Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1900-10-21 / 42. szám
1900. október 21. II. Mell éklet a „Zemplén“ 42. számához. 12. Zemplén a forradalom után. (Vadnay György naplójából. Közli: Dongó Gy. Géza. — 13. A „bodrogközi püspök.“ (Vadnay György naplójából.) Közli; Dongó Gy. Géza. — 14. A szerkesztő postája. — 15. Felhívás előfizetésre. — — A havonkint 2—2 ivén megjelenő „Adalékok“ előfizetése egész évre (12 füzetre) csak 4 korona 80 fillér. — Melegen ajánljuk mindenkinek, a kit vármegyénk viszontagságos története érdekel; főképp pedig ajánljuk a vármegyebeli községek ügyeimébe, már csak azért is, mert ebben az évfolyamunkban folytatódik községeinknek külön-külön történeti és helyrajzi ösmertetése. — Az előző évfolyamokhoz díszes könyvtáblákkal folyton szolgálhatunk. Világhírű munka magyar nyelven. Brehm Alfrédnek az állatvilág ritka tehetségű megfigyelőinek és kiváló apológiái írónak »Tiorleben* cimü tiz kötetes munkája leg- íözelebb magyar nyelvű kiadást ér. A világhírű mü, mely gyors egymásutánban angol, francia és olasz átdolgozásban látottnapvilágot, a Légrády Testvérek kiadásában, az eredetivel azonos terjedelembens ugyan olyan díszes kiállításban fog megjelenni. A kiadó oég a münok átültetóséro egyik legjobb szakerönket, Méhely Lajos tanárt és akadémikust nyerte meg s a hazai olvasó közönség bizonyára örömmel vesz tudomást a nagy nemzeti vállalkozásról. A Lévai-féle Magyar Gazdák Zsebnaptára az 1901-ik évre, a melynek szerkesztéséről már megemlékezünk, most jelent meg és készen fekszik előttünk. A csinos külsejű naptár csupa praktikus rovatokból áll s igy a Lé- vay-fóle Magyar Gazdák Zsebnaptárát bátran mondhatni a gazdaközönsóg strazzájának, vagyis az első följegyzések könyvének. Zsebben könnyen hordható, a nélkül, hogy a zsebet Lehúzná. A Magyar Gazdák Zsebnaptárának ára — 2 korona — olyan olcsó, hogy minden gazdálkodó megszerezheti anyagi megeróltetós nélkül. A naptárt Lóval Mór kiadóhivatala Ungvárt adta ki, a hol meg is rendelhető. A ki az árát utalványon előre beküldi, annak bérmentve szállítja a kiadóhivatal. Melegen ajánljuk a gazdaközön- ségnek a valóban sikerült zsebnaptár megszerzését Uj zeneművek Andor Károly, fiatal dal-és zeneszerző, ismét meglepte a magyar dal kedvelőit 10 magyar dalt tartalmazó füzében, „Árvalányhaj * címmel 1. Árva vagyok szegény árva, 2 Gulyás vagyok első gulyás. 3. Mit ér az ég, 4. Ha vasárnap elindulok, 5. Nem gyilkoltam nem is loptam, 0. Nem tudom ón kimondani, 7. Szűk volt ez a világ, 8. Édes anyám indulnak a huszárok, 8 Csak még egyszer ragyogna rám, és 10. Rózsás a kötényein eleje tartalommal. — Andor Károly szerzeményeit a ze- nekedzelő közönség mindég szívesen fogadja, mert ritkán kapunk magyar dalt olyt dallomosan Írva, hogy az már az első hallásra is megragadja a hallgató figyelmét. A 10 daltt tartalmazó füzetet 3 korona elöleges beküldése esetén bórmentve küldi meg a kiadó (Nádor Kálmán Budapest Károly körüt 8. szám). A Magam Utján. tizalay Károly, főgimnáziomi tanár Bpestről felhívást küldött szét hogy, a Magam Utján c. verses ötetére, mely a Vasárnapi Újságban, Vasárnapi Lapokban, Fővárosi Lapokban, Országvilágban s több más hetik s napilapokban szétszórtan megjelent költeményeit, ugyanannyi ujjal megtoldva, foglalja magában, fizessenek elő. Verseinek irány-eszméi az Isten, haza, emberiesség, azaz a szívnek nemesebb vágyai körében mozognak A verses kötet ez év decemberének elejónjkerül ki a sajtó alól körülbelül 10—12 nyolcadrétü ivén. A mű előfizetése a költő nevére (Budapest, IX., Lónyai utca 4. szám) küldendő f. ó. december 1-éig. A műnek könyvnyomtatoi díszes kiállítását a Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) csász. és kir. udvari könyvkereskedése vállalta magára, (Széndsy, (Hoffmann és föársa párisi és lyoni selyemgyári raktára Budapest, IV, Bécsi-utca 4. Raktárunkon található a legszebb és legnagyobb választék divatos selyemkelmék, csipkék 6S szalagok, valamint gyöngyiüldis ek poiat- lace-ruhák és pointlace-kelmékböl. Fekele, fehér és színes selyemkelmék 85 krtól 14 frtig. Foulard-Pongis és Satin-Liberly-selymek 65 krtól kezdve. Angol mosó selyem 80 cm. szélességben 1.25 krtól kezdve. Mintákkal kívánatra készséggel szolgálunk. Egyesületi élet. A szerencsi kaszinó Pintér István főszolgabíró elnöklete alatt f. hó 14-én tartott közgyűlésében Szír may György grófot örökös disz- elnökévé választotta A közakarattal megválasztott diszelnöknek küldöttség fogja átnyújtani a vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatot. Önkéntes tűzoltó egysület van alakulóban Szerencsen. Ez alkalomból a szervező bizottság felhívást bocsátott ki, hogy a kik működő tagok kívánnak lenni, 8 napon belől jelentkezenek az említett bizottságnál. Ideje is volna már, hogy egy oly virágzásnak induló város mint a minő ős Szerencs is, végre-valahára bírjon tűzoltó egyesülettel. Pénztáros választás. A Felsőbodrogi Vizszabályozó Társulat a Duka Albert elhalálozásával megüresedett pénztárosi állásra Sebeczky Győzőt, Szerencs város II. jegyzőjét, választotta meg. Köszönet a mező-laborczi tűzkárosultak részére érkezett adományokért. (2. közlemény.) 1. Krasznibród község részéről 10 zsák burgonya. — 2. Roskócz község részéről 10 zsák burgonya. — 3. Csertész község részéről 30 zsák burgonya. —4. Izb.-Hosszzumező község részéről 24 kor- 70 fillér. — 5. Homonnai gyűjtés 31 kor. 30 fillér. — 6. Hossza Gyula úr 2 kor. — 7. Udva község 4 kor. — 8. Göröginyei körjegyzőség 61 kor. 70 fillér. — Ezekért a kegyes adományokért úgy a tűzkárosultak mint a segedelemosztó bizottság hálás köszönetét nyilvánítja a nemes szivü adakozóknak. Mező-Laborczon, 1900. október 17. Hladonik János, körjegyző. A közönség köréből. — Alak és tartalomért a beküldő felelős. — Nyilvános köszönet. T. Zselinszky Károly urnák Sátoralja- Ujhely. Igaz elismeréssel tudatom önnel, hogy leégett 8 lóerejü m. á. v. gépgyárából vett gépemet, a melyet az ön Rákóczi-utcai géplakatos műhelyében adtam javítani oly sikerrel hozta rendbe, hogy most vetekedik bármely legjobb szerkezetű uj géppel. Hálás köszönettel tartozom tehát önnek azért, hogy a már hasznavehetetlennek látszó gépemet egész újjá alakította, a minek folytán nagyobb kiadásoktól megmentett. Fogadja tehát ismételten igaz köszönetem nyilvánítását abbeli Ígéretem kifejezése mellett, hogy a mikor csak alkalmam nyílik, önt az első helyen érdeme szerint fogom a legszívesebben ajánlani. Keit Kis-Tárkányban, 1900. okt. 5. Igaz tisztelője: ÍPetrils Tá-ixos, földbirtokos. TAN ÜGY. A Zemplén vármegyei Tanitó-Egyesület hivatalos mat» — Rovatvezető: Molnár Gyula. — Kéziratok rovatvezetőhöz S.-A.-Ujhelybe küldendők. Megnyitó beszéd. Elmondta Hodossy Béla egyesületi elnök, a Zemplón- vármegyoi Tanító-egyesület f. hó 18-án Szerencsen tartott közgyűlésén*; Tekintetes Tanfelügyelő ur! Mélyen tisztelt vendégek! Ked vés Kartársak! Egyesületi életünk egyik három éves időszakának végeztével és egy uj időszak kezdetén, a jövőre egy pillantást vetni, a további előhala- dás útját nagyjában megjelölni s aztán a múltra visszatekinteni bizonyára nem leszen érdektelen, nem lesz tanulság nélküli. A lefolyt időszak múltját majd einöki jelentésembe foglalom. Igénytelen megnyitó beszédem pedig, mintegy Útmutatóul, a jövőt illető gondolatokra kívánja a mélyen tisztelt közgyűlés figyelmét nehány percre lefoglalni. Legközelebbi teendőnk lenne a mennyiben egyesületünk anyagi állása reménylhetőleg meg fogja engedni a s Magyarországi Tanítók Országos Bizottságá«-hoz való csatlakozás. Ezen országos bizötságból irányt nyerhetünk egyrészt egyesületünk jövőbeli életére nézve, másrészt pe dig ennek utján a központra s egyesületeinkre irányitólag befolyhatunk. Mert ez idő szerint mélyen tisztelt közgyűlés a tanítói egyesületek működését inkább ötletek, mint kellő tervszerűség irányítják. Megvallom egész nyíltan, hogy ez alól nem kivétel a mi egyesültünk sem ; de nem kivételek a régibb s legerősebb tanitó-egyesüle tek sem, sőt nem kivétel maga az országos köz pont sem. Szükséges lesz jövőre egyesületünknek valamelyik arra hivatott tagját megbizni azzal, hogy tájékoztassa egyesületünket azokról az eszmékről, melyek a tanügyi köröket általában és különösen a tanító egyesületeket foglalkoztatják Annyival inkább szükséges lesz ez, mert módunkban fog állni ezeket kellő kritikával fogadni és kisérni. Részemről pl. nem tudtam helyeselni, midőn legközelebb a vasmegyei tanitó-egyesület az évzéró vizsgák eltörlését indítványozta ; épen olyan ez, mintha a bankok, pénzintézetek pénztárnokai azt indítványoznák, hogy ezentúl ne legyen pénztárvizsgálat, mert szükségtelen. Nem fogadnám el a somogymegyei s más egyesületeknek azt az indítványát sem, mely a tanítói nyugdíj-törvény revízióját sürgeti, ennek az ügynek még érnie kell. A nógrádmegyei egyesület köriratban hívta föl az összes tanitó-egyesülete- ket, hogy az illetékes ministerium elé egyesületi levelezésünknek portómentességeért folyamodjunk. Minek döngetni azt az ajtót, mely úgy is nyitva *i A gyűlés lefolyásáról az idő röviesége miatt a következő számban referálunk. van ; egyesületi ügyekben évek óta portómentesen levelezünk. Több tervszerűséggel kell foglalkoznunk jövőre nevelési elvek, a tanítási módszer elméleti s gyakorlati kérdéseivel. Ép ez a tér az, mely a tanitó-egyesületek létalapját megadja. Tanítóegyesületeinknek épen főhivatása, hogy a módszert, ha lehet fejleszszék, vagy legalább a nevelés oktatástáni tudományokat nyomon kövessék, az egyesület tagjait e tekintetben kellő színvonalon tartsák. Tanügyi lapjaink ez Idő szérint inkább tanügy politikával s egyéb ügyekkel foglalkoznak. Tegyük tehát mi jövőben az egyes tantárgyakat, azok tananyagát és tanítási módszerét megbeszélés tárgyává. Nincs ez a théma és nem is lesz soha kimerítve. Aztán meg az idővel lassanként kopni készülő ismereteket is olykor-olykor fel kell frissíteni. E végből nem árt még általán ismert elveket is újból és újból hangoztatni. Százat teszek egy ellen, hogy iskoláinknak legalább 50°/o-ában a gyermekek nem jól ülnek az írásnál s a tollat nam jól fogják. Vagy ugyanennyiben a sok tantárgy miatt nem tudnak jól olvasni. Akad olyan iskola is nem egy, hol nem érnek rá szemléltetni és aztán hány akad olyan, a hol a helyes Írásról (orthographia) fogalmazásról szó sincs. És nem ferdeség-e pl. hogy II. osztályba járó kis lányom naponkint 5 könyvet hord az iskolába. El sem tudom képzelni, hányat keilend majd hatodik osztályos korában magával hordania. Ezzel nem a tanítót vádolom, hanem a rendszert, tankönyvmonopo liumot, mely iskolát s gyermeket tankönyvvel tulhalmoz. Hogy ezeken s ily bajokon segítsünk, erre nem elég egy ember, nehány cikk; ezeken csak testületek tekintélye változtathat. Van aztán még egy igen fontos kérdés, mely bennünket tanítókat nemcsak egyénileg érdekel, hanem valósággal a magyar népoktatásügynek is életkérdése: ez a tanítói fizetések ügye. Csak egy rövid évtizeddel ezelőtt is a tanítói állásra nagyon talált ez a szellemes mondás; »Megélni belőle: kevés; éhen halni: sok.« Ma már hála Istennek, a tanítói állások is nagy részben tisztességes megélhetést biztositanak. De a javulás csak megkezdődött, hogy mindnyájunk megelégedésére fejeztessék be, a tanítói egyesületeknek ezt a kérdést is állandóán napi renden kell tartaniok. Részemről nem is aggódom a tanítóság sorsának folytonos javulásán, azonban azt is tudom és tudjuk mindnyájan, hogy a tanítói fizetés nem nyújt módot az Istentől többyire sok gyermekkel megáldott tanítónak arra. hogy gyermekeit neveltethesse. És ennél a kérdésnél álljunk meg mélyen tisztelt közgyűlés! Mi legyen a tanító gyermekeiből ? Csak mostnában olvastam erre a kérdésre egy ily íelelstet: jó volna, ha a tanítók gyermekei tömegesebben választanák a kereskedői és iparos pályát. Nagyon szép théma ez mélyen tisztelt közgyűlés, megérdemelné, hogy hosszasabban is foglalkozzam vele; de az a bökkenő, hogy ezekhez a pályákhoz tőkepénz kell, ha még oly szerény is, ezt pedig a tanitó gyermekének nem adhat. A tanitó gyermekének tehát iskolákat kell látogatni és az úgynevezett tanult, vagy hivatali pályát kell keresnie. Ennek a eélnak támogatására alakult az Eötvös-alap; ezért járja be évről évre jó Péterfy Sándor a pestbudai vendéglőket, melyekben csak ez éven is körülbelül száz tanitó-gyermeknek eszközöli ki legalább ingyen ebédet. És ezt a célt szolgálja a »Magyar Országos« vagy most már »Ferencz József Tanítói Háza.« Hascnló cél indította egyesületünket a »Zemplén-vármegyei Tanítók Háza« eszméjének megvalósítására. Egy év alatt (f. hó 26-án lesz egy éve, hogy ez ügyben hztározatoj hoztunk) ily nagy dolgot azonnal meg nem teremthettünk ; csupán a kedvezményezés a mienk a mai tisztikaré; a megvalósítás nagyobb s dicsőségesebb munkáját az uj és következendő tisztiknrokra hagyjuk, mintegy öröksógképen. Ezek azok a gondolatok, miket a mélyen tisztelt közgyűlés figyelmébe akartam ajánlani. Ezek után a közgyűlés uevében örömmel üdvözjöm körünkben Tekintetes Beregszászy István, a zemplén-vármegyei tanfelügyelőség vezetésével önállóan megbízott kir. s. tanlelügyelő urat, kihez e minőségeben először van szerencsénk. Ismerjük őt már, mint a tanítóság, a tanügy s egyesületünk őszinte lelkes barátját. Köztudomású róla nemcsak mély elméleti pedagógiai ismerete, de a gyakorlati pedagógiában való alapos jártassága; hisz több esztendőn át mint tanitó, a gyakotlati pályán mükkdött. Megyénkben pedig 9 éven át tartó kiváló működése fényesen győzte meg a nagy közönséget és a megye legilletékesebb köreit, valamint a magas kormányt az ő ritka munkaerejéről az adminisztrálás leg- bonyolodottabb ügyeiben való kitűnő jártasságáról, kiváló reprezentáló képességéről. Adja az Isten, hogy fényes tehetségeit, épen megyénkben, a magyar tan ügy javára sokáig ragyogtathassa. Tisztelettel üdvözlöm Szerencs városának jelen levő képviselőit fogadják őszinte köszöne- tünket egyesületünk iránti érdeklődésük-, szives
