Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1900-12-09 / 49. szám

1900. deczember 8. I. Melléklet a „Zemplén** 49. számához sedelem nélkül és a korigényeknek megfelelő vashidat építtessen. A tüzes, szinte villámos tollal irt, különben elejétől végig nagyon okos füzetke igy konkludál: „Most, a midőn az ügy fejleményeiben eljutottunk a legkritikusabb ponthoz, most van igazán szükség rá, hogy közbirtokostársaim megembereljék magukat s a miről egyszer már lemondtak ft. i. a 78,000 ftra rugó hid- épitésalapról — szerk.) azt ne követeljék vissza. Azért, mert egy uradalom (gondoljuk, hogy a Windisch-Grätz hg. s.-pataki uradalmát érti — szerk.) jogilag nem tekinti magát köte­lezettnek a hid építéséhez való hozzájárulásra: ne hangoztassuk azt a botor jelszót, hogy mi bizony másnak hidat nem építünk. Mert vi­szont más meg nekünk nem fog hidat építeni, miután a hidat magunknak építjük. S ha an­nak az uradalomnak intézősége meggondolja, hogy azt a hidat nálánál nagyobb mértékben senki nem fogja igénybe venni s az neki fog legtöbbet használni: lehetetlennek tartom, hogy ne legyen benne annyi önérzet és annyi lo­vagiasság, hogy ki ne nyissa az erszényét s a mitbiróilag nem lehetett ráparancsolni, azt önként meg ne tegye. — Ha már most a köz­birtokosság ezt a jelszót, mint a szappan-bu­borékot szétpukkantja: egyéb fegyverük ama jelszó követőinek nem marad, mint az, hogy ha a 78,000 irtot elosztjuk, egy-egy telek után 150 ft. fog jutni belőle a a közbirtokosöknak. Dehát azzal a fegyverrel, a nagy érdekeknek a pillanatnyi haszonért való feláldozásában nyilvánuló önzés eme nagyon is hitvány fegy­verével, én egyszerűen csak felháborodásom és megvetésem nyilait szegzem szembe. Az a fegyver a skorpió fegyvere. A skorpió, mikor megunva életét a túlvilág boldogságára áhíto­zik, önmaga végzi ki magát. A közbirtokosság ezt nem fogja tenni. Eltagadnám, hogy valaha tagja voltam ennek a nemes testületnek, ha ez ugyanakkor, a mikor korlátoltságában saját anyagi romlását idézi elő, súlyos erkölcsi bot­lással végezné be életét. — Tegyük hát elő­ször szivünkre a kezünket, azután számoljunk, de okosan, anyagi érdekeinkkel, s bizonyára nem fogunk tenni olyan lépést, melylyel a nélkül, hogy a jelenaiyomoruságain segítenénk, a jövő boldogulását zárjuk el úgy magunk, mint utódaink élők Botor önzésünkben és rö­vidlátásunkban ne toljuk maradékaink vállaira azt, a minek elvégzéséhez azoknak alligha lesz olyan kedvező alkalmuk, mint nekünk jelen­leg. Ha ezt nem teszszük : az utódok áldani fogják emlékünket. Ellenkező esetben a köz­birtokosság sírja felett nem a kegyelet, ha­nem az utókor átka fog virasztani.“ A törvényhatósági útadók befizetése az elmúlt november hó folyamán kedvezőtlen ered­ménynyel járt az 1899. év november havi be­fizetés eredményéhez mérten ; mivel hogy most 10,338 K. 86 f-el kevesebb befizetés történt. Az ez évi novemberben befolyt: tőkében 37,849 K. 63 f. (kevesebb 10,177 K. 99 f-el) késedelmi kamatban 742 K. 37 f. (kevesebb 160 K. 87 f-el). Legszembetűnőbb a visszaesés a közvetetten fize­tőknél, kiknek ez évi esedékes összes utadótar- tozásuk 16,853 K. 31 f-re rúgott dec. hó 1-én. Népszámlálók beoktatása. Varannó- ról írja tudósítónk: Járásunk főszolgabirája í. hó 5 én tartotta beoktatását a járási népszámláló biztosoknak. Az értekezleten felmerült az a kér­dés, hogy a zsidó polgártársak és övéiknek anya­nyelvéül milyen nyelvet jegyezzenek a számláló lapokba, miután az általok beszélt nyelv a héber, német, tót és magyar nyelvek keveréke. Tekintve azt, hogy a német nyelv jegyzésével amennyire inkorrekt épp annyira hazafiatlan dol­got cselekednének; továbbá, hogy a„ Schul verein“ a statisztikába kapaszkodik, midőn világgá kür­töli, hogy hazánkban mennyi ezer német ajkú polgár van: elhatározták, hogy oda fognak hatni, miszerint zsidó polgártársaink lehetőleg ne a német nyelvet vallják be anyanyelvűknek. (.Igen óhajtandó lenne, hogy az egész ország népszám­láló biztosai e tekintetben egyöntetűen járnának el a varannaiakkal; ezért igen kérjük a napi és heti lapok tek szerkesztőségeit, szíveskedjenek e g rókát b. lapjaikba átvenni. Szerk.) Versenytárgyalás. Abauj Torna várme­gye kir. áll. építészeti hivatala lapunk utján is tudatja, hogy a jánoki rk. templom helyreállí­tása 5308 K. 09 f. készpénz és a hitközség ré­széről 1676 K. 07 f. erejéig kiszolgáltatandó igás és kézi napszám erejéig megengedtetvén, a munka kivitelének biztosítása céljából dec hó 17-én (tizenhetedikén) d. e. 10 órakor, az elől nevezett hivatal helyiségében, zárt ajánlati ver­senytárgyalás lesz. Hírek a nagyvilgból. II. Vilmos német császár értésére juttatta Krűger búr elnöknek, hogy a békéltető szerepre nem vállalkozhatik Anglia és Tránszvál közt; e miatt, legőszintébb sajnálatára, az agg elnököt Berlinben nem fogadhatja. Miklós orosz cár betegségéből lábbadozik. Orvosai megengedték, hogy naponta pár órát már karosszékben ülve az ágyon kívül tölthessen. Kínából jelentette Waldersee gr. német tábornagy, hogy jól fegyverkezett kínai hadsereg szedődött össze és egy tábornok vezetése alatt Peking felé tart. A német csapatok elindultak Pekingből, hogy az előretolakodott kínai haderőt visszaverjék. Róberts, ángol tábornagy, átadván a fő­parancsnokságot Kitchner tábornagynak, Dél- áfrikából elútazott s Londonba megy, hogy a búr háborúban szerzett gazdag tapasztalatait az ángol hadsereg hasznára értékesítse. Hírek az országból. Őfelsége a király kíséretével Budapest­ről Bécsbe utazott. Vörösmarty-ünnepek. F. hó 1-én, Vörös­marty Mihály koszorús költőnk születésnapjá­nak 100-adik évfordulóján, kegyelctes és hazafias ünnepet ültek az országban. Legkiemelkedettebb volt Székesfehérvár ünnepe, hol a vármegye- háza nagytermében a költőkirálynak olajfestésii képét leplezte le Fej ér-vármegye közönsége a kormány, a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy- és a Petőfi-Társaság küldöttjeinek, a vármegyék, városok küldöttségeinek és a legdi- s esebb nagyközönség jelenlétében. Vörösmarty Mihály leánya, Ilona, Széli Kálmán főminister felesége, úgyszintén az emlékében dicsőitett köl­tőnek fia, Vörösmarty Béla államtitkár is, mé­lyen megilletődött részesei voltak az ország színe- java részéről megnyilatkozott ünnepies tisztelet- adásnak. Ünnepeltek a székesfővárosban, ünne­peltek az egész ország iskoláiban s egy szívből- lélekből hangzott föl a Szózat éneke: „Hazád­nak rendületlenül!“ Uj koronaőr. A Szlávy József elhunytá- val megüresedett második koronaőri főméltóságra, a király részéről kijelölt négy főrend közül, a „legnagyobb magyar“ fiát, Széchenyi Béla grófot választották meg együttes ülésükön közfelkiál­tással a főreiyii és a képviselőház. A Vörösmarty-szoborra tegnap estig 43,000 koronán felül járó összeg gyűlt be a „Bu­dapesti Hírlap“ szerkesztőségéhez a nemzeti köz­adakozásból. Színház. Sátoralja-Újhelyben az uj színház nehány nap múlva pompás keretben fogja körülövezni azt a nevezetes és kulturális fontosságú ese­ményt, a melylyel a közművelődés istápolására uj templomot nyitunk ünnepiesen és az első téli színházi szezon elé nézünk igazán régi áhítattal. Ez esemény előtt immár kötelességünkké vált, hogy színházi rovatunkat a nagy közön­ség tájékoztatására megnyissuk. Egyelőre a megnyitás napjának végleges meghatározásával a jövő heti számunkig adósok maradunk. Annyit azonban határozottan jelezhetünk már most is, hogy a legnagyobb valószínűség szerint még e hó 26 ik napján, de legkésőbben a jövő január hó 2-án megnyitjuk az uj színházat. De eltekintve a megnyitó ünnepség nap­jától, színházi határozott hírekkel szolgálhatunk ez első téli évadunk társulatáról, a mely ok­tóber első napja óta hat héten át Békés-Csabán, ez idő szerint pedig Munkácson a közönség és a sajtó osztatlan dicsérete mellett működik mindaddig, mig nehány nap múlva szép új színházunkban és nagy, díszesen berendezett szín­padunkról fog majd igyekezni a mi közönsé­günk tetszését és dicséretét is kiérdemelni. így reméljük és a bizalomnak ezt a kis előlegét nem sajnáljuk Halassy Béla igazgatótól, a ki­nek eddig szépen és derekasan befutott szín­padi pályájáról mindenfelől csak dicséretet hal­lottunk. Egyébként színházi híreink a következők: * Színházi műsor. Halassy Béla színigaz­gató beküldötte hozzánk az első két hét műsorát. Ezzel a műsorral szándékszik nagy, mert 58 tagból álló társulatát olyképp bemutatni, hogy a közönség úgy a drámai, mint vígjátéki, operet és népszínmű erőket, a nagy zenekart és erősen szervezett karszemélyzetet teljes egészében meg- ösmerje. Az első hét műsora — eltekintve a megnyitó ünnepség napjától — a következő: 1. A bolond (Rákosi és Szabados operetje) itt először. 2. Thurán Anna (Bartók Lajos drá­mája) itt először. 3. A nagymama (Csiky Ger­gely vigjátéka.) 4. A baba (Ordoman és Audran operetje) itt először. 5 Denise (Dumas drámája) 6. Szép Heléna (Offenbach operetje) 7. Csikós (Szigligeti népszínműve.) A második hét műsora a következő: 1. Clémenceau (színmű) itt először. 2. Bo­szorkányvár itt először (párisi operet.) 3. Ve­lencei kalmár (tragédia) itt először. 4. Eleven ördög (operet.) 5. Tartalékos férj (bohózat) itt először. 6. Kis szökevény (angol operet) itt először. 7. Liliomfí (bohózat.) A mint igy előttünk áll az első téli évad­unk első két hetének műsora, valóban a di­cséret maximális hangján kell azt kommentál­nunk. Első sorban is örvendetesen tapasztaljuk, hogy a műsor fele magyar színmüveket tartal­maz; hogy a három első bemutató estén úgy az operet, mint dráma és vígjátéki személyzet tisz­tán magyar darabban mutatkozik be. És való ban élvezettel nézünk a szezon elé azért is, mert a műsornak fele része oly darabokat tartalmaz, a melyek még a mi színpadunkon egyáltalán nem kerültek színre, de sőt a másik részében is nagyobbrészt olyan reprizek vannak, a me- leket igen régen nem láttunk. Helyeselnünk kell a műfajok szerint való elosztást; mert amellett, hogy az igazgató kénytelen a divatnak hódolni és könnyed zsánerű énekes darabot hoz színre, amellett a komolyabb és értékesebb műfajokat is kellőképp kultiválja. Ott látjuk Rákosi és Sza­badosnak egy jeles magyar énekes bohózatát. Bar­tók nagy stiiü drámáját, amelyben a drámai sze­mélyzetnek jó alkalma nyílik a bemutatkozásra. Csiky bájos és derűs vígjátékéban a Nagyma­mában — különösen a női személyzet vígjátéki része mutatkozhatik be előnyösen. A bolond operetben, az igazgató-páron kívül, a zenekar, a karszemélyzet, a baritonista, három énekesnő kisebb szerepben és a két komikus nyer alkal­mat, hogy a közönség előnyös Ítéletét kiérde­melhesse. Itt még az uj színpadi világítás effek­tus váal és a kiállítás nagyszerűségével lehet excellálni. A úaúá-ban Gönczy Bella a subrett énekesnő és Szép Helénában Ráthonyi Tilla a koloratur énekesnő és a tenorista fognak kreálni első rendű szerepet. A Csikós-ban a népszínmű személyzet akar közönséget hódítani. És mindezek előrebocsátása után meg kell vallanunk, hogy már a műsornak intelligenciát, színpadi jó ízlést, magyar szeretetet eláruló ér­dekes és változatos összeállítása után merjük előlegezni Halassy társulatának a teljes bizal­mat. Nemcsak azért, mert eddig is jót és dicsé­retes dolgokat hallottunk róluk, de mert az elő­legezett bizalom buzdítás akar lenni arra, hogy jöjjenek bizalommal hozzánk. Szívesen várjuk, hogy első téli évadunk színtársulata velünk és mi majd velük is meg legyünk elégedve és örvendjünk azon, hogy Sátoralja-Ujhelyben a téli szezonokat érdemes volt megteremteni. Halassy igazgató a jövő hét folyamán kezdi meg a bérletek eszközlését. A bérletárak a leg- jutányosabbak lesznek, a leghelyesebb beosztás­sal. Ügy hisszük, hogy a bérlet sikerülni fog. Nemcsak azért, hogy ez az első téli szezon bér­lete és hogy ennek a bérlőközönségnek — kü­lönösen a páholy közönségnek, mintegy örökös páholyközönsége is van — de mert Halassyt valóban mindenfelé igaz szimpátiává! várják. Cyrano. Különfélék. — Az újév gratulációk megváltására felkérjük a „Zemplén“ t. olvasóközönséget A kik elfogadják, immár a tizedik év szokása szerint, azt a szép gyakorlatot, hogy jó bará­taikat és ismerőseiket lapunk utján keresik föl a boldog-ujév kívánásával s egyszersmind bizo­nyos váltságösszeget az újhelyi árvaház-alap gyarapítására kiadóhivatalunkhoz befizetnek : kettős célt érnek el; egyrészt, hogy a jobbára terhes uj évi üdvözlést, az hiedelem megsértése nélkül, mellőzhetik; másrészt: hogy az emberi nyomor enyhítésére, valláskülönbség nélkül, áldozatot hoznak, Mindazokat tehát, kik a kon­vencionális B. u. é. k.-t magukon cipelő biléták gyártásánál többre becsülik a jótékonyság gyakor­lását : most is bizalommal kérjük, szíveskedjenek váltságaikat a „Zemplén“ kiadóhivatalához an­nak idején eljuttatni. Mi pedig mindazok nevé­ben is, kik uj évi gratulációikat az újhelyi árva­ház javára megváltják, már ez évi dec. 30-án megjelenő számunkban kifejezést adunk uj évi köszöntésüknek. A „Zemplén“ szerkesztősége és kiadóhivatala ezennel megnyitják az adakozást négy koronával. — Kinevezés. A vallás és közoktatásügyi minister Tóth Lujzát a valóczi elemi iskolához, tanítónővé kinevezte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom