Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1900-06-17 / 24. szám
1900. június 17. I. Melléklet a „Zemplén"* 24. számához. működvén, a rendszerintiek munkáját tetemesen megkevesbitették. Vármegyénk járási tagolása a következő volt: tokaji, szerencsi, gesztelyi, pataki, terebesi, újhelyi, zempléni, gálszécsi, bodrogközi, latorczai, tiszai, nagy-mihályi, deregnyői, rákóczi, homonnai, m.-laborczi, papinai, sztakcsini, zsalobinai, varannói, dobrai, sztropkai. Ma 10 járásba van ezen 22 kerület beszorítva, s 10 főszolgabíró és 13 szolga- biró teljesiti azt a munkafeladatot, mely mint fentebb kimutattam, azóta megtízszereződött. Ennek a hibás járási tagolásnak a következménye,' hogy föszolgabiráink nem képesek feladatuknak megfelelni. Az pedig, hogy 50, 65, sőt 77 községből álló járás küladministratióját, a községek működésének ellenőrzését, a nép életének irányitá sát, jelenségeinek megfigyelését teljesíthessék, e bürokratikus nagy irodai munkafeladat mellett fizikai lehetetlenség. Mindegyik főszolgabíró igyekszik feljebbvalóinak megelégedését kinyerni s ezt a mai rendszer mellett úgy érheti el, ha irodáját rendben tartja. Hogy a népet ki vezeti, hogyan él, kultúrája, közgazdasági viszonyai minők, azt senki sem kérdi, arra nincsen idő, az iroda első. Pedig egy, a nép között mozgó, jószivü és szorgalmas főbb tisztviselő mily nagy hasznára lehetne a népnek s ezáltal a nemzet erősödésénél, művelődésénél és anyagi jóléténél mily nagy eredményeket érhetnénk el. Ugyanezen tagolási hibába esett a tekintetés vármegye közönsége akkor is, a midőn az 1871. évi XVIII. t. c. alapján a községeket rendezte. Mert itt is nem azt vette figyelembe, hogy a körjegyzők mit lesznek kötelesek törvény szerint teljesíteni, hanem azt, hogy miként lehet a községeket mentői kevesebb csoportba beosztani. így a felsőbb járásokban 18—20, sőt 22 község lett egy körbe beosztva. A középjárásokban a csoportosított községek átlagos száma 5, a felsőbbeké 12 lett. A kör és községi jegyző, mint fentebb statisztikai adatokkal igazoltam, ina nem a község önkormányzati közege, hanem és főleg a közigazgatási, árvaügyi, örökösödési, pénzügyi, katonai, tanügyi és anyakönyvi stb. törvények első végrehajtója s a bíróságok kézbesítője. A pénzügyi törvények előírják, hogy az adókat mikor és mennyi idő alatt kell összeírni s némelyiket kivetni, előírni, az adószedést minden községben hetenként megkísérlem, az esedékesség után a zálogolást és végrehajtást eszközönli; az örökösödési törvény rendeli, hogy a halálesetet és leltárt 8 napon belül Az ajtókat nyomban ellepi a nép. Thimne- uszéknak ott kell égniök. Maga Thimneusz, Séla s a cselédség az ablakokban állva irgalomért könyörög, de a tömeg, a kielégített bosszuérzettől megittasulva, gúnyos kiáltással felel. • Recseg, ropog a háztető, a lángoszlop perc- ről-percre nő, még csak egy pár pillanat s az egész épület lángban áll. Az ujongó tömegben egyszerre mozgás támad. — Félre, gyáva nép! százan egy ellen! Félre — dörög Sámson hatalmas érces hangja. És a gyáva tömeg utat nyit Sámsonnak, elkeseredett ellenségének. Sámson beront az égő, recsegő házba és Sélát eszmétetlenül kihozza s az első lépcsőkre fekteti. Még be akar menni, de a percben a tetőzet nagy rabájjal halomra dől s Thimneusz lángsirjából sürü füstfelleg tör a ragyogó, kék ég felé. Néhány pillanat úgy siklik tova. A tömeg Sámson hőstettének közvetetlen behatása alatt szótlanul, szinte „^bambán néz maga elé — babonás félelem, valami bénító varázs fogva tartja Sámson körülnéz s maga sem tudja, mi fog^történni ? . . . Ö egyedül, fegyvertelenül, ellenségei pedig százan és százan vannak. De azért tekintete nyugodt, kék szemeiből elszántság sugárzik. Úgy áll ott, az égő ház lépcsőzetén, mint egy halálra kész, fölmagasztosult vértanú, Tekintete a tömegről a leányra siklik, a ki aléltan, mint egy fehér virágszál fekszik lábainál. fel kell venni s az anyakönyvi törvény kötelezi a jegyzőt, hogy a bejelentésre kitűzött napokon otthon legyen. És még sok más törvény rendeli a helyszíni eljárást vagy az irodai otthon munkát. Lehetséges-e az, hogy mindezt egy ember, vagy kettő is, ha segédje van, nem 20 községben, de 4—5-ben is teljesíthesse ! Elődeink hibáit a melyet a tagolás tekintetében elkövettek, helyrehozni első és főfeladatunknak kell tekinteni. A vármegyét, a mely 450 nagy- és kisközséget és 1 rend. tanácsú várost számlál, a népesség figyelembevételével legalább 20 járásra s a 431 kisközséget 150 körjegyzőségre kell tagolni. Törekedjünk tehát oda, hogy az 1871. évben volt szolgabirói kerületek mielőbb visszaállíttassanak, ha azt akarjuk, hogy közigazgatásunk teljesen fel ne akadjon. Ha azonban a T. törvényhatóságnak nincs reménye, hogy közigazgatásunk még néhány évig rendezve lesz, nehogy vármegyénkben az államgépezet kerekei fen- akadjauak, a közönséget pedig anyagi és személyi károsodás érje: méltóztassék a mostani 10 járáshoz még a sárospataki, tiszai és m.-laborczi járások felállítását és a 10 főszolgabíróhoz még egy-egy szol- biró, írnok és dijnok rendszeritését szorgalmazni. A körjegyzőségeket pedig a közép járásokban újra csoportosítva lehe- hetöleg decentralizálni. II. A közigazgatás újjászervezésére vonatkozó javaslatomat a következőkben teszem meg: A parlamenti állam szervezetnél a nemzet kormányzó hatalmát a felelős ministerium által gyakorolja. A kormányzás: az ország ügyeinek irányítása, az ügyeknek megállapított iráuybani intézése ; a közigazgatás: az intézés akaratának érvényesítése, végrehajtás. Ha tehát a kormányzás a felelős kormány által lesz gyakorolva, annak természetes folyománya, hogy a közigazgatásnak és a végrehajtásnak is az ő kezeibe kell összpon- tosittatui s megbízottai által gyakoroltatni. A parlamenti kormányforma azonban az önkormányzatot nemcsak ki nem zárja, hanem annak kiegészítő részét képezi, mert meuuél műveltebb egy nemzet, annál szélesebb körű önkormányzati jogkör betöltésére képes s anuál több terhet vehet át az államtól. Az önkormányzatban is meg vau a közigazgatás és végrehajtás. Az ország és polgárság ügyeinek intézését tehát két csoportba oszthatjuk. Az első csoportba tartoznak az országos közigazgatás, a másodikba a helyi közigazgatás. Az első állami, a második önkormányzati feladatot képez. A tömegben ismét mozgás támad: a varázs tűnni kezd — Gyertek hát! Ragadjatok meg, dobjatok az égő zsarátnokba, essék meg rajtatok e gyava tettnek gyalázata. Százan egy ellen! Gyertek 1 — kiáltott Sámson dörgő hangon, kihívóan s néhány lépcsőfokon lefut, hogy Sélát a csapások ellen megvédje. A varázs teljesen megtört. A fi’iszteusok Sámsont nagy lármával megrohanjak. A remény, hogy legnagyobb harci ellenségöket megölik, lelkesíti őket. De Sámson, mint egy félisten küzd s még is már, már veszve van. De a legnagyobb veszedelem pillanatában, megszólal a zsidók harci riadója: néhány bajtársa hozzá rohan, ő fegyvert kap kezébe s mentve van. A filiszteusok vad futásnak erednek. Ö maga az áléit leányt karjaiba emeli s egyik nén- jéhez viszi .... Málcza-fürdő. — A »Zemplén* eredeti tárcája. — Vármegyénknek kevés oly kis községe van, mely akkora intelligenciát mondhat a magáénak, mint Málcza község. Ősi fészke ez a Stépánok- nak, Szent-lványiaknak, Szerdahelyieknek stb; manapság is sok nemes család lakja, mit az átutazó a falu képéből láthat, hiszen végtől-végig kastélyok s kisebb nemesi kúriák ötlenek szemébe. A község népe jómódú, megelégedett s boldog, A jogoknak és feladatoknak úgy az egyik, mint a másik hatáskörbe leendő beosztásánál, vagyis a közigazgatás szervezésénél mi sem az angol közigazgatási szervezetet, a melynél az önkormányzat az államkormánytól nagyon sok feladatot vállal át, miután ingyenes sok időt igénybevevő és felelősséggel járó munkára még elegendő polgárokkal különösen a községekben nem bírunk, sem a porosz közig, szervezetet, a mely a legtöbb feladattal a falu, község és az önálló járási uradalmak képviseletét, széles hatáskörrel pedig a járást, városi, kerületi választmányokat ruházza fel, mivel községeink jelentékenyen nagyobb részében erre szellemileg képesített egyéneink nincsenek; sem a francia közig, szervezetet, hol a század második felénél is túl: a centralizatio virágzott s csak újabban lett a conseil general (megyei tanács) comission departe- mentale (megyei választmány) és conseil d’arondissement (járási tanács) szélesebb önkormányzati jogkörrel felruházva, mivel ezen szervezet a centralizationak ma is magvait magában hordja és mert Franciaországban a viszonyok minden tekintetben oly egyenlők, hogy például minden commune (község) közigazgatási szempontból kivéve Párist és Lyont, egyenlő szervezettel és hatáskörrel bir, csupán a hivatali személyzet és a tanácsok száma változik a népesség nagysága szerint, mintául ne vegyük. Hanem a meglevő anyagot gondosan át kell vizsgálni s azután a közigazgatási feladatokat az állam és vármegyék közt, létviszonyaink, társadalmi életüuk, a nép miveltsége, történelmi múltúnk faji jellegünkre, egyszóval a nemzet lényére és szellemére való tekintettel kell megosztani. Önkormányzati féltékenykedésnek, vagy az állami mindenhatóság érvényesítésének tért engednünk nem szabad, mert közigazgatásunk a nemzeti egység megerősítésére, a magyar állami eszme megvalósítására csak úgy lesz alkalmas, ha történelmi múltúnkat szem előtt tartva, a modern jogállam kiépítésére szükséges eszközöket és módokat a kormánynak megadjuk, a kormányzók és kormányzottaknak pedig a valódi közszabadságot biztosítjuk. A helyesen felosztott önkormányzati közigazgatási teendőket és jogokat, a községek és törvényhatóságok bizottságaik által; az állami közigazgatás teendőit a kormány állandósított és át nem helyezhető alkalmazottai által teljesítesse. Az ellenőrzést, felügyeletet a kormány és a vármegye együttesen gyakorolják. eme boldogsága előmozdítójaként kiválóan imádja a falu egyik füldesurát, — Stépán Gábort. Régidikben a falu délkeleti oldalán egy természetes meleg forrást fed ztek föl s annak vizét gyógyító hatása miatt a távolahb vidékiek is felkeresték; e forrás azonban idők múltával már-már pusztulásnak indult, mit látva Stépán Gábor és a kör derék orvosa, Róth Mihály dr., hogy e forrást a szenvedők javára megmentsék, elha’ározták, miszerint a forrás mellett fürdőt építenek. A gondolatot csakhamar tett váltá föl, részvénytársaság alakult és ma helyén áll a szép fekvésű, kis fürdőcske. A fürdő területe mintegy három katasztrális hold, egyik végében áll a fürdőház s tőle jobbra a kényelmes vendégszobákkal biró lakóház. A fürdőházban van összesen 8 fürdőszoba, melyek közül 1 elsőosztályu, 2 másodosztályú s 5 harmadosztályú; a fürdőszobák árai oly csekélyek, hogy azokát a szegényebb nép is igénybe veheti, egy fürdő 40 fill.; az igazgatóság az igen szegények számára bizonyos mennyiségű ingyen- jegyet tart fönn. A fürdőházban igen meglepett a példás rend s a tisztaság. A lakóházban van összesen négy szoba, melyek mindegyike a szükséges bútorral föl van szerelve s igy a fürdőben állandóan lakóknak megadja a kellő kényelmet. A fürdőháztól a falu felé nézve két széles, poronddal kiszórt, ma már árnyékos, gyümölcsfákkal körülszegett fasor van, melyek között a terület gyepes s szebbnél-szebb virágágyak gyö-
