Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1900-06-24 / 25. szám
Frigyesért; Lengyel E. dr. az egy úttartásért, Raisz dr. az egyesületért, Weisz és Grünvald doktorok Löcherer Lőrincért, Rosenberg dr. a megjelent társegyesületekért. A minden izében kedélyes lakomáról a résztvevők egy igen kedves emlékkel gazdagabban távoztak el. A s-a.-újhelyi kér. betege, pénztár ma d. u. 2 órakor igazgatósági ülést tart, melyen az elnöki, titkári és 2-od orvosi állásokat töltik be választás utján. A perbenyiki róm. kát. olvasókör a perbenyiki „Nyesés“ tánctermében és saját alapja javára, ma d. u. 5 órakor, énekkel és szavalattal egybekötött jótékonycélu táncmulatságot rendez. — Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. Nyilvános számadás. Az izr. ifjúságnak f. 9-én megtartott nyári mulatságán volt a bevétel: 378 K. __________a kiadás: 120 K. tiszta jövedelem: 258 K. Felülfizettek; 20 koronát: Schön Vilmos dr.; 10—10 koronát: Juhász Jenő, Haas Adolf és Widder Gyula; 8 koronát; Róth József; G—G koronát: Zinner Henrik, kozmái Kun Frigyes és özv. Schvartz Bernátné; 4—4 koronát: Rosenberg B. dr.; Grünbaum Simon, Fuchs Jenő, Knopfler Adolf (K.-Kövesd) és Szűcs Jenő; 3 koronát: Schön Sándor; 2—2 koronát: Rei- chard Dénes, Rosenthal Sándor dr, Reichard Lajos, Haas Fülöp, Breiner Herman, Lichtenstein Lajos, Grosz Dezső dr., Kassai Gábor, Klein Jakab dr., Szemere Emil, Kádár Gyula, Goldblatt Ferenc, Vértessi Zsigmond, Zinner Adolf, Reichard Gyula, Waldmann Adolf dr., Reichard Mór, Szepessi Arnold dr., Róth József dr., Moskovits Vilmos dr., N. N., Bettelheim Sándor, Bock Imre, Schön Andor, Debreczeny Márton, Erényi Manó dr., Bettelheim Márton és Blum Artur; 1—1 koronát: Gortvay Aladár, Huber és Bognár piarista tanárok. — Fogadják a nemes adakozók hálás köszönetünket. S.-A.-Ujhely, 1900. június 15-én. A vigalmi bizottság. Nyilvános nyugtató. Özv. Schvartz Bernátné úrnő a „s.-a.-uj- helyi izr. népkonyha egyesület“-nek 100 koronát adományozott. Fogadja érette az egyesület hálás köszönetét. S.-A.-Ujhely, 1900. június 15-én. Haas Adolf, Schön Vilmos dr., e. pénztáros. ' e. elnök. Nyilvános nyugtató. A helybeli izr. ifjúságnak S.-A.-Ujhelyben a f. hó 9-én megtartott nyári táncmulatsága alkalmából 258 korona tiszta jövedelmet felvettünk. Fogadja úgy a rendező bizottság, valamint a résztvevő s adakozó nagy közönség az egyesület hálás köszönetét. S.-A.-Ujhely, 1900. június 15-én. Widder Gyula, Haas Adolf, e pénztáros. o. elnök. Nyilvános nyugtató. A s.-pataki ev. ref. egyh. énekkar saját alaptőkéje gyarapítása végett, úgy, mint az előző éveken is, a f. é. jún. 10-én szépen sikerült tavaszi táncmulatságot tartott. Felülfizetni szívesek voltak: Hodossy Béla 4 kor.; Búza János, Szécsi Géza 3—3 kor.; Rohoska József, Hazai Kálmán, özv. Doktor Gáborné 2—2 kor.; Ma- tisz András, Csehi Jánosné, Szőke Gvörgyné, Zombori Ernőd, Banyi János, Filep Józsefné, Molnár János (iparos) Alacs Dánielné, Tok Tivadar, Kapéri Ferenc, Kiss János, Bálint János, Tóth Károly, Ardey Barna, Makláry P. Miklós, Balajthy József, Nagy Lajosné, Jósvay Dénes 1—1 kor.; Marczi András, Becsisin N. 60—60 fill.; Alacs Dániel 2) fill.; A nemes szivü adakozóknak e helyen is köszönetét mond az énekkar. .— Kántor Ferenc, pénztáros. Varga András és Csizmái- János, ellenőrök. TAN ÜGY. A Zemplén fáraiep TaníMjplít iiiatalos rovata- — A rovatért felelős: A szerkesztő-bizottság. — Minden kézirat Beregszászy István, szerk. biz. elnökhöz küldendő iá.-A.-Ujhelybe. Néhány szó az erkölcsi nevelésről. (Felolvastatott a zemplén-vármegyei tan. egyesület alsó- körének ápr. hó 25-én Kir.-Helmeczen tartott gyűlése alkalmából). Mélyen tisztelt köri gyűlés! Már a címből is következtetést lehet vonni arra nézve, hogy ez idő szerint nem várhat tőlem senki hosszúra nyújtott kiszélesített s elvont eszmék tömkelegébe tévedt tudományos fejtegetést. Csak rövid elmefuttatás ez, melynek aktualitását kétségbe vonni azonban egy tanitó- nevelőnek sem szabad. Ha századvégi korunkat a maga leplezetlen valóságában a szigorú, de igazságos morálista szemüvgén vizsgáljuk; oly tüneteket, oly szomorú és kétségbeejtő jelenségeket észlelünk annak erkölcsi arculatán, melyek szemlélése minden mélyebben érző lényt méltán gondolkodóba, sőt aggodalomba ejthet. Politikai merényletek, sikkasztások, a különböző célt képviselő közvagyonok elkallódása, hajat meresztő családi katasztrófák tragődiája, különbnél különb nemű botrányok, magán- és nemzetközjogi sérelmek, közgazdasági mizériák láncolata manapság a sajtóirodalom. Az alkoholizmus szintén napi renden van s megdöbbentően érezteti visszahatását az emberiség erkölcsi, szellemi és fizikai világában. A hitélet üde virágai, melyek még ezelőtt oly széppé és boldogítóvá tették az emberi életet, megsorvadva hervadnak el az általános kedélyi élet sivárságában Ellenben az atheizmus, a pozitív bölcselet eme természetes függeléke, őrülten kacérkodik a társadalmi közérzület és gondolkodásmódban s vadul cimborái a hégelisták ama ismeretes elvével: „Edité, bibite, post mortem nulla voluptas 1“ A tanítási rendszerben az egész vonalon az utilitárizmus uralkodik, a képzetek tartalmi bősége a fő, a nevelés mellékes S ha aztán az iskola reagál is az élet józanabb, gyakorlatias irányú követelményeire; cserébe nem nyeri meg, hogy az eláradt önzés, féktelenség, erkölcsi és eszthetikai bomlások alkalmával fölemelt tiltakozó jajszóira a társadalom szintén visszahasson. Hogy az iskolára inkább gyakorol hatást a társadalom, mint megfordítva, ezt a művelődés története eléggé igazolja. Ebből azonban távolról sem szabad ama következtetést felállítanunk, hogy mert az iskola nem tudja a maga egészében idealizálni a társadalmi életet, tehát mondjon le eszményi törekvéseiről, sőt inkább azt, hogy férfias energiával s lankadatlan akaraterővel küzdjön ama szép és magasztos ideákért, melyek a társadalmi élet vérkeringését üdévé és tisztává liivatvák tenni. Kiindulva ama általam kellőleg megokolt tétel igazságából, mely szerint az iskolai nevelés-oktatásnak bátran szembo kell szállni a társadalmi kóros tünetekkel; látni való, hogy az erkölcsi nevelés erőteljesebb felkarolása s az iskolai életben való intenzivebb fejlesztése, az életre való kihatása által egészen gyakorlati becsesei bir. S ha aztán majdan az általános nevelés és oktatásügy a szív, kedély és jellem fokozatos fejlesztése által oly akaraterős s erkölcsi tekintetben hajlithatlan egyedeket ad át a társadalmi élet nagy forgatagának, hogy ezek az élet próbaharcaiban sem alacsonyulnak alá önző, anyagias gondolkozásu s pusztán az érzékiségnek hódoló törpe lényekké, drága talizmánként őrizvén meg a kör sivár önzésével szemben is az iskola legbecsebb ajándékát: az erkölcsi erőt és érzést; akkor bizonyára közelebb jutunk a nevelés végcélja: a lelkes társaság eszméjének megvalósításához; közelebb amaz alaphoz, melyen a jog, méltányosság, jóakarat és tökély magasztos eszméi szerint épü- lend fel a köztársadalom, melylyel aztán ikertestvérként párosul a közboldogság, mely ez idő szerint — valljuk meg az igazat — az egye- dekre alkalmazva, teljesen viszonyos és egyéni úgy tartalmi, mint alaki jelentőségében. Mig az emberek ugyanazon erkölcsi elvek szerint nem jöhetnek egymással érintkezési viszonyba: nem is boldogíthatják teljesen egymást. A társadalmi életben lépten-nyomon tapasztalható elégedetlenség s boldogtalanság, végeredményében főként az erkölcsi eszmék szerinti élet fogyatékosságának és hiányosságának tudható be. Az oktatás és nevelésnek sarkalatos elve legyen tehát az erkölcsi eszméket tárgyiasitani és realizálni. Jól rendezett állam szintén emez eszmékre építi fel ama törvényeket, melyek a lakosságot igazán boldogítani hivatvák. Röviden vázolván az erkölcsi eszmék alapján álló tanítási és nevelesi eljárásnak az iskolai és társadalmi életben való erőteljes érvényesülési szükségességét; térjünk át egyéb mozzanatokra is, melyek a köz- és erkölcsi nevelés szent ügyét valósággal érintik. Az ember központ a természetre nézve. Viszonyba jön mindennel, mi létalakkal rendelkezik, viszonyba a természeti erőkkel. Hogy az éghajlati, földtani, táplálkozási, növény-tenyész- életi stb. változások az emberiség gondolkozásmódjára, szokásai és erkölcsi életére alakitó és formáló befolyással vannak, az a kölcsönhatás törvényénél fogva könnyen érthető s nyilván való. Legyen aztán e világ való világ, képzet, vagy tünemény; én, mert: „cogito, ergo sum!“ kölcsönhatási viszonyban állók vele. Az érzékeimmel összeköttetésben álló központi ideg- rendszer az, mely engem erről, mint lelkes lényt értesít, mely a külhatások közvetítője. A külvilág reám nézve ható ok, az idegrendszer a közvetítő a ható ok és okozat, vagy hatás között. A hatások feltételezik a ható okokat s viszont. íme az okság törvénye. Sikolya Antal. (Vége köv.) A legyes-bényei rk. iskolában az évzáró vizsgálat f. hó 18-án tartatott meg Kovács Sándor szerencsi rk. plébános isk. igazgató je- lanlétében, ki vizsgálat után a növendékekhez szép beszédet intézett és buzdította őket a további haladásra, végül pedig megköszönte a tanító szorgalmát és buzgalmát. Vizsgálati ajándék Zalay Andor 1.- bényei nagybirtokos a rk. iskola évzáró vizsgálatán 22 db. diszkötésü emlékkönyvet osztott ki ajándékul a szorgalmas tanulók között. A nemes szivü urnák, úgyszintén ft- Kovács Sándor isk. igazgatónak, ki szintén több db. emlékkönyvvel ajándékozta meg a növendékeket, tudósítónk a „Zempién“ utján fejezi ki köszönetét. Adjon az isten sok ilyen tanügyet pártoló férfiakat a hazának ! Iskolai értesítés. A s.-a.-ujhelyi orth. tzr. hitközségi elemi iskolában az ez évi nyilvános évzáró vizsgálatok a következő sorrendben tartatnak meg: 27-én, szerdán, d. e. 8 órától kezdve lesz az I—II, d. u. 2 órától a III—IV., 28-án, d. e. 8 órától az V—VI. osztály vizsgálata. Ugyanaz nap d. u. 3 órakor nyilvános évzáró ünnepély énekkel, szavalatokkal; továbbá a jutalmak, értesítők kiosztása. — Ezekre a vizsgálatokra a t. szülőket és a tanügybaráto- kat tisztelettel meghívja az iskolaszék. szerkesztő "biz. postája,. S. A. Varannö. A vizsgarendet a múlt számban térszüke miatt közölnünk lehetetlen volt, most meg — úgy hisszük — már elkésett dolog. K B. Rád. Térszüke miatt kimaradt CSARNOK Megértedbe a szivemet? Ha majd e pár sorra Téved tekinteted, Megérted-é a szivemet ? Mely fájva is dalolt, Arról, hogy szenvedett, . . . .... Megérted-é a szivemet? Keresve ujjra ujj dalt, Áthajtva majd a levelet, Meglátod-é a könyeket ? . . . Erezni fogod-é, Hogy siratnak tégedet, . . . .... Meglátod-é a könyeket? (Heves). Gabányi László. j£ V igasztalás. Mi lelt téged, kedves gyermek, drága lány? Arcod mért oly bús, szomorú, halovány? Miért tépi fájdalom, kín lelkedet ? Mért sírsz úgy, hogy szíved majdnem megreped? „Hogyne sírnék, hogyne volna bánatom! Hogyne tépné lelkem bú, kín, fájdalom! — Kit szerettem s ki szeretett, — jó apám . . . • . . Meghalt ... óh! jaj!... s nincs, ki gondot (visel rám.“ Ne sírj, kis lány! Nyugtasd meg a lelkedet! Jó az Isten, majd megsegít tégedet — Ő lesz meghalt apád helyett jó apád: — O visel majd gondot, kis lány, te reád. . . . (Eperjes ) Kerekes Pál. Közgazdaság. Egy újabb akció. A Zemplén-vármegyei gazdasági egyesület elnöksége, élén Andrássy Sándor gróf e. elnökkel, ismét tanujelét adta annak, hogy Zem- plén-vármegye azon részének lakossága érdekében, a melyik szegény sorsa miatt kivándorolni kénytelen, annak a népnek gazdasági fejlődése érdekében munkálkodik Ezt igazolta be folyó hó 20-án a Homonnán megtartott értekezlet, amelyre az egyesület 5 járás főszolgabiráján kívül a járás tekintélyesebb lakóit is meghívta, a kik 80-an voltak jelen az értekezleten. Az értekezlet csak megbeszélése volt a f. év őszén S.-A.Ujhelyben megtartandó nagy értekezletnek, a melyre az érdekelt ministerek képviselőit is meghívják és a mely ért kezleten épp úgy, mint a szomszédos Bereg, Ung és Márama-
