Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1900-12-30 / 52. szám
hogy a népszámlálási adatok, mihelyt azok a községben begyiijtettek és felülvizsgáltattak, a m. kir. központi stctisztikai hivatalhoz terjesz'etnek fel s egyáltalában nem is kerülnek oly hatóságok kezébe, a melyek adók kivetésével foglalkoznak. És hogy a népszámlálási adatok őszinte bevallásából az adatszolgáltatóknak más módon se lehessetí semmiféle sem erkölcsi, sem anyagi hátrányuk, a 15. §. 2 hónapig terjedhető elzárással és 200 koronáig terjedhető pénz- büntetéssel sújtja azokat a hatósági közegeket, számláló biztosokat és a népszámlálásnál működő bármely más egyént, nemkülönben a statisztikai hivatalnak is azon alkalmazottjait, a kik valamely egyénre vonatkozó népszámlálási adatot bárkinek is kiszolgáltatnának. II. Miből áll és mi módon hajtaiik -végre a nép- számlálás ? A népszámlálás a tubjdonképeni népössze- iráson kivü! az épületeknek és az ezekben levő lakásoknak összeírásából, továbbá a kisipar forgalma alá eső iparvállalatok felszerelési és termelési viszonyainak számbavételéből áll. Az épület összeírásnak célja az épületekről közműveltségi, közegészségi és tűzbiztonsági szempontból tanulságos adatokat szerezni, a kisiparosokra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésnek pedig az a feladata, hogy a kereskedelemügyi minister urnák a hazai ipar fejlesztésére s kiváltképpen a kisiparosok jóllétének és kereseti viszonyainak előmozdítására irányzott tevékenységéhez szolgáltassa a szükséges tudnivalókat. Minden, iparos a saját érdekeinek tesz tehát szolgálatot, ha a számlálólapnak az ipari viszonyokra vonatkozó kérdőpontjaira a legjobb tudomása szerint pontos feleleteket ad. A népszámlálás akképen történik, hogy minden házról, illetve az egy-egy házszámhoz vagy udvarhoz tartozó épületekről együttesen egy-egy házigyüjőiv és az országnak minden egyes lakásáról egy-egy külön számlálólap állittatik ki, de csak a jelenlevőkről, minthogy azok az egyének, a kik a népszámlálás időpontjában lakásuktól távol vannak, saját lakásukon nem számlálólapokon, hanem csak a házi gyüjtőivnek erre szolgáló rovataiban vétetnek számba. A számlólapokat és házigyüjtőiveket vagy az egyes családfők, illetve háztulajdonosok; vagy azok helyettese (a családnak bármely az adatok kitöltésére képes tagja,) vagy a számlálóbiztos tölti ki, a ki e végből minden egyes házban megjelenik. A közügy érdekében kívánatos, hogy azok, a kik e népszámlálási kérdőpontokat maguk képesek kitölteni, e fontos állampolgári kötelességet lehetőleg személyesen telje- jesitsék. III. Kiről kell számlálólapot kiállítani ? Számlálólap minden oly egyébről töltendő ki, a ki az 1900. évi december hó 31-ike és 1001. január hó 1-je közti éjfél időtájban a lakásban állandóan lakott, vagy (mint vendég, átutazó stb.) ideiglenesen ott tartózkodott (szállva volt.) Azokról a csecsemőkről, a kik január hó 1 én vagy azután születnek, habár a számlálóbiztos már a lakásban találja őket, nem kell számlálólapot kiállítani, ellenben azokról az egyénekről, a kik az 1900. évi december 31-iki éjfel után halnak meg, noha akkor, a midőn a számlálóbiztos a lakásban megjelenik, már talán el is van temerve, a számlálólap kiállítandó. Ugyanis kiállítandó a számlálólap azon egyénekről is, a kik december hó 31-én a lakásban vannak (pl. szabadságon otthon levő katonák, tanulák stb ), habár január 1-én vagy azután a lakásból eltávoznak is, ellenben mellőzendő a számlálólap kiál iitása azokról, a kik csak az 1900. évi december hó 3l-iki éjfél után jöttek a lakásba, kivéve, ha ezen egyénekről korábbi tartózkodási helyükön számlálóiapok nem állíttattak ki. így például a december hó 31-én utón levőkről utazásuk köz ben a számlálólap nem lévén kiállítható, ezek ott számlálandók meg, a hova megérkeznek, ugyanis a december hó 31-én vagy január hó elején helyet változtató gazdasági és egyébb cselédek is rendszerint ott veendők számba, a hová költöznek, vagyis az uj gazdánál. Minden ilyen egyének, a kik a különös körülményeknél fogva 1900. évi december hó 31-iki tartózkodásuk helyén megszámlálhatok nem voltak, a menynyiben az uj tartózkodási helyen a népszámlálásnak foganatosítása közben meg nem számoltatnának, valamint azok az egyének is, a kik noha tartózkodási helyüket nem változtatták, tévedésből, mulasztásból, vagy bármi okból, a számlálásból kimaradtak, s erről tudomással bírnak, legkésőbb 1901. évi január hó 10-éig a községi elöljáróságnál számlálólapjuk kitöltése végett jelentkezni kötelesek. Szállodákban, vendégfogadókban és egyébb szállást nyújtó helyeken megszálló vendégek az 1901. évi január hó 1-je és 10-ke közti egész időszakban megszámláltatás kötelezettsége alá esnek s e kötelezettségük teljesítéséért a szállástulajdonos (vendégfogadós, stb.) is teljes felelőséggel tartozik. IV. Hogyan kell a számlálólapot kitölteni? A számlálólapok kitöltésére nézve, ameny- nyiben egyes kérdőpontok magyarázatra szorulnak, a számlálólapok kitöltésére vonatkozó utasítás irányadó. Azok a családfők, (vagy helyetteseik tehát, a kik a számlálólapokat szemé lyesen töltik ki, ez utasítás megfelelő pontjait vegyék figye'embe, esetleg hagyják üresen azokat a kérdőpontokat, a melyekre nézve nincsenek egészen tisztában s a melyeket azután a számlálóbiztosnak a feladata lesz, a családfő, (vagy helyettese) szóbeli bevallása alapján kitölteni. Minden kérdőpontra a lehető legnagyohb pontossággal kell megfelelni. A születés évére vonatkozó kérdés a népszámlálásnak egyik legfontosabb kérdőpontja lévén, hogy e kérdésre is minél pontosabb adatok legyenek szerezhetők, ha varnak a születés időpontját igazoló okmányok (keresztelő-levél, házassági anyakönyvi kivonat, cselédkönyv, munkakönyv), vagy más megbízható feljegyzések (pl. imakönyvbe, bibliába történt feljegyzések), ezeket idejében kell előkeresni, hogy a mikor a népszámlálóbiztos a lakásban megjelenik, már kéznél legyenek V. Büntető határozatok. A ki a népszámlálás alkalmával tudva hamis vagy valótlan adatokat jegyez be a számlálólapra vagy a házigvüjtőivbe, vagy szóbelileg hamis vagy valótlan adatokat vall be, vagy az adatszolgáltatást megtagadja: kihágást követ és 100 koronáig terjedhető pénz- büntetéssel hüntettetik. (1897. évi XXXV. t.-c, 13. §-a) A kihágás ügyében a kir. társasbiróságok járnak el (1897. évi XXXV. t.-c. 16. $-a). Ily kihágást követ el tehát az, aki magát, vagy valamely hozzátartozóját a népszámlálás alól kivonja, vagy a számlálóbiztost bármi módon s akárcsak megtréfálási célból is félrevezetni igyekszik, a ki a rovatok kitöltését vagy a kívánt lel- világositást megtagadja, a ki a községi elöljáróság (városi hatóság) által népszámlálási ügyben megidéztetvén, az idézésnek meg nem felel s mulasz tását elfogadható módon nem tudja indokolni, az a gazdasági vagy egyéb cseléd vagy más egyén, akinek biztos tudomása van arról, hogy meg nem számláltatott és a számlálás foganatosítása végett a községi elöljáróságnál (városi hatóságnál) 1901. évi január hó 10 ig jelentkezni elmulasztja, az a szállodás vagy szállóvendég, aki a reá vonatkozó különös kötelezettséget nem teljesíti, stb. A ki pedig a népszámlálás foganatosítását hamis hírek terjesztésével megnehezíti, vagy ez által a felvételnek az előszabott időben való végrehajtását megakadályozza, az ebből származó károkat, úgy mint az esetleg szükségessé vált újabb felvételi és egyéb intézkedések költségeit viselni tartozik. (1897. évi XXXV. t.-c. 14. § a). 3344. I 900. A szinnai járás főszolgabírójától. Pályázati hirdetmény. Járásom területén üresedésben lévő, 600 korona évi fizetés és 200 korona utiátalány, valamint az 1877. évi XX. t.-c. alapján 1891. év folyamán 82/3004. szám alatt alkotott vármegyei szabályrendeletben megállapított napdij és távolsági illetménynyel javadalmazott közgyámi állás betöltésére ezennel pályázatot hirdetek. Az 1886. évi XXII t.-c. 83. §-ának útmutatása szerint megejtendő választás határidejéül 1900. évi december hó 31-ik napjának délelőtti 10 óráját Szinna községébe, mint a járás székhelyére kitűzőm s pályázni szándékozókat felhívom, hogy kellőleg felszerelt folyamodványaikat 1900. évi december hó 31-ik napjáig hivatalomhoz nyújtsák be, mert az ezen időn túl érkezett pályázati kérvények figyelembe vétetni nem fognak. Szinnán, 1900. november 21-én.* Kossuth Elek, főszolgabíró. 14308/900.1. sz. Sdtoralja-Ujhely u. polgármesterétől. Hivatalos hirdetmény. Ertesittetnek Sátoralja-Uj hely város ebtulajdonosai, hogy ebeiket 1901. év január hó 1—10 napjai alatt lakásaiktól elkülönítve bezárva vagy megkötve tartsák, nehogy a népszámlálási biztosok az ebek támadásainak legyenek kitéve s ez által a biztosok nagy horderejű munkájuk teljesítésében akadályoztassanak. Jelen rendeletem áthágói ellen a legszigorúbban fogok eljárni. Sátoralj a-Új hely, 1900. december hó 26 án. Székely, polgármester. 3525/1. 900. sz. A szinnai j főszolgabírójától. Hirdetmény, Alulírott főszolgabíró ezennel közhírré teszi, hogy Kálna-Rosztoka községében egy veres szőrű, fehér orrú vadászeb bitangságban találtatott, Lyachovics Bazil gör. kát. lelkész által gondozásba vétetett, kinél igazolt tulajdonosa a tartási költségek megtérítése mellett 8 nap alatt átveheti, Szinnán, 1900. december 25-én. Kossuth Elek, főszolgabíró. * Hozzánk dec. 25-ón érkezett. Szerk. 3036/1. 900. A sztropkai j. főszolgabírójától Körözvény. Körtvélyessy Dezső dr. kir. aljárásbiró, eperjesi lakosnak folyó évi december hó 1. és 2-ik napjain a sandali erdőségekben tartott vadászat alkalmával egy fiatal, fekete sárga szőrű, nagy és hosszú termetű kan kopó kutyája elkóborolt. — Körözése elrendeltetik azzal, hogy a kutya megtatálója a nevezett tulajdonos által 10 korona jutalomban részesittetik. Sztropkón, 1900. december 22-én. Bárczy Benedek, főszolgabíró, Heti naptár. Vasárnap, Hétfőn, Kedden, Szerdán, Csütörtökön, Pénteken, Szombaton, dec. 30. Anisz. dec. 31. Szilveszter. 1901. jan. 1. Újév. jan. 2. Makár ap. jan. 3. Genovéva sz. jan. 4. Titus pk. f jan. 5. Teleszfor vt. Nyilt-tér. *) *) Az e rovatban közlőitekért a beküldő felelős. Szakái Mihály B.-ujlaki gazdával f. hó 28-án egy adás vételt kötöttem, s midőn a vétel árát letettem, távozott azon ürügy alatt, hogy mindjárt visszajön a pénzért; ő azonban az áldomással és a vétel tárgyával együtt megszökött, mint ilyen tisztességtelen embert hozom őt ez utón a nyilvánosság elé. Sátoralj a-Uj hely, 1900. decz. 28-án. lhnáth János.-A- szerkesztő póstája. A „Zemplén“ t. munkatársainak boldogig évszázadot ! L. E F. A szóba hozott régi okiratokat kérjük. Használat után visszaszolgáltatjuk. S. N. L. Nagyon köszönöm, bár a I2-ik órában kaptam. Engedelmeddel át kanyargatnám a jövó számba. B. u. é. k. N. J. urnák — Bpest. Olyan szerződés vm. és vv. t. közt nincsen. B. K. Bereczki. Bocsánat, kiszorult. Felelős szerkesztő : Dongó Gyárfás Géza. Kiadó-tulajdonos : Éh Tart Gyula. 1841/1900. végr. sz. árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírt é teszi, hogy a király- helmeczi kir. jbiróság 1894. évi 1525. P. számú végzése következtében Dr. Nemcnyi Vilmos ügyvéd által képviselt Steint r Lipótné javára Adler Vi'mos helybeli lakos ellen 710 korona s jár. erejéig 1894. évi augusztus hó 4-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 938 koronára becsült következő ingóságok u. m. ; házi bútorok njilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a s.-a.-ujhelyi kir. járásbíróság 1900. évi V. I. 241/4 számú végzése folytán 740 korona 86 fillér tőkekövetelés ennek 1900. évi október hó 16. napjától járó 6l,/0 kamatai, ys °/0 váltódij és eddig összesen 3 korona 35 fillérben biróiiag már megállapított költségek erejéig S.-A.- Ujhelyben alperes lakásán leendő eszközlésére 1901. évi január hó 11-ik napjának d. e. 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le és felülfoglaltatták s azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-cz. 120. !j-a értelmében ezek javára is foganatosíttatni fog. Kelt S.-A.-Ujhelyben, 1900. évi deczember hó 18-án. Tomasovszky Lajos, kir. bir. végrehajtó. 1867/1900. végr. szám. Árverési Hirdetmény. Alólirt bírósági végrehajtó az 188t. évi LX. t.-cz. 102. ij-a értelmében ezennel közhirré teszi, hogy a s.-a.-ujhelyi ktr. jbiróság 1899. évi V. I. 161/1. számú végzése következtében Sulyovszky István ügyvéd által képviselt Czibur Bertalan nagy-mihályi lakos javára Gyarmathy Soma bodzás-ujlaki lakos ellen 800 korona s jár. erejéig 1899. évi július lió 22-én foganatosított kelégitési végrehajtás ntján lefoglalt és 2084 koronára becsült következő ingóságok u. m. termények, széna és lovak nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a s--a.-ujhelyi kir. járásbíróság 1900. évi V. I. 161/11. számú végzése folytán 589 korona 90 fillér tőkekövetelés és eddig összesen 11 koronában biróiiag már megállapított költségek erejéig Bodzis-Ujlakon alperes lakásán leendő eszközlésére 1901. évi január lló 14. napjának d. e. 10 órája határidőül kitüzetik As ahhoz a venni szánd/- kozók oly megjegyzései hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. IO7. és 108. §-a értelmében készpénz fizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is el fog adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégitssi jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX.t-cz. 102. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt S.-A.-Ujhelyben, 1900. évi deczember hó 18-án. Tomasovszky Lajos, kir. bir. végrehajtó.
