Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1900-12-02 / 48. szám

séggel is bir: nemcsak egész szellemi mivoltjá- val hatása alá kerül a Vörösmarty költői nyelve újságának, erejének és bájának, de a legtipikusabb szittya-jellemeknek színes, a honfoglaló magyarságnak csatazajos képét vetheti papírra, vagy festheti vászonra. Annyira uralkodik abban a festőiség, a plaszticitás. — Mikor a „Zalán futásáénak költői koncepciója megérlelődött Vörösmarty lelkében, mindössze is csak 22 éves jfjuember volt. Mikor pedig az 1825 ben megjelent „Zalán futása“ éposznak ez az első mondata: Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban ? eladdig soha nem hallott hangokon megcsendült: legott elhallatszott Kárpátoktól Adriáig és hatása, hogy t. i. a régi nemzeti dicsőséget fel kell támasztani „elaggott sírjának sötét padmalaból“ legott érezhetővé vált a politikai élet erősebb lüktetése révén az egész országban. Deák Ferenc „nagy emberek“ társaságában igy nyilatkozott a „Zalán futásá“-ról: Uraim, mi mind elenyészünk nyomtalan, elenyészhetnek minden könyveink, de ez a könyv felmarad, mig Magyar- ország élni fog! Egy új kort, egy jobb kort teremtett a költő. Nemzeti époszával egy egész nemzetet serkentett fel ólomnehéz álmaiból. Tette pedig ezt oly időben, amidőn, mint korunkban is, a nemzeti lélek anyagias szellemet öltött magára s eltiprással fenyegette a történeti hagyományokat ... És megkülönböztetett szeretettel foglalkozik Vörösmarty, mint* foglalkozott a Névtelen Jegyző is, kinek Krónikájából vette a „Zalán futása“ anyagának egy részét, a „vezér- vármegyével,“ Zemplénnel Bodrogköz-szigetén, a Ticze, Tisza és Bodrog közén telepíti le költői képzelete, az ezeréves múlt sűrű sötétjébe úgyszólván történeti bizonyossággal bevilágító láng- lelke, az „ősz daliákat,“ kik még „Álmos harcaiban győztek vala,“ hogy ott „csendesen“ éljenek. A szerelmét keblében vivő tündérszép „Hajná“-t is a „Bodrog fövenyágya csendes ölében“ fürdeti meg, Hajnát, a ki „szebb a reggeli hónál, szebb a hatytyúnál s mint hajnal csillaga : oly szép I“ . . . A honfoglaló magyarságnak szent és hősi alakjait is — kiknek Tüzima, Elem, Csákány neveken állítja ki keresztleveleiket — a „bájos“ Bodrogközön temeti el. . . És igazán különös véletlen ! Mikor egy ezredév múltával gyermekmesének minősiti a nemzeti lélektől elidegenedett szaktudomány a Névtelen Jegyző hagyományait: épp most százával tárja fel a régész ásója Bodrogközünk homokhalmaiból Árpád magyarjainak „kardos, örvös buzogányos“ siri maradványait és az ezer éves „siket éjbe“ hangot ad, fényt lövell, hogy a nemzet legelső történetírójának, a Névtelennek s legelső nagy epikusának Vörösmartynak, igen is igazuk van ! Az ezeréves sírból a halottak feltámadnak, telkeikkel visszaszállnak, „régi dicsőség“-ről épp Zemplén földén tanúskodnak. — Vörösmarty — kétségtelenül,— szerette, mert megénekelte, Zemplén földét. Érezzük meg e percben a szent jelenést! Ü „Zalán futásáéban Zemplénnek örök emléket emelt. Mikor arról van szó, hogy Vörösmartynak emléket állitat nemzete: a közadakozástól Zemplén el nem maradhat! Nem is fog elmaradni. így hozza magával a szeretet kölcsönösségének örök törvénye. Vörösmarty és Zemplén: „ . . . egymást szívben átkarolják.“

— Királyi adományok. Őfelsége, főispánunk közbenjárására, a ricsei izraelita templom felépítésének költségeire legfelsőbb magánpénz- tárából 200 K. (kétszáz) korona segedelmet mél- tóztatott legkegyelmesebben adományozni. — Továbbá és szintén főispánunk utján: Bogdá- nyi Tivadar szedliszkei tanítónak 50 K., — Robák Vaszily petkóczi, Bálint Lajos matya- sóczi és Berleszki István barkói tanítóknak 30—30 K., — végül Kronovicz József sátoralja-ujhelyi lakosnak 20 K. s igy összesen 160 K. királyi adomány érkezett.

— Személyi hir. Arnótfalvy István, vezérkari ezredes, a miskolczi 10-ik honvédezred újonnan kinevezett parancsnoka, nov. 26-án e minőségében először időzött Ujhelyben és megszemlélte a honvédzászlóaljat.

— Kinevezés. Osváth Ferenc aljárábiró eddigi alkalmazásában járásbiróvá neveztetett ki. A jól kiérdemelt előléptetéshez graulálunk.

— Ügyészségi megbízottak Az igaz- ságügyminister Kasztriner László dr. varannai ügyvédőt és Lábos Béla újhelyi törvényszéki jegyzőt az újhelyi ügyészség kerületébe ügyészségi megbízottakul kinevezte ki.

— Vacsora a polgármesternél. Székely Elek polgármester vendégszerető házánál ma este negyven terítékes vacsorát ad, a melyre, a hitközségek lelkészein kívül, a hivatalfők és nagyobbrészt képviselőtestületi tagok vannak meghiva.

— Névünnep a piaristáknál. Kovács Endre főgimnáziorai igazgató tisztelt barátunknak tegnapelőtt volt a nevenapja. A közszeretetnek örvendő igazgató tiszteletére a főgimnáziom ifjúsága már a megelőző nap délutánján üdvözlő beszédből, énekből és szavalatból állott hangversenyt rendezett, melyet az ünnepelt igazgatón kívül a tanárok és a főgimnázium összes ifjúsága végig hallgattak. Pfeiffer Endre VIII. o. t, az ifj. önképzőkör elnöke, tartalmas és meleg beszéddel üdvözölte az egész lőgimnázioini ifjúság nevében az igazgtót, ki köszönő szavaiban a szépért, a művészetért való lelkesedést, a kötelességteljesitést, az elöljárók iránt érzett hálát és ragaszkodást véste az ifjúság leikébe, s biztosította őket állandó szeretetéről és pártfogásáról. — A piaristák Endre estéjén fényes vacsorát adtak, melyre a rendháznak és az ün- nepeltnek meghittebb barátai közül többen voltak hivatalosak.

— Vörösmarty-ünnep. A sátoralja-ujhelyi róm. kát. főgimnáziom ma, december 1-én, délelőtt üli meg a nagy költő születésének századik évfordulóját, A műsor ének- és szavalati darabokból áll. Gombos Bertalan VII. o. tanuló pálya-nyertes értekezést olvas fel Vörösmarty hazafias lírai költészetéről. Az emlékbeszédet Marikovszky László VIII. o. tanuló tartja. — A főgimnáziom ezen hazafias ünnepe alkalmából az előadás az intézetben egész napon át szünetel.

— Zenés előadás. A sátoralja-ujhelyi

Carolineum leánynevelő intézet november 25-én

d. u. 5 órakor a. felállítandó könyvtár javára énekkel és szavalattal egybekötött koncertet rendezett. — Mindig örömmel tesz lapunk jelentést az olyan társadalmi mozzanatról, melyben egészséges nyomait látja a művelődésnek és észreveszi, hogy e művelődés vezetése tudásban és gyakorlatban kipróbált, szívben és lélekben nemes, társadalmi, nemzeti életünkre valódi áldást hintő kezekben van. A „Carolineum“ koncertjén a mélyebben gondolkodót nem az ének, vagy zene-hangok harmóniája, a szereplő lánykák boldog öntudata, mint fáradságuk eredménye, ragadta meg; hanem az a jótékony, lelket melegítő gondolat, hogy e gyermekek szellemi életét a gyakorlati tudás és a női idaelizmus: a szépért való lelkesedés tekintetében olyan szivek vezérlik, a kiknek az Isten imádásán kívül e földi életben egyetlen céljuk még csak ez: másokat boldogsághoz jnttatni. Lázár gróf mondja, hogy: A í'ülemilék azért szeretnek az erdő mélyén egymáshoz közel énekelni, hogy kölcsönösen megtanítsák egymást arra az igazi, mély érzésre, mely énekükben kitör. A „Carolineum“ apácái is azért élnek növendékeik társaságában, hogy leikök minden nemességét és jóságát tőke gyanánt ültethessék az ébredő telkekbe. Ez a tőke az életben fogja meghozni a maga kamatát. A mostani koncert könyvtárainpitás céljából történt. Szinte megható a tudománynyal foglalkozó emberbe nézve, hogy mikor itt is a tudományos élet szépségeit akarják a fiatal leánynemzedékkel megkedveltetni, jótékonyságukkal és érdeklődésükkel első helyen állanak a felnőtt leányok és asszonyok; mert az intézet díszterme szúfolásig télve volt igen díszes hölgyközönséggel, élén Windisch-Graetz Lajosné hercegnével és ’Sennyey Mici bárónővel. Örömmel láttuk ott vármegyénk tudós alispánját, Matolai Etelét, több polgári notabilitást, a lelkészkedő papságot és a piarista főgimn. tanárkarát. Az énekszámok lágy leányhangjai elbájolok voltak. így a „Magyar dalok“ és Mendelssohn „Esti dal“-ának karénekei, Eiszeit Jolán és Ilonka duetje. A zongora-játékok szintén szorgalmas és gondos tanításról és tanulásról tesznek bizonyságot. Tutschek „Nyitány“-át 6 kézre Zajka Jolán, Gyulai Margit, Lakatos Lenke bátor gyakorlottsággal adták elő, s igen szép volt Schönberg Irénkének cimbalom kísérete is. Quidant „ Etude-Galop “-ját megkapó teknikai ügyességgel és értelmesen tolmácsolta Schweitzer Leo- poldin. Leibach „Faust-Fantasie-“ját Füzesséry Ilona, Kehler „Puttpuri“-ját Schweitzer Leopoldin, Klein Zelma cimbalom-kíséretével köny- nyed biztossággal játszották, s kivált a „Put- purri“igen tartalmas volt. Répászky Margit Liszt „La Regetta Vencainá“-ját adta elő a már mester példaadó művészetével és tanítványait felbátorító biztos tudással. Tury Mariska monológja, Virág Margit kedélyes német sopáuko- dása, Hlavathy Mariska igen szép figyelmet lebilincselő szavalata: érdemleges pontjai voltak.a koncertnek, melyet a bent lakó növendékeknek egy játéka, mulatságos toborzótánca és egy ifjúsági könyvtárt ábrázoló élőkép egészített ki. Az egész koncert harmóniájában az aranyhaju Pallas Athene hires bírálata volt meg, mikor a múzsák külömböző hangú kórusát hallotta: Hiszem nektek egy szivetek van! Az önfeláldozó, munkás és lelkes vezető nővéreknek hála és elismerés; az intézet fejének pedig a gondos igazgatásért nagyrabecsülés. m.

— Halálozás. Stépán Sándor málczai föld- birtokos november hó 25-én délután IV2 órakor 79 éves korában Kassán elhunyt. Temetése nov. hó 27-én Málczán ment végbe. Halotti beszédet Kiss Tamás málczai lelkész mondott; a családi sírbolt előtt pedig, hová porrészeit örök nyugalomra helyezték, siri beszédet Hutka József bá- nóczi ev. ref. lelkész tartott. — El huny tát agg özvegyén kívül nagyszámú rokonság gyászolja. A megboldogult a világtól elvonult, takarékos,

egyszerű életet élt s ezért nagy vagyonra tett szert, de a vagyon nem tette elbizakedottá és fényűzővé. A málczai ev. ref. egyháznak hosszú időn főgondnoka volt s ezen egyházat mintegy 6000 (hatezer) korona jótékony adományban ró- szesité. Áldás emlékére!

— Bethlen emlékünnep. Mielőt végbe menne Sárospatakon, még egyszer emlékeztetjük a- „Zemplén“ n. é. közönségét a f. hó 8-án tartandó Bethlen-emlékünnepre, melynek tiszta jövedelmét a dicső Bethlen Gábor, Erdély volt fejedelme, emlékére Nagy-Enyeden felállítandó szobor pénzbeli alapjának gyarapítására fogják fordítani. Az emlékünnepet táncmulatság követi. Felülfizetéseket köszönettel fogad és nyilvánosan nyugtat a rendezőség. Egyébként, pedig mint a jelekből következtetnünk kell, az emlékünnep iránt igen nagy az érdeklődés nemcsak vármegyében, hanem hazánk távolabbi köreiben is. így a sárospataki emlékünnep túl van már azon a stádiumon, hogy csak közönséges iskolai ünnepnek tekintsék. Áz igaz hazafiassághoz és Bethlen nagy szelleméhez híven a mely vallássosság ünnepének nézi ezt ma már mindenki 1 Reméljük tehát, hogy a dec. 8-iki Beth- len-ünnep fényes lesz úgy erkölcsi, mint anyagi sikerekben. N.-Enyed város és a szoborbizottság képviseletében Bodrogi János és Váró Ferenc Bethlen-kollégiomi tanárok fognak Sárospatakra ellátogatni. A szoboralapra szánt kegyes adományok Baksy István főisk. széniorhoz, vagy pedig Csorba Sándor és Marton János pénztárosok valamelyikéhez küldendők. Az emlékünnep programja a „Zemplén“ múlt számában olvasható. Itt, a fázékony természetűek megnyugtatásáért, még.csak azt adjuk köztudomásra, hogy a rendezőség gondoskodott a hideg ellen is, a mennyiben az ünneplés szinteréül szolgáló főiskola imatermébe megfelelő nagyságú uj kályhát állíttatott.

— A piaristák névtára. Háromszázadot beérő ideje már, hogy a Kalazanzi József alapította piarista-rend Rómából kiindulva eljutott édes hazánk ege alá is. Nagy népszerűsége mellett bizonyít, hogy Magyarországon mindmáig a legelterjedtebb tanitórend maradt, mely — a mint az 1900—1. iskolai évre most kiadott és szerkesztőségünkhöz is beküldött Névtárból látjuk — nem kevesebb, mint 26 rendi intézetébői árasztja szét a nemzeti kultúrának fényességét a magyar glóbusra. És a piaristarend Magyarországon, nagyjaiban kicsinyeiben egyaránt, testestől-lelkestől magyar. Életfája a magyar földben gyökerezik; életeleme a magyar föld, a magyar lég; gyömölcse: a magyar szellem, műveltségben, tudományban. Azonkívül nemcsak egy-egy elzárkózott rendház, de közlékeny társadalmi szervezet is mindenütt; nemcsak egyházi, iskolai, de társadalmi kötelességeivel is „per eminentiam“ törődik. Mindezekért azután osztályrésze a közbecsület így van ez Sátoralja-Uj helyben, igy van mindenütt s igy is lesz mindaddig, mig a piarista marad, a ki volt t. i. magyar; kinek jelszava a „Hazádnak rendületlenül; a kinek nemzetünk címerében a kettős kereszt élő hite körül a hármas halom és négy folyó jelentősége sem holt fogalom; a kinek még a rendkormányzója is ez idő szerint: Magyar, — A piarista rendi házak száma 26, melyekben 394 rendi tag (ezek között tanárjelölt és újonc összesen: 118.) van elhelyezkedve. — A piaristáknál tanult és nevelkedett az 1899—900. évben 8774 ifjú, ezeknek létszámbeli növekedése volt: 136. A piarista-tanárok közül doktori ranggal bir: 31, egyetemi tanár 3, országos és rendi képzőintézetekben működik 19, a gimnáziomok- ban 230, ezek közül rendes tanár: 161. — Dekorálva vannak a rend fején, Magyar Gáboron kívül, ki a Ferenc-József-rend lovagkeresztese, még hárman, egy, a perzsa sah őfelsége jóvoltából, a nap- és oroszlánrenddel. — A rend legidősbje Kustár Ignác (szül. 1813-ban — isten még sokáig éltesse!) gyémántmisés. — Arany- misések vannak: 7-en. — Volt országos képviselő: 1. —Külön-külön kívánjuk Vörösmarty- val minden magyar piaristának: „Áddig éljen, mig a honnak él!“

— Ősmagyar sírok a Bodrogközön.

Legújabban Agárd község tőszomszédságában, a Terebesi halom legtetején, honfoglaláskori sírokra bukkantak a halomnak szőlőtelepítésre kijelölt részét forgató munkások. Eddig két lovas vitéz teteme került napfényre a Terebesi halomból, kardperge, kengyelvas, nyíl- és dárdahegyek, zabola, ezüst gyűrűk, karperecek, ezüst pitykék, lószerszámcsatok és hasonlók társaságában. Egy gránátkő szőlőbogyó nagyságú gyöngyszem is, keleties Ízlésű mozaik betétekkel díszítve. Korch- ma Menyhértnek, Agárd derék jegyzőjének, egy- szermind a Terebesi halom tulajdonosának köszöni a régészet tudománya, hogy a becses leletek el nem kallódtak és megmentettek. Dókus Gyula, csász. és kir. kamarás, passzionátus régész, lapunk szerkesztőjének társaságában, nov. 26-án járt kint Agárdon megtekinteni a ritka becsű leleteket, melyeknek szakszerű ösmerte- Folytatás a II. meilékloteo,