Délután személy v. 1 óra 15 perc Este személy v. 8 óra 32 perc Mező-Laborcz felé Reggel vegyes v. 7 Délután személy v. 1 Este személy v. 8 Csap felé. Reggel vegyes v. 7 Délután gyors v. 1 Délután személy v. 5 Este gyors v. 8 óra Érkezik Ujhelybe: óra óra óra óra óra óra Budapest felől Reggel vegyes vonat 6 Délután gyors v. Délután személy v. 4 Es^e gyors v. óra 12 óra óra 8 óra Kassa felől 06 perc. 35 perc. 32 perc, 39 perc. 10 perc. 06 perc. 46 pere. 33 perc. 55 perc. 39 perc. 14 perc. Reggel személy v. 7 óra Délután személy v, 2 óra Este vegyes v. 8 óra Mező-Laborcz felől Reggel személy v. 7 óra Délután személy v. 3 óra Este vegyes v. 8 óra Csap felől. Reggel gyors v. 6 óra Délelőtt személy v. 11 óra Délután gyors v. 3 óra Este vegyes v. 7 óra 54 perc. 53 perc. 41 perc. 56 perc. Városi és községi ügyek. * A színház építése, melyet Zombory és Lenhardt építész-vállalkozók intéznek, serényen halad előre. Az északi és déli oldalakról páholy folyosókkal megnagyobbított épület tetőszerkezetének ácsmunkája már elkészült, helyén van és imponálónak mutatkozik. * A beton-gyalogjáró, melyet a Rákóczi- utca északi oldalának véghosszában terveztek, nagyobb felében már kész és át is adták a gyalogjáró közlekedésnek. A pompásul sikerült beton-gyalogjáró Szent-Györgyi Dezső városi mérnök barátunk szakavatottságát dicséri. * A Hecske városrész, mely sáros időben S.-A.-Ujhely város középkori hátramaradott- ságát gyalázta, mert gyalogszerrel szinte járhatatlan volt, trahit laposkövekből rangos gyalogjárót kapott s ezzel beilleszkedett a városnak esőben sárban élvezhető területébe. Most még csak az lenne kívánatos, hogy a Csillag-utcát a vásártérrel, meg a közel-szőlőkkel összekötő utca és útszakasz is, a Hecske városrésznek ez a főutcája, mielőbb kiemeltetnék Nóé-korabeli elhanyagolt állapotából! * Kisdedóvó megnyitás. A szerencsi állami kisdedóvó iskolát f. hó 15-én nyitotta meg ünnepiesen, az intézet elnöke: Bányay János szerencsi gk. esp. plébános, s a kisdedóvót már 16-án át is adták hivatásának. — Hogy mily közszükséget pótol ez az intézet Szerencsen, legjobban igazolja, hogy három nap alatt teljesen megtelt az intézet kisdedekkel, sőt a jelentkezetteknek több, mint fele a helyiség szükvolta miatt felvehető nem volt. Kívánatos lenne, hogy a kisdedóvó kibővítése érdekében az elnök már most felterjesztést tenne illetékes helyre. r. 1. * Állami anyakönyvi statisztika. A sátoralja-ujhelyi állami anyakönyvi hivatalnál 1900. július 14-től 1900. júl. 21-ig a) házasságot kötött:— pár; b) kihirdettetett: 6 egyén; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 8 esetben ; d) elhalálozott: 6 egyén. Vármegyei Hivatalos Rész Szabályrendelet. A faiskolákról és fásításokról. (Folyt és vógo.) II. A községi faiskolák kezelése. 7. §. A faiskola kezelésére az 1894. XII. t.-c 44-a értelmében S.-A. Ujhely rendezett tanácsú város szakképzett kertészt köteles alkalmazni. A többi községekben a faiskola kezelésével a községi képviselő testü'et a néptanítót a hol több néptanító van, azok egyikét bizza meg s méltányos javadalmazásáról a 4. §. szerint gondoskodik. 8. $. A faiskola kezelője köteles: a) a faiskolát az üzemterv s az illetékes hatóságoktól nyert utasítások, valamint a jelen szabályrendelet vonatkozó határozmányai élteimében kezelni, számadásokat, a melyek a községi számadás keretébe tartoznak vezetni. b) a községi tankötelas gyermekeket, az iskolák tanrendjében megállapítandó időben és az 1894. XII. t.-c. végrehajtása tárgyában 1894 évi 48000 szám alatt kelt földmivelésügyi minis téri rendelet C. mellékletében foglalt utasítás szerint a fatenyésztésben gyakorlatilag oktatni. A faiskola kezelő néptanítók ezen hatáskörükben elkövetett mulasztásaikért a néptanítókra vonatkozó fegyelmi szabá yok értelmében felelősek. Más faiskola kezelők fegyelmi tekintetben a községi alkalmazottakra vonatkozó szabályok alá esnek 9. §. Az 1894. XII. t.-c. 47. §-a értelmében a faiskola kezelők a szabadon elárusítható, illetőleg az üzemtervben meghatározott számon túl termelt csemeték eladási árából a képviselőtestület által a törvény 44. §. értelmében meghatározandó díjazáson felül részeltethetők. A részese dés mérvét a számadás beterjesz'ése után a községi képviselőtestület évről évre állapítja meg III. A fásításokról. 10. §. A vármegye területén átvonuló állami közutak befásitását a kereskedelemügyi minister ur által az általa megállapítandó sorrendben az általa meghatározandó fanemekkel olykép fog foganatosíttatni hogy a fák az állami közúthoz tartozó tesületen ültetendők. 11. §. Az állami közutakon a fák ültetését ápolását, valamint a kiveszett fák pótlását, állami közegek végzik. 12. §. A fák ott hol az állami közút mentén mind két árkon túl fekvő földszallagok az állam tulajdonát képezik ezen föld szallagokra, — ott hol az említett eset nem áll fenn, és a forgalom jelentékeny, az árok belső lejtőjére, ott pedig, hol az ut szélessége és a kisebb forgálom azt megengedik, az ut padkájára ültetendők. 13. §. A fasorok lehetőleg olykép ültetendők, hogy az egyik oldalon ültetett fák ne az ut másik oldalán levő fákkal, hanem a fák közötti tér közepevei legyenek áíellenben, vagyis hármas kötés alkalmazandó. A fák koronájának a fold színétől való magassága gyümölcsfáknál legalább 2 2 méter, az erdei fáknál 2-5 méter. Az egymás mellett ültetett két fa koronája között legalább is a kifejlett korona szélességnek megfelelő szabad tér hagyandó. Ehhez képest az alma, körte, dió, gesztenye és cseresznyefák egymástól (15—20 m.) távolságra, szeder, szilva és megyfak (8-10 m.) távo'ságra, erdei és gazdasági fák pedig (15 m ) távo ságra ültetendők. 14. §. A thatósági utak befásitása a fásítási tervben megállapított sorrendben, határidőkben és módon kiadó. Ezen fásítási tervet az államépitészeti hivatal közbejöttével, az országos gyümölcsészeti biztos (azon thatóságokban a hol selyem tenyésztés van, és az országos selyem tenyésztési felü gyelőség) va’amint a thatósági mezőgazdasági bizottság és gazdasági egyesület meghallgatásával a vármegye alispánja állítja össze s a szabályrendel tét követő egy év alatt jóváhagyás végett a törvényhatóság elé terjeszti. 15 $ Az 1890. I. t. c. 1 §-ának 3. 4 5 és 6. pontjában említett közutak közül azok, a melyek útárokkal bírnak, va,y ezen szabályrendelet hatályba lépte után útárokkal elláttatnak, az útfenntartásra kötelezettek által, az e tárgyban kü- lön-külön hozandó thatósági határozattal megszabott határidőkben fásitandók be. A járási főszolgabirák (rendezett tanáesu városok polgármesterei) kötelesek a jelen szabály- rendelet életbe léptétől számítandó egy év alatt a fenti határozmányok értelmében belásitandó útvonalakat összeírni s az érdekelt útfenntartók meghallgatásával a befásitás módozatai és határideje tekintetében a vármegye alispánjához további eljárás végett véleményes jelentést tenni. 16. §. A jelen szabályrendelet 14. és 15 §-ában említett utak befásitásánál azon külnbséggel, hogy az állam helyett az utfentartó ér tendő, a jelen szabályrendelet 11. 12 és 13 §-a irányadók. 17. §. A fák valamenyi közút mentén oly karban tartandók és nyesésük akként eszközlendő, hogy az ut mentén esetleg fennálló távirda, vagy távbeszélő készülékeket ne érintsék. 18. §. A thatósági utakon a fák ültetését, gondozását és pótlását az utfentartó személyzete a többi közutakon a község megbízottai, a községi faiskola kezelő felügyelete alatt végzik. A thatósági közutak befásitására szükséges csemetéké a thatóság szerzi be. A mely községek határában oly területek:, vannak, a melyek befásitására az 1894, XII. t.-c. 47. §-a értelmében a községi faiskolák csemete, készlete első sorban fordítandó, a faiskolai üzem- tervben meghatározandó a csemeték azon arány lagos mennyisége, a mely évenként a jelen szakaszban említett közutak beíásitá-ára szolgál. 19. A közutnak a községek belterületén átvouu'ó, valamint a községek belterületén eső részletei, az utóbbik legalább 5 kilométer hosszúságban az orsz. selyem tenyésztési felügyelőség utasításai szerint szeder fákkal ültetendők be. A közutak többi részletei, minden község határában azon fanemekkel ültetendők be, a melyek az dlető község faiskolájában tenyésztetnek. 20. §. A thatósági utak befásitási valamint az ezen ültetvények gondozási költségeit, a mennyiben ezek másként nem biztosíttattak volna a thatósági útalap viseli. A községi közdűlő közutak befásitási költségeit a községek az 1890. I. t.-c. 1 §. 3. 4. 6 pontjában említett közutakét az utfentartók, az 1890. I. t.-c -ek az útfentartásra vonatkozó határozmányai szerint és az azok alapján megállapított arányban viselik. A thatóság és a községek a szükséges költségeket a közútakra vonatkozó költségvetésben a jelen szabályrendelet halályba léptét követő évtől kezdvo előirányozzák. IV. A járási faiskola felügyelőkről. 21. §. A kis és nagy községi faiskolák és a jelen szabályrendelet III fejezetében említett fásítások felügyeletére szakképzett egyének s első sorban gyümölcsészeti tanfolyamot végzett illetve a fatenyésztéshez értő néptanítók sorából minden járásban 1—l esetleg a szükségh-z képest több faiskola felügyelők alkalmaztatnak, kiket az illetékes járási foszolgabiró és kir. tanfelügyelő meghallgatása után a vármegye alispánja nevez ki. Ugyancsak a vármegye alispánjának hatáskörébe tartozik a faiskola felügyelőket ezen állásuk a'ól hivatali mulasztások, szolgálatra alkalmatlanság vagy lemondás esetén felmenti. A járási faiskola felügyelők állásukról be- tegség esetén kivéve csak január és július hónapokban mondhatnak le. 22. §. A járási faiskola felügyelők kötelessége : 1. a felügyeletük alá tartozó községek faiskoláit évenként kétszer még pedig tavaszszal és augusztus hóban a járási főszolgabírónak bemutatandó és általa jóváhagyandó útiterv szerint meglátogatni, azok üzeintervszerü és célirányos kezelését ellenőrizni s az e tekintetben szükséges Útmutatásukat megadni. 2. a községek faiskoláinak megszemlélésekor az azokból teljesített közúti fásításokat megvizsgálni s az e tekintetben szükséges útmutatásokat megadni. 3. a talált hiányok orvoslása intézkedni, szükség esetén a járási főszo'gabirónak jelentést tenni. 4. a községi faiskolákban a szederfa tenyésztésre vonatkozó utasításokat az országos selyemtenyésztési felügyelőség utasításai szerint tavaszi látogatáskor megadni, az őszi látogatáskor pedig azok foganatosítását ellenőrizni. 5. a látogatások befejeztével a faiskolákban a szederfa tenyésztés, továbbá a szederfa ültetvények állapotáról az országos selyemtenyésztési felügyelőségnek jelentést tenni 6. szakkérdésekben a fsiskolákra és ültetvényekre felügyelőhatóságoknak véleményes jelentéseket adni. A járási faiskola felügyelők a fentebb körülírt köte’ességeik teljesítésében követett mulasztásaikért a vármegye alispánja által fellebbezés kizárásával esetről-esetre 5 ftig terjedhető rend- b:rsággal büntethetők. A járási faiskolai felügyelők naponta esák egy, vagy legfeljebb két községet látogathatnak meg. 23 §. A járási faiskola felügyelők az illető községek terhére minden egyes őszi és tavaszi kötelező látogatás után 2 Irt. dijat kapnak. Ezen dijakat a községektől a járási főszolgabíró hajtja be s a faiskola felügyelőnek évenként májás és szeptemtember hó 31-ig napló bemutatása ellenében kifizeti. Azon község a melyben a faiskola felügyelő kötelező hivatali útját teszi, a fuvart természetben kiszolgáltatni köteles. A fuvar a faiskola felügyelő megkérésére a járás azon községébe állj-
