Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1900-10-28 / 43. szám
Orosz nyelven cyril betűk ékesítik, Erre azt felelik: egyikök sem értik. Ezóta anyák, ha gyermeket altatnak, Beszélő keresztek mezejéről szólnak. Estenden meséli, kint a temetőben, Mi történt a korhadt fakereszt tövében — Szók a mese ekép — hallgasd fiam Janó, Már e temetőbe, nyugodni sem való, Mig az öreg kereszt ott állott magába, Addig itt édesb volt őseidnek álma. Foly a mese tovább, köny ül ki a szemre, S lepereg csókok közt a Janó fejére . . . . . . Aztán éjfél tájban csillagtalan éjjel, Mikor a sötétség terjeszkedik széjjel, Tizenkét órakor, az apró keresztek, Egymás közt édesen, magyarul beszéltek, S összejöttek sorba, apraja meg nagyja, Oda egymás mellé, hol nyugodott papja, Az öregek elől, az ifjabja hátul, Zúgott a temető a sok keresztfáiul: „Áldja meg az Isten, áldja meg e földet, Testvéri szeretet tart itt össze minket,“ így beszélt a régi, tótul, magyar szivvel, Mig az orosz kereszt nem rebbenté széjjel. pedig minden gondolkodás nélkül megragadta Izrát, búcsucsókjával illette homlokát s ezeket mondván neki: »Nem lehetsz te Izra az enyém, ne légy tehát az övé sem « ! s betaszitotta Izrát a tóba. A hadnagy, mikor ezt látta legott ijjához kapott, célba vette a leánygyilkos főhadnagyot, ki abban a percben holtan bukott a tó vizébe. A következő pillanatban már csak egy vizgylirü terjedt széjjel a tónak fodrozó felületén jelezvén, hogy Izra és a szeretője is oda temetkeztek.« Ezt azért mondtam el nektek — szólt az öreg fiaihoz — hogy majd ha valaki meg akarja tudni e tónak történetét: mondjátok el neki. * * * Azóta ott fekszik Izra a róla nevezett tóban csendesen, hallgatva mit susog a nád, mit regél a négy hegy arról az ezer éves hazáról, mely annyi vihart látott, annyi szenvedést túlélt. . . Mondják, hogy holdvilágos éjjeleken a tó felett ott lebeg egy fehér alak, azután fölszáll a négy hegy fölé s onnan tekint szét atyai örökségén s mikor a hajnalpir már derengni kezd egy locscsanás hallatszik az Izrán és a szellem alámerül a tóba, hogy folytassa leánykori álmát. (Ete.) Marikovszky Pál. Csap felé. Reggel vegyes v. 7 óra Délután gyors v. 1 óra Délután személy v. 5 óra Este gyors v. 8 óra Érkezik Ujhelybe: 39 perc. 10 perc. 06 perc. 46 perc. Budapest felől Reggel vegyes vonat 6 óra 33 Délután gyors v. 12 óra 55 Délután személy v. 4 óra 39 Este gyors v. 8 óra 14 Kassa felől perc. perc. perc. perc. Reggel személy v. 7 óra 13 perc, Délután személy v, 2 óra 52 perc. Este vegyes v. 8 óra 31 perc. Mező-Láborcz felől Reggel személy v. 7 óra 13 perc. Délután személy v. 3 óra 30 perc. Este vegyes v. 8 óra 31 perc. Csap felől. Reggel gyors v. 6 óra 54 perc. Délelőtt személy v. 11 óra 53 perc. Délután gyors v. 3 óra 41 perc. Este vegyes v. 7 óra 56 perc. Csendes a temető — éjfélkor is néma, A keresztek többé, nem állanak szóba. Elpusztult a régi — nem értik az újat, Megérteni fiam, nem kívánom tudjad . . . S mire bevégezi, elalszik a gyermek, S szövi tovább álmát — a hazaszeretet Az anya felsóhajt: „Rákóczinak lelke Papunkat javit’ni, mi felénk is térj be!“ Rusznai. Rege az „Izra-tó“ ról. Zemplénvármegye délnyugati határszélén, hol a négyszáz méter magas kőszikla-hegyről, ős Füzér romba dőlt vára néz le mereven a hegyvidékre, onnan keleti irányban, négy h gy alkotta katlan közepében — elrejtve a sanda sze mek tekintetétől — bukkanik a turista az Izra-tó partjára. A tó maga mintegy tiz katasztrális hold terjedelmű kört ir le, körülbelől 25 - 30 méter mélységgel, mely ezidőszerint a Forgács István gróf tulajdonát képezi, s halas tó. Ennek a bájos képű tónak a regéjét igy hallottam elbeszélni : * * t * Nyári délutánokon, mikor hőség kergeti az embert valami hűs helyre, rendesen a tóhoz mentem ki, hogy itt elbújva a nap perzselő hevétől élvezzem a természet alkotta azt a gyönyörű szép képet, melyet az a négy hegy úgy vesz körül, mintha csak a teremtő rendelte volna őket oda, hogy álljanak őrt az idők végéig és hogy védelmezzék a viharok romboló erejétől azt az isten könnyét, melynek földi neve Izra-tó. Mélyen clgondolkozva találtam egyszer a tó partján egy öreg emberi, a ki megjelenésemet egy darab ideig észre sem látszott venni mind* add'g, mig egy csapat vadkacsa egyenest nekem repült s az öreg. a repülést kisérve tekintetével, egész ártatlanul megpillantott engem. Kölcsönösen köszöntve egymást beszédbe ere-zkedtem az öreggel s e közben feltettem előtte a kérdést: tnd-e valamit a tó elnevezéséről? Az öreg szinte örülni látszott, hogy sokat beszélhet e tóról s midőn észrevette, hogy nagy érdeklődéssel készülök hallgatni őt, egész neki készülve igy kezdte beszédét: Régen — bizony már hetven esztendővel ezelőtt — még gyermekkoromban, édes apám — az Isten nyugtassa — egy vasárnap estve mind a négyünket (itt testvéreiről, kik már két évtized előtt elhaltak, emlékezett meg,, »nyugodjanak a földben“ szokásos sóhajtással) behivatott a szolgával s mikor letelepedtünk körülte, ezekkel a szavakkal fogott hozzá elbeszéléséhez: »No fiam ide hallgassatok, elmondom nektek az Izra-tó történetét, mert illő, hogy ti is tudjatok valamit erről á tóról, melynek közelében fogjátok majd keresni kenyereteket.« »Azt már tudjátok, hogy a mi édes hazán kát Árpád foglalta el.« »Ennek az Árpádnak nemcsak fiai voltak, hanem volt egy lánya is, a kiről a történet — a mit én is apámtól hallottam — azt bizonyítja, hogy igen is szép volt.« »Ennek a lánynak Izra volt a neve s ezt a lányt két ifjú szerette « A két szeretőnek a nevét már elfelejtettem, de foglalkozásra nézve mind a kettő vitéz ember volt. Hogy a két vitézt egymástól megkülönböztessétek, vegyétek úgy, hogy az egyik főhadnagy, a másik meg hadnagy volt a honfoglaló magyar hadseregben. A hadnagy egyszer épp e tó mellett haladt el csapatával. A mint a hegytetőről lepé- zett, hát megpillantotta a tó partján Izrát a főhadnagy imádójával; de a főhadnagy is észrevette a hadnagyot. Egy pillanatra megdöbbent, aztán Városi és községi ügyek. * A szinügyi bizottság f. hó 23-án a színház megnyitása felett hozott határozatot s véleménye az, hogy a város ünnepies megnyitást rendezzen. A megnyitással egybekötendő ünnepiesség két estére terjed. Az ünnepies megnyitás részleteinek megállapítása a,,tanács“ dolga lesz.* * Bizottsági ülés. A Sátoralja-Ujhelyben legtöbb adót fizető bizottsági tagok névsorát f hó 25-én tartott ülésében állította össze az illető kiküldöttség. A névsor közszemlére a városi főjegyzőnél van kitéve. * Fénztárvizsgálat. Polgármesterünk, a városi főügyész és számvevő közreműködésével, legutóbb f. hó 26-án tartott váratlan vizsgálatot Sátoralja-Ujhely közpénztárában. Mindent a legnagyobb rendben találtak. * Sátoralja-Ujhely város képviselőtestülete holnap, október hó 29-ik napján délután 2 és fél órakor közgyűlést tart. A közgyűlés tárgyai: 1. A f. é. szept. 28 án tartott közgyűlésben a polgári leányiskola céljairs megvett Mezőssy-féle ház megvétele tárgyában kötött szerződés elfogadása iránt kitűzött 80 napos közgyűlés megtartása - - 2. A tanács határozata özv. Kapás L. Áurélné temetkezési járuléka tárgyában. — 3. Özv Kapás L. Aurélné kérvénye nyugdíjaztatása iránt. — 4. A színházi rend fentartása tárgyában alkotandó szabályrendelet tervezetének tárgyalása. — 5. A tanács előterjesztése a városházának s a többi középületeknek távbeszélővel leendő ellátása tárgyában. — 6. A legtöbb adótfizetők 1901. évi névjegyzékének megállapítása. — 7. Schön Vilmos dr. képviselőtestületi tagnak indítványa a köztemető szabályrendelet némely szakaszának módosítása tárgyában. * A legrégibb biró. A „Zemplén“ múlt számában egyik munkatársunk a Szinnán 28 év óta bíráskodó Lebovics Bernátot tette meg a legrégibb bírónak, a mi nem felel meg a történeti igazságnak; mert a vármegye egyik hivatalos évkönyvének a „Zemplén 1901. évi Naptáráénak bizonysága szerint is vármegyénk 451 községi birájának doaenja Nagy- Mihály községben Szladek József, ki már 36 esztendeje tölti be egy folytában a bírói tisztet. Éljen sokáig — boldogul! * Állami anyakönyvi statisztika. A sátoralj a-újhelyi állami anyakönyvi hivatalnál 1900. okt. 20-tól 1900. okt. 27-ig a) házasságot kötött: 3 pár; b) kihirdettetett: 6 egyén; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 9 esetben; d) elhalálozott: 6 egyén. * Hogy mikor lesz a megnyitás: nem mondunk vele újságot, hogy ebben a században aligha! Szerk. Vasúti menetrend — Érvényes 1900. évi ókt. 1-től. — Indul Ujhelyből: Budapest felé Reggel gyors v. 7 óra 28 perc. Délután személy v. 12 óra 13 perc. Délután gyors v. 4 óra 02 perc. Este vegyes v. 9 óra 10 perc. Kassa felé Reggel személy v. 7 óra 06 perc. Délután személy v. 1 óra 15 perc. Este személy v. 8 óra 32 perc.*) Mező-Laborcz . felé Reggel vegyes v. 7 óra 06 perc. Délután személy v. 1 óra 35 perc. Este személy v. 8 óra 32 perc, *) Télen, a fütésisaison alatt a kassai vonat 8 óra 47 perckor indul. Vármegyei Hivatalos Rész 23453. sz. T. Zemplén-vdrmegye alispdn]dtól. Az erdőbirtokos közönség tudomására hozatal végett közzé tétetik. Sátoralja Ujhelyben, 1900. okt. 17-én. Szerviczky Ödön s. k., érd. bizottsági elnök. Másolat. M. kir. belügyminister 100748/IV—a. szám. Körrendelet valamennyi vármegyei törvényhatóságnak A községi erdők fatermékeinek eladásánál az 1898. XIX. t.-c, rendelkezéseinek megtartása tárgyában. A községi erdők fater- méséntk eladása tárgyában 1885. február 9-én 3596. sz. a. kibocsátott belügyministeri körrendelet kapcsán (a Rendeletektára 1885. évf. 478. lap) és az újabban életbe lépett 1898. XIX. t.-c. 11 §. f pontjában foglaltak alapján felhivom a törvényhatóságot, hogy a területén létező községeket figyelmeztesse arra. miszerint az id. t.-c. 8. §. alapján tervezett m. kir. erdőhivataloknak a törvény 11. §. f pontja értelmében feladatokká van téve egyebek közt az is, hogy az értékesítés alá kerülő fakészletek és más erdei termékek mennyiségét és becsértékét megállapítsák s azok értékesítési módjára és feltételeire nézve javaslatot tegyenek. Egyszersmind felhivom a törvény- hatóságot, hogy a községeket köteleztesse, miszerint a fentebb említett ügyek tárgyalásánál az erdőhivatalok közreműködését igénybe vegyék, nevezetesen az értékesítés alá kerülő fatömegek becsértékére s az értékesítés módjára s feltételeire nézve az erdőhivatal nyilatkozatát és javaslatát szerezzék be, intézkedéseiket ezen javaslatokra alapítsák. Elvárom, hogy a törvényhatóság mindazon esetekben, a mikor a fentebbi szempontok alá e^ő ügyek akár hivatalból, akár fel - lebbviteli utón eléje terjesztetnek, a jelen utasítás megtartását szorosan ellenőrizze. Budapest, 1900 október 6. A minister helyett Széli s k, államtitkár. T. Zemplén-vdrmegye közig. érd. bizottságától. 585. érd sz. Az álábbi kimutatás a közönség tudomására hozatala céljából közzé tétetik. Sátoralja-Ujhelyben. 1900. okt. 10-én. Szerviczky Ödön, közig. érd. bíz elnöke. Kimutatás , az erdőbirtokosok által az 190Ó. év őszén eladásra bejelentett famagvakról. A) Lomhfak : I. Kocsányos tölgy. Kottulinszky Béla gróf Grácz 40 hl. 7 K. Kőhalom község Kőhalom. Vasúti állomás Kőhalom-Homoród 50 hl. 8,K. Ugra község Ugra. Vasúti és posta állomás Kő- halom-Homród p u. 100 hl. 8 K. Szász-Tyukos község Szász-Tyukos, posta: Kőhalom, vasút: Kőhalom Homród 100 hl. 8 K. Asbóth Mihály közbirtokossági erdőtiszt Hajduhadház 10 hl. 10 K. Uradalmi erdőhivatal Dövecser (Veszprém m.) 60 hl. 12 K. Uradalmi erdőhivatal Káptalanfa (Zala vm.) 40 hl. 12 K. Lipthay Béla urad. in- tézőség Tamásda (Bihar vm.) 100—200 hl. 8 —lO K. — II. Kocsánytalan tölgy. Pozsony sz. kir. város erdőhivatala Pozsony 20 hl. 12- K. — III. Akác. Asbóth Mihály közbirtokossági erdőtiszt Hajduhadház 5 hl. 80 K. Veszprémi káptalani erdőhivatal Veszprém 40 hl. 40 K. B) Fenyőfák: I. Luc fenyő. M. kir. kincstár nagybányai m. kir. főerdőhivatal Nagybánya 100 kg. 1 K. 72 f., zsarnóczai m. kir. erdőhivatal Zsarnócza 800 kg. 2 K. 40 f. — I/. Jegenye fenyő M
