Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1900-01-21 / 3. szám

1900. Január 21.

I. Melléklet a „Zemplén“ 3. számához.

a betanítók, mint a szereplők derék munkát végeztek, kész örömmel konstatálhatom.

Január 14-én este 8 órakor volt az előadás a „Nagykorona“ vendéglő tánctermében, hol is a közönség az egész termet zsúfolásig megtöltötte. Úgy intelligenciánk színe-java, mint a polgárság tekintélyesebb része megjelent a különben jótékonycélu előadáson, melynek tiszta jövedelme a helybeli „katolikus legényegyesület“ alaptőkéjét volt gyarapitandó.

A szereplők mindegyike derekasan oldotta meg feladatát; játékukat pedig a közönség sokszor és igen lelkes éljenzéssel és tapssaL jutalmazta.

Kiemelendők mégis a szereplők közül Cservény ák Margit (Eszti), Szedelényi Juliska (Biri), Güntner György (Ferenc, a kispap) és Aiben József (Nagy tanító), kik szerepeiket helyes felfogással teljesen átértették és úgy átérezték, hogy játékaiknál szebbet, jobbat a legszigorúbb kritikus sem igen kívánhatott volna.

Azonkívül Slrompf Pálné úrnő rendezésével a helybeli intelligens fiatalság két élőképet is bemutatott, melyek igen jól sikerültek. Az előadást reggelig tartott tánc követte. Általános a vélemény, hogy ily sikerült műkedvelői előadást Varannón még nem láttunk!

Oly esemény ez a mi városunk társadalmi életében, mely büszkeséggel tölti el keblünket, mert ez legbiztosabb jele annak, hogy derék polgárságunk is tud produkálni; hogy úgy mondjam, ismét egy újabb kilométerjelzőhöz jutottunk a magyarosodás országutján, melyen csak igy eiőre és akkor nemsokára elérjük célunkat: elfoglalni, bírni és soha többé fel sem adni a nemzeti kultúra erős várát.*)

És el is érjük, ha ad nekünk a magyarok istene Józsuákat a jövőben is, kik lelkesedve az eddig elért és a mostanival tetézett sikereken, nem sajnálva fáradtságot és időt, már csak hivatásuk szerint sem kiméivé erőiket bevezetik a mi népünket az ígéret szent földjére, vagyis az egységes, erős, hatalmas nemzeti államba.

• , Úgy legyen!

Hazafias üdvözlettel: Guseó Ferenc.

Hírek a nagyvilágból.

Osztrák helyzet. Wittek gr. minister- elnök benyújtotta a császárnak lemondását, a mit Őfelsége el is fogadott és Kőrber br. doktort bizta meg az uj kormány megalakításával, melynek célja a cseh-német közállapotok össze- békéltetése.

Wiassics Gyula dr., vall. és közokt. mi- nistert Amerikában a clevelandi katolikus hitközség gondnoksági disztagjául választotta,

A búrok veresége. A délafrikai harctérről Berlinen át érkezett a tudósitás, hogy Ladysmith fölszabadítása befejezett tény. Jou- bert búr tábornok, állítólag 35,000 ember élén, elhatározó vereséget szenvedett. (A hir még megerősítésre szorul. — Szerk.)

Úgy legyen! Hazafias szent hevületüket segítse céljához a magyarok istene ! Bátran és esüggedetlenül: előre !

Szerk.

huzza. Még egy hökölés és az ágyban van. Kajdi a paplan alól szemtelenül, kárörvendve vigyorog rám, Rácz dülledt szemmel, néz, vizsgál. A helyzet tarthatatlan. Egy minutum még és ha az alatt nem történik valami, én vagy szétpukkadok, vagy pedig ezt a szemtelen vi- gyorgó arcot nézve, olyan hahotába török ki, hogy ijedtökben még a szomszédok is obé marját kiáltanak. Szerencsémre az ágy a felügyelő ur alatt nagy robajjal összeomlott. Ő pedig maga a sok cok-mók: szalma, lepedő, ágydeszkák, paplan és párnák közt, feje fel, lába fel, testközepe oválisán lefelé, arca a dühtől eltorzulva, tehetetlenül vergődött És mennél inkább igyekezett felfelé, annál jobban sülyedt lefelé, úgy, hogy utoljára is az ágy alól kellett— kikaparni.

Hogy erre mi következett, azt a Vigszinház nem volna képes utána csinálni. Hahota, káromkodás, kezek, lábak őrült tánca, kalapok, cipők, lineák, tintatartók, kefék repülése tölték ki a levegőt. Valóságos kis csata volt sok komikummal feleresztve. Másnap persze a turbulens elemek mind jól elhelyezkedtek. De mindenki szívesen adózott. Nemozis istennek, mert a népitéletnek minden pontját programszreüen és mesterien engedte végrehajtani.

Midőn képzeletemben a Bodrog partján járok ez az intermezzo is eszembe jut.

A tanképesitő után Rácz és én érzékenyen búcsúztunk el egymástól. Megígértük egymásnak, hogy minden évben találkozunk. Nem találkoztunk. Azt se tudom merre jár, merre van. Az ifin szava olyan könyelmü, mint a lelke.

(Folytatjuk)

Hírek az országból.

Uj belügyminister. Híre járt hogy Széli Kálmán főminiszter, kit mostanában a bécsi tárgyalások napokra elvonnak Magyarországtól, lemond a belügyministeri tárca vezetéséről, azért is mert nem akar befolyni a főispáni állások restaurálásába. A kormánykörökhöz közel álló lapok azt a híresztelést mende-mondának minősitik.

Telepítés. Az állam tulajdonát képező földbirtokok betelepítése és uj magyar helységek alapítása dolgában fontos szaktanácskozások kezdődtek meg a földmivelésügyi minister elnöklete mellett. A szaktanácskozások irányzata: nemzeti szabadelvű.

Kubelik Jan. Azok a fényes sikerek melyek Kubelik Jannak, e századvég csoda- hegedűsének hangversenyeit kisérik, az egész országban lázas érdeklődést támasztottak. Ez a magyarázata annak, hogy a Kubelik-hangver- sényeket rendező Verő J. és Társa budapesti cég az ifjú hegedűművészt három évre egy millió korona tiszteletdijjal bátorkodott szerződtetni.

Különfélék.

— Királyi adományok. Őfelsége a király, kabinetirodája utján s főispánunk közbenjárásával, Ujlaky János tussai lelkésznek 50 kor,

— Horkay Gyula bolyi, Horváth Gábor zempléni, Prascsák Mihály bistei és Velyocsik Sándor tussai ny. tanítóknak 30—30 kor., — Tóth Sándor czéki éneklésznek pedig, úgyszintén özv. Andrej- kovics Vincéné hom.-bresztói lakosnak 20—20 kor. legkegyesebb adományt küldött.

— Személyi hir. Dókus József kir. tanácsos, ny. főispán betegségi állapota, mint e percben értesültünk, válságossá vált. Szolgáljon e hírünk szomorú tájékoztatásául mindazoknak, kik a vármegyéből sőt távolabbi helyekről is felkeresték szerkesztőségünket a nagy beteg hogy- létéről mély részvéttel tudakozódó soraikkal.

— Kinevezések. A m. kir. pénzügyminis- ter Kontratovics Elek pénzügyőri biztoshelyettest N.-Mihályba pénzügyőri biztossá nevezte ki.

— A földmivelésügyi minister az újhelyi V. kér. kultúrmérnöki hivatalhoz Redényi József napi- dijast ideiglenes minőségű irodasegédtisztté nevezte ki.

— Áthelyezés. Kopasz Kálmán, az újhelyi kir. ügyészség Írnoka, saját kérelmére a győri kir. főügyészséghez helyeztetett át.

— Polgármesteri vacsora. Székely Elek polgármester e hó 19-én adta a harmadik hivatalos vacsorát. A vendégszerető úri háznál a meghívottak mint más alkalommal ezúttal is kitűnő hangulatban mulattak vig muzsikaszó és pezsgő mellett a késő éjjeli órákig. A jelenvoltak névsora ez: Arnótfalvy Tivadar, Barthos József, Bogyay Béla, Boros Antal, Behyna Kálmán, Czibur László, (Dongó Gyárfás Géza elmaradását kimentette) Hám Sándor dr., Isépy Miklós, Képes Gyula, Kovács Endre, Mauks Endre, Mattyasovszky Kálmán, Oláh Béla, Petz Vilmos, Rakmányi János, Schmidt Lajos, Staut József, Schön Hugó dr., Schön Sándor, Stern Armin dr., Székely Imre, Szánky Nándor, Szől- lősi Sándor, Szent-Györgvi Vilmos, Talapkovics László, Vágó Gyula és Wilhelm Henrik.

— Uj főerdész. Windisch-Grätz Lajos herceg, hadsereg-felügyelő, uradalmi erdőségeinek főerdészévé Petrasovics János makkos- hotykai erdészt nevezte ki. A kinevezés magyar nyelvű okirat. Gratulálunk a főerdész t. barátunknak.

— Névnapi üdvözlés. Katinszky Geyza újhelyi r. k. plébános tiszteletére, f. évi 16-iki nevenapja alkalmából a Carolineum leány-nevelő intézet növendékei, úgy is mint bölcs igazgatójuk üdvözlésére, szép ünnepet rendeztek, a melyen nagyszámú úri és női meghívott közönség vett részt. Mikor az ünnepelt megjelent egy- növendók szép beszéddel üdvözölte. Majd ének,- zenedarabokat, szavalatokat, énekes tündérjátékokat adtak elő, végül pedig élőképet mutattak be, mely az intézet háláját szimbolizálta. A programnak minden száma szépen és kifogástalanul sikerült, a mi mindenesetre az intézet buzgó igazgatónőjének s a derék tanitó-nővérek- nek az érdeme.

— A városi kaszinó bálja. A városi kaszinó február elseie báljára szóló meghívók már szétküldettek. A vigalmi bizottság felkért bennünket annak a közlésére, hogy a kik elnézésből meghívót nem kaptak, ez iránt a vigalmi bizottság, vagy bálrendezők bármely tagjához forduljanak.

— Esküvők. Szeghy Elemér, izbugyai földbirtokos, f. hó 18 án esküdött örök hűséget Szemere Margit kisasszonynak, özv. Szemere Gyuláné leányának,Füzessérben.— Wisnyey Zoltán, mikóházi körjegyző, folyó hó 23-án esküszik

örök hűséget Ujhelyben Dobos Ilonka kisasz- szonynak, Dobos Gyula m. kir. csendőrszázados kedves szép leányának. Gratulálunk 1

— Kubelik Jan jön ! Most már bizonyos, hogy ez a „hegedűcsoda“, Kubelik Jan, ki a múltkor olyan extázisba ejtette S.-A.-Ujhelyben a környékről is egybesereglett hallgatóit, látogatásával ismét szerencsélteti városunkat, még pedig előreláthatóan a jövő hó első felében. E második látogatása alkalmával Kubelik a városi színházban fogja művészetét ragyogtatni. Azért a színházban s nem a vármegyeháza nagytermében, mert ez már első fellépése alkalmával is szűknek bizonyult a közönség befogadására. Kubelik Jan e második hangversenyére már most kell a jegyeket előj egyeztetni Landesmann s.-a.-ujhelyi könyvkereskedésében. A kínálkozó jó alkalmat ajánljuk kivált a környékbeli intelligencia figyelmébe. Siessenek jegyeiket biztosítani a Kubelik- hangversenyre kellő időben és addig, mig az újhelyiek maguk szét nem kapkodják.

— A s.-a -újhelyi jótékony nőegyesület bálja tegnap zajlott le a városi színháznak erre az alkalomra rendkívüli csínnal és Ízléssel feldíszített termében. — A mulatság lefolyásáról jövő számunkban fogunk referálni.

— Az iskolai év megrövidítése. Tekintettel a párisi világ kiállításra, irányadó helyen tervbe vették az 1899/1900-iki iskolai év megrövidítését. Azt szeretnék ugyanis ha mentői több tanügyi férfin és a nagyobb tanulók közül is minél több mehetne el a kiállítás megtekintésére s ezért tervezik mintegy három héttel megrövidíteni az iskolai évet. A tömeges kirándulások azonban anyagi támogatások nélkül bajosan fognak megtörténhetni. Reméljük is, hogy ez a támogatás szintén, meg lesz.

— Halálozás. Özv. nagyváradi Stépán Vincéné, született kazinczi Kazinczy Zsófia úrnő, folyó hó 16-án reggel V26 órakor életének 79. évében rövid szenvedés után Málczán elhunyt. A megboldogultnak egyszerűség, háziasság, takarékosság és a felekezetiességen felülemelkedő fenkölt vallásosság voltak jellemző tulajdonságai, a miért is temetése alkalmával a róm. kát tem- lom tornyán is gyászlobogó lengett. Temetésén a gyászoló család tagjain kívül nagyszámú vég- tisztességtevő gyülekezet volt jelen; különösen a málczai köznép jelent meg impozáns számban, hogy megsirassa az áldott emlékű agg úrnőt! A temetést az ev. ref. egyház szertartása szerint Kiss Tamás málczai, Hutka József bánóczi és Soltész Gyula kis-ráskai lelkészek teljesiték. A két előbbi a gyászudvaron, az utóbbi a sírnál fungált; az abarai ev. ref. énnekkar pedig jeles karvezérük Fábián István tanító vezetése mellett szebbnél-szebb gyászdalokat énekelt meglepő szabatossággal. — Legyen áldott az elhnnyt emlékezete! r. 1.

— Egyházi kitüntetés. Damjanovics Tivadar volt zempléni, most brooklyni (Nevv- Yorkkal egyesült város) gör. kát. lelkészt Fir- czák Gyula munkácsi püspök munkácsegyház- megyei szentszéki tanácsossá nevezte ki. Damjanovics előbb Trentonban lelkészkedett, egy éve pedig Brooklyn világváros gör. kát. híveinek lelkésze. 7 évi Amerikában való tartózkodása alatt híveinek s honfitársainak (valláskülönbség nélkül) ielkósztársainak s az amerikai róm. kát. főpapságnak — kiknek főhatósága alá a Magyar- országból kivándorolt gör. katolikusok is tartoznak — ragaszkodását, bizalmát, szeretetét, vonzalmát s elismerését egyaránt kiérdemelte. A kivándorlóit gör. kát. lelkészek szövetsége a sok jeles tulajdonsággal ékeskedő érdemes papot az „intéző direktórium“ igazgató-papjává választotta az elmúlt nyáron. Damjanovics különösen kivándorlóit atyánkfiainak összetartása, hazafias irányban való vezérlése s a „báránybőrbe bujt farkasok“ ellen való megvédése érdekében fejtett ki eredményes buzgólkodást. Munkács hazafias és fenkölt gondolkozásu főpapjának messze elható tekintete az Atlanti-oceánon túl is felismeri az ő magasztos intencióinak megfelelő érdemeseket s Damjanovicsot az elsorolt okokra való tekintetből tüntette ki. — Damjanovicsot különben 17 évi zempléni lelkészkedése idejéből is igen széles körben ismerik lángoló hazaszeretetéről, vallástürelméről, ékes szónoki tehetségéről, mindenkit lekötelező tapintatáról s finom modoráról. így hát csak önmagához maradt hű, hogy kint, a messze idegenben is rászolgált a közelis- merésre. Kitüntetésén igen sokan,fognak örülni úgy itthon, mint Amerikában. Éljen sokáig! Hozza Isten haza erőben s egészségben! — A szentszéki tanácsosok részére előirt esküt a new- yorki róm. kát. érsek kezeihez Damjanovics 1899. dec. 26-án tette le nagy ünnepiessóggel. Ez alkalommal Corrigán érsek felhatalmazta Damjanovicsot, hogy már most értesítse Firczák munkácsi püspököt, kinek apostoli működése előtte is östneretes, hogy a jubileomi szent év alkalmából Rómába tervezett zarándok-utjában Magyar- országot sem kerüli ki s a püspököt otthonában meglátogatja. így hát a jövő nyáron az ungvári