Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1900-11-25 / 47. szám

1900 november 25.

I. Melléklet a „Zemplén^ 47. számához.

Török-érnek Viss és Kenézlő községek határainak lehető legalkalmatosabb érintésével a török-éri főcsatorna irányában a sárospataki nagyobb birtokok között s a halparti Tisza- part elérhető közelségében Karád községe alatt, Czigánd—Riese—Leányvárig esetleg egf sz Agárdig

Ma még a végleges pályának hol leendő vezetése, az állomások sat. iránt nyilatkoznunk nem lehet, mert hisz mindezek a megkísér- lendő egyezségektől s főként a követelt irány rentabilitásától feltóteleztetnek, csupán azon általános kijelentésre szorítkozhatunk, hogy a vonat irányának megállapításánál a műszaki és finánciális tekintetek által engedélyezett legszélső határig el kivánunk menni s az érdekeltségnek a legnagyobb előzékenységet minden irányban biztosítjuk.

Általános tekintetekből kérdezhetnék önök, hogy mért kellene ezen vasútnak zsák utcában végződnie ? Előleges felvilágosításul van szerencsém röviden azt megjegyezni, hogy azért, mert az orsz. vasúti politika a fővonalnak versenypállyát nem adhat s a nagy forgalomnak más irányban lehető el- vagy átterelését nem engedheti meg.

De a helyzet ismeretében az is nyílt dolog, hogy ezen helyiérdekű vasútnak zsák utcábóli kivezetése a Csappal való összeköttetés mellett könnyen eszközölhető; — ha pedig kifizetné magát, a Tisza áthidalásával a balparton is beköthető lenne. Bodrogközi mai speciális gazdasági érdekeinket azonban a most tervezett vonal is teljesen kielégítené, mert a terményekre a budapesti árak irányadók s gravitáció az ország központja felé irányúi

Beszélnem kellene még a tervezett vasút rentabilitásáról, azaz hogy kifizetheti e magát ezen vasút, — meg lenne-e benne az életképesség?

Természetesen mi engedélyesek erről csak igenlőleg nyilatkozhatunk ; különben nem fogtunk volna a dologhoz.

Részletes tájékozást azonban ma nem adhatunk, miután erre pontos statisztikai adatok és számadások szükségeltetnek, mellyeket még be nem szerezhettünk, s mindaddig mig Önöknek feltétlen támogatásáról biztosítva nem vagyunk, beszerezni nem is fogunk.

Garanciát szolgáltathat mindenki részére azon törvényi szankció, hogy kiépítési engedélyt az országos kormány csupán az esetben ad, ha az életképességet biztosítva látja,

Mi átalában azonban azon nézetünknek adhatunk kifejezést, hogy ismeretünk szerint arra, hogy ezen vasút prosperáljon, minden tényező jelen van,

Maga a közvetlenül érdekelt terület GO—70000 kát. hold termékeny talaj ; de számítani kell a távolabb eső területeknek s jelesen a Tisza baloldali közel eső községeknek forgalmára is; és számításba kell venni az érdekelt községekre közvetve háruló előnyöknek ellenértékét is.

Számításunk körébe kell vonnunk a Tiszaszabályozó-társulatra s ez által az egész Bodrogközre, az árvédelem nagyobb biztonsága tekintetében nyilvánulandó nagybecsű előnyöket.

Számításba kell hoznunk azon igazságot is, hogy minden vasút maga-magának teremti a forgalmat; mely igazság alul, hogy éppen ez esetben lenne kivétel, nincs reá semmi ok.

Ezekben ismertetve főbb vonásokban a tervezett vasút körülményeit, ki kell még térnem a financiális részre, az az jeleznem kell azt, hogy mily igényekkel állunk önök előtt, mit várunk és kérünk önöktől ?

A létesíteni célzott vasút körülbelől 50—53 km. hosszú lenne, egy bodrogi vasiaddal. Szoros számítást ma nem adhatunk, mert hisz ez az irány, a vonal-nyom végleges megállapításától s egyébb körülményektől függ.

Számításunk szerint a legközvetlenebbül érdekelt területeknek holdanként átlag 14 — 16 koronával kellene hozzájárulniok ; mely mellett, számba véve a községek, a társulat, a vármegye s az állam támogatását, hozzájárulását: azt hisszük, hogy célunkat elérhetjük.

Az egyes birtokos részéről alázatos nézetünk szerint a számítás az iránt volna megteendő, hogy a 14—16 korona átlag hozzájárulás megfelelne e birtoka holdankénti vagy általános értékemelkedésének, s a gazdálkodására háramló előnyöknek? Mindenesetre számításba véve azon körülményt is, hogy a megajánlandó hozzájárulási összeg nem lenne feláldozva, mert annak fejében törzsrészvényeket kapna, melyeknek jövedelmezősége már a vasút felépítését követő években sincs kizárva, jövőre pedig remélhetőleg a megfelelő kamatot meghozandják.

Ezekután ki kell jelentenem, hogy működésűnknek tovább folytatása önöknek nyilvánítandó becses válaszától függ, hogy t. i. egyétértenek e önök velünk ezen „Bodrogköziének nevezendő helyi érdekű vasút kiépítésére nezve ? Támogatni készek-e bennünket, s meghozzák-e azon áldozatot, melyet önöktől kérünk?

Ha önök hajlandóknak nyilatkoznak, — nyomban megindítjuk a részletes nyomjelzést s az egyes birtokosok s községekkel való egyezkedési eljárást; különben azon tudattal, hogy egy kötelességet véltünk magunk s a velünk együtt élő s küzdő birtokosok és lakosságjavának előmozdítására teljesíteni, visszavonulunk.

Tisztelettel kérem önöket, jelen értekezlet megtartására elnököt s jegyzőt választani, s a történtektől jegyzőkönyvet felvétetni s azt hitelesítve birtokunkba bocsátani.

Vármegyei ügyek.

Amerika. A kereskedelmügyi kir. minister most válaszolt arra az emlékiratra mely az amerikai kivándorlás dolgában Andrássy Sándor gróf előlülése mellett az Űjhelyben szept. 6-án tartott értekezlet határozatából kelt. A választ, melyet a minister főispánunkhoz küldött, kivonatosan itt közöljük:

A zemplén-vármegyei gazdasági egyesületnek folyó évi október hó 16-án 743. szám alatt kelt jelentésére értesítem az egyesületet, hogy a zemplén-vármegyei hegyvidéki lakosság helyzetének javítása tárgyában folyó évi szeptember hó 6-án tartott értekezletnek tárcám ügykörét érintő javaslatairól már kiküldöttem utján értesültem, s azok tárgyában elharározásomról a következőkben értesítem az egyesületet. A házi iparság- nak fejlesztése és meghonosítása tárgyában tett általános jellegű javaslatok érdemleges tárgyalás alapját nem képezhetvén, a kérdés beható tanulmányozására az egyesülettel s a kerületi kereskedelmi és iparkamarával egyetértő eljárásra a kerületi iparfelügyelőt utasítottam. A házi iparcikkek értékesítését illetőleg az értekezlet által felvetett „állami közvetítés“ megvalósítása már nem igényel különös intézkedést, mert a magyar kereskedelmi részvénytársasággal (Budapest V. Váczi körút 32.) kötött szerződés értelmében ezen államilag támogatott vállalat kötelezve van házi ipari cikkeket részint bizományi alapon, részint saját számlájára árusítani, s a bizományba kapott árukra megfelelő előleget adni, Budapesten és néhány nagyobb vidéki városban, s a lehetőséghez képest néhány jelentékenyebb hazai és külföldi fürdőhelyen, valamint nagyobb világvárosokban bizományi raktárt tartani, a jelentékenyebb elterjedtségre igényt tartó háziipari cikkek előállítóit és vállalkozóit a helyszínén is felkeresni s őket a külföld igényeiről tájékoztatni, Helyes volna, ha addig is, mig az iparfelügyelő a helyszínére utazik, az egyesület a piacképes házi iparágak felől magát a nevezett részvény- társaságot közvetlenül tájékoztatná és esetleg a vármegyében már is készített, jelesebb házi iparcikkek egy-egy mintadarabját a nevezett cégnek beküldené s azok jövőjét illetőleg a társaság véleményét kikérni. Gyárakat, a dolog természeténél fogva, államilag nem létesíthetek; de ha erre megbízható vállalkozó akad, azt szívesen fogom támogatni, s a nálam jelentkezők figyelmét Zemplén-vármegyére felhívom — Nem kerülte el figyelmemet a sátoralja-újhelyi vasúti javító műhely ügyében emelt panasz sem, melyet kiküldöttem különösen kiemelt. Úgy ezt a panaszt, valamint a vasúti raktárak létesítésére és a felvidéki utak állami kezelésbe vételére, a nyers termékek fokozottabb vámvédelmére, a budapesti szarvasmarhavásár szervezetére vonatkozó javaslatokat és kívánságokat egyidejűleg tárgyalás alá vettem, s azok tárgyában hozott elhatározásaimról külön veend az egyesület értesítést. A mi végül 'a szerencsi cukorgyár ellen emelt panaszt illeti: a magyar cukoripar- részvény- társaságot megfelelően felhivtam. Felhívom az egyesületet, hogy a fentieket az érdekeltség tudomására hozni szíveskedjék. — Budapest, 1900. november 17. Hegedűs s. k.

A t. vármegye közpénztárai f. hó 21-én főispánunk jelenlétében megvizsgáltatván, kifogástalanul rendben találtattak.

A Kaesztenbaum tömeg számvevő- széke az alispán elnöklete mellett tegnap d. e. tanácskozott a kölcsönökért benyújtott folyamodások felett s azokat előkészítő tárgyalás végett a tömeg ügyészének kiadta.

Hivatalvizsgálat. Főispánunk f. hó 23-án behatóan megvizsgálta a vármegyei számvevőség ügykezelését.

Hírek a nagyvilgból.

A cár állapota roszabbra fordult. Először úgy vélték az orvosok, hogy a cár tífuszban betegedett meg; most már kétségtelen, hogy mérgezett jeges vizet ivott.

II. Vilmos német császár ellen Boroszló városban, sétakocsizása alkalmával, merényletet követett el egy asszony. Élesre köszörült fejszét dobott a császár kocsija felé. Az őrült asz- szonyt elfogták.

Krüger, Transzválnak, a volt búr köztársaságnak, hontalanul bolyongó elnöke, f. hó 22-én fráncia földön szerencsésen partra szállott. A legnagyobb európai köztársaság népe lobogó lelkesedéssel ünnepli az agg elnököt, a ki Pá- risból Hágába megy, hogy onnan próbálja meg talpra állítani az összerogyott búr szabadságot.

A kinai özvegy császárné rendeleteket küldött az alkirályoknak és kormányzóknak, hogy fegyverkezzenek a szövetséges csapatok ellen kezdendő hadjáratra.

Schalk-Burger, Transzvál helyettes elnöke, belehalt a csatatéren kapott sebeibe.

Hírek az országból.

Mária Valéria kir. hercegnő, királyunk őfelségének Budavárában született leánya, Ferenc Szalvátor fhg. felesége, újszülött kir. hercegnőnek adott életet.

Ottó fhg. f. hó 18-án Máramarosba érkezett és Chorinszky gróf vucskómezei erdőségében töltött el pár napot, hol medvékre vadászott.

Uj főrendek. Forinyák Gyula ny. lovassági tábornok, József főhercegnek volt katonai hadsegége, Széchenyi Pál gr. földmivelésügyí volt minister és Beniczky Ferenc főispán főrendiházi tagokká neveztettek ki.

Öntöző csatornák létesítéséről szóló törvényjavaslatot tárgyal a t. Ház. A tervezett mezőgazdasági öntöző csatornák a Tisza-Duna között ásatnának. Rendeltetézök az lenne, hogy a csatonarmenti földeken kertészeti gazdaságok létesüljenek.

Vörősmarty-ünnep. F. évi dec. hó 1-én lesz száz esztendeje, hogy a magyar költő-király „Deák barátja, Arany Jánosnak atyamestere, Jókainak szellemi apja“ született. A száz éves fordulón ünnepet ül a nemzeti imádság számba menő Szózat költőjének dicsőítésére, a „magyar Homérosz“ emlékezetének megszentelésére egész Magyarország.

Különfélék.

— Erzsébet-ünnep. A sátorai ja-újhelyi róm. kát. főgimnáziom nov. 18-án, d. e. 10 órakor, vármegyeházunk nagytermében áldott emlékű nagy királynénk emlékére ünnepet tartott, melyet az ős épület árbocfáján és oromfalán gyászlobogók jeleztek. Az ünnepségen városunknak legválogatottabb közönségét láttuk együtt, élén Molnár István főispánnal és Matolai Etele alispánnal. S e kiválóan szép közönség, mely a termet teljesen betöltötte, lelkes éljenzésével és tapsaival jutalmazta a főgimnáziom ifjúságának törekvését, lelkesedését a tudomány és művészet iránt. Az ünnep műsora a mily magas színvonalon állott, épp úgy gyönyörködtetett és sok helyütt meghatott. — A műsor legkiválóbb pontja Szalai Károly főgimn. tanár ünnepi beszéde volt, melynek sem eszmei tartalmasságát, sem előadásbeli változatosságát, sem a rajta átvonuló meleg hangot nem kell külön megdicsérnünk ; lapunk mai száma első helyen adja tud- tul e szép beszédet mindazoknak, akik nem hallották. — Igen szép volt a Pfeiffer Endre VIII. o. tanulónak, az ifj. önképzőkör elnökének beszéde is, melyben a magyar ifjúság kegyeletét rótta le Erzsébet királyné iránt. Komoly, tartalmas gondolatmenete, élénk, szívreható előadása a magyar ifjúság fogékony, nemes lelke iránt újabb bizalommal töltött el bennünket. —- Az ifj. zenekar Olchváry Ernő vezetése alatt, Suppótól a „Költő és paraszt“ nyitányt játszotta; Haydn „Consummatum est“ vonós kvartetjét Farkas Sándor, Fejes Andor VIII. Bakajsza Andor és Farkas József VII. o. tanulók adták elő; Rossini „Semiramis“ operájából egy részletet Barna Gábor és Marikovszky Lászlórjátszottak zongorán. A nehéz darabokat értelmesen tolmácsolták a tanulók, s a dicsőség a mesternek és a tanítványoknak is osztályrészül jutott. — A „Viszontlátás“ Mendelssontól, a kar Liszt „Erzsébet* oratoriomá- ból, a „Teremtőhöz“ Schuberttól, mely énekszámokat a férfi- és énekkar adott elő, Somogyi István főgyimn. tanárt, mint az énekiskola vezetőjét magásztalják. Az énnekkarok hangjai betöltötték és hatalmas rezgésbe hozták a diszterem rezonáneiáját, s mindenki ürömmel hallgatta a művészi darabok szép előadását. Hogy mennyire