Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1900-05-20 / 20. szám
lég berekesztését követő napon lép életbe. Kelt T. Zemplén-vármegye thatósági bizottságának S.-A-Ujhelyben 1900. évi április hó 19-én tartott rendkívüli közgyűlésében. Jegyzetté és kiadta: Dókus Gyula, főjegyző. 7061/900. sz. T. Zemplén-vármegye alispánjától Hivatalos hirdetmény. A hazai iparnak állami kedvezményekben való részesítéséről szóló 1899. évi XXIX. t.-c. végrehajtása tárgyában a kereskedelemügyi m. kir. minister ő nagyméltósága által f. évi 15885 szám alatt kiadott Utasitás-t a közönség tájékoztatása céljából egész terjedelmében közzé teszem S.-Á.-Ujhely, 1900. április 4. Alispán helyett: Dókus, főjegyző. 15885. IX/1900. Kereskedelemügyi m. kir. minister. Utasítás a hazai iparnak állami kedvezményekben való részesítéséről szóló 1899. évi XLIX. t.-c. végrehajtása tárgyában. (4. folytatás.) 7. §• A törvény 5. §-a értelmében oly gyárak, illetőleg ipartelepek részére, a melyeknek nem valamennyi üzemága részesíthető állami kedvezményekben, a törvény 2 §-ának a) és d) pontjaiban megjelölt kedvezmények hatálya, a gyár- vagy ipartelep tulajdonosainak kérésére a kedvezményezhető és a kedvezményben nem részesíthető üzemágak arányában leszállított időtartamra kiterjeszthető. A törvénynek e most említett rendelkezései nem alkalmaztatnak a sózott-, szárított-, füstölt- hus, kolbász és kolbászféléket készítő ipartelepekre és ezeknek csakis kiviteli üzletága kedvezményhez ; nem esnek a törvény e határoz- mánya alá továbbá a villamosságot előállító azon ipartelepek, melyek ipari célokra hajtó erőt szolgáltatnak. Az arányos időtartam meghatározásánál különösen a következők mérvadók: 1. Az az aránv, melyben a kedvezményekre törvényes igénynyel biró üzemágakba befektetett tőke a nem kedvezményezett üzemágakba beruházott tőkéhez áll. 2. A törvény értelmében kedvezményezhető és a kedvezményekben önmagukban nem részesíthető termelt cikkeknek egymás közötti aránya és jövedelmezősége. 3. Az e különböző üzemágaknál alkalmazott munkások számaránya. 8. §. Az 1870. évi LI. t.-c. 2. §-ában meghatározott adómentesség az e kedvezményben részesíthető épületek felépítése napján veszi kezdetét és mindaddig érvényben marad, mig ezek az épületek a jelen utasítás 3. §-ában körülirt rendeltetésüktől el nem vonatnak és az abban kikötött feltételek fenforognak. Az 1899: XLIX. t.-c. 2. §-ának a) és b) pontjaiban említett adókedvezmények hatályának kezdő pontja azon esetben, ha a kedvezmények engedélyézése a gyár-, illetőleg ipartelep létesítését megelőzőleg kérelmeztetett, az üzem megkezdésének napjától, azon esetben pedig, ha a kedvezmények engedélyezése iránti kérvény benyújtásakor a gyár, illetőleg ipartelep már üzem ben volt, annak az évnek kezűétől számítandó, a mely évben a kedvezmények elnyerése iránti kérvény benyujtatott. A kedvezmények tartamának kezdőpontja azonban nem eshetik korábbra, mint a mikor az üzem megkezdetett. 9. §• Az állami kedvezményekben részesülő gyári és iparvállalatok részére, az 1889. évi XLII. törvénycikk 2. §-ának b) pontjában biztosított kedvezmények kiterjednek a gyári telkek és épületek, valamint azok tartozékát képező gyári gépeknek megszerzéséért és átírásáért járó illetékekre és községi dijakra, ha pedig az ily vállalatok részvénytársaság alakjában létesíttet- nek,' illetőleg ha a kedvezmények érvényének tartama alatt részvénytársaságokká alakulnak át, ezenfelül az illeték-egyenérték alól, továbbá a részvénytársaság megalakulásával és esetleg a részvénytőke megnagyobbitásával, valamint a részvényeknek, vagy elsőbbségi kötvényeknek úgy a megalakuláskor, mint a működés ideje alatt, tőkefelemelés céljából a kedvezményes idő tartama alatt történő kibocsátásával járó szerződések, az e szerződésekkel kapcsolatban kiállított egyéb okiratok és a részvények és elsőbbségi kötvények után járó bélyeg- és illetékek és községi dijakra. . 10. §. A gyári telkek és épületek megszerzése (vétel, bérlet, ajándék csere), részére biztosított illetékmentesség azonban nem terjed ki a gyár céljaira szerzett telken lévő vagy emelendő tiszti- és munkáslakásokra, sem az e célra szolgáló telekrészekre, sem kertekre, sem a gyári üzemhez szükségelt anyagot szolgáltató ingatlanokra, mint erdők, bányák és más hasonló rendeltetéssel biró ingatlanok megszerzésére. Amennyiben tehát ingatlanok együttesen szereztetnek meg oly ingatlanokkal, melyek megszerzése illeték- mentesben részesíthető, ez a mentesség csak a kedvezményekben részesíthető ingatlanokra eső vételár, illetőleg az illetékkiszabás alapjául szolgáló értékalap hányadának megfelelő mérvben érvényesítendő. 11. §. Abban az esetben, ha a gyárak, illetve ipartelepeknek nem valamennyi üzemága részesíthető az állami kedvezményekben, a törvény 2. §. b) pontja szerinti kedvezmények csak abban a mértékben érvényesíthetők, mint a törvény 2. §-ának a) és d) pontjában megjelölt adókedvezményekre nézve történt és pedig: a) ha ezekre nézve a gyár- vagy ipartelep tulajdonosának kérésére a törvény 5 §-ának második bekezdése szerinti eljárás vétetett foganatba, és az illetékkedvezmények mérve a jelen §. b) 1. pontja szerint a tőkék alapján megállapítható nem volna, akkor a törvény 2. §. b) pontja szerinti kedvezmények olyan mérvben ér- vényesitendők, a mely mérvben a törvény 2. §-ának a) és d) pontjában megjelölt adókedvezmények időtartama a kedvezményezhető és a kedvezményekben nem részesíthető üzemágak arányában kiterjesztetett. Ha pl. a törvény alapján az állami kedvezmények valamely gyár vagy ipartelep bizonyos üzemága részére 9 évi időtartamra lennének engedélyezendők, azonban a törvény 5. §-a alapján a kedvezmények a gyár vagy ipartelep valamennyi üzemére kiterjesztve 3 évre leszállított időtartamra adattak meg, ez esetben a törvény 2. §. b) pontja szerinti kedvezmények is a leszállított időtartam arányában, vagyis az egész illeték egy harmad része erejéig lesznek nyújthatók; b) ha pedig az ilyen, csak részben kedvezményezhető gyárakra, illetve ipartelepekre nézve a törvény 5. §-a szerinti eljárás nem alkalmazható, a törvény 1. §. b) pontjában foglalt kedvezmények érvényesítésénél a körülményekhez képest mérvadóul veendő: 1. első sorban az az arány, melyben a kedvezményekre törvényes igénynyel biró üzemágakba beruházott tőkéhez áll, 2. másodsorban a törvény értelmében kedvezményezhető és a kedvezményekben önmagukban nem részesíthető termelt cikkeknek egymás közti aránya, 3. és végre ha a fenti 1-ső és 2-ik pont szerinti eljárás nem alkalmazható, a különböző üzemágaknál alkalmazott munkásoknak számaránya, 12. §. Ha az állami kedvezményezés időtartama alatt a kedvezményeket élvező gyáros személyében változás áll be, vagy a kedvezményekben részesített gyár áthelyeztetik, végül, ha a gyár üzeme a törvény alá eső újabb czikkekre kiterjesztetik (27. §■), a törvény 2. §. b) pontjában foglalt kedvezmények az idevonatkozó jogügyletekre nézve is teljes mértékben érvé- nyesitendők, ha az eredetileg engedélyezett állami kedvezmények átruháztattak, illetve kiterjesztettek. 13. §. A törvény 2. §. b) pontja szerinti kedvezmények rendszerint attól az időponttól addig az időpontig érvényesülnek, mely az adókedvezményekre nézve az illető kormányhatósági rendeletben megállapittatott. Az elől említett kedvezmények időpontját illetőleg, ettől eltérésnek csak akkor lehet helye, ha a vonatkozó jogügylet megkötése alkalmával a vonatkozó szerződésben említés tétetik arról, hogy az ingatlan bizonyos, az állami kedvezményekben való részesülésre igényt tartó gyár vagy ipartelep felállítása céljából szereztetik meg. Pótolhatja azonban a szerződésnek ilyféle kijelentését, a szerződés keltétől számított 30 nap alatt a kereskedelemügyi m. kir. minister- hez tett bejelentés is, melyben a szerző fél kijelenti, hogy az illető ingatlant gyár illetve ipartelep létesítése céljából szerezte meg és hogy az állami kedvezményekre igényt tartván, azokat a szerződéskötés alkalmával számításba vette. Ugyanez az eljárás követendő a gyári vállalat vagy ipartelep létesítése céljából keletkező részvénytársaságok által az alakulás alkalmával, valamint abban az esetben is, ha a jelzett célból ingatlanokat szereznek meg, vagy részvényeket vagy elsőbbségi kötvényeket bocsátanak ki. (Folytatjuk.) 30/190. Árverési hirdetmény. Alólirott kiküldött végrehajtó az 1881 évi LX- t.-cz. 102 §-a értelmében közhírré teszi, hogy a szinnai járás szolgabirói hivatalának folyó évi 957/1-900 számú végzése folytán a homonnai kerületi betegsegélyző pénztár végrehajtatónak Grün- mann Arnold budapesti lakos zubnai fürészgyár tulajdonos ellen az 1900 évi április hő 1-éig esedékes járulék hátrálék fejében 499 korona 90 fillér követelés és eddig összesen 29 korona 40 fillér végrehajtási költség erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával folyó évi április hó 9-én Zubnán a fűrész gyár telepen lefoglalt és 3205 koronára becsült 2 gatter felszereléssel, 6 körfűrész 2 eszterga pad nagy és két kisebb eszterga pad, egy zsindely csinálógép, 4 kocsi vagon faszállitáshoz, 1 vaseszterga pad, 12 drb. villanyos gép teljes felszereléssel, 1 gőzgép felszereléssel, 2 gőzkazán és 2 buller, 20 köbméter léczfa 5000 drb. zsindely, 4 köbméter esztergált láb, 50 rakáson vegyes lécz és deszka a telepen, 100 drb. rönk, tüzifecskendő, vasszerü teherhordó kocsik, bricska, gőzpálya sin, hid mérleg két ló, hám stb. egyszóval a végrehajtási j. könyvben 1—50 sorszámig lefoglalt tárgyak nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésen az 1029/1 909. árverést elrendelő végzés folytán a helyszínén vagyis Zubnán a fürészgyár-telepen leendő eszközlésére 1900. évi május hó 22-ik napjának, délelőtti 10 óráig határidőül kitűzetik és ahhoz a venni száadékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy ao ingóságok, illetve tárgyak ezen árverésen a legtöbbet Ígérőnek becsáion alul is eladatni fognak. Szinnán, 1900. évi május hó 6-án. Czapkay Ödön, közig, végrehajtó. 3055 1/900. sz. A bodrogközi j. főszolgabírójától. Körözvónyek. I. Folyó évi május hó 9-én 2 db 2 éves kanca csikó sárga és sötét pej B M. jegygyei találtatott Perbenyik községben bitangságban és a községi biró által vétetett gondozásba. Igazolt tulajdonosa felhivatik, hogy ezen körözvény megjelenésétől számított 15 nap alatt a község birájánál annál is inkább jelentkezzék, mert ellen esetben a 2 drb csikó mint gazdátlan jószág, az 1894. évi XII. t.-cz. 105 § a értelmében el fog árvereztetni. 3078/1. 900. sz. II. Folyó évi május hó 7-én 1 db 3 éves sárga szőrű, kanca ló találtatott Karád községben bitangságban és a községi biró által vétetett gondozásba Igazolt tulajdonosa felhivatik, hogy ezen körözvény megjelenésétől számított 15 nap alatt a község birájánál annál is inkább jelentkezzék, mert ellen esetben a talált ló mint gazdátlan jószág, az 1894. évi XII. t.-cz. 105 §-a értelmében el fog árveztetni. Király Helmecz, 1900. évi május hó 15 én. Isépy Zoltán, h. főszolgabíró. 346/IV. 900. sz. A s.-a. újhelyi j. főszolgabírójától. Körözvény. JÓ7seffaiva község bírája bejelentette, hogy Józseffalva községében a Bodrog folyóból kifogatott egy hídhoz való dupla (fenyőfa) hordgerenda két tölgyfavánkos és egy eltört vánkos; ezen hidrészek Józseffalva község bírája őrizete alatt állanak. Körözését elrendelem. S.-A.-Ujhely, 1900. május 5. Horváth István, szolgabiró. 1315. 1/900. sz. A n.-mihdlyi j. főszolgabírójától. Körözés. Sámogy község birájának jelentése folytán közhírré teszem, miszerint folyó évi április hó 23. Gyuróezik Mihály ottani lakosnál 1 drb. gazdátlan fekete, 4 éves, egyik hátsó lábán kesely, heréit ló gondoztatik. — Igazolt tulajdonosa nevezett község birájánál jelentkezzék. Nagymihály 1900 évi május hó 10-én, Somossy, szolgabiró. 2755 I. 1900. A bodrogközi járás főszolgabírójától. Körözvény. Folyó évi ápr. hó 29 én Busa Mihály nagys rozvágyi lakos kárára 1 drb. 4 éves heréit deres szőrű ló a n.-rozvágyi legelőről elszökött és aztáu feltalálható nem volt. Körözését elrendelem azzal, hogy feltalálás esetén hivatalomhoz jelentés teendő. K.-Helmecz, 1900. évi május 4, Izsépy h. főszolgabíró. Heti naptár. Vasárnap, május 20. Bernardin. Hétfőn, , május 21. Timót. Kedden, május 22. Júlia. Szerdán, május 23. Dezső. Csütörtökön május 24. Áldozó csüt. Pénteken, május 25 Orbán. Szombaton, május 26. Ner Fülöp.
