Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1900-02-04 / 5. szám

ban nem nyerészkedési célzattal bir, hanem a közönség érdekeinek védelmére irányúi és mert a városok és községek fogyasztási adó természetű jövedelmeinek ideiglenes rendezéséről szóló 1899. VI. t.-c. 7. §-a is a városokat és községeket épen a reájok háramló anyagi terhek könnyítése végett ily bérleti viszony esetében úgy a haszonbéri szerződés bélyeg és illeték kötelezettsége alól, mint a III. osztályú kereseti adó és általános jövedelmi pótadó alól is felmenti. Egyéb közjövedelmek bérlőinek vállalatai hasonló elbírálás alá tartozván a fentiekből önként következik ezek kamarai illeték kötelezettségre is kivételt képeznek azonban ez esetben is a városok és községek, a mennyiben ilyen bérleteket saját kezelésünkben tartanának Budapest, 1899. Dec. 15. Hegedűs sk.

T. Zemplén-vármegye thatósági bizottságának

S.-A.-Ujhelyben, 1899. december hó 20-án tartott közgyűléséből.

642/32031. Olvastatott a vármegye főorvosának a keleti pestis terjedése elleni óvintézkedések tárgyában beadott előterjesztése, —■ s ezzel kapcsolatban olvastatott az állandó választmánynak ugyan e tárgyban hozott határozati javaslata, melynek elfogadásával

a vármegye thatósági bizottsága, hogy a keleti pestis betegség terjedése elleni védekezés a belügyi m. kir. minister őnmtsga által kiadott rendeletben foglaltak alapján megkönnyittessék;

utasítja S.-A.-ujhely polgármesterét s a járások főszolgabiráit, hogy a belügyi m. kir. minister önmaga 1893. évi 58505. sz. a. kiadott rendeletében előirt közbiztonsági követelmények pontonkénti végrehajtását felelősség terhe alatt saját felügyeletők alatt eszkőzőttessék ;

utasitatnak továbbá, hogy a pestis betegség feliepése esetén a tömeges védő oltást haladéktalanul eszközöljék, illetve annak kötelező volta a thatóság által elrendeltetik ;

miután továbbá az orvosi tudomány megállapította hogy a patkányok a pestis betegségnek nagymértékben terjesztői, azoknak hatósági irtása elrendeltetik ;

utasittatnak az I. fokúhatóságok, hogy a fogó készülékeken s az állatokkal való üzésen kívül a méreg általi irtást is vegyék igénybe s e végből hívják fel járásorvosaikat, hogy az eljárásnak méregtani részére való tekintetből s a helyi viszonyoknak megf'elelőleg részletes előterjesztést tegyenek, hogy a patkányok ellen strychnin, phosphor, vagy arzént alkalmazandó s hogy buzapép tepertő alakjában s hogy a csa tornákba kenőcs sav öntendő-é ? felhivatnak azonban, hogy az eljárásnál személyes felelősség terhe alatt a legnagyobb elővigyázattal járjanak el, illetve azt a legnagyobb elővigyázattal teljesítessék;

miután a piszkos és hatósági orvosok által kifogásolt, — de fellebbezések közbevetelésével az újra építéstől elvont vágóhidak inficiált építési anyagában, nemcsak bő táplálékot, de kitűnő tenyészfeltételeket is találó patkányok a húsnak az infectióját provokálják s a ragályt terjesztik ;

felhivatnak, hogy a vágóhidak különös gondoskodásuk tárgyát képezzék, azoknak lerombolásáról s a piszkos anyagok elégetéséről intézkedjenek,

hogy a védő oltások eszközölbetése végett minden hatósági járás legalább 10—10 adag pestis elleni védő savóval s egy-egy fecskendővel ellátható legyen, hogy igy a hatósági, — és orvosi, — az ápolói, — és a betegeket környező személyzet azonnal beoltható legyen, jelen határozat felterjesztése mellett felkéretik a belügyi m. kir. minister őméltsga, hogy a vármegye főorvosának legalább 150 adag pestis elleni védő savót s 15 db. fecskendőt mielőbb leküldeni kegyeskedjék.

Jelen határozat a közönség tájékoztatása régeit a „Zemplén“ hivatalos lapban is közzé tétetik.

Jegyzetté: Kiadta:

Bernáth Aladár, Dókus Gyula,

IV. aljegyző. főjegyző.

Zemplén-vármegye törvényhatósági bizottságának S.-A.-Ujhelyben 1899. évi december hó 20-án tartott közgyűléséből.

572/29185. Olvastatott a nagyméltóságu földmivelésügyi ministeriumnak 10,401 sz. alatt kelt intéz vénye melylyel az 1898 évi II. t.-c. 71. §. értelmében létesített községi segélyalap szervezetéről és kezeléséről alkotott vármegyei szabályrendeletet jóváhagyási záradékkal ellátva leküldi.

A jóváhagyott szabályrendelet*) a .Zemplén“ hivatalos lap utján meghirdettetni, végre- hajtás’.végett az alispánnak,a 10 járás főszolga*) A jóváhagyott szabályrendelet záradéka igy szól- j Jóváhagyom. Budapest, 1899 nov 5-én. A minister megbízásából : Dr. Bartóky József s. k.“ Egyebekben a sza: bályrendelet szóról szóra, betüről-betüre megegyező a .Zemplén“ múlt évi 30-ik számának .Hivatalos Rész'-ében már közöli szab. rend. szövegével. Szerk.

birájának és S.-A.-Ujhely rendezett tanácsú város polgármesterének és pedig ez utóbbiaknak azzal, hogy az adózó közönséget a hivatalos lapbani meghirdetés után értesítsék, kiadatni határoztatott.

Kmft.

Jegyzetté és kiadta: Dókus Gyula, főjegyző.

Másolat.

78543/r. e. sz. Magy. kir. belügyminister. Rendelet.

az italmérésnél és az italárusitásnál követendő egészségügyi rendszabályok és az ezek áthágására kiszabandó büntetések, valamint a rendőri és orvos-rendőri íelügyelet gyakorlása iránt.

(3. folytatás,)

11. s.

Eljárás az italoknak a bor kivételével hamis név, vagy hamis cim alatt való forgalomba hozatala esetén.

Ha a rendőri felügyeletet gyakorló közegeknek gyanujok merül fel az iránt, hogy valamely italmérő, vagy italárusitó az ezen rendelet 4. §-ában foglalt tilalom megszegésével italokat hamis név, vagy hamis cim alatt hoz forgalomba, a felmerült gyanút további eljárás végett az ezen rendelet 22. §-ában megjelölt I. fokú közigazgatási hatóságnak haladéktalanul bejelenteni tartoznak.

# 12. §•

A köztisztaság követelményeiről.

Különös figyelem fordítandó az összes italmérési helyiségekben a köztisztaság követelményeinek megtartására. E figyelem kiterjesztendő nemcsak az italmérési helyiség és mellékhelyiségeinek tisztántartására, hanem úgy a kimérésre, mint a vendégek használatára rendelt eszközöknek, valamint különösen az italok kezelésére szolgáló helyiségeknek és végre magának az italkezelésnek tisztántartására is.

Nélkülözhetetlennek mutatkozik e tekintetben, hogy minden italmérési helyiség a köz- tisztaság által feltételezett mellékhelyiséggel (jelesül az illető italmérési helyiség látogatóinak használatára rendelt, könnyen megközelíthető külön illemhelylyel) legyen ellátva és hogy az időnként fertőtlenittessék. E végből a fertőtlenítő szerek az engedély tulajdonosok által folytonosan kellő készletben tartandók.

Járvány esetében fokozottabb mérvben ügyeljen a hatóság, hogy az italmérési helyiségek és azok udvarai tisztán tartassanak, min • dennemü szerves hulladékok és rothadó állományok haladéktalanul eltakarittassanak, hogy az árnyékszékek, emésztő gödrök stb. a szokottnál gyakrabban tisztittassanak és fertőtlenittessenek, továbbá, hogy egyáltalában a járványok alkalmával kiadott minden különleges intézkedések az italmérési helyiségekben, mint a melyek sok idegen elem érintkezése folytán a járvány terjesztésére különösen elkalmasak, a legszigorúbban végrehajtassanak.

Az, a ki az italmérési helyiségek tisztántartására, mellékhelyiségekkel ellátására és fer- tőtelonitő szerek készletben tartására vonatkozó fentebbi rendelkezéseket megszegi, kihágást követ el, és a mennyiben a kihágás nem az 1879. évi XL. t.-c. 125. §-a alapján bírálandó el, a jelen szabályrendelet alapján negyven koronáig, járvány esetében pedig kétszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A közigazgatási hatóság, továbbá a felmerült eset körülményeihez képest az 1899. évi XXV. t.-c. 4. §-a értelmében engedélyes ellen folyamatba tehető áthelyezési eljárást is kezdeményezheti.

III. FEJEZET

A közerkölcsiségi és rendőri felügyeletről.

13. §.

Az üzletekben alkalmazott személyzetről.

Az italmérési üzletekben alkalmazottak, különösen pedig a közönséggel érintkező italmérők, pincérek és pincérnők a vendégekkel szemben magukat illedelmesen tartoznak viselni s az engedélyesek által főként arra fordítandó különös figyelem, hogy a női alkalmazottak a férfi vendégekkel erkölcstelen üzelmeket ne folytassanak és hogy az italmérés cégére alatt az üzlet kijelgési célokra ne szolgáljon.

Az alkalmazott aki ezen szakasz rendelkezéseit megszegi, kihágást követ el és a menynyiben az általa elkövetett cselekmény súlyosabb beszámítás alá nem esik 40 (negyven) koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Ugyanezen büntetéssel büntetendő mint részes az az engedélyes is, a ki alkalmazottjának az előbbi szakaszba ütköző magaviseletét megtűri. Ezenkívül, ha olyan tények merülnek fel, melyekből arra lehet következtetni, hogy az engedélyes engedélyét erkölcstelenség, előmozdítására és terjesztésére használja fel — az 1899. évi XXV. t.-c. 3. §. 2. pontja és 15. §-a érdelmében

leendő elbírálás végett az összes iratok az illetékes m. kir: penzügyigazgatósághoz teendők át.

14. §

Az italmérési üzletek elhelyezéséről.

Italmérési üzlet nyitása nem engedhető meg oly helyeken, melyek templomok, iskolák, kórházak és általában véve közhivatalok közelében vannak. A távolság minimumát e tekintetben a helyi viszonyokra való tekintettel törvényhatósági szabályrendeletek határozzák meg. A kimérésül szolgáló épületnek pedig oly fekvésűnek és berendezésűnek kell lennie, hogy a rendőri felügyelet minél könnyebbé, tétessék és hogy az a közegészségügy követelményeinek is megfeleljen.

A törvényhatóságok ide vonatkozó szabályrendeleteiben foglalt határozmányoknak figyelemmel tartása mellett általános irányelvül szolgáljon az, hogy a kérdéses épület ne legyen rosszabbul építve, mint a községbeli jobb házak különösen tetőzet és padozat tekintetében; elengedhetetlen kellék, továbbá, hogy az italmérési üzletnek külön kijárta legyen az útcára. Isteni tiszteletek és körmenetek alkalmával a templomok közelében, illetve a körmenetek elvonulása helyén lévő korcsmák és pálinkamérések az isteni tisztelet és körmenetek alatt zárva tartandók.

Az ezen szakaszban foglalt határozmányok kiterjednek a szeszes italoknak korlátlan kimérésével foglalkozó engedélyesek üzleteire is. A szeszes italoknak kizárólag utcára való kimérésével, nem különben a szoros értelemben vett kismértékben való elárusitással foglalkozó engedélyesek üzleteivel szemben enyhébb mérték alkalmazandó.

Cukrázdák, kávéházak, csemegeűzletek és gyógyszertárak a templomhoz, iskolához stb. való közelség szempontjából korlátozás alá nem esnek.

15. §.

A hatósági zárórákról.

A vendéglők, korcsmák, sörházak stb.-re vonatkozólag az éjjeli záróra és zenéltetés idejét, pálinkamérésekre vonatkozólag pedig a reggeli megnyitás idejét is a helyi körülményekre való tekintettel a törvényszerűen megerősített szabályrendeletek szabályozzák és az ez irányban eddigelé érvényben levő szabályrendeletek ezentúl is érvényben maradnak. — A felügyeletet teljesítő összes községek ezen rendeletek foganatosítása során ellenőrizni tartoznak, hogy a kitőzött záróra illetve megnyitási idő pontosan betartassék. — A vonatkozó rendelkezések megsértéséről az eljárásra hivatott közigazgatási hatóság azonnal értesítendő.

16. §.

A zárórák és kinyitási órák be- nem tartása esetében alkalmazandó büntetésekről.

A hatóságilag megállapított záróráknak meg nem tartása esetében a vendéglősöknek, korcsmárosoknak (vagy kávéháztulajdonosoknak) esetleg vendégeinek megbüntetésére az 18.79 XL. t.-c. 74. §-ának rendelkezései alkalmazandók. — Más italmérők, a kik a hatóságilag megállapított zárórákon túl helyiségeiket nyitva tartják ha nem engedelmeskednek, valamint azok is, a kik a hivatásában eljáró hatósági közeget be nem bocsátják, vagy eljárását akadályozzák, száz koronáig, visszaesés esetében pedig, ha utolsó büntetésük kiállásától két év még nem múlt el, kétszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők.

Az aki a záróra után az italmérési helyiség tulajdonosának vagy megbízottjának vagy a hatósági közegeknek felhívására a helyiségből el nem távozik, 50 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Az a pálinkamérő, aki az üzletet a hatóságilag meghatározott megnyitási határidő előtt kinyitja, száz koronáig terjedhető, visszaesés esetében pedig, ha utolsó büntetése kiállásától két év még nem múlt el, két koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Jegyzet.

Az 1879. XL. t.-c. 74. §-ának szövege :

„Vendéglősök, korcsmárosok, vagy kávéház tulajdonosok, kik vendéglőjükben, korcsmájukban vagy kávéházaikban a hatóságilag megállapított zárórákon túl vendégeket időzni engednek ; úgyszintén a kik a hatósági közegek azon meghagyásának, hogy helyiségeiket zárják, nem engedelmeskednek, valamint azok is, kik a hivatásában eljáró hatósági közeget be nem bocsátják vagy eljárását akadályozzák vagy vendégeiket az elől elrejtik, ötven forintig, visszaesés esetében pedig, ha utolsó büntetésük kiállásától két év nem múlt el, kétszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. — Azon vendég pedig, aki záróra után a vendéglős, korcs- máros kávéháztulajdonos vagy ezek megbízottjának, vagy a hatósági községnek felhívására el nem távozik vagy elrejtőzik, huszonöt forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

(.Folytatjuk.)