Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1900-05-06 / 18. szám

1900. május 6I. Melléklet a „Zemplén“ 18. számához.

A darab rémitő hosszadalmasságával ma is fárasztó volt.

Hétfőn, április 30-án, zónaelőadásul s ez évad alatt másodszor a „Gésák,“ bizony nem a legjobb előadásban.

Kedden, május 1-én, három darabot mutattak be; két régi jó darabot — és egy monológot, mind a hármat jó előadásban, de gyér közönség előtt. „A minister előszobájában“ Tisztay (mint Knabe) művészi nívón álló alakítást produkált; szinte csodálkozott az ember, hogy ez a színész, a ki felséges és kimeríthetetlen az operet-mókákban, oly művész is tud lenni, mint volt ebben Knabe Farkas Jeremiásnak megsira- tásra indított ábrázolásban. Tisztaynak ehhez a valóban művészi sikeréhez gratulálunk. — Lányi az öröm kitörését természetesen adta, — Ga- bányi István előkelő tónusban a komornikot. — Gabányi Árpád, mikor megfogalmazta „Tót táncmesterét, — ezt a pompás humorral teli monológot, — olyannak képzelte megszemélyesítőjét, mint volt az ő „alterego“-ja, képe : szép reményekre jogosított fia, Gabányi László, ki ebben a pompás monológban csakugyan az apja fia volt. — Harmadiknak ment a ,,Varázshegedű.' Lévay Sárika kedves, Barts Aranka is helyén való volt a babonás fiúban. — Ferenczy a nemesszivü falusi vén hegedűst igen szépen énekelte nemcsak, hanem ma játszott is még pedig mélyen átérzett hangulattal.

Szerdán, május 2-án, most másodszor ment a „Görög rabszolga“ félig telt ház előtt, — egész sikerrel.

Csütörtökön, május 3-án, Sardou fráncia kedves vigjátékát adták, a „Csapodár“-t. Nagyszerű darab a maga nemében, de csak imigy- amugy, felében-harmadában elégítette ki a közönséget, mert a szereptudás hiánya és a nem arra termett szereplők „beugratása“ révén nem volt az előadás gördülékeny. — A mi siker volt (és taps) azon a két Gabányi-fiu osztozott testvériesen. Igazán szép tulajdon. Nincs nap, hogy ne játszanának s mégis mindig jól tudják szerepeiket 1 Most kivált Istvánnak volt egy hosszú lélegzetű, nagyon kifárasztó szerepe, de ennek dacára is derekasan megfelelt a nézőség igényeinek. — Kövesdy Évi nagyon gyönge volt, ölelései pedig Ízléstelenek. — Tisztay Rivaualet, a tüzértisztet, operetalakká torzította. Miért nem Molnár-nak adták ezt a neki való szerepet ? — Naiva : ma is tapasztaltuk, hogy a naiva hiánya mennyire levon a társulatnak.

Pénteken, május 4-ikén, zónaelőadásban és másodszor „Sulamith“ s pedig teltház előtt.

— A megismételt előadásban a kérők jelenete is határozottan jobb volt, mint az elsőben.

Szombaton, máj. 5-én, a várva-várt „Teknősbéka“ c. operet, melyből, mint mondják, a pikáns részleteket és sikamlós helyeket gondos kézzel kibecsülte a direktor. Ugy-e : megmondjuk majd a jövő számban.

Ma vasárnap, két előadás, t. i. délután, 4 órakor gyermek és nópelőadásul: „Jani és Juci." Este 8 órakor, „A piros bugyelláris.“

a+b.

Jövőheti műsor : Hétfőn a „Görög rabszolga,“ — kedden, „Csalj meg édes,“ — szerdán, „Válás után, vagy : oh azok az anyósok“ bohózat, — Csütörtökön, „B. A. L. E. K.“ operet,

— pénteken, „a Vasgyáros,“ — szombaton, „Rip van Winkle,“ operet.

a szabott ár ki van téve, alkudni kell, mert különben szánalom nélkül becsapják az embert, s ha ezt a Velencze szemefényét képező Szt.- Márk-téri kereskedésekben igy van, képzelhető, hogy van ez másutt!

Az ebéd ideje csakhamar elérkezett, még együttesen megebédeltünk, s mondhatjuk igen jól, mert itt már zsírral és vajjal főznek, sütnek. S aztán pakkolóztunk, mert egy része délután a 2 órási vonattal Trieszten át vasúton ment haza, a másik része hajón Fiúmén át. Hajón ment a zarándokok legnagyobb része, a mi szükebb körű társaságunk is velők tartott.

Estefelé gondolákra ülve kiesőinakáztunk a mélyebb vizen álló hajónkra, a „Daniel Ernő “-re s ott lassan gyülekezve 7 órakor már mindnyájan együtt voltunk.

Szép, csendes holdvilágos éjjel volt. Velencze tündéri fényben vagyogott. S ekkor láttuk, hogy Velencze a messze távolból sokkal szebb, mint közelről. Olyan ez Velencze is, mint a kifestett vén primadonna; távolról elbájoló, csábitó, kö zelről, látván az arcon a ráncokat meg a foltokat : szomorúan kiábrándító.

A hajónk Fiúméig hamarosan tette meg az utat s mi minden baj nélkül (még a leggyengébb idegzetű nőknek sem történt semmi bajuk) reggel 727-kor Fiúméba érkeztünk.

Egy hatalmas éljennel üdvözöltük édes hazánk határát. Aztán hamarosan átültünk a vasúti kupéba, de előbb a magyar fináncok Vizsgálatán estünk át s elismeréssel kell kijelenKülönfélék.

— Királyi adomány. Őfelsége a király, kabinetirodája utján és főispánunk közbenjárásával, Labanics János koloniczai gk. kántor- tanitó részére 30 korona legkegyesebb adományt küldött.

— Személyi hirek. Clair Gyula altábornagy, kassai honvéd kerületi parancsnok, e hó 2-án Ujhelyben időzött, megvizsgálta a honvéd zászlóaljat s jelen volt a legénység céllövő gyakorlatán is a Bodnár-völgyben.— Ligeti József dr. egészségének helyreállítása végett 2—3 heti tartózkodásra Abbáziába utazott.

— Előléptetések. Sebeők Antal dr. nyit- rai honvéd állomási orvosfőnök, igen tisztelt barátunk és kedves földink, a múlt évtizedben S.-A.-Ujhely városnak népszerű tiszti orvosa, őrnagyi ranggal törzsorvossá, — Feledy Pál, S.-A.-Ujhelyből nem régen áthelyezett fhgy, századossá, — Szent-Györgyi Béla Kassán állomásozó honvéd hadnagy, kedves föidink és barátunk pedig főhadnagygyá neveztetett ki. Mindnyájuknak örömmel gratulálunk!

— Illusztris vendégek. Folyó hó 9-én S.-A.-Ujhelyben gyűlést tart az ev. református

■ egyház egyetemes énekügyi bizottságának zeneszakértő küldöttsége. A jelzett alkalommal költőpapunknak, nt. Fejes István esperes-lelkésznek, kedves vendégei lesznek Lévay József és Szabolcsba Mihály iró-költők is, kiket a Magashegy városa és Zemplén nevében előre is örömmel köszöntünk. Isten hozza !

— Folonyi Elemér kitüntetése. Kellemes hirt kaptunk a tegnapi postával kedves földink, Polonyi E., zongoraművész kitüntetéséről. A dolog úgy történt, hogy Belgrádban a múlt hó 29-én Sándor és Milán királyok előtt fényes sikerű udvari hangversenyt adott, és az e célra szerzett szerb „fantáziá“-t Sándor királynak ajánlotta. Úgy a király valamint a jelenvoltak lelkesen fogadták a zeneszerzemény interpretálását. Sándor király hangverseny után személyesen adta át Polonyinak a Szt.-Száva- rend lovagkeresztjét; azután hosszasabban beszélgetett vele s a többek között arról kérdezősködött : „van-e már és van-e még a Tokaj- Hegyalján bor ?“ A kitüntetéshez örömmel gratulálunk 1

| Krüzselyi Bálint. | Meghalt a „Mára- maros“ jeles szerkesztője : viski Krüzselyi Bálint, nekünk is, sokunknak, felejthetetlen jó barátunk, a „Zemplénének ős barátja, harminckét év folyásán remek tollú hü munkatársa. Nemcsak a legjelesebb kollegát, jó barátot, hü munkatársat siratjuk elköltözésében, de a fájdalom érzete könyeket fakaszt szivünkből azért is, mert az ő elköltözésével a legnemesebb szivü, a legideá- lisabban gondolkozó, a legszeretetremóltóbb embereknek, a legönzetlenebb hazafiaknak, a leg- magyarabb Ízlésű íróknak a száma egygyel meg- kevesbedett: Krüzselyi Bálinttal, a ki az egyéni nagy értékeknek kivonata, megszemélyesítője, még halóporában is megdicsőülése vala! Mára- marosnak volt jeles szülöttje; de Zemplént, melyet s.-pataki tizenkét évi tanárkodása alatt tanult meg ösmerni és szeretni, második szükebb körű hazájaként szerette, a mint hogy ő maga is zempléni részről a szeretetnek olyan viszonzásával találkozott, a mi az átlag-embert sokszorosan fölülmúló egyéneknek jut osztályrészül

tenünk, hogy most a mi fináncaink is igen előzékenyen s gyorsan bántak el velünk.

Hét órakor már elhagytuk a szép Fiúmét, innen mentünk a most látható Karsztoknak. Sokáig lehet a tengert látni s a Karsztok se oly borzalmasak nappal mint éjjel. Igen sok primitiv vizi fürészmalmot láttunk a Karszt folyócskáján.

Zágrábba d. u. 1 órakor érkeztünk s itt egy forintért pompásan megebédeltünk a vasúti restaurációban, 2 koronáért igen jó tabledót adnak.

Gyomrunkkal kibékülve tovább utaztunk, anélkül, hogy Zágrábot is megnéztük volna, csak a vasútról láttuk, hogy csinos város

Este már kedves hazánk szivében, Budapesten voltunk, március 14-én.

Itt az indóházban búcsút, igazán érzékeny testvéri búcsút vettünk egymástól s ki még az nap, ki másnap, ki csak szombaton ment kedves otthonába, az ő szerettei közé.

Mielőtt befejeznők ez úti vázlatunkat, kedves kötelességünknek tartjuk itt is, a „Zemplén“ hasábjain, hálás köszönetünket kifejezni, az egyházi vezetők: Vályi János dr. eperjesi, Fir- czák Gyula munkácsi püspök urnák és világi vezetőnk Szabó Jenő Öméltóságáiknak, nemkülönben az összes rendezőknek.

Éljenek soká!*)

*) Éljenek a magyar gör. kát. zarándoklat tagjai Is, hogy soká kellemesen visszaemlékezhessenek az olasz útra. Szerk.

a számottevő emberek átlagától. „Egy nagy gyászoló családdá lett M.-Sziget lakossága — mondotta koporsója felett valedikciójában a búcsúztató lelkész — hol kicsiny és nagy, gazdag és szegény egyaránt a maga keserűségét zokogja, a maga fájdalmát emlegeti, gyászolva azt: a kit mindenki szeretett“ ... Az általános mély gyászban, mely Krüzselyinek a m.-szigeti ev. ref. temetőben ápr. hó 30-án elhantolt sírjára borul, igaz, benső részvéttel osztoznak zempléni tisztelői is, kiknek száma légió, kiket nem szo- moritott meg soha életében csak most — halálával. Emléke itt maradt és munkáló erővé változott át a mi iránta való mélységes mély szeretetünkben. Es emléke élni fog örökké a népdalokban, mert a „Kerekes András" költőjét, szerte e hazában nem múlik el nap, hogy meg ne siratná „Piros Panna" . . . Ha valakire, Krüzselyi Bálintra, a „legmagya- rabb“ irók egyikére, illenek rá az antik költőnek örök igazságot kifejező ama szavai: nem

halt meg egészen,-------és hogy: a kik nem

magok hasznának éltek, a halál hatalma alá nem esnek! Az ő lelkének lángoszlopa is, mint vezető fény, előttünk lebeg.------Szeretve tisztelt, felejthetetlen jó barátunk, hü munkatársunk : áldott a te emlékezeted mi közöttünk is!

— Halálozások. Súlyos veszteség érte Képes Gyula törvényszéki biró t. barátunkat. Édes anyja Képes Károlyné, sz. Román Auguszta, nyug. törvényszéki biró özvegye, e hó 3-án hosz- szas szenvedés után 72 éves korában meghalt. Az agg úrnőt, kinek szenvedéseire megváltás volt a halál, tegnap délután temették el nagy részvét mellett a Malom-utcai gyászos házból a róm. kát. temetőbe. Ny. b.! — Keresztessy István, Homonna városnak 16 éven át volt bírója, a múlt hó 26-án, 70 éves korában hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogultnak hült tetemeit ápr. 28-án d. u. 4 órakor helyezték örök nyugalomra a róm. kát. sirkertben. A megboldogult egyike volt a régi iparos világ eredeti, ritka be- csületességű típusainak. Nyugodjék békével!

W.

— Esküvő. Deil Jenő, kereskedelmi és iparkamarai titkár és neje Deil Emilia, szül. Maffei-Ferrari, leányát, Elzát, Kassán f. hó 5-én vezette oltárhoz Hermann Viktor dr., a kassai csász. és kir. katonai alreáliskola ezredorvosa. .*

— Sebeők Sárika diadala. Szatmárról írják : A honvédtisztek özvegyei és árváinak segélyalapja javára igen szép sikerű hangverseny volt Szatmáron a színházban a múlt ápr. hó 24-én. A koncerten működők közül — Írja a szatmári egyik lapkollega — legelső sorban is Sebeők Sárika k. a., az operaiskola növendékének művészetéről kell beszámolnunk, mely valóban szenzációs meglepetésben részesítette a közönséget. A nagytehetségü kisasszony immár egy kész hangverseny-énekesnő, a ki bármely elsőrangú pódiumon is fölléphetne. Gyönyörű kolo- ratur hangja van, mely a felsőbb regiszterekben hatalmasan cseng, az alsó fekvésekben pedig drámai színezetű és teljesen iskolázott. Legnagyobb hatással a Mascagni románcot énekelte a „Parasztbecsületből,“ melyet a közönség szűnni nem akaró, frenetikus tapssal jutalmazott. Kun László két dalát is — mely teknikailag igen nehéz — hasonló bravúrral adta elő a kisasz- szony, a kinek hangjához méltóan illik szobor termete és szép arca is. Sebeők Sárika kisasz- szonyak nagy jövője van a művészet terén és azt hisszük, hogy ez a jövő már nincs messze.

— Ministen biztos. A vall. és Jíözokt. m. kir. minister a homonnai államilag segített felső kereskedelmi iskolánál az idei érettségi vizsgálatok vezetésével Zorn Vilmos dr. kassai jogakadémiai tanárt bízta meg.

— Még egyszer a czigándi gyilkosság. Olvasóinknak még bizonyára emlékezetében van a czigándi gyilkosság, a mikor Tóth Mihály gazdaembert feleségének a szeretője orozva lelőtte, a miért a törvényszék életfogytig tartó fegyházra Ítélte, ellenben feleségét, a kit a kir. ügyész a gyilkosságra való bujtogatással vádolt, felmentette. A kassai kir. Ítélőtábla a múlt héten tartott tárgyalásán az Ítéletet megváltoztatta és Tóth Mihálynét hajtogatásért fegyházra Ítélte s egyidejűleg azonnal való letartóztatását rendelte el.

— Lopás a színházban. G. L., Halmay színtársulatának egyik jeles fiatal tagja, a minap lehangoltan panaszolta a kapitányságnál, hogy a színházi öltözőben kofferját valaki feltörte s abból vadonatúj frakk-ruháját ellopta. A rendőrség a ruhát a zálogházból hamarosan előke- ritette s most a még ki nem nyomozott tolvajt keresik.

— A törvényszékről. Ismeretes dolog a „Zemplén“ t. olvasói előtt, hogy a városi tanács, a kir. törvényszék épületében több egészségtelennek talált hivatalos helyiség bezáratását, vagyis kiürítését rendelte el s a városnak ez a határozata jogerejüvé is vált. Ez ugyan még a