Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1900-09-02 / 35. szám

Miután kételyeiből kibontakozni képes nem volt, miután Kant, Sehelling és Fichte tanainak alaposságában már réges-régen kételkedett, de buvárlatai az igazságra nem vezették : öngyil­kossági szándékkal tépelődött. Az 1796 ik nyár egyik reggelén az oly sokszor megénekelt Saale partjai mentében töprenkedett, sötét gondola­tokkal küzdve. „Hasztalan fogadta őt reggeli kö­szöntőjével a kedves vidám természet; haszta­lan mosolygának előtte a zöldelő rétek, ... 6 ott ült a magas sziklabércek tetején és a mély­ségbe tekinté. Csak két lépés, csak két lépés választ el a mélység örvényétől. A Saale oly sötét, mint az én lelkem, vidám napsugár nem az én részem. Mire való keblemben az emberi­ség tiszta képe ? Éjjeli sötétségbe burkoltan, ismeretlenül állok itt! Ha nem képes a benső igazság napja e sötét égen áthatni és lelkemet fényével bevi­lágítani ; akkor zúzódjék össze testem e sziklán, e folyó ragadja el magával a töprenkedóst szülő kérdéseket, a nyomasztó kételyeket s vigye mindezt el a feledés tengerébe, az örök álomba. Igen — igy gondolá magában, úgy lesz, árnyé­kom, te itt maradsz, hogy hirt adjál éltem szo­morú végétől. Mondd el barátaimnak, szeret­teimnek végsóhajomat; zokogva mondd el bú­csúszavamat, utolsó kivánatomat; mondd el mit érezék e végzetteljes pillanatban. A kisér­tet rideg szava fog belőled szólani, a fájdalom rémületes hangján fogsz beszélni, de ők édes örömest fognak óvó szavaidra hallgatni, hogy a megfoghatatlant megfoghatóvá tenni ne akar­ják, járatlan utakon ne haladjanak; maradja­nak az ismert járt ösvényen és ekkor gyermek­ded hangulatban örvendeni fognak az életnek. Oh szeretteim, édes szülőim, rokonaim, barátim ! Oh, ha ti tudnátok ... ha ismernétek küzdel- mimet! ... És e sötét gondolatok tovább-to- vább kisérik, mig árnyéka virágzó rózsák felett megpihen. A melancholikus Herbart feljutott a magaslatra s ime a természet szépsége megra­gadja, a napfénye világosságot önt sötét lelké­ben ... a remény derejü mosolyog felette s ő ünnepélyesen megígéri, hogy igy fog tehát min­denkor magasabbra és magasabbra haladni, lelke egész hevével ernyedetlenül küzdeni, mig a sir önkényt megnyílik előtte.“ Fogadalmát megtartá Élte célját, a me­lyet önmagának szabad akaratával tűzött ki, sok és rendkívüli erőfeszítést igénylő küzdelem után elérte. Éltét a tudománynak, az igazság­nak szentelte. Herbartnak egyik legszebb jel­lemvonás volt, hogy szerette az igazságot és megveté a hamisságot. Pedagógiai tevékenysége 1797. vett kez­detét. (Folyt, köv.) Tanügyi apróságok. Tanfelügyelőségi iroda áthelyezése. Van szerencsém a t. közönséget értesíteni, hogy a kir, tanfelügyelőségi iroda folyó évi szeptem­ber hó 1-től a városházzal szemben, a várme­gyei tiszti főorvosi volt lakásba tétetett át. Sátoralja-Ujhelyben, 1900. szept. 1. Beregszászy István, zemplén-vármegyei tanfelügyelői hivatal önálló vezetésével megbizott kir. s. tanfelügyelő. A s.-a. újhelyi keresk. tanulók isko­lájában az 1900—1901. iskolaévre a beiratás szept. hó 3-ától 10-ig tart. A beiratások az izr. anyahitközség földszinti tantermében naponta 4—5 óráig eszközöltetnek. Felkéretnek a t. ke­reskedő urak, miszerint tanulóikat a kitűzött időben behatásra szorítsák. A tanítás szept. 10-én veszi kezdetét, az eddig be nem iratko­zott tanulók mint mulasztók, az iparhatóságnak bejelentetnek. S.-A.-Ujhely, 1900. szept. 2-án. Schneider Jakab, iskolai igazgató. A m. kir. állami felső ipariskolában (Budapest, VIII. Népszinház-utca 8. sz.) az I ső évfolyamra a beiratások tegnap kezdődtek s folyó hó 6-ik napjáig tartanak. Egy francia pedagógus a mi kiállí­tásunkról, Az az üdvös kezdés, hogy Magyar ország mint önálló, független állam jelenjen meg a párisi nemzetközi kiállításon, hasznos gyü­mölcseit immár kezdi meghozni: a müveit kül­föld, különösen a franciák figyelmét ránk, gaz­dasági és művelődési előhaladásunkra terelte. A franciákat közoktatási kiállításunk úgy lát­szik meglepte s kezdenek bennünket kulturál- lamnak néani. Egy kiváló francia pedagógus, Comte Felix, a franciaorsz. közoktatási tanács tagja cikket irt az Union Pédagogique-ba a magyar közoktatási kiállításról, a melyben ro­konszenvesen és helyes adatok alapján ismer­teti a népoktatási viszonyokat Magyarországon s dicsérőleg szól az elemi népiskolák kiállításáról. szerkesztő "biz. postája. Szívesen kérjük T. kartársainkat, hogy az nj tanév beálltával dolgozatukkal rovatnnkat minél gyakrabban ke­ressék fel. CSARNOK Búcsuzás­Alig jöttem s már elmegyek, Es itt hagylak benneteket Abrándimnak tanyái; Te kis patak a kert alatt, Susogó akácfa-galyjak — Hogy nekünk el kell válni! Fáj ugy-e nektek is nagyon, Hogy körötöket elhagyom, Hisz’ ti szerettek engém, Hisz’ ti tudjátok csak : mi bánt, E bohó szív mennyit kiállt Már rövid életemben. • Csak ti tudjátok nagy bajom, Csak ti, meg egy zsidó asszony, — Ki nem tud egyebet sem — S engem is csak arra tanít, Hogy legnagyobb kincsünk a hit, Szegény zsidóné, jó anyám, S te aranyos kicsiny tanyám : Abrándimnak tanyái, Te kis patak, a kert alatt, Susogó akáczfa galyjak — Hogy nekünk el kell válni 1. . . (To'csva) Farkas Alajos. Közgazdaság. Küzdelem a tüdővész terjedése ellen. Budapest, augusztus 20. A „Hivatalos Közlöny“ legutóbbbi számá­ban közölte a vallás- és közoktatásügyi minis­ter 94,366/999. számú rendeletét, melyben a „Hygieia“ pormentesitő vállalat Dustless nevű porölő anyagát az ország összes iskoláinak hasz­nálatra ajánlotta. Örömmel és hálával veszik tudomásul a hazai tanárok és tanítók a minister ezen leg­újabb üdvös intézkedését, nemkülönben a tanuló ifjúság és a gyermekeik egészségét féltő szülők. A fővárosi és vidéki tudós orvosok tanács­kozásain, kongresszusain a szaktudósok is el­szorult szívvel konstatálják, hogy a statisztika által jelzett a tüdővész terjedését mutató számok folyton emelkednek. Nehéz és bizonyára még hosszú ideig tartó küzdelem indult meg a veszedelem meggátlására és hála kormányunk bölcseségének, hála tudó­saink buzgalmának, a főváros és a magyar kö­zönség áldozatkészségének, a sajtónak, mint a kik a veszély nagyságát felismerve, lehetővé tették a tüdőbajosok szanatóriumának létesítését. Rövid időn belül tehát segítve lesz a be­tegen, a ki visszakerül családjához, a munka­asztalhoz, az uj boldogság révébe, hogy ismét hasznos tagja lehessen annak a társadalomnak, a melynek mindent köszönhet. Ámde az egészséges ember is könnyen megkapja a bajt a műhelyben, raktárban, bolt­ban, irodában, hivatalban, iskolában, hol a por­ral telt levegőt egyformán szívjuk magunkba, s a porral együtt azt a sok millió veszedelmes csirát, a mely az ember testében találja meg a szaporodás legbiztosabb és talán egyedüli talaját. A vallás- és közoktatásügyi minister ez­előtt másfél esztendővel próbákat eszközöltetett az amerikai porölővei tudós tanárok által isko­lákban s az egyetemen, és mikor hosszas kísér­letezések után az államvasutak, az államrendőr­ség, a fővárosi, valamint országos bakterológiai intézet s az országos közegészségügyi tanács ajánló véleményt mondott ezen anyagról, az or­szág összes iskoláinak használatra ajánlotta s ezzel megnyitotta az utat a por ellen való vé­dekezés egyedüli lehetőségének. Ha a kormány a hivatalokban s a közle­kedési eszközökben ezt az eljárást kötelezővé tenné, bizonyára pótolhatatlan segítséget nyúj­tana a tüdővészesek szanatóriumának, mert a mig ezen áldásos intézmény egyik oldalon a már beteg embert ápolja és gyógyítja, addig a por megszüntetése a csira terjedését teszi lehe­tetlenné s ezzel az egészséges embert védi meg. A külföld régen felismerte a pormentesités mér­hetetlen előnyeit s a hivatalokban, iskolákban, üzletekben, közös jármüvekben a Dustlessel való pormentesités több országban van elrendelve. Nincs is tán sehol a föld kerekségén annyi tü­dővészes ember, mint nálunk Magyarországon. De hiszszük és reméljük, hogy a kezdet nehéz­ségeit leküzdöttük s ezen intézkedés áldásthozó eredménye el nem marad. Városi és községi ügyek. * Képviseleti ülés. Polgármesterünk szep­tember hó 5-ének délután 2 órájára képviseleti ülést hivott egybe. Nevezetes és felemiitésre méltó tárgy a főjegyzői állás kérdése, melyet a pol­gármester előterjesztésével úgy kíván megoldatni, hogy az pályázat utján ne töltessek be, hanem Pataky Miklós közigazgatási tanácsos a főjegy- zőségre osztassák be.* * Polgári leányiskola. Polgármesterünk a Nemes Lajos-féle lakást (Ivossuth-u. 94. szám) bérelte ki iskola helyiségül és úgy intézkedett, hogy az állami elemi iskola a Nemes-féle la­kásba helyeztetett által, a polgári leányiskola pedig ideiglenesen a Mezősyné-íéie házban (Andrássy-u. 377.) fog megnyittatni. A kineve- zettt anitónők|már mind megérkeztek és Kovács Endre igazgató elnöklete alatt augusztus 31-én tantestületi ülést tartottak. * Virilisek. Az 1901-re szóló legtöbb adót fizetők névsorát S.-A.-Ujhely r.-t.-városnál már összeállították s rövid napok múltán a küldött­ség elé kerül, a hol az igénytformálók jogaikat megóvhatják. — Pénztárvizsgálat. Polgármesterünk szabadságáról haza érkezvén, a f. évi aug. 30-án nyomban pénztárvizsgálatot tartott és a pénz­tárban mindent példás rendben talált. * Köztemető. Minden intézkedés meg­tétetvén, hogy a köztemető területén már vége felé járó földmunkálat a leggyorsabban befejeztes­senek. A köztemető legkésőbb f. hó 15-én meg- nyittatik. * Állat-felhajtás. A kereskedelemügyi kir. minister S.-A.-Ujhely városnak a havi ál­latfelhajtást meg engedvén, polgármesterünk ki­bocsátotta a hirdetményt, melyben köztudomásra adja, hogy a havi állatfelhajtásos vásár ez év október hő 1-étől lép életbe. Egyúttal a szom­széd vármegyékbe is közhírré tétette e napokat. Szóval mindent megtett, hogy ez, a városra oly nagy jelentőséggel biró kérdés sikerre vezessen. * Állami anyakönyvi statisztika. A sá­toralj a-ujhelyi állami anyakönyvi hivatalnál 1900. aug. 25-től 1900. szept. 1-ig a) házasságot kötött: 3 pár ; b) kihirdettetett: 6 egyén; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 15 eset­ben ; d) elhalálozott: 11 egyén. Vármegyei Hivatalos Rész 1179/2611. kb. sz. T. Zemplén-vdrmegye. közig, bizottságától. Olvastatott a nagyméltóságu kereskedelemügyi ministerium múlt évi 49740. szám alatt kelt intézvénye, melyben tudatván, hogy a s.-a. új­helyi vasúti állomásnak kibővítéséhez szük­séges feldtörületre vonatkozólag a kisajátítási eljárást elrendelte, az eljárás megindítására hívja fel a bizottságot. Határozat. Minthogy a szóban forgó ügyben a múlt évi 949/3035 kb. számú határozattal elrendelt kisajátítási eljárás alaki hiányok miatt megtart­ható nem volt, tekintettel arra, hogy a s.-a.-uj- helyi vasúti állomás kibővítéséhez szükséges földterület megszerzése céljából a nagyméltóságu kereskedelemügyi ministerium az 1881. évi XLI. t. c. alapján a kisajátítási eljárást elrendelte, az eljárás foganatosítása céljából az alispán elnök­lete alatt Hönsch Dezső királyi főmérnök, Bereg­szászy István helyettes királyi tanfelügyelő és Prihoda Etele aljegyzőből álló bizottság ez al­kalommal újólag kiküldetvén, a tárgyalás határ­napjául folyó évi szeptember hó 15-ének dél­előtti 10 órája S -A.-Ujhely rendezett tanácsú város tanácstermébe, esetleg a helyszínére ezen­nel kitüzetik; mely helyre és időre az érdekelt felek, id. Meczner Gyula és neje szül. Farkas Mária, azzal hivatnak meg, hogy a bizottság a kisajátítási terv felett elmaradásuk esetén is határozni fog. A tervezett a törvényben előirt 15 napi közszemlére való kitétele végett S.-A.-Ujhely város polgármesterének az összes iratokkal együtt kiadatik és a kisajátítási eljárás iránti határo­zat a „Zemplén“ hivatalos lapban és a buda­pesti hivatalos közlönyben közzé tétetik. Miről a m. kir. államvasutak igazgatósága értesittetik. Kelt Zemplén vármegye közigazgatási bi­zottságának S.-A.-Ujhelyben 1900. évi augusztus hó 13-án tartott ülésében. Molnár főispán, mint a közig. bíz. elnöke. * Pataky Miklósnak, ki a nagyközségi szervezet­ben érdemes jegyzői múltra tekinthet vissza ellenjelöltje nincs; mert a múlt számunkban említett Fodor Jenő, S.-patak főjegyzője, előttünk személyesen, kijelentette, hogy neki ez idő szerint Patakról elpályázó és főképp Patakyval szemben pályázó szándéka ninos. Szeri.

Next

/
Oldalképek
Tartalom