Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1900-05-13 / 19. szám

föld termőképességét s emelni ez által a közjólé­tet, a megélhetést. ^Lehetne itt megvenni egy birtokot, felállítani rajta egy mlntagazdaságot, gyártatni rajta alagcsöveket s rábírni a népet, hogy a kiállítási árban vásárolja az alagcsöve­ket s alagcsövezze földjeit, mivel minden fárad­ságának megölője itt a túl vadvizes, nyirkos talaj. Legfőbb kivánalom azonban az, hogy az állam vegye át a nagymibály—homonna—mező-laborcz liszkói és homonna—szinna—baligródi, nemkü­lönben a mező-laborcz—csertész—tilavai útvona­lakat állami utakká, mivel igy állandó kereseti forráshoz jutna a szegény nép s elérnők azt, bogy a megmaradt közmunkával kiépítenénk községi közlekedési ntainkat s ezzel faipari vá­zlatoknak nyitnánk uj kapukat, mert a fenti utak mentében már kihasználtattak az erdők és nincs kereset. Rosszul esik azt tapasztalni, hogy az állam sorban veszi át a dúsgazdag alvidék útjait; csak most olvastuk, hogy Békés-vármegye összes utai átvétettek állami utakká, velünk pedig nem törődik senki. Pedig Békés-várme­gyében 1 hold föld többet ér, mint itt 3 egész telek. Hiába minden közbelépés, népünket a tö­meges amerikai kivándorlástól visszatartani nem lehet nem lehet pedig még kevésbé az által, hogy útleveleik ellen akadályok gördit- tetnek, mivel nap-nap mellett folyton mennek s tizszerannyian útlevél nélkül, mint útlevéllel. Az útlevél ügyek késedelmes elintézése felette káros a népre, mivel kétszer-háromszor is visszatérítik Kassáról, Bpestről, Zsolnáról, Otvizsinból ; de negyedszer mégis csak kimegy, ez azonban 4-szeres útiköltségébe került, úgy, hogy 1 évig jól kell ott dolgoznia, hogy ezen költségeit beszerezze. Ügynökök vesznek Bécsig való elkísérésig egyesektől 80—100—120 koronát; ezeket el fogni nem lehet, mivel . . . most nem akarom előadni, hogy miért, szíveskedjék csak a tekintetes al­ispán ur lelkérni őnagymóltóságát a belügyi mi­nister urat: utaztasson csak Mező-Laborcztól egyelőre csak Mihályiig és Kassáig titkos rend­őröket minden vonaton s meglátja, hogy mi tör­ténik a vasúton ... Most csakis azok tartóztatnak fel, kiket nem kisérnek ügynökök s igy másoknak nincs abból hasznuk. Itt, ha egyes tudva levő ily ügynökök ellen eljárás tétetik folyamatba, nem lehet ellenök bizonyítani, mivel a nép hálás irántuk és javukra vall, el nem árulja őket. Ma is hallottam, hogy egy Sch. M. nevezetű lakatos segéd, ki ellen nyomozást és eljárást tettem folyamatba, vitt innen Bécsig 7 embert és személyenkint ott átvett tőlök 135 ftot hajójegy váltására és megszökött tőlök ; va­lószínűleg Amerikába ment azon pénzen. Tagadhatatlan azonban, hogy az Ameri­kába való kimenetelnek vannak káros következ­ményei is ; sokan elhalnak ott, sokan soha többé vissza nem térnek; egyesek láb, kéz nélkül el- nyomorodva térnek haza, mivel a legnehezebb s legveszélyesebb munkákat végzik ott a föld alatt kőszénbányákban, kőbányákban stb. dol­goznak, mivel ott s ezért fizetik őket legjobban. Hadköteles korban álló, illetve hadkötele­zettségüknek eleget nem tett férfiaink javarésze, mint nős ember 2—3—4 gyermekkel kerül on­nan haza, jelentkezik s ha besorozzák, családot hagy itthon s megy 2—3 évre katonáskodni. Most már a lányok is tömegesen mennek ki, mivel itt nem, csakis Amerikában mehetnek férjhez. Ma-holnap nincs itt napszámosunk, cse­lédünk s hiába minden rábeszélés, a népet Amerikától visszatartani lehetetlen és az nem fog sikerülni soha senkinek. Habár én nem pártolom ezen kivándorlást s igyekszem lebeszélni a népet erről, de min­den igyekezetünk hiába való s épen ezért kény­szerítve voltam arra, hogy a fentebbiekben rész­letesen előadjam ennek hasznos és káros voltát jól tudván azt, hogy ezzel igen sokaknak bi­zonyára nem tetsző dolgot művelek . . . Vármegyei ügyek. Ifj. Meczner Gyula, vármegyei volt al­jegyző barátunk, S.-A.-Ujhely rendezett tanácsú városhoz árvaszéki ülnökké választatván meg, helyére pályázókul jelentkeztek eddig az egyedül álló Görgey Géza közig, gyakorló. Itt említjük meg, hogy a folyó hó 8-án tartott közigazgatási biz. ülésen jelentette be az alispán volt kedves tiszttársunk, ifj. Meczner Gyula, bucsúvételét a vármegyétől, mely jelentés után a közig, bi­zottság előtt főispánunk Öméltósága sajnálatának adott kifejezést „az igen szorgalmas, művelt és kedves ember“ távozása fölött. A fizetés-emelés rendezésére kiküldött közgyűlési választmány, f. hó 11-én tartott má­sodik ülésében, javaslatával a következő meg­állapodásokra jutott. Az alispán fizetése lenne: 6000 K. a főjegyzőé; 4800 K. az árvaszék el­nökéé : 4400 K. a tiszti főügyészé: 3200 K. a t. főorvosé : 2800 K. a főpénztárosé : 3600 K. fő­szolgabíróé, árvaszéki ülnöké, első ajegyzőé: 3400 K. főszámvevőé: 3200 K. második aljegy­zőé : 2600 K. alügyészó, főlevéltárosé, szolgabi- róé, pénztári ellenőré: 2400 K. a III. IV. V. al­jegyzőé, alszámvevőé, árv. sz. jegyzőé : 2200 K. szinnai j. orvosé : 1400 K. (a többi j. orvosé: 1200 K.) gyámpt. könyvelőé: 2000 K. allevél- tárosé, kiadóké, igtatóké, irattárosé, II. és III. alszámvevőké: 1800 K. I. osztályú írnokoké (betudva személyenkint a 40 K. lakáspénz pótlékát is) 1440 K. II. o. Írnoké (hasonló betudással) 1240 K. a III. o. írnoké (hasonló betudással) 1040 K. állatorvosé : 1080 K. huszár őrmesteré : 648 K. 26 f. huszár kápláré : 560 K. I. osztályú őr- hajdué : 600 K. II o. 560 K. — Mindezekre a fi­zetés-emelésekre, pedig a papíron már szétosztott 15,474 K. állami pótjavadalmazáson kivül, a 2°/o-es vármegyei pótadónak minden körülmények közt remélhető évi Levételéből szükségeltetnék 35,091 K. 40 fillér. — Végül javasolni fogja a kikül­dött választmány a holnap tanácskozó állandó választmánynak, hogy a fentebb vázlatosan kö­zölt rendszer szerint való fizetésemelés csak az 1901. jan. hó 1-től folyósittassék s pedig azért, hogy a fizetés-emelés fedezetét képezendő vár­megyei pótadó, egy évvel előre kivetve és be­szedve, mindig kéznél levő pénztári készletet képezzen a felemelt fizetés kiszolgáltatásához. Pénztárvizsgálat. Közpénztárainkat f. hó 11-én vizsgálta meg legutóbb a vármegyei kiküldöttség. Ügy a vármegyei pénztárt, mint a gyámpénztárt is példás rendben találta. Felekezeti tanitók napdijátalánya. A t. vármegye közmiv. alapjából kifizetendő 400 K. évi segedelmet szavazott meg a közig, bizott­ság oly végből, hogy a vármegyei tanítóegyesü­let választmánya ezt a segedelmet az olyan fele­kezeti és szegénysorsu néptanítók napdijaira for­dítsa, a kik az egyesület közgyűléseinek látogatá­sára örömmel vállalkoznak. Ezt a segedelmet a közig, bizottság évről-évre megújítani hajlandó és kész. Az állami közadók befolyása a múlt hónapban annyiból kedvezőtlen, hogy a befize­tett 30,573 K. 61 f. kevesebb 9134 K. 50 f.-el, a múlt évi ápril havi befizetésnél; ha azonban az 1900. jan. 1-től ápr. 30-ig teljesített befizetést (355,672 K. 17 f.-t) viszonyítjuk a múlt év első harmadának befizetéséhez, most jobb az ered­mény, mert 40,676 K. többlet mutatkozik. A hát- rálék ápr. 30-án volt: 1,253,468 K. 38 f., most kevesebb, mint volt a múlt évi ápr. hó végén, 69,550 K. 08 f.-el. A vármegyei közmivelődési alapból, iskolaépítésre, a tróczonyi rk. hitközségnek, úgy­szintén a m.-laborczi és a dávidvágási gk. hit­községeknek egyenkint 300—300 K. segedelem ki­fizetését rendelte el a közig, bizottság. Az ínséges közmunkák a sztropkai, szinnai és homonnai járásokban teljesen kielé­gítő eredménynyel folynak : az egyes közmun­kás csapatok elé kitűzött útépítés munkájának eddig 30°/o-je teljesítve van. Állami kisdedóvó. A vall. és közokt. ügyi kir. minister értesítette a közig, bizottságot, hogy a Szerencs községben működő kisdedóvó intézetet államosítani hajlandó és kész. Állami segedelem. A tróczonfalusi ev. ref. hitközség iskolájában szervezés alatt lévő második tanítói állomás számára évi 600 K. ál­lami segedelem megadásáért felterjesztést intézett a ministerhez közig, bizottság. Házi ipar. A kir. tanfelügyelő jelentésé­ből örömmel értesült a közig, bizottság, hogy a Perbenyik községben tartott házi ipari tanfolyam rendkívül szép eredményt mutatott fel. A tan­folyamon leginkább a kosár- és gyékényfonás­ban szereztek maguknak kézügyességet, egy­szersmind ipari finomabb Ízlést a tanfolyam lá­togatói, kik legnagyobb részt a pórnép köréből valók voltak. Amerikából vármegyénkbe visszaérkezett a múlt hó folyamán 94, kivándorolt: 88 egyén. Közkórházi gondnok. A homonnai köz­kórházhoz gondnoki állás rendszeresitéseért fel­irt közig, bizottságunk a ministerhez. Bablétszám. A s.-a.-ujhelyi kir. törvény­széki fogházban volt az ez évi áprilisi rablét­szám : 311, ebben elitéit 292. A szőlőfelujitások- nál napszámoskodott: Vásáráthelyezés. A kereskedelemügyi m. kir. minister megengedte, hogy Gálszécs községben a f. évi szeptember hó 26—27-ére eső országos vásár ebben az évben kivételesen szeptember hó 19—20-án tartassák meg. Uj osendörörs. A Galiczia felől fenyegető zsidóbeözönlés visszautasítása érdekében sürgős előterjesztést tett a közig, bizottság a minister- nek, hogy Őrmező községünkbe csendőrőrsi ál­lomást rendszeresítsen. Közútépítés. A szomotor—kövesd—páczin —czigándi közút n.-kövesdi szakaszának kiépí­tése folyamatba tétetett. A sárospataki járás helyreállítása dolgában S.-Patak képviselő-testületé nevében és megbízásából Ballagi Géza dr. és társai kér­vényt nyújtottak be a t. vármegye th. bizottsá­gához. A nagy gonddal kidolgozott kérvényt nyomtatásban megküldötték a vármegyei bizott­sági tagoknak is. A kérvény megokolásának döntő érve abban csúcsosodik ki, hogy a s.-pa­taki járás reaktivalása pénzügyi nehézséggel nem találkoznék, mert be lehetne rendezni az uj járást a s.-a.-ujhelyi szolgabirói hivatal sze­mélyzetének S.-A.-Ujhely rendezett tanácsú vá­rossá történt átszervezkedése révén feleslegessé vált részével! Hogy: igen-e — ahhoz, termé­szetesen, sok szó fér. Köztudomásul. A „Zemplén-vármegyei gazdasági egyesület“ szőlészeti szakosztályának t. tagjait értesítjük, hogy a szőlészeti szakosztály f. hó 15-én, a vármegyei rendes közgyűlés miatt, május havi ülését nem tartja meg. Hírek a nagyvilágból. Királyunk őfelsége, berlini látogatása emlékére, II. Vilmos német császárt tábornagy- gyá nevezte ki. Ez a kitüntetés annál feleme- lőbb, mert a német császárnak, jóllehet hadseregé­nek legfőbb ura, tábornagyi rangja eddig nem volt. Berlinből f. hó 7-én d. u. érkezett vissza Bécsbe királyunk őfelsége- A német császárnál elköltötött bucsuebéd alkalmával királyunk po­hárköszöntőjében hangsúlyozta, hogy: „ ... az elődök egyetértése és hűsége tovább fog élni a jövendő nemzedékekben.“ Őfelségének e szavai a német császárra, mint most nagykorositott fiára Frigyes Vilmos trónörökösre is, mély ha­tást gyakoroltak. Zsigmond (uralkodott: 1386—1437) né­met császár és magyar király lovasszobrát, me­lyet II. Vilmos császár készíttetett, Berlinben f. hó 5-én leplezték le nagy ünnepiességgel, a mi a berlini császár ünnepségnek kiválóan ma­gyar jellemvonást is kölcsönzött. Ewart S. Grogan. Ez a neve annak a csodálatos fiatal embernek (hisz’ alig huszonöt éves) a ki, az óriási nagy utat t. i. Fokvárostól Kairóig Afrika véghosszában két év alatt s egymagában tette meg szerencsésen. Grogan a Nílus folyó forrásai környékén oly helyeken járt, a melyeket ő előtte európai ember szeme még nem látott s felfedezte a „Vulkánok országát,“ vagyis azt a hegyövet, melyben tűzhányók szakadatlanul működnek. Német tanítók kitüntetése. Berlinben f. hó 6-án volt a német császári trón örökösének nagykorusitása. Fénypontja volt ennek a világ- történelmi jelentőségre emelkedett családi ün­nepnek a diszküldöttségek elvonulása a trón előtt, melyen a császár, a császárné és a trón­örökös foglaltak helyet. A császár ezzel az al­kalommal a tanítókat, csakugyan a „nemzet nap­számosai“^ oly kitüntetésben részesítette, a minő tanító-embereket a trón zsámolya előtt még ed­dig nem ért. A császár, ugyanis, elrendelte, hogy a tanitók az üdvözlők között a legelsők legyenek. Az egyik tanító rövid beszédet is mondott, melyet a császár figyelmesen hall­gatott meg s néhány rendkívül meleg szóval felelt is rá. Nagyon jó katással volt minden­kire, hogy ezek az egyszerű falusi tanitók any- nyi aranyos egyenruha és fényes toalet között ily nagy kitüntetésben részesültek! Á Vezúv tüzhányóhegy remegésben tarja a környékbeli népes olasz falvakat, melyeket eltemetéssel fenyeget éjjel-nappal szakadatlanul aláomló tüzes áradatával. A déláfrikai harotéren Roberts ángol tá­bornagy hadtestei főltartóztatás nélkül nyomul­nak előre. A búr seregek folyton hátrálnak s úgy látszik, hogy saját országuk határszélén bocsátkoznak majd döntő csatába. Legújabb hí­rek szerint az amerikai Szabad Államok kor­mánya mégis elhatározza magát, hogy a búrok érdekében közbe lép és Angliát felszólítja a háború abban hagyására. Hírek az országból. Őfelsége a király tegnap Budapestre ér­kezett. Onnan Gödöllőre megy kipihenni a ber­lini ut fáradalmait. Gödöllőre várják a király leányát Mária Valéria főhercegasszonyt is, ki máj. 27-re jelentette be megérkezését. ________ Folytatás a II. mellékleten •

Next

/
Oldalképek
Tartalom