Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1900-11-18 / 46. szám
zempléni tárgyú és vonatkozású s így egymagában többet ad Zemplénről a zemplénieknek, mint nyújtanak az ország összes naptárai együtt véve ! Ez a magyarázata, hogy a Zemplén Naptára immár nélkülözhetetlen segédkönyvvé vált Zemplénnek nemcsak minden hivatali körében, de művelt családjában is. Éppen ezért, mert a közérdeket minden irány- bae oly gondosan kiszolgálja, melegen ajánljuk szives érdeklődésébe! Ära — dacára annak, hogy a naptár terjedelemben bővült — maradt, mint volt: 90 fillér. Postán küldve: 1 K. Naptárunk könyvárusi utón is beszerezhető. Eladásra felmaradt készletünk 1000 példány. A „Zemplén“ naptárának kiadóhivatala. — Aszfaltbetyár. Az aszfaltbetyárság, melyet a fővárosi sajtó régen és méltán ostoroz és egy-egy esetnek a rendőségnél vagy törvényszéknél van a folytatása és szomorú vége — sajnos, immár a vidéken is kezd lábrakapni. Es ezúttal nem is védtelen nők, hanem fejletlen kis leányoknak szemérmetlen megtámadásáról van szó, a mi által a perverz hajlamú aszfaltbetyár a romlatlan erkölcsöket nemcsak mételyezi, hanem veszélyezteti is. Ilyen fütyülő aszfaltbetyár ellen fordultak a szülék a rendőrséghez, oltalmat és elégtételt keresve e csúnya gazságok ellen. Ä rendőrség, mint értesülünk, erélyes nyomozást indított ez ügyben. Szülék, legyetek éberek! — Országos vásár. Gálszécsről Írja tudósítónk : Áz úgynevezett Márton-napi országos vásárnak'az idén pompás szép idő kedvezett. Úgy a kirakó, mint az állatvásár igen népes volt és igy mind a kínálat, mind pedig a kereslet tekintetéből jól sikerültnek mondható. — Újítás a zongorán. A „N. W. Tagblatt“ nov. T-én egy tudományos értekezésben nagy haladásként jelenti Bössendorfer újítását mely szerint a 8 oktávból álló zongora legalsó és legfelső hangjai ép oly tisztán jutnak a fül- höz, mint a középhangok mert azok húrjai a megfelelő felső, illetve alsó hurokkal köttetnek össze. Az érdekes újítás a zeneművészetre nagy befolyással lesz — Faeladás. Mai számunkban több rendbeli faeladásra vonatkozó hirdetmény olvasható, mely körülményre felhívjuk az érdeklődők figyelmét. Foulard-selyem-rulia 8 írt 40 krtól feljebb — 14 méter ! póstabér és vámmentesen száli tva, mintákat pedig póstaíor dúl tavai küldenek : valamint fekete, fehér és színes Henxietoerg-selyexw. 45 krtól 14 frt 65 kr. méteren ént. Ilenneberg <4. tcs. és k. udvari szállító) ticlj em- gyitrai Zürichben. — Magyar levelezés Svájcába kétszeres levélbélyeg ragasztandó. — 2. Irodalom. A hun-magyar rokonság kérdése régóta foglalkoztatja a tudósokat. A tudomány emberei elvetik a rokon ság tényét, a nóphagyomány és a költői képzelet azonban nem adja fel. Arany János is mintegy a magyar nemzet őamondájáuak szánta hun trilógiáját. Annyi bizonyos, hogy a mondái Attilához joga van a magyar népnek, mert erősen átalakította a nyugati krónikák leírásából a maga hőseinek képére. Nagy szakáiát, pompás gazdagságát, kincsekben dúskálkodó kedvét a magyar monda adta. A külföldi egykorú krónikák is rokonnak hirdették a két nemzetet, mert a magyar szokásaira, fólelmetessógére, harci kedvére megegyezik a hunnal. Az tény, hogy Nóg- rádban, Gömörben még egy emberöltővel ezelőtt regéltek a hun királyról, aki napba, holdba, sötét éjszakába temetkezett, arany-, ezüst és vaskoporsóba Attila személyéről, győzedelmes csatáiról, harci népéről, városokat irtó kardjáról beszól a .Nagy Képes Vi ágtörtónet* 79 ik füzete, mely most hagyta el a sajtót. Attila csatája Catalaunnál áradt az a vórpatak, mely Attilát, az ,Isten ostorát-t visszaüzte szekórvárába, *Mint a vadász sebzette oroszlán össze-vissza futkos barlangjában a nélkül, hogy ki merne rontani s megrémíti a vidéket ordításával: akként rettegteté győzőit szekér- vára közepéből a kevély hunn király* — ir.a Jordánia. Nyergekből máglyát rakatott maga alá, hogy felgyújtsa, elégesse vele magát, ha minden elveszne. Nem veszett e!. Túlélte veszteségét, hogy lakodalma éjjelén saját vérébe fúljon. A régi hasonlat a tölgysuJárrói, melyet a vihar nem bir kicsavarni, de a szú megöröl, Akhillesröl aki egy csöpp helyen sebhető volt; hiszen ember volt, nem lehetett halhatatlan. Attila is eipusztu t ,És a világ négy sarka megreszkotett belé I A csillagok ijedten futkostak lefelé* . . . A kard, mely országokat tett tönkre, széttört. A nagy név s múlté, a történelemé, mely nagy példákért visszaszáll hozzá, midőn Napóleonnak keres elődöket. Történetét érdekesen és szépen irta meg Borovszky Samu dr. jeles iró és akadémikus a .Nagy Képes Világtörténet“ most megjelent 80. füzetében A 12 köt9tes nagy munka szorkesztőjo Marczali Henrik dr. egyotemi tanár, a IV. kötet szerzője Borovszky Samu. Egy kötet ára díszes fői bőrkötésben 10 korona; füzetenként is kapható 00 fillérjével. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek írod. Int. Rt. Budapest, VIII,, Üllői-ut 18.) s Lóvy Adolf sátoralja-újhelyi könyvkereskedésébení'imbalmozók figyelmébe Az Erdélyi Dezső cimbalomtanár szerkesztése alatt megjelenő ..Cimbalom-Szalon1 folyó óvi október 1-ével immár a 4 ik évfolyamába lépett. A 3-ik évfolyam 1 sö és 2-ik száma megjelenvén, ezen füzetekkel csak újabb jelét adta a szerkesztő Erdélyi Dezső cimbalomtanár fényes tehetségének, mert átiratai valóságos gyöngyei a cimbalom irodalomnak. Az első füzet tartalma: 1. Az ég alatt a föld szinen 2. Mikor neked muzsikálnak 3. Ha tavaszi szellő leng csárdás, 4. Mikor még ón legény, 5. Be van az ón szűröm ujja kötve : 6. Hilda csárdás: 7. A hullámok felett, keringő A 2-k szám tartalma: 1. Jaj beh mélyen 2. Kis ibolya rózsabokor tövében. 3. Azért hogy kend kissé ragyás 4. Nem vagyok ón. 5 Rózsabokor a domboldalon és 6 ik A madarak csicsergése. Előfizető ára negyedévenként 3 korona, egyes szám ára 1 korona 20 fillér. Előfizethetni legcélszerűbben postautalványon a Cimbalom-Szalon kiadóhivatalában Bu- papest, Károly.körüt 8 szám alatt. — Almanach 1901-re. Megvolt immár az Irodalom szüretje is: kissé később, mint a hegyaljai meg a badacsonyi, de bízvást mondhatjuk, Jiogy a mustja forróbb, a bora zamatosabb, mint eddig Öröm megkóstolni : az irodalombarát talál benne fajtákat, amik megízlelése után egyet csettint a nyelvével, A legfinomabb próbákat most küldik szót a piacra : az óvonkint pontosan megjelenő Almanach vignettájával. Mikszáth Kálmán a Singer és Wolfnerók Almanachjáuak szerkesztője, mesternek mutatta magát e próbák összeállításában Csupa zamat, tűz és tő- rülmetszett tartalom Tizennyolc kitűnő magyar iró java munkáját válogatta egybe, sőt szedett hozzá uj neveket is, a melyek eddig nem szerepeltek az Almanachban. Ez a szép kötésű és vastag könyv csakugyan mérlegét adja az idei magyar elbeszélő irodalomnak. Csupa kerek egyéniség mutatkozik be :' vidám temperamentomok, majd hangulatba ringató poéták, fürge elboszólök, könnyed cau seurök, mélyen szántó, borongó, misztikus lelkek. Az Almanach, az irodalmi szüret e próbakóstolója, szin. zamat, erő és tűz szerint válogatta össze ezt a sok csemegét, a melyek hasonlítanak a jó magyar borfajtákhoz abban is, hogy hol vigasságra hangolnak, hol merengésre csalogatnak, hol megrezditik érzelmeink húrjait, vigadunk rajtuk s el elmélázunk. Ebben is teljesen magyar ez a szép könyv: magyar talentum toremtette, a mi földünk, a mi egünk, a mi kicsiny és nagy embereink örömének, bánatának hatása alatt A főváros és a vidék levegőjéből vették ki mind azt a sok száz alakot a kik itt az Almanach novelláiban szerepelnek. Sokoldalú, teljes világításban látjuk meg a magyar föld tájait és embereit. Gazdag gyűjtemény, a melyet, ha valamely külföldi nyelvon jelenik vala meg. belső értőkénél fogva monten iefordittatnánk magyarra Ilyen válogatott és finom tartalommal jelent meg ez'dón a jövő év legszebb idömutatója: az Almanach Ez az életnek immár tizennegyedik éve s e hosszú idő alatt szívesen várt pontos vendége ez a könyv minden magyar családnak, a mely a finom irodalmat élvezetnek taríja — Szerkezeténél fogva nem csak kalendárium az almanach, nem csak a lepergő napok mutatója, hanem irodalom-mutató ős irodalom mérő is. Volt idő nálunk Magyarországon, a mikor hasonló évkönyvek voltak a mi literaturánk egyetlen mentsvárai. Azóta gazdag s erős lett a magyar irodalom. Most az Almanach nem menedékhely többé, hanem legnagyobb irótohetehetségeinknok nehezen mogközelithető szalonja. Látni való, hogy a Mikszáth Kálmán Almanachja ma még jelentősebb, mint az egykor híres és történeti nevezetességű a manachok — Akkor ez évkönyvekben egy gyermekkorát élő irodalom gyűjtötte egybe szárnypróbálgatásait, most kiforrt, nagyra fejlődött kitűnő szorzók adnak benne egymásnak találkát. Mikszáth Kálmán rógi szokásához híven ezidón is elmés bevezetési irt tizenhét irótársának munkái elé. A „Vasárnapi Újság.“ november 10-iki száma 20 képpel s az ennek megfelelő igen gazdag tartalommal jelent meg. A Vasárnapi Újság előfizetése negyedévre négy kor., a „Politikai Ujdonságok*-kal és »Világkróniká - val együtt hat korona. Megrendelhető a Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest IV. kér. Egyetem utca 4 sz.) Ugyanitt megrendelhető a »Képes Néplap“, legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 80 fillér. Stampay kát. ének- és imaköuyve VII. bővített kiadásban jelent meg a jelképes mlnistráció érdekes újításával. E kiadás már most nem csupán az ifjúság, a nép és kántorok kézikönyve, hanem a ftdő papságé is 240 oldalra terjed Ára csinosan kötve most is 15, angolvászonban 25 kr. ll-ik könyv és kották ingyen. Kapható Köbölkúton, Esztergommegyében. Egyesületi élet. A perbenyiki gazdasági tanfolyam iinnepies megnyitása. Perbenyikrői Írja alkalmi tudósítónk : Ép úgy mint a múlt esztendőben ez évben is mozgalmas megnyitást rendezett Mailáth József gróf abból a célból, hogy az ő akciójával rokon és közgazdaságilag nemcsak fontos, de politikailag is érdekes népboidogi- tási tendenciáit érvényesítse a téli gazdasági tanfolyam és háziipari tanfolyam keretén belül. Az érdeklődés ez évben nagyobb volt, mint a múlt első évben. Nemcsak a gazdasági tanfolyam hasznossága, hanem az az érdekes politikai szituáció és ellentét, amely utóbbi időben Magyország gazdaköreiben észlelhető, mintegy előkészítette vármegyénkben is az érdeklődést a jótékony és üdvös intézmények iránt. Ákár gazdasági, akár politikai színezet, bármilyen árnyalatban is ott lappang egyes gazdasági akcióban: annak külső képében mégis csak a jót és szépet akarjuk látni. Hogy ezt igy látjuk: az mutalja a közvélemény jó szándékát. Vajha ez a jó szándék mindenkiben igazi jó szándék lenne. A megnyitás ünnepségének lefolyása a következő volt: A „Nyesés“ táncterme csaknem teljesen megtelt fél 3 órára érdeklődőkkel, ott voltak a földmivelósi minister képviseletében Magyar Kázmér a gazdasági tanintézetek főfelügyelője Budapestről. Andrássy Sándor gróf a zemplénvármegyei gazdasági egyesület elnöke, Fedák István gazdasági egyesületi titkár, Szer- viczky Ödön, Bencsik István, Dauscher Miklós, Abonyi Károly, Szmik Gábor állami főerdész, Nitschmann Jenő gazdasági szaktanár Ungvár- ról, Farkas Róbert dr. a premontrei rend leleszi prefektusa. Tomcsányi Kálmán, Szeretin Hugó Kotzourek Ferenc, Révy G. Viktor, Kemechey János, Qapp Sándor, Diószeghy Pál, Szmrecsányi Béla dr., ifj. Miklós Béla, Voronyák Lajos, Somogyi Gerő, Kantha Vilmos, Korchma Menyhért, Kossuth János, Molnár István Sárospatak város főbírája, Móricz Tamás Ferenc, Hadas András, Szakács Károly, Ballok József, Tóth József, Virág József, Dobi János, Lukács János, Soltész Pál, Szabó Zsigmond, Allander Frigyes, Fetykó János, Balogh András, Vécsi János, Körmendy József, Sipos Imre, Deák Mihály Markovics József, Nagy József a bodrogközi községek képviseletében és még számosán, kiknek neveit a tolongásban feljegyezni nem lehetett. Az ünnepséget Mailáth József gróf nyitotta meg a tanfolyam célját ismertető beszédével, a melyben megköszönte a földmivelésügyi minister támogatását, a gazdasági egyesület közreműködését, s a nagy közönség meleg érdeklődését. A szép beszéd után Andrássy Sándor gróf gazdasági egyesületi elnök az egyesület nevében üdvözölte Mailáth Józsefet nemes irányú köztevékenysége- ért, a melylyel a gazdasági egyesület egy igen nagy tervének kivitelét igyekszik elősegíteni. Azután Magyar Kázmér mondott köszönetét Mailáth gróf urnák és grófnénak a földmivelósi minister ur nevében fáradozásaikért. Beszéltek még Bencsik István és Molnár János urak. Az ünnepély befejezése után a közönség a tavalyi házi ipari tanfolyamon készült tárgyakat, majd a perbenyiki fogyasztási szövetkezet raktárait és bolthelyiségeit szemlélte meg. Igazgató-választmányi ülés. A Zemplén-vármegyei gazdasági egyesület igazgatóválasztmánya, Andrássy Sándor gr. e. elnök elnöklete, alatt a választmányi tagok élénk érdeklődése mellett ülést tartott f. hó 12-én. A tárgysorozatban felvett nevezetesebb pontok a következő elintézést nyerték. A iszákosság terjedésének meggátlása érdekében a közigazgatási bizottsághoz írandó jelentésnek megszerkesztésére Dókus Gyula, Meczner Gyula id. és Szerviczky Ödön' urak kérettek fel. — A Bihar-, Nyitra- és Arad- vármegyék gazdasági egyesületeinek átiratát a gabona határidő üzlet szabályainak módosítása tárgyában egyelőre csak tudomásul vettek, végleges határozatot e tárgyban csakis a kérdés jobb megérése után fog hozni a választmány. — Elhatározta továbbá, hogy a jövő év tavaszán a cserebogár és pajor pusztításának enyhítése érdekében az egyesület községenkint fogja jutalmazni a pajoroknak összegyűjtőit, mert igy véli a gazdaközönséget ettől a nagyon sok kárt okozó rovarkáktól megszabaditani. — Az egyesület képviseletében a gazdasági egyesületek országos szövetségének választmányába Dókus Ernő, Kun Frigyes és Molnár Béla dr. urak választattak be és a f. hó 26 án tartandó szövetségi nagygyűlésen való képviseletre fentieken kívül Bernáth Béla és Mailáth József gr. urak kérettek fel. — Egy évi próbaszolgálati idejének eltelte után egyesületi titkárt véglegesítette a választmány. (Gratulálunk! — Szerk.) — Egyesületi titkárnak a gazdasági téli házi ipari tanfolyamokra és előadásokra vonatkozó tervezete elfogadtatott, mely szerint Sárospatakon és N - Czigándon, a földmivelési minister ur anyagi támogatásával, házi ipari tanfolyam lesz december 1-től március 1-ig s ezen kívül Szerencsen, Megyasszón, Sárospatakon, N.-Gzigándon, Karódon, O.-Liszkán és Bodzás-Ujlakon gazdasági előadások fognak rendeztetni. — A perbenyiki téli gazdasági tanfolyamra előadóul a titkár kiküldetett. — Kossuth János dr. és Szmrecsányi Béla dr. urak évdijas tagokul felvétettek. — Az állattenyésztési felügyelő ismertette a fóldmi- velésügyi m kir. minister urnák a tenyész apaállatok bevásárlási szerződéseinek tárgyában alkotott nagy jótéteményét, mely szerint egyrészt a községek elegendő és jó tenyészapaállatokkal láthatók el és másrészt a tenyésztőknek alkalmas egyedei is illő árban értékesíthetők ; elhatározta a választmány, hogy feliratban üdvözli ezért az ujitásért a földmivelésügyi kir. ministert. — Élénk megbeszélés tárgyát képezte a katonai pótlovazásuak az ügye is, mely kérdésnél kimondta a választmány, hogy a földmivelésügyi és honvédelmi kormányhoz, hogy szüntettessék meg a gazdaközönség nagy elégedetlensége, hogy necsak nagy tenyésztőknek lovai vétessenek be, hanem kis tenyésztőké is, igy azután illetéktelen gyanúsításoknak som lesz kitéve a katonaság, továbbá ilynemű vásároknak ellenőrzése ügyében rendeltessék el, hogy a törvény- hatósági állami állatorvos és vármegyei lóte- nyész-bizottmányi elnök a vármegye területén tartott minden katonai lóvásár lóanyagáról és vásár eredményéről számoljanak be. — Végül elhatározta a választmány, hogy a földmivelésügyi minister ur által Sátoralja Ujholynek Ígért gyü- mölcsfaoltvány-telep felállítása ügyében felír. — Titkár jelentését tudomásul vették. Referens. Az eperjesi szinügyi bizottság a vidéki szini kerületek beosztásának tervezetére nézve kimondotta, hogy első sorban a nagy- becskcrek—nagy-kikinda—zombor—szentes—békéscsabai szini kerülettel kívánja Eperjest kapcsolatba hozni; ha pedig ez nem lenne lehetséges akkor a Sátoraljaújhely—munkács—ungvár — beregszász—nagy-szőllősi kerülethez kíván csatlakozni. Folytatás a XI. mellékleten,
