Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1900-09-09 / 36. szám

1900. szeptember 9. I. Melléklet a „Zemplén'1 36. számához. tézményt is meghonosíthatnának, nevezetesen a hitelképességi információ intézményét, a mi­dőn is bizalmas megkeresésre s a szükséges le­vélbélyegek s információs költség előleges be­küldése mellett nyerhetnének megközelítő va­gyoni értesítést, a melyeket természetesen a községek elöljáróságai utján szereznének be. Rendkívül sok bajnak, végromlásnak venné ezen intézmény elejét; számtalan nagykeres­kedő, gyár és iparvállalat, valamint pénzintézet élvezné ennek áldásos gyümölcsét. — A kerü leti ipar és kereskedelmi iparfelügyelőségek vol­nának hivatva egyúttal felügyelni a munkás- betegsegélyezők, valamint bankok, takarékpénz­tárak, hitel és fogyasztási szövetkezetek felett is, amikre ma — sajnos—senki sem felügyel. A kerületi ipar és kereskedelmi felügyelők egyszersmind a kerületeikhöz tartozó vármegyék, vagy törvényhatóságoknak ipar és kereskedelmi ügyeiben véleményező, illetőleg előadói volná­nak, egyszersmind az 1884. XVII. t.-c. értelmé­ben megalakított törvényhatósági ipartanácsnak is, valamint a törvényhatóságok közmunka és építkezési bizottságában s közgyűlésein hivatal­ból foglalnának helyet, hogy a magyar ipar és kereskedelem érdekeit ott is bármikor raegvé- delmezhessék. Az ipar és kereskedelmi felügyelőségek­nek olyaténképpeni szervezésével nagy és álta­lános ipari és kereskedelmi mozgalom keletkeznék, mely szervezet’ emelné az ipar és kereskedelem forgalmát, az áruk közvetítését és helyes és tisztességes mederbe kényszerítené a nem reális gondolkozásu kereskedő üzleti irányát is. Nagy missziót teljesítenének azok, de nagy lendületet is adnának az egészséges iparnak és kereskedelemnek. Ha azután a községnek nagyrésze is nem azt az átkozott elvet követné, hogy mindenben csak a külföldit hajhászsza, hanem e helyett minden bevásárlásánál direkte csak a magyar ipar és kereskedelem termékeit kérné magának ; akkor még inkább alkalmat adnánk a magyar ipar fejlődhetósére és nem a magyart gyűlölő cseh iparos ekzisztenciáját támogatnánk, hanem saját testvéreinkét s saját hazánkét. Azért fel tehát és pártoljuk a magyar ipart! Nádasdi Trstyánszky Károly. Nyílt levél.*) Balatonföldvár, szept. 4. Tisztelt szerkesztő úr! A „Fslsőmagyarországi Hírlap“ szeptember 1-éről kiadott 70 számában egy „Politikai hely­zet a megyében“ cimü közlemény jelent meg. Miután annak egyik passzusa, bármily burkol­tan van is az egész közlemény tartva, kétséget kizárólag reám vonatkozik, jelenleg csekélysé­gem lévén a „Felső Tiszai Hitelszövetkezetek Szövetségéinek elnöke, igy annak irányát né­mileg én szabom meg, mulasztást követnék el ha hallgatnék, mert: „qui tacet consentire vi- detur, dum loqui debuit et potuit!“ Hogy „a vármegye őszi politikai életében két gazdasági frakció közt, a melyek egyikét a zemplénmegyei gazdasági egyesület, a má­sikat a Felső Tiszai Szövetkezetek iránya képviseli, összeütközés lesz“ — arról ón nem tudok semmit; megengedem, hogy sokaknak örömet szereznék vele, de nem volt, nem is lesz szándékomban azt tenni, mert sokkal önzetle- nebbül és régebben szolgálom a megyét és a közügyet, semhogy nem tudnám miszerint: „Con­cordia res parvae crescunt, discordia maximae dilabuntur.“ Ép tegnap Írtam barátomnak, Andrássy Sándor grófnak, hogy sajnálatomra nem vehe­tek részt a 6-iki értekezleten, de hogy úgy ezen mozgalomnál, mint a szövetkezetinéi örömest vagyok segítségére; ezt azért irom meg neki, mert tudom, hogy távollétemet számos jóakaróim a gazdasági egyesület, illetőleg az ő ellene táp­lált antagonismusnak fogják magyarázni, hogy tehát kivegyem a szálkát a melyet a nemes- szivü férfiak észrevétlenül az ő keblébe ereszt­hetnének, figyelmeztetem őt előre, mihez tartsa magát, ha netalán indirect utón — hisz nyílt sisakkal az ármány gyászvitézei sohasem har­colnak — őt ellenem kijátszani akarnák! És itt kedves kötelességet teljesítek, midőn kijelentem, hogy Andrássy Sándor gróf mindig loyalis volt irántam és a személyemet érintő tervszerű bemondásoknak sohasem adott hi­telt. Eddig nem tartottam érdemesnek, de nem is volt alkalmam ezt nyilvánosan kijelenthetni, nagy hálával tartozom tehát a Felsőmagyar­országi Hírlap „tekintélyes politikai egyénisé­gének“, hogy erre az alkalmat nekem nyújtani szives volt. A közlemény többi részére, lévén azok színvonala az anonym leveléhez hasonló, nincs szavam; kiki vessen számot a maga lelkiisme­retével : helyes-e, jó-e, okos-e, szép-e ? üszköt vetni abba a társadalomba, a melyben az egyet­értés megteremtésén, a béke fentartásán oly ré­gen, de folytonos akadályokkal dolgoznak leg­jobbjaink ? ! Hazafias tisztelettel: Of. Mailáth József. Vármegyei ügyek. Főispánunk, titkára Staut József kíséreté­ben, tegnapelőtt reggel Újhelyből Tokajba uta­zott a szolgabirói hivatal ügyvitelének ellen­őrzése és a járás hivatalos pénzkezelésének megvizsgálása céljából. Matolai Etele alispánunk már annyira jobban van, hogy elhagyhatta betegszobáját, de hivatalának vezetését még át nem vehette. Az állandó választmány f. hó 5-én tárgyalta és elfogadásra ajánlotta a Közgyűlés­nek a t. vármegye közigazgatási árva- és gyám­hatósági 1901. évi költségelőirányzatát, mely 319,910 K. 14 f. szükségletet tüntet föl. A költ­ségvetésben a tokaji, nagymihályi, gálszécsi, varannai, szirmai és sztropkai járások számára egy-egy második szolgabirói állás, a szerencsi, s.-a.-ujhelyi, bodrogközi és homonnai szolgabirói hivatalokhoz egy-egy irnoki állás rendszeresítése s ezeken kívül mind a 10 szolgabirói hivatal­hoz egy-egy napi dijasi uj állás létesítése ké­retik. Hasonlóképp felvétetett a költségvetésbe az árvaszékhez rendszeresittetni kért VI. ülnöki állás és a pénztárhoz egy uj irnoki állás java­dalmazása. Végül kéretett még egy uj őrhaj dui szolgálat rendszeresítése is. 3°/o-es pótadó. A f. hó 5-én tartott ál­landó választmány javasolja a Közgyűlésnek, hogy mint a f. évre tette, 1901-re is szavazzon meg 3°/o-es pótadót, melyből 2% a tisztviselők, segéd-, és kezelőszemélyzet fizetésének emelé­sére, 1% pedig közmivelődésügyi célokra fog fordittatni. Az 1900. évre eliőrt törv. hatósági útadó, melynek behajtását, illetve ledolgozta- tását vármegye szerte megkezdették, mindössze : 283,563 K. 70 fill, ebből 43,900 K. természet­beli munkával teljesittendő utadókötelezettség. A pénzbeli utadókötelezettség évi összegének nagysága szerint a járások igy sorakoznak: 1. A szerencsi járás A bodrogközi 3. A s.-a.-ujhelyi,, 4. A gálszécsi „ 5. A tokaji „ 6. A varannai „ 7. A n.-mihályi „ 8. A homonnai „ 32,570 K. 07 fillérrel. 30,323 K. 55 25,028 K. 84 23,212 K. 47 19,152 K. 50 17,482 K. 79 17,330 K. 53 9,385 K. 05 „ 8,498 K. 87 4,367 K. 63 évre előirt törv. hat. útadók 9. A szinnai 10. A sztropkai Ezekhez az 1900. _________ ________ _____ hoz sorakozik még S.-A.-Ujhely rend. t. város nak 11,436 K. 28 fill., a közvetetlen ugyszinté a t. vármegye házi pénztára révén fizetőkne 26,636 K. 02 f. útadója, végre a törv. útátkelt sekért 14,149 K. 10 f. Mindez együttvéve: 283,56 K. 70 fillér. — A vármegye h. alispánja kői levélben hívta fel a járások főszolgabirái hogy úgy a f. évre előirt útadók, mint múlt évekről a f. évre áthozott törv. hat. u adóhátrálékok, nemkülönben a késedelmi ki matok beszedéséről és nagyobb késedelei nélkül leendő behajtásáról gondoskodjanak. Hírek az országból. Ófelsége a király f. hó 10-én utazik el Bécsből a galicziai hadgyakorlatokra. József főherceg alcsuthi otthonában egy családi kirándulás alkalmával elcsúszott és oly szerencsétlenül esett el, hogy ballábát maga alá szorította és bokában eltörte. A szerencsét­len baleset hire általános részvétet keltett egész Magyarországon. A persa sah f. hó 24-én Bécsből, hol szept. 20-ától kezdve a király vendége lesz, Budapestre érkezik. Wlassics Gyula dr. közoktatásügyi mi­nister nyári szabadságáról, déli Tirolból, haza­érkezett. Budapesten egy Bosehetti nevezetű olasz anarkistát már hetek óta keres a rendőrség, hanem nyomát vesztette. Az anarkista az olasz munkásosztályhoz tartozik s bomba a kenyere. Hírek a nagyvilágból. Kína fővárosát, Pekinget, megszállva tart­ják a szövetséges államok csapatai. Oroszország a mellett van, hogy a béke már most megköt­tessék. Németország s vele együtt a többi szö­vetséges állam csak abban az esetben hajlandó bé- külni, ha Kina, a hol egyébként most hatalom­mal biró kormány nincs, teljesen megnyugtató biztosítékokat nyújt arra nézve, hogy a békesség állandó marad és teljes háborittatlanságot nyújt a Kínában lakó idegeneknek és kereskedelmi érdekeknek. Oroszország nagylelkűségét onnan magyarázzák, hogy békeapostolsága jutalmazá­sául megkapná Mandzsúria tartományt, mely két­szer nagyobb terület, mint Magyarország s körülbelü 15 millió főnyi lakossága van. Kina déli tartományaiban is iszonyú forradalom fe­nyeget kitöréssel. A búrok ismét pótolhatatlan veszteséget szenvedtek. Hős tábornokuk, Delarey elesett. — Kordina hamburgi származású búr hadnagyot, a ki Pretoriában az angolok ellen szőtt össze­esküvésnek feje volt, Roberts lord a haditör­vényszék ítélete értelmében agyonlövette. Románia és Bulgária két hadteste, tel­jes felkészültségben, egymással farkas szemet néz a Dobrudzsa dunai félsziget déli határán. Biztosra veszik azonban a dolgot, hogy kenyér­törésre nem kerül a sor, mert a nagyhatalmak ideje korán közbe lépnek. A pestis, ha a jelentések hitelt érdemel­nek, Skóciának Glasgow nevű kereskedelmi városából nem fog tovább terjedni. Ez idő sze­rint 13 pestises beteg fekszik a kórházban, 113 egyén pedig megfigyelés alatt áll. Különfélék. — Nagy gyászmise Erzsébet királynéért. Boldogemlékezetü Erzsébet királynénknak meg- dicsőült lelke nyugalmáért f. hó 10-én d. e. 9 órakor a rk. plébánia templomban gyászos isten­tiszteletet fognak tartani, melyre a plébániai hi­vatal körlevélben hívta meg a törvényhatósági, állami, városi hivatalokat s az összes taninté­zeteket. — Ministerek üdvözlése. Darányi és Hegedűs ministerekhez a következő távirat me­nesztetett S.-A.-Ujhelyből, a f. hó 6-án tartott nagy értekezlet alkalmából: A Zemplénvárme- gyei gazdasági egyesületnek az amerikai kiván­dorlás csökkentése ügyében tartott értekezlete Nagyméltóságodnak úgy az eddigi, mint a jö­vőben remélt támogatásáért őszinte köszönetét és üdvözletét küldi. Andrássy Sándor gróf, az értekezlet elnöke. — Kinevezések. Az igazságügyminister Kossuth Péter kir. közalapítványi nyug. aligaz­gatót az újhelyi kir. törv.-szék mellé, maradvány- és irtványföld, továbbá kuriális zsellér-birtokvált- sági jogbiztossá kinevezte. — Dorka János, hon­véd számvevő-altiszt, az újhelyi járásbírósághoz írnokká kineveztetett. — Áthelyezések. Az igazságügyminister Gáspár János szerencsi járásbirósági Írnokot a zsadányi járásbírósághoz, Beke Béla újhelyi já­rásbirósági írnokot pedig az újhelyi törvény­székhez áthelyezte. — Kiküldetés. Vármegyénkbe Richter Géza kir. mérnököt küldötte ki Budapestről az izbugya-radványi petróleom-fúrás ellenőrzésére a kir. pénzügyi minister. — Egyházmegyei közgyűlés. Az alsó­zempléni ref. egyházmegye Meczner Béla e. m. gondnok és id. Keresztury József esperes társel- nöklésével f. hó 4-ikén tartotta őszi közgyűlését Sárospatakon. Az egyházak beléletét tárgyazó folyó ügyeket 33 pontban, a nagyon népszerű gondnok tapintatos és szakszerű vezetése mellett, az ügyek iránt való meleg érdeklődéssel tár­gyalták le. — A szokásos közebéden vidám volt a hangulat. Felköszöntőket, legtöbbet a közsze­retetben élő elnökökre, mondottak : Hézser E., Zombori G., Páricsi J., Tóth L. lelkészek és Debreczeni B. egyházm. ügyész. — A papi ér­tekezlet bemutatott alapszabályait a jövő évi tsvaszi közgyűlésen fogják elbírálni és elfogadni. Elfogadta az egyházmegye, nagyrészben, a mis- kolezi ref. felső leányiskola kiegészítése és nő- tanitóképző-intézetté emelése tervezetének a pon- tozatait is. rl. — Uj gyártelep. S. A.-Ujhely város a közel jövőben, s valószínű, hogy még ez idén, egy uj gyárral fog gazdagodni. Ugyanis az új­helyi takarékpénztár, városunk eme legnagyobb forgalmú pénzintézete, a vasúti állomástól délre, közvetetlenül az állomás területe mellett, egy nagyszabású petroleumfinomitó gyárat fog épít­tetni, a mely százezer koronát meghaladó ösz- szegbe fog kerülni s legalább is negyven embert fog foglalkoztatni. A helyszíni szemlét e hó 6-án •) Lapunk nyomatosa közben érkezett. Szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom