Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1900-12-09 / 49. szám

rókát (bárha nem igy nevezi is) és megkülön­bözteti azokat végtagjaik szerint, valamint a szerint is, hogy mivel van fedve a testök. Tudja, hogy az emlősök, madarak és halak csontváz­zal bírnak, hogy a madarak és emlősök mele­gek, a halak és békák ellenben h.degek, ha megtapintja őket. — A növényeken szintén is­kolai oktatás nélkül különböztetnek meg a gyermekek gyökeret, szárat, leveleket, virágot és termést. Tudomásuk van szilárd és folyékony, lágy és .kemény, édes, savanyu és keserű tes­tekről. Érdeklődnek a hang, fény és hő tüne­ményei iránt is. A figyelmes lányok tudomással bírnak arról a különbségről, mely a kemény és lágy viz közt van. Az állatok és növények alak- és színváltozása, az összes házi állatok külön­böző színei, némely állatok érkezése valamint távozása s ez utóbbi állatok életnyilvánulásai hatással vannak a gyermekekre és kérdezőskö- dést, tudásvágyat és gondolkozást hoznak létre. A megfigyelések és tapasztalatok ezen nagy anyagát a gyermekek magukkal hozzák az iskolába; az iskola kötelessége ezt a nagy anyaghalmazt az oktatásnál, az érzéki és értelmi munkásságnál eszközül használni fel. Huxley megkérdeztetvén az iránt, mikor vegye kezdetét a természettudományi oktatás, erre igy felelt: „Az értelem ébredésével. A gyermek útbaigazítást keres a természettudo­mányi dolgokban, mihelyt beszélni kezd Az első oktatás, melyre a gyermeknek szüksége van, a szemléleti oktatás; mihelyt képes a gyer­mek bármely oktatásra, akkor már képesítve van egy kis természettudományra is.“ Az ügyes és lelkiismeretes tanító, a ki az első szemléleti oktatást adni van hivatva, a gyermekek által az iskolába hozott megfigyelési és tapasztalati anyagnak könnyebben hozzáfér­hető részét tudni fogja a maga céljaira kihasz­nálni. A tanító eközben tapasztalni fogja, hogy nem mindegyik gyermek tud magától látni, hallani, érezni stb. Sőt van rá nem egy példa, hogy felnőttek sem tudnak látni. Ez okból a szemlélt tárgynak pontos, teljes és határozott leírása által, a további gyakorlásnál pedig a megfigyelt lényeges részeknek és ismérveknek széttagolása és újraegyesítése által az érzéki észrevevés képességét, az értelem e legalalacso- nyabb, legegyszerűbb és legközvetlenébb mű­ködését, mint minden magasabb gondolkodási és megismerési tény alapját kell első sorban fejleszteni és tovább képezni. Ki kell tehát a gyermek szemeit nyitni, hogy a nyitott szemek ablakok legyenek a legkisebb tényekre nézve is, mely ablakon át a gyermekek a végtelent megláthassák. „Leírás, széttagolás, összetétel ennélfogva azok az eszközök, melyekkel az oktatásnak ezen a fokon élnie kell és már itt következik ennél­fogva azon fölötte fontos és átható alaptétel, hogy minden szellemi képzésnek syntheticus szemléletből kell kiindulnia, melyet azután ana- lyticus eljárás által teljesen hatalmába kell ke­rítenie. Az oktatásban a synthesisnek és ana- lysisnak, mindig együtt kell járni. — Elő nem készített lecke a képzés célját nem elégít­heti ki; sőt inkább a tanító az anyagot előbb gondosan válaszsza meg és a leírást a csak épen szükséges, legrövidebb és legjelentősebb kifejezésekkel adja. Ez azért szükséges, mert az észrevett tárgyaknak nemképzetekké kell len­niük.“ (Schrader). Ha ezáltal az egyes érzékek észrevevő ké­pessége kellőleg felébresztetett, úgy a további oktatásnál az lesz a cél, hogy az egyes érzéke­ket tovább gyakoroljuk, élesítsük és azoknak azon biztosságot nyújtsuk, mely arra alkalmas, hogy az egyik érzék a másikat ellenőrizze és helyesbítse. Ezek, az első szemléleti oktatásra mérvadó alaptételek teljes alkalmazást nyernek a tulaj- donképeni természettudományi oktatásnál is, melynek első alaki célja az egyes érzékek fel­ébresztésében, élesítésében és biztosságában áll. Ez által egyidejűleg a természettudományi ok­tatás második, magasabb célja: a szellemi kép­zés lesz előmozdítva; e második cél az első nélkül, tehát az érzéki képzés nélkül lehetet­lenség. A természettudományi oktatás második célja az értelmi képzés. Ha az első szemléleti és részben az első természettudományi oktatásnál az érzékek ki­képzése által kiválólag az észrevevési képesség, azaz a tudatos léleknek legegyszerűbb gondo- latténye, a megismerésnek legelemibb alakja már kifejlesztetett, úgy a további természettu­dományi oktatásnak az első fokon legfőbbképen arra kell tekintettel lennie, hogy a már átvett szemléleti tárgyak fokozatos értékesítése által az észrevevési képesség annyira erősittessék, hogy az észrevevések a képzetben egyesüljenek. (Ha a gyermek első izhen látott robogó vo­natot, lelkét a látott kép még hosszú időn át fogja foglalkoztatni. Látja a zakatoló, füstöt okádó mozdonyt, hallja az éles füttyöt. Vihar alkalmával is képek mennek be a gyermek lei­kébe, melyeket soha sem felejt el; a nyomasztó meleg, a gyors felhőképződés, az eső és jégeső, a villámlások és a dörgések igen sokáig meg­maradnak a gyermek emlékezetében. Ily módon mentek az érzéki észrevevések a lélekbe és elveszithetlen birtokká lettek; a tett észrevevések szellemi reproductiója képzetté lesz; az észrevevés a jelenlevő, a képzet a tá­vollevő érzéki tárgynak szellemi képét adja. A képzet ennélfogva magasabb gondolkozási tény, mint az észrevevés. A tanítónak a természettudományi okta­tásnál kötelessége, hogy a különböző észrvevé- seket egy képzetté egyesítse és összehasonlítás, valamint értelmezés által gyahorolja. Eközben a természeti tünemények és természeti testek esetleges és múló ismérvei elkülönitendők, hogy az egynemű, lényeges és ismétlődő észrevevések határozott képzetté váljanak. Ha az első természettudományi oktatásnál az egyszerű észrevevések és képzetek egyes állat- vagy növéey fajon gyakorlandók, úgy an­nak második fokán az ugyanazon nemhez tar­tozó állat- és növényfajok összehasonlító tár­gyalása által a megszilárdult faj- és nemkép­zetek fogalmai következnek. A további termé- szettádományi oktatásnak kell tehát ezen faj- és nemképzeteket megerősíteni, uj anyag hozzá­adása által bőviteni és ezáltal a magasabb gon­dolkodást, vagyis a lélek azon képességét gya­korolni, hogy fogalmakat, ítéleteket és követ­keztetéseket alkosson. (Folyt, kőv.) Nyilvános köszönet. Antalóczy Antal varannói kir. járásbiró ur, a varannói áll. isk. növendékei számára hét drb. „Zemplén naptár “-a adományozott a szegény- sorsú és jóviseletü növendékek közti szétosz­tásra. Fagadja szives adományáért a tanítótestü­let köszönetét. CSARNOK Itthon. I. Minden, minden a régi rendben, A hogy a nyáron hagytam itt, Csak ép’ hogy az ősz megcibálta Kissé a fáknak lombjait. És én se változtam oly sokat, Rám ismer mind: barát, rokon. Csak éppen hogy az arcom sápadt És redős lett a homlokom. II. Megroskadottan, meghajol tan Megint csak ide vándoroltam, Ott hagytam Pestet és a lármát, Mely szétrombolta lelkem álmát. Az álmokkal nem törődném énl Oh elviselném mindazt békén, Uj tavaszzal uj álmok jönnek . . . De arcomra pír soha többet. (Tolcsva.) Farkas Alajos. Közgazdaság. A gyümölcsfák bemeszelése, Sokan vannak abban a jóhiszemben, hogy eleget tettek kötelességüknek, ha drága pénzen beszerzett gyümölcsfáikat egyszerűen, úgy a hogy, elültették és más teendőjük azzal már nem is lesz, mint összetett kézzel szép remények között várni annak gyümölcsét; sajnos azonban, na­gyon tévednek, a kik ily eljárás mellett csak némiképp is hasznát akarják látni félbenhagyott munkájoknak, mert a gyümölcsfa is — mint minden más kultúrnövényünk — csak úgy lesz hosszuéletü és csak úgy elégíti ki iránta táp­lált reményeinket, ha őtet is nem mint mostoha gyermeket tartjuk, hanem megadjuk neki a szükséges gondozást, megóvjuk, a mennyire le­hetséges, úgy az elemi csapások, mint a rajta élősködő állati és növényi ellenségek ellen és betegséktől, ellátjuk a szükséges táplálékká (trágyával) stb. Mennél többet foglalkozunk gyümölcsfáink­kal, annál nagyobb is lesz az örömünk, a mi­dőn ők is majd iparkodni fognak, hogy gondos gazdájuk iránt bő és szép terméssel rójják le hálájukat. Ilyen fontos tényező a gyümölcsfák ápolá­sánál azok törzsének és vastagabb ágainak be­meszelése is. — Tudvalevő, hogy gyümölcsfáink a téli fagyoktól sokat szenvednek. A leggyako­ribb fagykárok azonban rendesen akkor szók nak bekövetkezni, midőn az enyhe nappali hő­mérséklet annyira életre ébreszti a Iák napsü­tötte részeit, hogy ott — habár lassan is — a nedvkeringés életre kél; ha most egy ily enyhe nap után hirtelen erős éjjeli fagy következik, fáink szemmel látható fagyfoltokat kapnak, a melyeknek következtében — még hozzá ha nem is részesítjük a kellő orvoslásban — ezeken a melyeken fellép a fenésedés és egy két év múl­tán kidobhatjuk. Ha azonban őszszel fáinknak vastagabb részeit jó sürü mésztejjel bemeszeljük, ez a kö­rülmény ritkán fogja magát előadni — legfel- . ekb csak állandó szigorú hideg teleknél, minő pl. az 1871—72 és 1880. évi telek voltak — és pedig a miatt az egyszerű ok miatt nem, hogy i mész világos szinü lóvén a nap sugarait nem fogja annyira magába venni, mint a sötétebb szinü fa kérge, tehát nem fog a fa felengedni és nem fog nedvkeringésbe jönni. Egy másik nagyon lényeges haszna a be- meszelésnek az, hogy alatta a fák szép sima törzset nevelnek és igy nem nyújtunk alkalmat a kártékony rovaroknak arra, hogy fáink felcse- repesedett törzsén maguknak biztos és kényel­mes rejtekhelyei találjanak tovább szaporodá­sukhoz. Sőt a már oda telepedett bármiféle ro­varokat, álcákat, petéket elpusztítjuk a mesze- éssel. A mész közé nem kell semmit keverni, egfeljebb egy kis enyvet adhatunk hozzá, hogy tartósabb legyen a fakérgén. Szokásban van ugyan vért, fahamut, szarvasmarha-trágyát stb. közzéje tenni, azonban mindezeknek az anya­goknak semmi gyakorlati értéke nincs s még hozzá a meszet is barnává teszik. A ki tehát ezt a kis fáradságot — mert költségről alig lehet szó — hogy gyümölcsfáit őszszel és tavaszszal bemeszelje nem sajnálja, meg fogja látni, hogy fái sokkal egészségeseb­bek lesznek s szebben fognak fejlődni. (Tarczal.) Eötvös Lajos. Városi és községi ügyek. * Városi küldöttség Budapesten. Uj­hely rt. város képviselőtestülete legutóbb tartott közgyűlésén egy honvéd-gyalogos ezrednek ide leendő helyezése, továbbá a polgári leányisko­lának a jövő január havától leendő átvétele ügyében tegnap reggel Budapestre küldöttséget indított, a melynek feladata, hogy a fenti ügyek­ben az illető ministrekDél a város kérelmeit sze­mélyesen előterjeszszék. A küldöttség tagjai Székely Elek polgármester, Meczner Gyula id., Staut József és Schmidt Lajos. Budapesten csat­lakozott hozzájok Dókus Ernő a kerület o gy. képviselője. A beteg konvédelmi minister helyett Grómon Dezső államtitkár fogja a küldöttséget fogadni. * Az újhelyi színházépítés gyorsan kö­zeledik a végbefejezéshez s igy reményünk lehet, hogy mégis csak megnyitják ez év folyamán, s mint tervezik : Karácson másodnapján. * Légfűtés. Az újhelyi polgári leányiskola tantermeinek fűtésére polgármesterünkhöz aján­latot nyújtott be egy budapesti cég, mely, a mint halljuk, megbízást nyert, hogy tervet és költségvetést készítsen. Ha a légfűtés nem ke­rül többe a kályhafűtésnél: akkor csakugyan dőreség lenne elzárkózni a légfűtés alkalmazása elől. Ma már a kisebb, úgynevezett polgári la­kások is igen célszorüen átalakíthatok és beren- dezhetők légfűtésre. * Parnó község és környékének közön­sége ma, dec. hó 8-án, örömünnepet ül; ugyanis ma szentelik fel és adják át Istent dicsőítő ren­deltetésének az Andrássy Géza gróf, mint kegyur, bőkezű áldozatkészségből újjáépített róm.-kát. templomot A róm. katolikusok lelki örömében evvel az alkalommal s előreláthatóan osztoz­kodnak többi keresztény hittestvéreink is, szere­tet és a magyarok Istenének nevében! N. * Homonnáu a Laborcz folyó remekmívű vashidját f. hó 5-én adták ünnepiesen a köz­forgalomnak. Átadás után Haraszthy Miklós főszolgabíró 30 terítékű banketet adott a Nagy­vendéglőben. Részletesebb tudósítás: a „Zemp­lén“ jövő számában. Vármegyei Hivatalos Rész 12G1/900. főisp. sz. Zcmpldn-vármegye főispánjától. Elnöki körlevél. A törvényhatósági bizottság T. tagjait f. évi december hó 14-én d. e. 10 orákor tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Ezen közgyűlés tárgya: Az esküdtbiróságokról szóló 1897. évi XXXIII. t -c. 14. § a értelmében az es­küdtek lajstromának összeállítására s a

Next

/
Oldalképek
Tartalom