Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1900-11-25 / 47. szám

Ezen magassági viszonyok a tenyésztendő gyümölcsfajok megválasztásánál szem előtt tar­tandók. Vármegyénk éghajlati viszonyai szelídnek mondhatnék s igy a gyümölcstermelésre ked vezőknek. A vármegye felső járásai alkalmasak a lágymagu gyümölcsök és a szilva termelésére. Az alsó járásoknak, borvidéki égaljjal biró részei, valamint a homoktalajjal biró részek a csont­héjas gyümölcsnemek termelésére alkalmasak. Hogy mily eredmény érhető el a gyümölcs- termeléssel, szolgáljon a következő nehány példa: Máramarosnak nehány községe 600—700 waggon almát szállít évenkint külföldre. — Kis-Szeben csekély kiterjedésű házi kertjeiből 36—40,000 korona értékű kajszinbarackot visz ki Lengyelországba. Göncz és szomszédos köz­ségei ugyanily értékű cseresznyét termelnek. — Besztercze-Naszód, Szolnok-Doboka és Szatmár- vármegyék nem csak friss gyümölcsöt expor­tálnak Nyugatra, hanem a kevésbé szép almá­ból bort készitnek és tekintélyes összeget sze­reznek abból is. — Ha ilyen szép eredménye két ér el egyes kisebb vidék, miért nem le­hetne ugyanazt elérni Zemplén-vármegye terü­letén is? — Nagy áldás lenne az a szegény lakosságra nézve, de szociális és közgazdasági tekintetben igen üdvös is, sőt joggal állíthatjuk, hogy a gyümölcstermelés megvalósítása a leg­szebb kullur feladatok egyike. (Folytatjuk.) Háziipari tanfolyamok megnyitása. A gazdasági egyesület által rendezendő nagy- és kis-cigándi háziipari tanfolyamok jövő vasárnap dec. hó 2-án délelőtt 72H óra­kor fognak ünuepiesen megnyittatui. Szeszfőzői tanfolyam gazdatisztek és szeszgyártulajdoncsok számára. A kassai m. kir. gazdasági tanintézeten f. évi december hó 5-től 20-ig szeszfőzői tanlolyam tartatik szesz­gyártulajdonosok és gazdatisztek részére. Ezen tanfolyam célja megismertetui a résztvevőket a szeszgyártás elméletével és gyakorlatával, a szeszgyártás terén felmerült újabb vívmányokkal, az ellenőrző vizsgálatok végrehajtásával s a moslék értékesítésével. A tanfolyamon részt vehet min­den szeszgyártulajdonos és gazdatiszt, a ki leg­később f. évi november hó 8-ig a kassai m. kir. gazdasági tanintézet igazgatóságánál ebbeli szándékát levélben bejelenti. A tanfolyam csakis az esetben fog megtartatni, ha legalább is öt résztvevő jelenkezik. A jelentkezők a tanfolyam megtartása, vagy meg nem tartásáról a jelent­kezési határidő leteltével azonnal értesittetnek. Tandíj 40 korona. Bővebb felvilágosítással szol­gál a kassai m. kir. gazdasági intézet igazga­tósága. A lentermesztés emelése érdekében a földraivelésügyi minister ismét egy fontos ren­deletet adott ki, a melylyel megbízta e szakmára hivatott közegét, Füredy Lajos kassai m. kir. gazdasági szaktanárt, hogy vásároljon egyenesen Oroszországból 4 vagon = 40,000 kg. eredeti rigai lenmagot s azt oszsza ki a jelentkező gaz­dák közt a következő módozatok szerint: Föld - mivelő kisgazdák, a kik ezt a minőségüket köz­ségi bizonyitványnyal igazolják, 100 kgr. meg nem haladó mennyiségben 100 kgrkint 15 ko­rona = 7 frt 40 kr. árért; ezt az igazolványt nélkülöző nagyobb földbirtokosok és bérlők ré­szére 200 kgr. meg nem haladó mennyiségben 100 kgrkint 20 korona = 10 frt árért; ennél nagyobb mennyiség azonban már a beszerzési árban számítandó, az első két esetben teljesen bérmentes, az utolsó esetben pedig Kassáig való bérmentes szállítással. Ingyenes vetőmag nem fog kiosztatni, ellenben a helyett fizetési halasz­tás adható kisgazdáknak, a fentirt szaktanár hivatalos javaslatára. Ezzel a rendelettel a kis­gazdáknak jelentékeny kedvezmény jut, sőt nagygazdáknak is a szállításnak bérmentes volta miatt. Vetőmagra való jelentkezéseket egye­lőre még elfogad Füredi Lajos m. kir. gazda­sági szaktanár Kassán, a m. kir. gazdasági in­tézetnél. Városi és községi ügyek. Városi közgyűlés. Sátoralja-Ujliely város képviselőtestülete f. évi november hó 23-án a városháza nagyter­mében szokatlanul nagy érdeklődés mellett tar­totta közgyűlését, melynek az adta meg az ér­dekességét, hogy a tisztviselők fizetésének ren­dezéséről volt szó. Jól esett látnunk és tapasztalnunk, hogy a városatyáknak impozáns többsége a sanyarú tisztviselői fizetések felemelése mellett foglalt állást és élükön Meczner Béla pénzügyi bi­zottság elnöke, a bizottság ez irányú javas­latát két ízben is valóban lelkesen és meg­győzően ajánlotta szép felszólalásaiban elfoga­dásra. Az ellenzék egyetlen nyomós argumentu­mot nem volt képes felhozni a javaslat ellen és Schön Vilmos dr., Ilornyay Béla dr., Zinner Henrik, Szirmajlstván dr. és Haas Bernát dr. el­lenző felszólalásai mellett és Kossuth János, Mik- lóssy István, Mauks Endre, Kincsessy Péter pártoló felszólalásai után, a mint Székely Elek polgármester alaposan megcáfolta és kellő mér­tékére leszállította az ellenzék nagyhangú ar­gumentumait, névszerinti szavazással, 46 sza­vazattal 8 ellenében megszavazta a tisztviselők fizetésének emelését. A közgyűlés által megállapított fizetések a következők: Polgármester fizetése és lakbére 6000 kor., árvaszéki ülnök 3600, Közig, tanácsos 2600, Adótanácsos 2800, főjegyző 3400, közig, jegyző 2800, főügyész 1400, pénztáros 3000, szám­vevő 2800, ellenőr 2800, építészeti felügyelő 2000, iktató 1500, kiadó 1700, 3 Írnok 3900, 2 végrehajtó 3000, 6 díjnok 4800, 3 becslő 1296, 4 hivatalszolga 2192, 5 kocsis 2160, 15 utca­seprő 14 pr. 432, 1 á 480, 6528, rendőrkapi­tány 3000, rendőralkapitány 2000, rendőrbiz­tos 1600 cs 200 kor. szem. pótlék, rendőrtol- nok 1500, rendőrőrmester 1300, 2 rendőrtizedes 1448, 22 közrendőr 20 pr. 600, 1 á 648, 1 á 672 korona és igy tovább. A városi tisztviselők bizonyára örök hálá­val adóznak a méltányos városatyák eme ne- meskeblüségeért és fokozott munkakedvvel és szorgalommal fognak munkálkodni a város minden közügyének előbbrevitele és felvirágozta­tása érdekében. A közgyűlés ezután a költségvetés tár­gyalását a következő nap délutánjára halasztotta* A tanácsnak a faiskola berendezése ügyé­ben tett előterjesztését elfogadták. Az iparostanuló iskola jövő évi költség- vetését, melyben a kiadásokra 3535 korona van előirányozva, tudomásul vették. A vallás- és közoktatásügyi miniszternek a polgári leányiskola államosítására vonatkozó le­iratára, melyben oly kijelentés van, hogy az állam az iskolát csak a jövő évi szeptember havától venné át, elhatározták, hogy a minis- tért, tekintettel arra, hogy az iskola újévre tel­jesen készen és berendezve lesz: feliratban, avagy küldöttséggel arra kérik, hogy az iskola már január 1-ével állami kezelés alá vétessék. A szinügyi igazgatás szervezetére vonat­kozó szabályrendeletet, azzal a megtoldással, hogy a szinügyi bizottság, nem képviselőtestü­leti tagból áll három taggal kiegészítheti ma­gát, elfogadták. A polgármesternek a üiána-kert vendéglő épületére vonatkozó előterjesztését, mely szerint az jövőre a gőzfürdő gépészének és fűtőjének la­kásául fog szolgálni, tudomásul vették. A pénztárvizsgálatról szóló jelentést, mely szerint a pénztárak kifogástalan rendben talál­tattak, szintén tudomásul vették. Referens. * A Diána-fürdő megnyitása. Váro­sunk, rohamos fejlődésének iegujabb bizonyí­téka a Diána gőzfürdő, melynek f. hó 18-án délelőtt 11 órakor volt az ünnepies megnyitása Molnár István főispán, Matolai Etele alispán, Dókus Gyula főjegyző, Székely Elek polgár- mester és mintegy száz főnyi ünneplő közön­ség jelenlétében, kik között a közegészség faktorai voltak leginkább képviselve. A jelenlévők sorra járták az összes helyiségeket s midőn eltelve a fürdő praktikus, modern és elegáns berende­zése felett érzett megelégedéssel a kijárathoz közeledtek, Schön Vilmos dr., a városi közegész­ségügyi bizottság elnöke, lépett elő s lendüle­tes beszédében a most megnyitandó fürdő tör­ténetéről, régóta érzett szükséges voltáról és végre annak minden tekintetben célszerű be­rendezéséről megemlékezvén, a gőzfürdőt ün- nepiesen megnyitottnak jelentette ki. — Ezután Kincsessy Péter, mint a zemplén-vármegyei orvos- és gyógyszerész-egyesület aleluöke, Szé­kely Elek polgármestert üdvözölte, kiemelvén a polgármester alkotó szellemét és erejét, hang­súlyozván egyúttal, hogy a Diána-gőzfürdő lé- tesülését is az ő érdemének tekinti. Végül arra kérte a polgármestert, hogy tehetségét és alkotó erejét továbbra is érvényesítse, különösen pedig az iránt az „árvagyermek“ iránt, melynek „köz- egészségügy“ a neve. — Lelkes éljenzés elhang­zása után Székely Elek polgármester az egybe­gyűlteket villásreggelire hívta meg. E célra a fürdő perronján dúsan megrakott asztalok vol­tak elhelyezve. Villásreggeli után az ünneplő társaság éljenzéssel s azzal a megnyugtató tu­dattal távozott, hogy rég óhajtott vágyuk végre beteljesedett s hogy az, a ki e vágyukat mégis rövid másfél év alatt megvalósította: Székely Elek polgármester. — Tudósítónk megemliti még e helyen, hogy a gőzfürdő építkezésénél nagy elismerést érdemel Szent-Györgyi Dezső * És lotárgyalván, váltóztatás nélkül elfogadtatott. S zerk. városi építészeti felügyelő, a ki nemcsak a kitű­nőnek bizonyult tervezetet készítette, hanem az építkezés végrehajtásánál Jenik Béla, épitész- szel, folyton őrködött; továbbá „Fort Oszkár és Társa“ budapesti cég, a kik a gőzfürdőt a mo­dern kivánalmaknak minden tekintetben megfe­lelő egészségügyi berendezésekkel látták el és szaktudásukat is a legnagyobb lelkiismeretes­séggel érvényesítették. * Az ínségesekért. Főispánunk, indít­tatva a sziropkai járásban már is mutatkozó aggodalmas jelektől, a mikből, fájdalom, arra kell következtetni, hogy az idei jégveréses nyár után ott ínséges állapotok lesznek, 20,000 K. áll. segedelem utalványozásáért sürgős előterjesztést küldött a belügyi kir. ministerhez. * Városi színházunk megnyitásának ha­tárnapját a polgármester 1901. január 2-ára tűzte ki; tehát azok, a kik arra fogadtak, hogy ebben a században a megnyitásból „paszuly se lesz“ — csakugyan nyertek! * A Diána-fürdő másod- és harmadosztályú kádfürdője, előreláthátóan két hét múlva, a köz- használatnak átadható lesz. — Itt említjük meg, hogy a nők fürdőnapja keddről szerdára tétetett át. * A községi választók névsora ki­igazittatván 15 napi közszemlére Sátoralja-Uj- hely város házánál kitétetett. * Jegyzőválasztás. A Sztárán rendsze­resített jegyzői állásra f. hó 19-én Rak mányi Endre oki. jegyzőt választották meg. * Minyócz község jégveréstől mogkáro- sodott szegónysorsu lakosainak a belügyminis- ter, főispánunk közbenjárására, 400 (négyszáz) korona pénzbeli segedelmet küldött. * A községi és körjegyzők nyugdíjin­tézetében, a legutóbb tartott pénztárvizsgálat al­kalmával, a vagyonkészlet 48,828 K. 99 f. volt, mi arról tanúskodik, hogy az alapnak kintlevő követelései immár kezdenek befolyni az intézet részeseitől. * Bekecs község képviselőtestülete Rinmy Lehel vármegyei alszámvevőnek elösmerést sza­vazott s erről jegyzőkönyvi kivonaton értesítette azért, hogy régibb és több évre vissza menő községi számadásaiknak megszerkesztésével Bekecs ház­tartásának kívánatos rendjét szerencsés kézzel helyreállította. * Nagy-Ráska községben az ev. ref. templom felavató ünnepét nem f. hó 18-án tar­tották, mint tévesen közölték, hanem f. hó 25-én azaz ma fog megtartatni. * Állami anyakönyvi statisztika. A sá­tor alj a-újhelyi állami anyakönyvi hivatalnál 1900. nov. 17-től 1900. nov. 24-ig a) házasságot kötött: 2 pár; b) kihirdettetett: 2 egyén; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 14 eset­ben; d) elhalálozott: 8 egyén. Vármegyei Hivatalos Rész 24849/900. sz. T. Zemplén-vármegye alispánjától. A 10 főszolgabírónak és Sátoralja-Ujhely r. t. város polgármesterének. Alábbi belügyminiszter körrendeletét tudo­másul vétel és alkalmazkodás végett kiadom. Sárotalja-Ujhely, 1900. évi november 2-án. Matolai Etele, alispán. Másolat. Magyar kir. Belügyminister 104541. szám. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. Az állami italmérési jövedékről szóló 1899. évi XXV. törvény cikk 37. §-a alapján az italmérés- néi és italelárusitásnál követendő egészségügyi rendszabályok, az azok áthágására kiszabandó büntetések, valamint a rendőri és orvosrendőri felügyelet gyakorlása tekintetében 1899 évi decem bér hó 2 án 78543 szám alattkiadott rendeleteim 14. §-ának 2-ik bekezdése értelmében elenged­hetetlen kellék, hogy az italmérési üzletnek kü­lön kijárata legyen az utcára. Minthogy azonban hozzám érkezett tömeges felterjesztések szerint az említett rendelkezés végrehajtását a vidéken legtöbb helyen a helyi és régebbi építkezési viszonyok lehetetlenné teszik, ennélfogva a szóban levő rendekezés kiegészítéseképp kijelentem, hogy ez az állami italmérósi jövedékről szóló 1888. évi XXXV. törvénycikk alapján kiadott enge­délyekre, illelve üzletihelyiségekre nem terjed ki. — Miről a törvényhatóságot további megfe­lelő intézkedés végett értesítem. Budapest, 1900. évi október hó 25-én. A minister helyett: Gul- ner, s. k. államtitkár. 14681 sz. T. Zemplén-vármegye alispánjától. Legszélesebb körben leendő közhírré tétel végett kiadom. Sátoralja-Ujhely, 1900. évi november 1. Matolai Etele, alispán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom