Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1900-02-11 / 6. szám
szántás és mély szántás jelentősége, melylyel kapcsolatosan hangoztatva volt az okszerű trágyázás és a trágya kezelése kint a szántóföldön és bent a trágyatelepen. Az állattenyésztés kérdésénél főképp az állattartásnak e vidéken gyakorlatba vett rósz szokásról volt szó, t. i. a fiatal növendék állatoknak silány takarmányozásáról. Megbeszélés tárgyait képezte még több igen fontos gazdasági kérdés a növénytermelés köréből és végül ösmertette -egyesületi titkárunk a vármegyei gazdasági egyesületnek, mint a gazdaközönség érdekképviselőjének hivatását és rendeltetését. Az előadást a gazda közönség nagy figyelemmel hallgatta és általános helyesléssel fogadta. Szőlészeti tanfolyami vizsgálat. A gazdasági egyesület titkára, ifj. Fedák István, a szőlészeti munkálatokat ellenőrző fogházőrök részére rendezett szőlészeti tanfolyam vizsgálatát tegnap, f. hó 10-én tartotta meg a szőlőbirtokos közönség nagy érdeklődése mellett. A vizsgálatot végig hallgatta főispánunk is és úgy a tanfolyam buzgó vezetésének, mint fogházőröknek, teljes megelégedését nyilvánította a szép eredmény fölött. M.-Laborczról Írja tudósítónk : Haraszthy Miklós a homonnai járás fáradhatatlan főszol- gabirája, különféle a gazdaság körébe vágó és a nép jólétének emelését célzó dolgokról tartott felolvasást f. hó 6 án M.-Laborezon. A két óránál tovább tartó, mindvégig felette érdekes és tanulságos felolvasáson megjelentek nagy számban a mező-laborczi és csebinyei körjegyzőség 18 községének lelkészei, tanítói, bírái és több mint kétszáz gazda. Az előadás szólt a célszerű talajjavítás, szántás, vetés módjairól, a helyes takarmányozásról, a mi vidékünkön tenyésztésre kiválóan alkalmas állatfajokról, azoknak mikénti gondozásáról, a tej okszerű kihasználásának módjairól, tejszövetkezetekről és a hitelszövetkezetekről. De a ki azt hinné, hogy ez is csak a molyán sablonos felolvasás volt, az nagyon csalódik. Nem is annyira felolvasás, mint inkább — a menyire az idő engedte — valóságos kita- nitása volt ez népünknek a helyes gazdálkodásban. A legjobb pedagógusnak is dicséretére válnék az előadás módja, melylyel a gazdákat a mondottak helyességérel meggyőzte. Egyszerű, keresetlen szavakban sorolta fel népünknek a téren való fogyatkozásait, ferde szokásait és elmaradottságát is csattanós példákkal bizonyította be nekik egyrészt eddigi eljárásuk káros következményeit, másrészt azokat az előnyöket, melyek rájuk háromlanak, ha az általa ajánlott tanácsokat figyelembe veszik. A felolvasás mély benyomást tett Meglátszott ez nemcsak az egybegyűltek arcvonásain és közbe-közbe kitörő helyeslésein, de alkalmam volt másnap egyes gazdákkzl a nyert impressziókról beszélgetni és mindnyájan a legnagyobb elragadtatással nyilatkoztak a felolvasásról. — Bár már régen és minél többször figyelmeztettek és tanítottak volna benünket, bezzeg akkor nem volna oly silány a marhánk, oly nagy a szegénységünk és igy tovább. -------A felolvasás alatt önkénytelenül eszünkbe jutott az a kis történet, mely ha igaz, Ferenc császár és király idejében történt. Egyszer t. i. az országot beutazván, eljött egy kis vidéki városba, fogadására elibe ment a szolga- biró, a notabilitások stb. A császár kérdezősködvén a helyi közigazgatásról a feleletet a szol- gabiró adja, igazságügyi kérdéseire megint a szolgabiró, erdészeti, egészségügyi stb. kérdéseire mindig a szolgabiró adja meg az alapos feleletet. A császár, ki hozzá volt szokva, hogy Ausztriában minden szakkérdésére külön Justiz Sanität, Polizei stb. Rath-ok meg Inspector-ok felelnek, kérdi: Hat miféle csodálatos teremtése az Úristennek egy magyar szolgabiró, hogy az mindenhez ért, mindenre képes felelni ? — — Hát a mi kedves és közszeretetben álló főszol- gabiránk egy ily valóban bámulatot keltő ember. Járása Homonna városból és 74 községből áll, és elég teher sulyosodik az ő vállaira, hogy ki terjedt járásában a közigazgatást rendes- kerékvágásban tartsa és teendőit példásan végezze. Ha most hozzávesszük, hogy ő hivatalos teendőin kívül még társadalmi és egyéb téren is mennyire van elfoglalva (kaszinói, iskolaszéki, hitelszövetkezeti elnök, választmányi tag stb. stb.) valóban bámulni kell az ő vas szorgalmát, kitartó munkaerejét, hogy még ily gazdasági ügyek előadására is vállalkozik, a mi külön stúdiumot gényel. — A vidék nevében e helyen is köszönetét mondok igen t. főszolgabírónknak önzetlen, nemes buzgalmáért, atyai gondoskodásáért, melylyel vidékünk népéuek jó létét emelni iparkodik. T. Szakelőadás. Egey Szilárd, a tarczali vincellériskola igazgatója, Tokaj város tanácstermében 5 előadást tartott a szőlőmivelés és borkezelés köréből; élvezetes, népszerű svilágos módon tárgyalván a szőlőmivelés tudományát, a telepítést, a talajválasztástól kezdve az évi munkálatokon, főképp az okszerű metszésen végig a különféle ellenségek, csapások elleni védekezésig; utolsó napon a borkezelésről — erjesztés, lenyálkázás — értekezett, majd a pinceszövetkezetek felállításának módjáról tartott előadást s a most épp alakulóban levő tokaji pinceszövetkezet irányitó férfiainak sok megszi- velendő tanácscsal s utasítással szolgált. — Az előadáson sok volt a kisgazda, a szőlőbirtokos, de kevés volt, a mi, csuda — a vincellér, a paraszt szőlőkezelő. Ők bizony még most is gúnyosan szólnak a „tanáros“ munkáról, ők, akik azzal dicsekesznek, hogy a szőlőben születtek — bizony nem akarnak a korral haladni! Kinek a kárára: biztosan a szőlőgazdákéra ! — Ő nekik még most is bármily talajban is legjobb a hazai, a kénegezés, kénporozás stb. komédia. Pedig bizony-bizony ideje már felhagyni a maradiság- gal! rl. Pénzintézeti mérlegek Zemplén-vármegye területéről. Vettük és ismertetjük az eddig hozzánk beérkezett évzáró mérlegeket a következőkben : A s.-a.-ujhelyi takarékpénztárnál 60-000 ft. alaptőke és 81,751 ft. 80 kr. tartalékalap mellett betét volt a múlt év végén 368,770 ft. 20 kr., tiszta nyereménye 32,249 ft. 21 kr., osztaléka részvényenkint 50 ft. == 25°/o. A s -a.-ujelyi központi takarékpénztárnál 100,000 ft. alaptőke és 23,500 ft. tartalékalap mellett, a betét volt múlt év végén 430,299 ft. 25 kr (betétemelkedés 28, 293 ft) tiszta nyereménye 14,242 ft 66 kr., osztaléka részvényenként 14 ft. = 7°/o. A liegyalja-mádi takarékpénztárnál 50,000 ft. alaptőke és 69,616 ft. össztartalék mellett a betét volt a múlt év végén 197,503 ft 93 kr., tiszta nyereménye 15,705 It 32 kr., osztaléka 16 ít. = 16%>. A s.-pataki takarékpénztárnál 100,000 ft. alaptőke és 43,919 ft 90 kr. tartalékalap mellett a betét volt múlt év végén 732,833 ft. 83 kr, tiszta nyereménye 24,254 ft. 76 kr., osztaléka 8 It. =t 16%). Vasúti menetrend. — Érvényes 1S99. évi okt. 1-től. — Indul Ujhelyből: Budapest felé Reggel gyors v. Délután személy v. Délután gyors v, Este vegyes v. Kassa felé 7 óra 28 perc. 12 óra 13 perc. 4 óra 04 perc. 9 óra 10 perc. Reggel személy v. 7 óra 29 perc. Délután személy v. 12 óra 23 perc. Este személy v. 8 óra 47 perc. Mező-Laborcz felé , Reggel vegyes v. 7 óra 14 perc. Délután személy v. 1 óra 35 perc. Este személy v. 8 óra 32 perc. Csap felé Reggel vegyes v. 7 óra 39 perc. Délután gyors v. 1 óra 20 perc. Délután személy v. 5 óra 06 perc. Este gyors v. 8 óra 46 perc. Érkezik Ujhelybe: Budapest felől Reggel vegyes vonat 6 óra 40 perc. Délután gyors v. 1 óra — perc. Délután személy v. 4 óra 47 perc. Este gyors v. 8 óra 14 perc. Kassa felől Reggel személy v. 7 óra 13 perc, Délután személy v, 2 óra 52 perc. Este vegyes v. 8 óra 31 perc. Mező-Laborcz felől Reggel személy v. 7 óra 13 perc. Délután személy v. 3 óra 41 perc. Este vegyes v. 8 óra 31 perc. Csap felől. Reggel gyors v. 6 óra 54 perc. Délelőtt személy v. 11 óra 53 perc. Délután gyors v. 3 óra 51 perc. Este vegyes v. 7 óra 56 perc. Városi és községi ügyek. * Szinház. S.-A.-Ujhely város képviselőtestülete a f. év január 24-én tartott ülésében elfogadta a tanácsnak azt a javaslatát, hogy az uj szinház a rendőrségi funduson építtessék fel. Időközben azonban több eszme merült fel a színháznak más helyen való felépítésére nézve. Székely Elek polgármester a nagy fontossággal biró kérdés megvitatása elől nem akarván kitérni, szívesen engedett a kérelemnek és a szin- ügyi bizottságot az építészeti bizottsággal együttes ülésre hívta egybe, hová a megjelenésre Voyta műépítészt is fölkérte. Hosszabb eszmecsere és a műépítész szakvéleményének meghallgatása után határozatba ment, hogy az új szinház felépítésére a régi helyiség a legalkalmasabb. Igaz, hogy utcai frontja nem lesz a színháznak, de eltekintve attól, hogy egy egészen uj színházat kap S.-A.-Ujhely város, a- mely a legkényesebb igényeket is ki fogja elégíteni nagyság tekintetében pedig Magyarország minden vidéki városánál több ülőhelylyel tog bírni, alig kerül valamibe, mig egy másütt építendő szinház 200,000 koronát fogna megemészteni, ily összegre pedig még a messze jövőben sincs kilátás. Tehát, hogy legyen szinház ne halogassuk a kimondást, de építsünk ! * Törvényszéki palota. A s.-a.-ujhelyi kir. törvényszék elnöke megkereste polgármesterünket, hogy ajánljon alkalmas helyet az ujon- an építendő törvényszéki palotának. Székely polgármester a legszélesebb körben felhívást bocsátott ki a város közönségéhez, hogy a kinek belsősége törvényszéki palota céljára alkalmas és eladó, nála jelentkezzék. Talán végre-vala- hára már ebben a kérdésben is dűlőre fogunk jutni. * Ismét a gyártelep. Emlékeznek t. olvasóink, hogy S.-A.-Ujhely város polgármestere még a múlt évben sérelmezte, hoyy a M. A. Y. Igazgatósága mostohán bánik el az újhelyi mü- helylyel, nem ad elegendő foglalkozást a munkásoknak. — Akkor a közigazgatási bizottság magáévá tette a sérelmet és felirt a kereskedelemügyi kir. ministerhez. — Egy hónapra a feliratnak lett is foganatja. Azonban ez év januártól megint azt észlelte a polgármester, hogy egész csapatok elbocsáttatnak, s azt is, a ki kap munkát már délután három órakor elbocsátják, így aztán egy nagy családos munkás havi keresete 16—24 korona. Ebből télidején nem lehet megélni és mennek tömegesen Amerikába. A polgármester most újból felirt a közigazgatási bizottsághoz. (Nem ártana, ha a mi annyira körültekintő polgármesterünk egy szükebb körű küldöttséget vezetne a kereskedelemügyi kir. ministerhez és úgy kérné, hogy a kérdésbe már egyszer alaposan nyúljon bele! Szerk.) * Szőlészeti tanfolyam. A földmivelés- ügyi kir. minister S.-A.-Ujhelyben szőlészeti tanfolyam tartását rendelte el. A ministeri kiküldött e hó 7-én megjelent S.-A.-Ujhelyben a tanfolyam megtartására azonban a polgármester széleskörű hirdetése dacára az előadás nem volt megtartható, mert — horrendum auditu — senki sem jelentkezett. * Az Olasz borok ellen. S.-A.-Ujhely város polgármestere meggyőződvén arról, hogy az olasz bor behozatala a Tokaj-Hegyalja újra építését még mielőtt az be lenne végezve, tönkreteszi, indítványt nyújtott be a vármegye közgyűléséhez, melyben kérte a vármegye közönségét, hogy az olasz bornak a Tokaj-Hegyaljárói leéndő kitiltása iránt tegyen lépéseket. Üdvözöljük az inditványt, csak az a kérdés lehet-e a kitiltást valahogyan kimódolni ? * Sertésvész uralgása miatt Ausztriába nem szállíthatnak a bodrogközi járásból: Ag- Csernyő, Rattyán, Bodrog-Szentes, Lácza, Lelesz- Polyán ; a gálssécsi járásból: Berettyó, Szalók ; a s.-a.-ujhelyi járásból: Bodzás-Ujlak, Borsi, Garany, Hosszuláz, Józseffalva, Károlyfalva, Kiszte, Kis-Toronya, Lasztócz, Magyar-Jesztreb, Sárospatak, Szőllőske, Zemplén; a szerencsi járásból: Hernád-Némethi, Mező-Zombor, Rátka, Tisza-Lucz; a tokaji járásból: Bodrog-Olaszi, Vámos Újfalu; a varannai járásból: Csáklyó, Kolcs-Hosszumező és Kő-Poruba. * A gálszécsi uj adóhivatal folyó évi március hó elsején kezdi meg működését. Az uj adóhivatal kerületét a következő községek képezik : Bacskó, Bosnyicza, Czábócz, Dargó, Egres, Gerenda, Hardicsa, Hoór, Kazsu, Kereplye, Kis- Azar, Kis-Ruszka, Kohány, Miglész, Nagy-Azar, Nagy-Ruszka, Parnó, Pelejte, Szécs-Keresztur, Szécs-Polyánka, Sztankócz, Tarnóka, Techna T.- Terebes, Tussá, Tussa-Ujfalu, Vécse, Visnyó és £ebegnyő. * Állami anyakönyvi statisztika. A sátoralj a-ujhelyi állami anyakönyvi hivatalnál 1900. febr. 3-től 1900. febr. 10-ig a) házasságot kötött: 3 pár; b) kihirdettetett: 5 egyén; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 15 esetben; d) elhalálozott: 7 egyén. Vármegyei Hivatalos Rész. 222. sz. T. Zemplén-vármegye alispánjától. A 10 főszolgabírónak és S.-A.-Ujhely r. t. város polgárm esterének. Tudomásul vétel végett kiadom. S.-A.-Ujhely, 1900. évi január 9-én. Matolai Etele, alispán. Másolat. Magy. kir. belügyminister. 133948. ein. szám. Körrendelet. Az országos törvénytári szerkesztőség által előállított kiadmányok elárusi-
