Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1900-09-30 / 39. szám

kegyelemért! íme erre gondolunk már most is bánatos lelkűnkkel és azért emeljük fel hozzád szemeinket, hogy azokért áldd meg ezt a csendes helyet, a kik ide térnek; azok­ért szenteld meg ezt az anyaföldet, a kik itt nyugodni fognak! Ó! ha eljön ide majd a pályáját meg­futott vándor és pihenést keres fáradt tagjai­nak, avagy ha szenvedő óhajt itt nyugodni fájdalmai után, mondd nekik, ó 1 uram: bol­dogok a halottak, kik te benned halnak meg, mert megnyugosznak fáradalmaiktul és tetteik jutalma követi őket! Ha eljön ide majd a nemesen küzdő, a nagyokra vivő és eljön tán korán, félúton megtörve, harcában legyőzve, mondd neki, ó! uram: hív voltál holtodig, neked adom az életnek koronáját, menj be a te Uradnak örömébe I Ha eljön ide majd, maga a férj, majd a nő, két egybeforrt lélek elszakítva egymástul a véghatárpontnál, azt a sebzett szivet, mely nyög mint a galamb kedvese sirhalmán, te gyógyítsd be a hit égi balzsamával! Ha apák, ha anyák szerető szi­vet fedezhetnek itt el az árvaságra hagyott gyermekek szemei elő), ó! uram, te nyugtasd meg azokat, a kik sírva térnek a koporsóba kedveseik közül és te vigasztald meg azokat, a kik kedveseiket vesztve, a sirhalmok oltá­rán könyeikkel áldoznak előtted I Holtaknak nyugalmat, élőknek bizalmat, te adj, atyánk e helyen, irgalmadból, kegyelmedből! Ha az anya öléből bimbóban szakítja le a remény virágát a halál jégkeze; ha ifjú kezéből esik ki a pohár, az öröm pohara s szüle üriti ki az eltö.^ Agerépnek keserű cseppjeit; ha siri fátyol válj mennyasszony koszorút ebben a gyászkertben, ó! Úristen, akkor e szomorú helyen, hol a megásott sirok örvénybe ragad­ják csüggeteg szivünket, te lebegj lelkeddel felettünk és azt a gyötrelmet, mely itt elnyu­godott, magad engeszteld meg és azt a fáj­dalmat, mely virrasztva borul az uj sirhal- mokra, lelked enyhítse meg! Bus kétségeink közt mondd nekünk ó! Isten, hogy csak nél­küled rettenetes hely ez, de veled, de általad szent hely ez is, mert ha a koporsóba vetjük ágyunkat, te ott is jelen vagy velünk. Innen, a halál árnyékának völgyéből is láttass ve­lünk megnyilatkozott egeket és mutasd meg nekünk az embernek fiát a te dicsőségednek jobbján 1 És most nyíljatok meg sirok, emelked­jetek fel sirdombok! mi már többé nem fé­lünk, nem rettegünk e helyen sem. Az Ur­nák helye ez, szent hely, hogy ennek sirhal- mairól is hozzá emelkedjünk és a holtak kö­zött ne keressük az élőket, a kiknek örök hazája ő nála van az egekben. Nyíljatok meg sirok! mi a mi mennyei atyánknak gyerme­kei fölöttetek is diadalommal zengjük: Mines már szivem félelmére Nézni sirom^fenekére, Mert látom Jézus példájából, Mi lehet a holtak porából; Szűnjetek meg kétségeim, Változzatok félelmeim Reménységgé, örömökké, Mert nem alszom el örökké. Áldás, dicsőség neked ó ! Szent Isten, a mi vigasztaló hitünkért, mely van a Jézus Krisztusban. Ámen. {Miatyánk.) Áldást hincsen az ég kegyelme K temetőn minden porszemre, Hogy a halottak porait Csend és béke fogadja itt. <J I légy velünk, jó istenünk, A midőn majd itt könyezünk S itt, hol vigaszunk más nincsen, Te adj vigaszt ó! Úristen 1 Most és mindörökké Ámen. Majd ismét zsoltárt énekeltek, mire Korbély Géza ág. ev. lelkész mondott hasonlóképen igen szép tartalmú és ihletszerü imát, melyet szin­tén vallásos éneklés fejezett be. — Az egyházi szertartások után Schön Vilmos dr., mint a közeg, biz. elnöke tartott szép beszédet az egybegyűl­tek előtt, vázlatban elmondván a temető kelet­kezésének történetét; azután a temetőt, mely a városnak oly nagy anyagi áldozatába kerültrendel- tetésének átadva a polgármester gondjaira bízta.— Székely Elek polgármester a város közönsége nevében köszönetét mondott a közegészségügyi bizottságnak és elnökének* fáradozásukért, a mely nagyrészben tette lehetővé a hosszú évekig va­júdott temetőkérdés megoldását; azután a temetőt hivatalosan is átvette s azzal a felavatás és meg­nyitásnak meghatóan szép ünnepe végétért s a temető e naptól átadatott rendeltetésének. Meg­említjük még, hogy a temetőnek első lakója Béres József bózsvai szül. 33 éves kőmüvesse- géd lett. Az ő számára ásták az első sirt, melybe f. hó 27-én temették. — Hallomás szerint a rk. és gk. hitfelekezetek lelkészei ma délelőtt vég­zik a temető-felszentelés ünnepét. Sch. * ügy tudjuk, hogy magának a polgármesternek van legnagyobb érdeme a temető létrejötte körűi. „Suum cu- j<jue 1* S«er£ * Városi közgyűlés. Sátoralja-Ujhely város képviselőtestülete e hó 28-án képv. tagok csekély részvétele mellett közgyűlést tartott. Székely Elek elnöklő polgármester megnyitván a gyűlést, bejelentette, hogy a köztemetőt a közegészségi bizottság a város tanácsa és nagy közönség rész­vételével e hó 26-án megnyitotta s hogy ugyan­akkor végezte ott nagy közönség részvételével a temető felavatást Fejes István és Korbély ág. ev. lelkész ; bejelentette, hogy a temető fel­ügyelői állásra ideiglenesen Fischer Ödön volt városi kertészt fogadta fel. — A polgármester­nek a polgári leányiskola építésére vonatkozó előterjesztését, t. i., hogy az iskola céljaira az eredeti tervtől eltérően a Bercsényi-utcai Mezös- syné háza, melyben az iskola ideiglenesen már is elhelyeztetett, 40,000 K. ért megvételre biztosí­totta, tudomásul vették s a vétel megszavazását az okt. 5-én tartandó közgyűlésre kitűzték, egyút­tal az építkezésnek házilag való végrehajtásával a polgármestert és I )ókus Gyula iskolaszéki el­nököt megbízták. — A tanácsnak a Bercsényi­utcai vízelvezető csatorna építésére vonatkozó határozatát, melyszerint a csatorna az érdekelt háztulajdonosok hozzájárulásával lesz kiépítve, tudomásul vették..— Ä színháznak villamos vi­lágítással való berendezése ügyében Fischer bu­dapesti céggel kötött szerződést s az arra vonat­kozó tanácsi határozatot jóváhagyták. A világí­tás bevezetése 3600 koronába fog kerülni. Ezek után több ügy nem lévén tárgyalásra tűzve, a közgyűlés véget ért. * Városi színház. Polgármesterünk a színház mihamarább leendő elkészülésére nagy súlyt fektet; ugyanezért intézkedett, hogy a vállalkozó az épület belsején villanyvilágítás mellett estenként is dolgoztathasson * Választás. A Sátoralja Ujhely városnál üresedésbe jött közigazgatási tanácsosi állásra a választás jövő héten, szerdán d e. 9 órakor lesz. * Városunk hivatalos névírása. Nincs többé hivatalosan S.-A. Ujhely, melyet va utasék úgy mendottak ki, hogy Saújhely, mert váro­sunk nevét az ország törzskönyvébe igy Íratta be: Sátoralja-Ujhely mi a történeti alakulás­nak is megfelel, mert [előbb, még az Árpád­korban, volt csak Sátoralja, ennek elpusztulása és az áttelepülés megtörtén e után pedig lett Ujhely, a mit, nagyon helyesen, múlt századi okirataink is mindig igy Írtak le: Sátorallya- Ujhely. Tehát nincs többé sem S.-A.-Ujhely sem Saújhely! * Állami anyakönyvi statisztika. A sá­torai ja-újhelyi állami anyakönyvi hivatalnál 1900. szept. 29-től 1900. okt. 6-ig a) házasságot kötött: 1 pár; b) kihirdettetett: 3 egyén; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 12 eset­ben; d) elhalálozott: 7 egyén. Vármegyei Hivatalos Rész T. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizott­ságának Sátoralja-Ujhelyben 1900. évi szep­tember hó 26-án tartott közgyűléséből. 314 sz. Olvastatott az állandó választmánynak, a tisztviselők, segéd-, kezelő- és szolgaszemély­zet fizetésének javítására kivetendő 2°/o-es pót­adó megszavazása tárgyában hozott határozati javaslata. A határozati javaslat egyhangú elfogadá­sával a mennyiben a vármegye közönsége 1900. évi április 19 én tartott rendkívüli közgyűlésé­ben 162/6497. szám alatt hozott határozatával a tisztviselő segéd, kezelő-, és szolgaszemélyzet fizetésének javítására, illetve felemelésére a 2%-es vármegyei pótadót nem egy évre, hanem az administratió újjászervezéséig és a vármegyék rendezéséig szavazta meg s ezen határozatot a Nagyméltóságn belügyministerium 1900. évi szeptember hó 21. napján 80,289. szám alatt kelt intézvényével ekként, jóvá is hagyta; a 2%-es vármegyei pótadó ujabbi megszavazásá­nak szüksége fenn nem forogván azt mellőzi s az alispánt utasítja, hogy a 2°/o-es vármegyei pót­adónak kivetése, az ebből várható összegnek a költségvetésbe leendő felvétele iránt évenként, a vármegye rendezéséig minden ujabbi határozat bevárása nélkül intézkedjék. Ezen határozat, mint közérdekű a „Zem­plén“ hivatalos lapban meghirdettetni liatároz- tatott. Kmf. Jegyzetté és kadta : Dókus Gyula, főjegyző. 5809/kig. 900. sz. A bodrogközi j. foszolgabirdjdtól. Körözvény Folyó évi szeptember hó 12-én Neczc Mi­hály téglási lakos kárára 2 drb. fekete 2 éves kanca és pejszőrü 5 éves kanca hátsó bal ol­dalán K jegyű lova elszökött és azóta felta­lálható nem volt; Körözését elrendelem azzal, hogy feltalálás esetén hivatalomhoz bejelentés teendő. Király-Helmecz, 1900. évi szeptember 22. Bencsik, lőszolgabiró. 2318/1. 900. A sztropkai járás föszolgabirájától. Körözvények. I. Yojtócz község határában f. évi szeptember hó 18-án egy drb. veres szőrű, fehér homloku, 2 éves üsző fogatott fel s vétetett gondozás alá. Igazolt tulajdonosa felhivatik, hogy az üsző átvétele végett jelentkezzék, mivel ellenesetben az, mint gazdátlan jószág, el fog árvereztetni. 2232/1. 900. sz. II. F. évi szeptember hó 7-én a Sztropkó köz­ség tulajdonához tartozó „Vercena“ nevű erdő­részben egy 30—40 évesnek látszó, körülbelül 185 cméter magas, 18 cm. hosszu(?) korom fekete vastag hajú ismeretlen férfifinlla csontváza ta­láltatott, mely az orvos rendőri vélemény sze­rint 6—10 hónap óta volt rothadásban. — A csontvázon talált ruházat leírása a következő: Egy lenvászonból készült, kivarott elejü, világos kék szinü, mogyoró nagyságú porcelán gombok­kal ellátott paraszt férfi ing, melynek újain egy- egy lapos fehér porcelán gomb van alkalmazva, egy az úgynevezett drellich vászon paraszt férfi kiüli és végre ugyancsak „drellich“ vászonból va- rott paraszt nadrág, melynek felső részében egy vas csattal ellátott vastag nadrág szíj van be­lehúzva. A személyazonosság nyomozata elrendelte­tik azzal, hogy a fentebb leirt ruhadarabok Sztropkó községházánál megtekinthetők. Sztropkó, 1900. szeptember 21. Bárczy, szolgabiró. Heti naptár. Vasárnap, Hétfőn, Kedden, Szerdán, Csütörtökön, Pénteken, Szombaton, szeptember október október október október október október 30. Jeromos. 1. Rémig. 2. Leodegár. 3. Kandid. 4. Ferenc. 5. Piacid. 6. Bruno.-A. szerkesztő póatája. M. S. dr. — Nyitra-Zobor. Mindnyájunk részéről neked legszívesebb üdvözletünk! A. — Gálszécs. De jó dolga van önnek, hogy ráér oktalanul haragudni ós a semmiről van ideje annyit Írni. A 400 K.-t tegnap utalványozták. Sajnáljuk, ha a szive tő - lünk máshoz vonzotta. A tp. beszüntetése iránt intézkedtünk. Felelős szerkesztő : Dongó Q- 37- át r f á, s Géza. Kiadó-tulajdonos: Étiért Gyula. V. 641/1900. szám. Árverési hirdetmény. Alólirt kiküldött végrehajtó az l88t. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a s.-a.-ujhelyi kir. törvszék 7698/900. sz. elrendelő és a kir.-helmeczi kir. járásbíróság V. 328/1. számú kiküidő végzése által s.-a.-ujhelyi takarékpénztár javára Gál János és társai n.-czigándi lakosok ellen 557 kor. 50 fill, tőke, ennek 1900. évi február hó 24. nápjától számítandó 6% kamatai és eddig összesen 98 korona 4 fillér perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végre­hajtás alkalmával biróilag lefoglalt és 1220 koronára becsült lovak és szekerekből álló ingóságok nyilvános árverésen el­adatnak. Mely árverésnek a kir. helmeczi kir. járásbiróság 1900. évi V. 328/2. sz. kiküldést rendelő végzése folytán a helyszínén vegyis Nagy-Czigánd községében alperesek lakásán leendő eszközlésére 1900. ÓVÍ Október h.6 1-ső napjának d. e. 11 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzései hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. IO7. §-a értelmében a legtöbbet ígérő­nek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t.-c. 108. §-ban megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Végűi felhivatnak mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtatd követelését megelőző kielégittetés- hez tartanak jogot, amennyiben részükre foglalás korábban eszközöltetett volna és ez a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, hogy elsőbbségi jelentéseiket az árverés megkez­déséig alulirott kiküldöttnek vagy Írásban beadni, vagy pedig szóval bejelenteni tartoznak. A törvényes határidő a hirdetménynek a bíróság táb­láján kifüggesztését követő naptól számittatik. Kelt Kir.-Helmecz, 1900. évi Szept hó 9-ik napján. Szabó Lajos, kir. bit ósági végrehajtó. Eladó ház. Az Andrássy-utczában (életpiacztér) levő 4 szoba, konyha, kamara, üveges verenda és pincze helyiségekből álló há­zamat szabad kézből eladom. Özv. Kapás Aurélné.

Next

/
Oldalképek
Tartalom