Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1900-11-11 / 45. szám

jövő miatt! Mert a magásság eléréséhez vezető út nem is könynytl, nem is egye­nes; ha nyugvó pontok, sőt látszóan visz- szaesések is vannak; mégis azt hiszem, hogy mindez csak igeiglenes és mulékony. Ha egyes gonosz emberek vannak is, ha vannak kegyetlenek, makacsok, buták, önzők; ha vannak államok is, melyek az igazi haladás, kultúra és humanizmus ellen vétenek: az emberiség egészben véve mégis csak haladni fog, haladnia kell a jóban, igazban, mert ez a világrendnek, a vi­lág szellemnek megmásíthatatlan, örök tör­vénye ! Vármegyei ügyek. Elösmerés. Hvozdovics Antal kir. főmér­nök igen tisztelt barátunk, ki évek hosszú során tartozott a sátoralja-ujhelyi kir. államépitészeti hivatal kötelékéhez, abból az alkalomból, hogy Vas-vármegyébe az ottani kir. államépitészeti hivatal fejévé neveztetett ki, levélben búcsúzott el vármegyénk közigazgatási bizottságától, hol a közúti és középitészeti ügyeket, mint h. előadó is, nem egyszer képviselte. Közigazgatási bizottsá­gunk, teljes méltánylásával annak, hogy a Vas­vármegyébe távozó kir. főmérnök, kedves föl- dink, Zemplénben a törvényhatósági közútháló­zat továbbfejlesztése és kiépítése terén is tudá­sával és szorgalmával nevéhez bokros érdemeket fűzött, meleg rokonérzéssel fogadta és jegyző- könyvi elősmeréssel viszonozta a búcsúlevelet. A községi és körjegyzők figyelmébe. A jegyzői nyugdíjintézet előadója és törzskönyv­vezetője felkéri kartársait, hogy ha a jegyzői nyugdíjalapra befizetnek, jelentéseikben tüzete­sen tüntessék ki, vájjon a község avagy a saját részükről űzetnek- e? Közutak helyszíni felülvizsgálata. A vármegye területén Gesztelytől Gerenda és V.- Csemernye községeken át egész Sárosmegye határáig átvonuló, úgyszintén a vármegyét egész szélességében átszelő és Abauj-Tornával Dargó község, Ungvármegyével Nagymihály község ha­tárában összekötő állami közutakat úgyszintén az azokon létesített műtárgyakat, e héten vizsgálta felül a Szunyogliy Dezső műszaki tanácsos fel­ügyelő vezetése mellett kiküldetésében eljárt bizottság. A kitűnő karban talált állami út­hálózaton legpompásabbak, mondhatnók hogy a XX. század színvonalán állók, a gerenda—- széespolyánkai és a dargó—gálszécs—n.-mihályi közutszakaszok; amaz Henter emez pedig az Ulyán kir. utmesterek fáradhatatlan szorgalmát, a fedőanyag rendes és kifogástalan előállítása pe­dig a kavicsszállitó Markovics—Grünberger— Schreiber-féle vállalkozó csoportot dicséri. A mü­Az indulás után még egy unalmas rész következik. Az ut egy darabon a falun vezet keresztül, a melyen át pokoli zsivaj, lárma, a házőrző kuvaszok acsarkodó csaholása kiséri a társaságot. Mikor végre az utolsó ház is elma­rad a lovasok mögött, az utbaeső utszéli árkot átugratva az egész társaság jobbra fordul. Az árkon túl egy gyönyörű terep követ­kezik. Egy nagy darab, szemmel alig belátható földterület, melynek sima lankásságát csak itt- ott zavarja egy egy kissebb földpuposodás. Leg­elői egy nagy tábla ugar terül el. Helyenként tele van szórva magas szárú hatángkóró, cigány­mogyoró és egyéb avar fonnyadt száraiból álló foltokkal. Aztán egy nagy darab kukoricás kö­vetkezik. Letarolt, elgázolt kórói keresztül-kasul vannak szőve a fűtőtök elszáradt szúrós indá­ival, melyeknek tenyérnyi nagyságú levelei sok helyen egymást érve úgyszólván fedett búvó­helyül kínálkoznak az apró futó vadnak. Azon­túl már a legelő következik ruganyosán puha fűszönyegével, melynek zöldes bársonyát itt-ott már megsárgították az őszi hideg éjszakák. Né­hol bütykös, zsombékos a talaj, a vége felé pedig egy kiszáradt nádas felé húzódik el, mely­nek méteres avarjában, apró rikittyás berkeiben szívesen tanyázik a róka koma. Az avaron túl megint legelő következik, váltakozva szántóföl­dekkel, le egészen a szomszéd falu határáig. A lovasok egyenesen a nádasnak tartanak. Útközben a tengeri kórok feltöltései mellől rö­vid időközben egy-egy tapsifüles perdül elő. Nyomban rá neki rugaszkodik az egész társaság. A finis azonban rövid. Alig hangzik el a biztató hajrá kiáltás, alig melegesznek bele a paripák a vágtatásba, a nyulak le vannak fülelve. Kápa mellé kerül mind a kettő. Aztán halad a társa­ság zavartalanul odább. Mindössze a lovak lesz­nek kissé izgatottabbak. Idegesen hegyezik előre füleiket és figyelve minden zörrenésre, ha egy- egy madár kél is felelőttük, mint a nyúl után, tárgyak több-kevesebb pótmunka elrendelésével átvétettek. Lótenyésztésünk érdekében. A közig, bizottság f. hó 8-án tartott ülésében, főispánunk indítványára, elhatározta, hogy a pótlovazás tárgyában átír a Közgyűléshez és arra buzdítja, hogy Írjon fel a földmivelésügyi kir. minister- hez oly értelemben, hogy jövendőre a katonai célokra megkivántató pótlovak ne a lóku- pecektől, hanem közvetetlenül a tenyésztőktől vásároltassanak. Amerika. Vármegyénk területéről a múlt október hó folyamán kivándorolt Amerikába 123 egyén, visszajött 79. — Itt említjük föl a bel­ügyi kir. ministertől időközben érkezett azt a rendelkezést, hogy amennyiben a thatóság terü­letén is észleltetnék a Braziliába való kivándor­lás: az ilyen kivándorlásra felkészült egyének visszatartandók, útleveleik elszedendők és a bel­ügyi ministerhez felterjesztendők. Előkészület az országos népszámlá­láshoz. Az 1901. jan. hó 1-én megkezdendő és legkésőbb tiz nap alatt befejezendő népszámlá­lással járó hivatalos teendők, úgyszintén a vo­natkozó ministeri utasítások megbeszélése érde­kében f. hó 9-én Sátoralja-Ujhelyben főszolga­bírói értekezlet volt az alispán elnöklete mellett. Szakszerű felvilágosításokkal Szabóky Alajos dr. fogalmazó, a kereskedelmi minister kiküldöttje szolgált az értekezletnek. Tanügyi statisztika. Beregszászy Ist­ván h. kir. tanfelügyelő október havi jelenté­séből felemlítjük, hogy dacára a nagy fejlődés­nek, mit az utolsó két évtized folyásán várme­gyénk a népoktatás terén is felmutat, Zemplén­nek még mindig 40 olyan községe van a 451 között, hol népiskola nincs és az iskolába já­ratásra kötelezett korbeli gyermekek semminemű oktatásban nem részesülnek. Ezenkívül még 63 olyan község van, a melyből tanító hiánya miatt a gyermekek kénytelenek a szomszédos községekbe járni iskolába. A h. tanfelügyelő 30 olyan községét jelölte meg vármegyénknek, hol az állami elemi iskolák létesítése elodáz- hatatlanul sürgős és szükséges. Ez iskoláknak már a jövő 1901—2 iskolai évben lehető léte­sítése iránt felirt közig, bizottságunk a közok­tatásügyi kir. ministerhez. Helyettesítés. Bencsik Béla közig, jog­gyakorló Szerencsre osztatott be a járás főszolga­bírójának oldala mellé, hogy az egy évi önkén- tesi szolgálatra bevonult Gortvay Aladár szolga- birót helyettesítse. Hivatali tevékenység. A f. évi okt. 1-től nov. hó 1-ig elintézett a vármegyei árvaszék 3405 ügydarabot, hátralékban maradt 177. db. A városi árvaszéknél a nov. 1-re áthozott hát­ralék 10 db. elintéztetek 166. szintén beugranak. A legelőre érve külön válnak a lovasok. Az urlovasok szél ellen lassú menetben halad­nak tovább, a lovászok pedig egy nagy ivet ke­rülve, a rikittyás avar felhajtására előre ügetnek. Innen aztán már figyel mindenki. Tudják jól, hogy a róka ravasz utai kiszámíthatatlanok. Hol végig csalja a hajtókát az egész rikittyáson, hol meg az első patkódobajra kitör rejtekéből és beérhetetlen egérutat nyerve elmenekül. Mikor a lovászok a nádas szélére érnek és a lovak patái alatt megzördül az avar, fölüti sunyi pofáját a „vörös hóhér.“ Mozgékony he­gyes orrát szagláíva emeli a hajtők felé. Aztán mintha nem volna Ínyére a kapott szimat, fejét első lábai közé kapva kedvetlenül trüszszög és majdnem hason csúszva kezd a visszavonulás­hoz. Ma éppen váró kedvében van. Zigzugos irányban, bokortól-bokorig húzódva megkísért zsombók alá, sürü kökénybokor közé bújni. De hogy az az átkozott lószag mind közelebb ér­zik, megint csak odább húzódik. Az avar túlsó széléhez érve hasra vágja magást és orrát alig nyujta túl a legutolsó bokor gályától, szimatolni kezd. Majd mintha ki akarna törni felemelkedik. Alig búvik azonban elő, egyik első lábát fel­emelve figyelni kezd. Észre veszi, hogy két tűz közé van szorítva. Inai reszketnek, farkát hasa alá csapja és olyan ugatáshoz hasonló vakkan- tást hallatva rövidke percig mérlegeli a vesze­delmet, aztán útját rézsutt véve a falu felé kitör. Abban a pillanatban, mikór a bundást észreveszik, a lovasok közt mint egy győzelmi csatakiáltás viharzik végig a hajrá! Az agarak pedig, mintha közibök vágtak volna, egy pilla­nat alatt űzőbe veszik a menekülőt. Most aztán oda lehet nyújtani a szárat. Nincs szükség ostorra, nincs szükség sarkan­tyúra. A paripák űzetve a vér korlátozatlan tüzétől, hosszan előre nyújtott nyakkal feltartóz­tathatatlanul száguldanak. Nyomukban megrendül Rablétszám. A kir. főügyész-helyettes havi jelentése szerint a sátoralja-ujhelyi törvény­szék kerületi fogházában a f. évi októberi rab- létszám 294 volt, abban elitéit 283. A közegészség állapota az elmúlt hó folyamán vármegyénk egész területén rosszab­bodott. A közadók befolyása — úgy az állami egye­nes, mint a törv.-hatósági útadók tekintetében — kedvezőtlen volt az elmúlt hónapban. Állami egyenes adókra befizettetett 427,584 K 16 f. most kevesebb, mint az 1899. októberben 11,410 K. 93 f. Törv. h. útadóban befolyt: 40,915 K. 67 f. most kevesebb, mint a múlt évi októberben : 9428 K. 23 f.-el. Legtöbb (8097 K. 74 f.) útadó folyt be a gálszécsi, legkevesebb (1023 K. 00 f.) a sztropkai járásból. Az egyenes adók hátrá- léka volt ez évi nov. hó 1-én: 1,148,833 K. 81 f. most kevesebb, mint a múlt évi november 1-én : 137,449 K. 58 f.-el. Összemérve az ez évi 10 hónapi befizetést (1,715,766 K. 04 f. egyenes adót) a múlt évnek ugyan avval az időszaká­val, most mégis több folyt be : 64,616 K. 64 f.-el. Hírek a nagyvilgból. Waldersee német tábornagy, Kínában a szövetséges hadak főparancsnoka, ki most Pe- kingből, a császári palotából osztja parancsola­tait, mindazokat a kezeügyébe került kínai fő­urakat, kiknek részük volt a boxerlázadás létre­hozásában, irgalom nélkül főbe lövette. — Kvang- szü kinai császár és környezete nagy rettegés­ben vannak, mert azon vették magukat észre, hogy a szövetséges hadaknak észrevételenül előre tolt különítményei az ideiglenes császári székhelynek kiválasztott várost körülfogták. Egy különítmény megszállotta a kinai császá­rok ős temető-városát s avval fenyegetőzik, hogy a sírokat feldúlja és a császár-család halottjai­nak porait szétszórja, a mi kinai fogalmak sze­rint nagyobb veszedelem lenne, mint az egész birodalom feldulatása. Most már biztosra lehet venni, hogy a kínaiak ravasz fondorlataival hátráltatott békekötés mihamarább létre fog jönni. Tuán herceg, Kínában a boxer lázadás feje és Ketteler br. német nagykövet meggyil­koltatásának tőokozója, budhista barátnak öl­tözve, Mongolországba szökött. A kínaiak azt hiszik, hogy Tuán herceg végső kétségbe esé­sében öngyilkosságot fog elkövetni. Krüger, a déláfrika búr köztársaságnak volt elnöke, súlyos betegségbe esett. E miatt a hajó, mely Európába szállítja, útközben kikö­tött. Krüger felesége is nagy betegen fekszik Burországban pretoriai rokonainál. Roberts lord, a Dél-Afrikában harcolt ángol hadak főparancsnoka, november 20-ika körül elutazik Angliába. Folytatás az I. mellékleten. a talaj, patáik toronymagasságra vágják fel az alájuk került rögöt, árkon-bokron, földhányáson repülve haladnak át és versenyt száguldva az agarakkal, folyton a róka nyomában vannak. Nyakukat, szügyöket lassan belepi a tajték, lapockáikon ujnyi vastagon dagadnak ki az erek, orrlikaikon tágult tüdővel szívják a leve­gőt, de a tűzök még lankadatlan. Űzi, hajtja őket minden ostornál, sarkantyúnál jobban az istenadta ösztön. Később, hogy a róka szorulni kezd, a szá­guldás is lasubbá lesz. A bundás elkezd tak­tikázni A legnagyobb futásban meglapul és túl engedi magán a rohanó agarakat. Aztán egy hirtelen szökéssel oldalra vág és zegzugos futás­ban, oldalra vágásokkal igyekszik üldözői elől menekülni. Majd meg a lovasok felé szalad és a köztük lévő hézagon igyekszik kitörni. Aztán, hogy terve nem sikerül, visszafordul és az útjába eső agarakat harapással, ugrással kicsalafintázva, újból neki iramodik. Az acsarkodó ellenfelek mindig a nyomában vannak, a villogó fogsorok mind sűrűbben kapnak bundájához, mig egy útba eső ároknál végképp eldől a sorsa. Az aga­rak közül a legfürgébb, egy darázsdereku nős­tény, egy hirtelen szökéssel elébe vág és a má­sik pillanatban derékon kapva a bundást egy kapásra a levegőbe vágja. A bukfenc után már száz fog is vágódik vékonyába. Tépik, marják, harapják, mig csak egy szikra életet sejtenek összetört porcikáiban és ha az oda érkező lovasok erőszakkal ki nem vennék fogaik közül, darabokra szednék széjjel. * Késő délután van mikor a lovasok haza­érnek. A paripákat átadják a lovászoknak s mig azok gyöngyöző verítékkel csutakolják át az izzadt állatokat, az urlovasok, lakomának is beillő ebédhez ülve, vig poharazás közben ülik meg az elcsípett bundás halotti torát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom