Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1900-07-08 / 27. szám
1900. július 8II. Melléklet a „Zemplén1* 27. számához. a szellemi világosságnak még sok éveken keresztül leendő élesztgetésóhez. (Éljen! — szerk.) rl. — Zongoratanár. Udvardi Szaniszló, zongora tanár Szathmárról, Ujhelybe érkezett, s zongora oktatást ad úgy saját lakásán, valamint magánházaknál is, — zongora oktatásra felvesz úgy kezdőket, valamint haladókat is. — Jelentkezni lehet Lövy Adóit könyvkereskedésében, valamint saját lakásán (Kossuth L.-utca dr. Szepessy ház.) Eladó nála egy jókarban lévő rövid zongora. — Értesítés. Az eperjesi ág. ev. jogaka- demián az 1900—1901. tanévre a beiratások f. évi szeptember 1-étöl 12-éig eszközöltetnek. Azok az egyéves önkéntesek, a kik tényleges katonai szolgálatukat f. évi szeptember hó végén fejezik be, október 1—8. napjain iratkozhatnak be. A vizsgálatok határideje szeptember 1-étől 15-éig terjed. A jogakademia igazgatósága. — Eladó kövek. A vármegye székházánál eladásra váró épület- és faragott köveket, mivel a múltkori versenytárgyalás meddő volt, holnapután d. e. fogják újból árverelni a számvevőségnél. — Tűz. Cziróka-Hosszumezőn — Írja levelezőnk — június hó 30-án a délelőtti órákban tűz ütött ki. Az egymáshoz nagyon is közel épült szalma viskókon a nagy szárazságban a pusztító elem oly gyorsan terjedt, hogy mire a szénagyüjtéssel foglalkozó emberek a mezőről hazafutottak, már több ház melléképületeivel együtt lángban állott. A rémes hírre a két szomszéd község Czir.-Béla és Szinna is sietett a szerencsétlenség helyére, s igy közös erővel, 3 tűzi fecskendő segítségével elvégre sikerült a veszedelmes elemet megfékezni. De igy is leégett 19 lakóház melléképületeivel. Emberéletben nem esett kár. 1 drb ökör, 1 üsző és 1 sertés a lángok martalékává lett, nemkülönben egy szegény embernek összekuporgatott s a ládájában elrejett 100 forint papírpénze is elhamvadt. A tüzet a legnagyobb valószínűség szerint gyújtóval játszadozó gyermekek idézték elő. A hajlék nélkül maradt lakosság közül csak kevesen voltak biztosítva, s igy a szenvedett kár több ezer forintra rúg. — Minek adjam a fiamat? Sok apa foglalkozik most, az iskolai év végén evvel a kérdéssel. Ezeknek az apáknak figyelmébe ajánljuk a következő kis mesét, melyet egy angol újság közöl. Egy úriember egyszer azon törte a fejét, hogy milyen pályára adja a fiát. Fogta magát s asztalára tett egy üveg pálinkát, egy aranyat, meg egy bibliát, ügy gondolkozott, hogy ha fia a bibliát választja, papnak adja; ha az arany után nyúl, kereskedőt csinál belőle ; ha a pálinka iránt érdeklődik, akkor ... csavargó lesz belőle. Behívta a fiút. A csemete bejött, nagyot húzott a pálinkás üvegből, zsebre vágta az aranyat, hóna alá csapta a bibliát és fütyörészve távozott. Apja nagy örömmel csapta össze kezeit és igy szólt: „A gyerekből kitűnő fiskális lesz! Mindent elvesz . . .“ Felkérjük mindazon t. tanító urakat, kiknek előfizetése f. é. június hó végével lejárt, hogy azt minél hamarább megújítani szíveskedjenek, nehogy részökre la- punk további küldését beszüntetni legyünk kénytelenek. Foulard-selyem-rulia 8 írt 40 krtól feljebb — 14 méter ! póstabér és vámmentesen szállítva 1 mintákat pádig póstafordult^val küldenek : valamint” fekete, lehér és színes Henneberg-seljem 45 krtól 14 frt 65 kr. méteren ént. Ilennctaerg <J. Ccs- és k. udvari szállító) selyem, gjeai Ziiriclilittn. — Magyar levelezés Svájcába kétszeres levélbélyeg ragasztandó. —■ 2. Irodalom. Erdö-Béuye timsós vasgálicos gyógyfürdő és égalji gyógyhely ismertetése c. alatt Kun Zoltán dr. 173 nyomtatott oldalra terjedő zsebkönyvet adott ki, orvosok és a közönség tájékoztatására. A zsebkönyvbe összegyűjtött adatokhoz 42 ábra van csatolva s igy a csinos kiállításával is szemrevaló zsebkönyv Baede- kerül szolgálöat mindazoknak, kik a fürdő iránt akárj turisztikai, akár pedig közegésség- ügyi tekintetből érdeklődnek. A zsebkönyvnek felső-belső és hátsó külső boritéklapján a gyógyító fürdőhöz gravitáló országrésznek vasúti hálózatát mutató vasúti térképek lenyomat látható. A zsebkönyv méltán számíthat nagy kelendőségre. És mert „errare humánum“ a második kiadásban ki lehet majd igazítani a pennahibákat pl. a 165. lapon a szatmári békekötés évszámát is. A zsebkönyv ára: ? A Dedek-féle Szentek É'étéből megjelent a ll-ik és 12-ik füzet. Amabban Manche „Szent Mátyás apostol* ci- mü képében gyönyörködhetünk, emebben Comeleran hatalmas alkotását: ,Aquinói szent Tamás szent Lajos francia királynál* szemlélhetjük, mint teljes képet. Mindkettő ihlett festői ecset műve. A szemlélő szinte odakópzeli magát e dicsőséges társaságba s önkónytelen ima száll ajakéról a magas egekbe. A két teljes képen kívül a ll-ik füzetben Szent Szwitbart püspök, boldog Frigyes apát, szent Lucius pápa képei; a 12-ik füzetben pedig Boilet szent Miklóska, boldog Ágnes Klarissza apáca és Aquinói szent Tamás szoborkópe kötik le ügyelmünket. Egy egy füzet ára: 50 fillér. A legmelegebben ajánljuk a gyönyö rüen megirt, remekül illusztrált müvet t. olvasóinknak Kapható : Lövy Adolf könyvkereskedósóban. Kis Lap. A Forgó bácsi Kis Lapja, ez a legrégibb képes gyermekujság, ma már nélkülözhetetlen segédkező a gyermeknevelés körül. Sok tanulságos, szórakoztató olvasmánynyal, szines képpel, hétről-hétre beköszönt a családhoz, gyönyörűséget szerezve szülőknek, gyermekeknek egyaránt. Előfizetése egy negyedévre 2 korona. Mutatvány- számot ingyen küld a kiadóhivatal. Cim: Kis Lap kiadó- hivatala, Budapest, Kerepesi-ut 54. Tisztelet példányt kaphat a .Pillangó* minden olvasója, ha ennek a gyönyörű kiállításban szinnyomatú képekkel és rajzokkal megjelenő változatos, érdekes tartalommal megjelenő heti élclapnak — mely a tréfa, a humor mellett a komoly poótikus irányt is művel — legalább is négy előfizetőt szerez. — a .Pillangó* előfizetése egész évre: 12 korona. Mutatványszámot megkeresésre a beküldött cimekre szívesen küld a kiadóhivatal (Budapest. VIII. kerepesi-út 39 szám) és ha ezek közül négy előfizet, a tiszteletpóldányt azonnal megindítja a kiadóhivatal. Egyesületi élet. A Magyarországi Kárpátegyesület Keleti-Kárpátok osztálya f. é. augusztus hó 19-én, délelőtt 10 órakor, Huszton tartja XXIII. közgyűlését. Erre, valamint az ezzel összekötött kirándulásra, az egyesület összes tagjait és barátait tisztelettel meghívja: Siegmeth Károly ügyvivő alelnök. CSARNOK. Jazikovtól. Ünnepségre gyűltek Dágon templomába Filisztei földnek urai s a nép; Bilincsekbe verten, dévaj mulatságra A fogoly Sámsont is ők odavivék. Hangosan vigadnak. Csüggedt Sámson lelke. Régen volt az — őt most tölti az a gond — Mikor becsülete s dicse Izraelnek, A csodás, a rémes erő benne forrt. Régen volt az, mikor remegve, sápadva, Előtte az ellen mind a porba hullt . . . Az oroszlán száját széttépte a karja Es izmos vállain hordozott kaput. Ah őt elcsábiták gyönyörű Délila Alnok kegyei és ragyogó szeme; Pompás, puha keble és fajtalan ajka — A nők bűvös-bájos, hóditó kecse. Ah, őt elaltatta gyönyörök ölében Délila s fürtjeit inegnyirá legott, Mert csodás ereje ott rejlett fürtjében, A minő senkinek még nem adatott. S feledé az Istent és a foglyot menten Megfosztván szemétől, elvivé az ellen. Súlyos rézláncokba tüstént becsavarják Az erős Sámsonnak fenyegető karját. Megcsufolva szörnyen s megvetve sanyargott A rabszolga Sámson forgatva a malmot. Fürtjei megnőttek. Alázatos lelke Bűnboesánatát csak az Urnái kereste. Dágon ünnepségén őt is kivezetve Börtönből, olt kinn mulatnak felette. Az öregek, ifjak és az asszonyok Mind mulatnak rajta nagy kacajjal ott. Ti kábák! hagyjátok csak a vigasságot, Mit nevetnek, mikor az ő lelke forr? Nem tűri ellentől ő e nagy csúfságot: Bosszúját, bevégzi s vesztetek a tor! Világtalan szemét emeli az égre, Megindul a melle bősz haragtól égve; Pezsdülését érzi régi erejének, Termetes vállai erősek levének. „Oh add, hogy elveszszek ellenimmel itten, Végső kérelmemet hallgasd meg, oh Isten Sámsonod kérelmét!“ S erősen megrázza A kőoszlopokat és magára rántja Sámsonra néz rögtön minden ellensége, Sziveikbe pedig vad rettegés tér be. Porba hullt a templom s Dágon ünnepe Romok halmazában némává leve. Orosz eredetiből fordította: Máthé Miklós, lasztoméri gk. lelkész. Közgazdaság. Első magyar bor-bizományi és értékesítési részvénytársaság létesítése érdekében Zichy Jenő gróf és társai aláírásával „Fel hívás“ érkezett hozzánk, melyről a „Zemplén“ t. közönségét tájékoztatjuk a következőkben: Van szerencsénk ezennel szives tudomására juttatni, hogy a hazai bortermelés és kereskedelem újabb felvirágoztatása érdekében, a fő- és székvárosban egy bor-bizományi és értékesítési vállalatot létesítünk. Ismeretes azon tény, hogy az ország bortermelő képessége évről-évre ismét erősen emelkedik, úgy, hogy rövidesen megint nagy termések várhatók. Ennek dacára azonban a kelendőség még sem emelkedik ke'lő arányban, hanem el-, lenkezőképp, az ország saját termését sem tudja még kellőképen értékesíteni és mégis még mindig nagymennyiségű olasz bor jön be hazánkba, a hazai termelők kárára és közgazdasági érdekeink nagy hátrányára. Sürgős és általánosan érzett szükséggé vált ennélfogva oly intézményről gondoskodni, mely hivatva van a magyar bor európai hírnevét visszahódítani, a hazai bortermelők helyzetén alaposan segíteni és a magyar borkereskedelmet ismét virágzóvá tenni. Ezekből a szempontokból kiindulva, és a helyzet beható tanulmányozása után, jutottunk tehát arra az elhatározásra, hogy az ország fővárosában, részvénytársasági alapon, egy borbizományi és értékesítési központot létesítsünk. E végből első sorban a magas kormány pártfogását és erkölcsi támogatását kértük ki, hangsúlyozva azt, hogy annak állandó ellenőrzését óhajtjuk igénybe venni. Vállalatunk cime: Első magyar borbizományi és értékesítési részvénytársaság. Székhelye : Budapest. Célja: Budafokon, a főváros közvetetlen közelében, mint az erre leginkább alkalmas helyen, nagyszabású pincehelyiségeket beszerezni, kizárólagosan hazai, eredeti, tiszta borokat bizományba venni, azokat ezekben a pincékben, szerény raktárdíj ellenében, beraktározni, reájuk mérsékelt kamatláb mellett előlegeket adni, végül pedig ezeket a borokat értékesíteni, illetve szintén mérsékelt eladási jutalék mellett a tulajdonosok egyetértésével eladni. Ezáltal állandó borvásárt létesítünk és módot nyújtunk a bel- és külföldi vevőközönségnek arra, hogy borszükségletét könnyen, gyorsan és teljesen megbízható módon szerezhesse be, egyben pedig bor-bank jellegét nyerjük és a termelőt vagy a tulajdonost a lehető legelőnyösebb feltételek mellett olcsó hitelben részesítjük. Mindezeknél fogva jogosan állíthatjuk, hogy ezzel fontos közgazdasági céloknak szolgálunk és hazafias missziót teljesítünk. Továbbá módot akarunk nyújtani a hazai bortermelőknek és kereskedőknek, hogy részvényeseink sorába lépve, vállalatunk hasznában ők maguk is részesedhessenek. A társaság 30 évre alapittatik és az igazgatóság kinevezését az első három évre a kereskedelmi törvény 183-ik §-a értelmében az alapítók tartják fenn maguknak. Részvénytőkének 1.000,000 (egy millió) korona van tervbe véve, mely 10,000 darab a 100 korona értékű részvényben kerül kibocsátásra. Ezekből 10% az aláírástól számított 14 napon belül, 20o/u f. é. szeptember 18 ig, a hátralék pedig igazgatósági határozat szerint lesz befizetendő. A részvény- jegyzés határideje szeptember 15-ike. Túljegyzés esetén az alapítók fenntartják maguknak azt a jogot, hogy a jegyzett részvények számát arány- lagosan leszállíthassák. Az aláírási ivek az ideiglenes irodához, (Budapestre VIII., Kerepesi-út 57. sz. alá) küldendők, (esetleges ajánlott levelek Kelemen J. dr. ügyész címére, ugyanott), a befizetések pedig a „Pesti első hazai takarékpénztár-egyesület“-hez Budapesten, IV, Egyetem-utca 2. sz intézendők. Mindezek után van szerencsénk a t. Cimet felkérni, hogy létesítendő közhasznú vállalatunkat pártfogásába venni, az átvenni szándékolt részvények számát jegyezni és az eszmét terjesztve, másokat is részvényeseink sorába megnyerni kegyeskedjék. Városi és községi ügyek. Városi közgyűlés. S.-A.-Ujhely rt. város képviselőtestülete f. hó 4.én d. e. tartotta rendes közgyűlését Székely Elek polgármester elnöklete alatt, a tagok élénk részvétele mellett. Napirend előtt elnöklő polgármester meleg szavakban emlékezett meg Ember Ernő Mihály elhunytáról, kinek a város közügyei intézésében szép érdemei vannak. Indítványára emlékét jegyzőkönyvben megörökíteni s özvegyének részvétiratot küldeni elhatározták. Örömmel jelentette továbbá a polgármester, hogy a vallás és közoktatásügyi minister a polgári leányiskola felállítását megengedte s ekként ezt a jövő szeptember havától a város megnyitja, 1901. január 1-től azonban már állami kezelés alá vétetik. A ministernek eme nemes elhatározását a város ieliratban köszönte meg. Ezután következett a napi rend. A faiskolai bizottságba megválasztattak: Hornyay Béla dr., Kossuth János dr., Miklóssy