Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1900-06-10 / 23. szám

Vizsgálatok sorrendje a homonnai ál', segély, polgári- és feiső keresk. iskolában. Junius 15. és 16. a felső keresk iskolában érett­ségi szóbeli vizsgálatok s keresk. osz­tály magánvizsgálatok. » 18. d. e. a polg, és felső keresk iskolában hittanvizsgálatok, d u. a polg. iskolá­ban latin és francié nyelv. » 19. d. e. a polg. isk. I. oszt.-ban : magyar, német és franczia nyelv. » > d. u. a keresk. középső oszt. ban: vegytan és áruismeret, történelem, jogi- és közgazd. ismeretek s irodai munkálatok. » 20. d. e. a polg. isk. II. oszt, ban osztály­vizsga ; a keresk. alsó oszt.-ban ; kér. ismeretek, kér. földrajz, természettan s keresk. levelezés. » » d. u. a kér. középső oszt -ban: ma­gyar, német, kér. földrajz s franczia. » 21. d. e. a polg isk. III. oszt.-ban osztály­vizsga ; a keresk. alsó oszt -ban : meny- nyiségtan, történelem, irod. munkála­tok s kér. számtan. » » d. u. a polg. isk, IV. oszt.-ban osz­tályvizsga; a keresk. középső oszt.- ban : könyvvitel, mennyiségtan, kér. levelezés, kér. számtan. » 22. és 23. polg. (leány) iskolai magánvizs­gá'atok. » 25. 26 és 27. polg. (fiú) Iskolai magán­vizsgálatok. » 29. évzáró-ünnepély. A vizsgálatok délelőtt 8 órakor, délután 3 órakor kezdődnek. Kelt homonnán. 1900 junius 6-án, Kováts József igazgató Elemi iskolai évzáró vizsgák. A s.-a.- ujhelyi róm. kát. elemi fiúiskola osztályaiban az évzáró vizsgák a közetkező napokon és sorrend­ben fognak megtartatni: június hó 15-én reggeli 9 órától a III., IV. és Vl-ik osztályban. Ugyan­azon napon délután 3 órától a Il-ik osztályban. — Június 16 án reggeli 9 órától az I osztályban. Az érdekelt t. c szülők és tanügybarátok ez utón ki­értesítve fölkeretnek, miszetint a jelzett napokon tantermeinket minél számosabban fölkeresni szí­veskedjenek. S.-A.-Ujhely, 1900. junius hó. Az igazgatóság. A s.-a.-újhelyi iparos tanonciskolában az I899 —1900 évi záróvizsgálatak a következő sorrendben fognak megtartatni: június hó 12 én d. u. 6 órától a II. — 13-án, d. u. 5 órától az előkészítő A) és B), 15-én. d. u 5 órától az I. A) és I. B) osztályok vizsgája ; június 17-én, d. u. 2 — 3 óráig rajzvizsga, folytatólag 3 órától az az I. C) és III. osztály vizsgája. S.-A, Ujhely, 1900. június 7. Jelenek Adám, Vágó Gyula, ip. tan. biz. elnök. ip. tan. isk. igazgató. .A. szerkesztő "biz. postája. V. A. A. K. Gy. uraknak. Békesség, szeretet és tárgyilagosság lévén jelszavunk, az önök közötti vitát e „rovat“-ban befejeztük. CSARNOK Egy kis lányka . . . Egy kis lányka, beteg lányka Kicsiny kertben ül, Alig-alig, hogy kilátszik Piciny teste, gyönge teste Sok párna közül. Öreg karszék fatámlája, Párnákkal tele, Alig-alig, hogy megmozdul, Olyan nyugodt, olyan csöndes, Lányka kebele. Fehér virág, büszke virág, Szagos liliom, Mikor hoz már nyugodalmat, Elringató szép álmokat, Egy kicsi halom ? . . . Fel magasba, az egekre Száll tekintete, És egy könycsepp, fájó könycsepp Legördülve alá hull egy Virág kelyhére. Az idő jár, múlik a nap Hull a falevél, Egy világról, szebb világról, Az a virág, könyes virág De sokat mesél . . . És egy napon, hideg napon, Pervad a virág, Szűzi kelyhe összefonnyadt, Nem hevíti, nem éleszti, Édes napvilág. És a lányka, beteg lányka Fájdalma csak nő, Mig elmegy a virágjához, Elaltatja, meggyógyítja, Csöndes temető! . . . (S-A.-Ujhely.) ßabdnyi iLászló. Városi és községi ügyek. * „Ázsiai állapot a rendőrségnél.“ ily cim alatt egyik helyi lapban Schön Andor cikket közöl, a melyben rettenetes érzékeny hangon panaszolja el szörnyű baját, hogy a múlt május 30-án beadott feljelentése még a f. hó 6-ig sem nyert az ő szája ize szerint való elintézést. A közönség tájékoztatásául a dologról csak annyit tartok szükségesnek elmondani, hogy az Írás­beli feljelentést elintézés végett Bogyay Béla alkapitánynak osztván ki, ő ez ügyben az első kihallgatást már e hó 1-én és 6-án foganatosí­totta. Különben Schön Andor ellen is tettek feljelentést veszélyes fenyegetésért és rendőri kihágásért. Az ügy a rendőri nyomozás befeje­zése után az illetékes bírósághoz lesz áttéve. S.-A.-Ujhely, 1900 június 9. Schmidt Lajos, rendőrkapitány. * Céllövő gyakorlat. A helyben állo­másozó honvéd-zászlóalj legénysége f. hó 13-án nagy távolsági harcszerü céllövészetet fog tar­tani. Ez a céllövő gyakorlat a S.-A -Ujhelytől északnyugatra fekvő Ritka hegyig fog terjedni. A céllövő gyakorlat reggel 6 órakor kezdődik és tart déli 11 óráig. Figyelmeztetjük a közön­séget, hogy Ujhely —Rudabányáaska—Hosszu- láz és Széphalom a mondottuk időben vesze­delmes helyek lévén az arra való közlekedéstől mindenki óvakodjék. * Havi jelentés. S.-A.-Ujhely város pol­gármesterének a vármegye közigazgatási bizott­ságához tett havi jelentéséből tudjuk, hogy má­jus folyamán állami és más adókban mintegy 42,000 korona folyt be, — hogy a közegészség e hóban kitűnő volt, — és hogy lopás vagy más bűneset hat alkalommal fordult elő a város terü­letén. * Polgári leányiskola. Polgármesterünk a szeptember 1-én megnyitandó polgári leány­iskola három osztályának elhelyezésére alkal­mas épületet keres. (Nagyon alkalmasaknak kí­nálkoznak a főorvosi üresen álló vármegyei épü­let szobái, melyeket a közfalak kilöketésé- vel igen célszerűekké lehetne tenni. — Szerk,) A kiknek a jelzettük célra alkalmas bérbeadó házuk van, jelentsék a városgazdái hivatalban. * Diána-fürdő. A Diána-fürdő építését teljes erővel megkezdette S.-A.-Ujhely polgár- mestere. Ha a munka igy fog haladni, a mo­dern igényeknek minden tekintetben megfelelő uj Diánát augusztusban átadják a közönségnek. * Himlőoltás. Tudomására adjuk S.-A.- Ujhely közönségének, hogy a városi alorvos a himlőoltást megkezdette és folytatja minden hé­ten szerda és vasárnap délutánján a rendőrség hi­vatalos helyiségében. Figyelmeztetjük a közön­séget, hogy az oltást el ne kerüljék, mert a mulasztást kihágásnak tekintik és úgy büntetik. * Állami anyakönyvi statisztika. A sá­tor alj a-ujhely i állami anyakönyvi hivatalnál 1900. junius 2-től 1900. jun. 9-ig a) házasságot kötött: 5 pár; b) kihirdettetett: 6 egyén; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 12 eset­ben ; d) elhalálozott: 15 egyén. Vármegyei Hivatalos Rész. 12044/900. sz. T. Zemplén-vdrmegye alispánjától. A 10 főszolgabírónak és S.-A.-Ujhely r. t. v. polgármesterének. A Gyulafehérvárott székelő róm. kath. püspök címezése tárgyában 1724/eln. szám alatt kelt ministeri intézvényt tudomásvétel és jövőbeni alkalmazkodás céljából kiadom. S.-A -Ujhely, 1900. évi május 26-án. Matolai Etele, alispán. Másolat. A vallás és közoktatásügyi m. kir. minister- től. 1724/eln. szám. Az »erdélyi püspöke cim tárgyában lo99. évi április hó 11-én. 1165. ein. szám alatt kelt rendeletem félreértésekre adván alkalmat, szükségesnek láttam tudatni a vármegye közönségével a következőket. Mailáth Gusztáv Ká­roly gróf püspök úr azzal a felkéréssel fordult hoz­zám, hogy miután őt a hatóságok és hivatalok majd »Gyulafehérvár róm. kath püspök«-nek, majd meg »erdélyi latin szertartási kath. püspök« nek cí­mezik, — adjak ki megfelelő utasítást arra nézve hogy a hatóságok és hivatalok, hozzá intézett ira­taikban, az őt történeti alapon megillető »erdélyi püspök« címét használják. — A püspök ur e ké­relme folytán tanulmány tárgyává tetettem a kér­dést s miután meggyőződtem a felől, hogy több magyarországi és erdélyi törvényben, törvény­záradékokban, királyi meghívó levelekben és ki­nevezési okmányokban az »Episcopus Transylvaniae és Episcopus Transsylvaniensis“ elnevezés fordúl elő: kiadtam volt említett 1185/99. ein. számú ren- deletemet. mert nem tekintettem az »erdélyi püs­pök« címet egyébnek., mint egy régi időkben is használt címnek, mellyel a mai államjoggal ellen­tétes tartalom vagy az egyházak törvényes pari tása elvébe ütköző bármely következmény kap­csolatba semmiképen nem hozható. Szemben a több oldalra felhozott aggodalmakkal tehát a ren­delet kiadásakor fenforgó határozott közjogi állás­pontból folyólag is kijelentem, hogy említett 1185/99. ein. sz. rendeletemtől teljesen távol állott az a célzat, hogy magyar »erdélyi püspök“ címnek bármely oly közjogi jelentőség tulajdoniríassék, a mi mai államjogunk egyik főalapelvébe, a vallás­egyenlőségbe ütköznék; sőt egyenesen kizártnak tekintek minden oly magyarázatot, mely az emlí­tett rendeleteknek oly értelmet akarna tulajdoní­tani, hogy az állam az említett rendeletben foglalt címnek valamely egyetemesebb a többi egyházak törvényes paritását és püspökeiknek törvényes állását sértő jelentőséget óhajtott volna tulajdo­nítani. Nehogy azonban 1185/99. ein. sz. rende­letem bármely irányban félreértessék, vagy fél- remagyaráztassék: kijelentem, hogy az »erdélyi róm. kath püspök« cim használatát is teljesen jogosnak és törvényesnek tartom, mert a címzés épen úgy előfordul több magyaroszági és erdélyi törvényben, közjogi okiratban és ugyancsak az »erdélyi róm. kát. püspök« eim használtatott an­nak a legfelső elhatározásnak a szövegében is, a melylyel ő fe'sége a jelenlegi püspök urat Lön- hart Ferenc püspök mellé utódlási joggal segéd­püspökké kinevezte és mert a rendelet sem akart és a mai államjog alapján nem is akarhatott mást, vagy többet az »erdélyi püspök« cim alatt érteni, mint az »erdélyi róm. kát. püspök« fogalmát. Ezekből folyó'ag nyilvánvaló és kijelentem, hogy az »erdélyi róm. kát. püspök“ i cim is jogosan és törvényesen használható. Budapest, l900. május hó 19 én. Wlassics Gyula s. k. 7664/900. sz. T. Zemplén-vdrmegye alispánjától. Hivatalos hirdetmény. A hazai iparnak állami kedvezményekben való részesítéséről szóló 1899. évi XXIX. t.-c. végrehajtása tárgyában a kereskedelemügyi m. kir. minister ő nagyméltósága által f. évi 15885 szám alatt kiadott Utasitás-t a közönség tájé­koztatása céljából egész terjedelmében közzé töszem. S.-Á.-Ujhely, 1900. április 4. Álispán helyett: Dókus, főjegyző. 15885. IX/1900. Kereskedelemügyi m. kir. minister Utasítás a hazai iparnak állami kedvezményekben való részesítéséről szóló 1899. évi XLIX t.-c. végre­hajtása tárgyában. (6. folytatás.) Ili FEJEZET. 19. §. A ki a törvényben megállapított állami ked­vezményekben részesült kíván, tartozik ez iránt szabályszerű bélyeggel ellátott kérvényben folya­modni. A kérvényezés vagy a kedvezménóek elő zetes biztosítására vagy végleges magadására vo- natkozhatik. Az előzetes biztosításnak létesítendő gyá­rakra, illetve ipartelepekre nézve van helye. Ez esetben, ha nem mezőgazdasági szeszfőzdékről van szó, a kérvényhez, melynek lehetőleg kime­rítő tájékoztatást kell magában foglalnia az ipar­telepen előállítani szándékolt iparcikkekről, vala­mint az ipartelepen alkalmazandó munkások szá­máról, az ipartelep telkébe, épületeibe és beren­dezési tárgyaiba befektetendő tőke nagyságáról és az ipartelep évi termelésének megközelitő érté­kéről, mellékelve kell lennie : 1. az ipartelepen alkalmazandó eljárások rö­vid leírásának; 2. azon berendezési tárgyak jegyzékének, melyek az országban előre láthatólag beszerezhe­tők nem lesznek. Ha pedig létesítendő mezőgazdasági szesz­főzdére vonatkozó előzetes biztosításról van szó, az ez iránti kérvényhez, melynek a szeszfözdzben előreláthatólag feldolgozandó nyers anyagok ne­mére és mennyiségére nézve kell tájékoztatást tar­talmaznia, a fent 1. és 2. alatt megjelölt adatokon kívül, folyamodóknak még csatolni ok kell; 3 a létesítendő szeszfőzdével kapcsolatba hozandó mezőgazdasági földterü'etekre vonatkozó tulajdon-, esetleg haszonbérleti jogokat igazoló okmányokat és. 4. az Illető gazdaság egyes földterületeinek térfogadát és művelési ágát kitüntető birtokiv hi­teles kivonatát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom