Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1900-04-29 / 17. szám
1900. április 29. 11. Melléklet a „Zemplén'* 17. számához. közelében. A becsületes megtaláló felkéretik azt a „Zemplén“ kiadóhivatalának átadni. {jfcty A Buttler-féle pályázatra, melynek hirdetménye mai számunk Hivatalos Részében olvasható, felhívjuk az érdeklődők figyelmét. Selyem menyasszonyi ruha 10 frt 50 krtól feljebb — 14 méter! postabér és vámmentesen szállítva! mintákat pedig postafordultával küldenek, valamint fekete, fehér színes Henneberg-selyem 45 krtól 14 frt 65 krig méterenként. Heillieherg Ó. (cs és kir. udvari szállító) Hclycnigyítrai Zürchhcn. — Magyal levelezés. Svájczba kétszeres levélbélyeg ragasztandó. — 5. Irodalom. Az „Adalékok Zemplén-vármegye Történetéhez:“ c. havi folyóiratunknak 1900. évi, egyszersmind a YI. évfolyamnak májusig füzete a következő tartalommal jelent meg: 1. Ős embernyomok a kis-azari hegyek lábainál. Irta: ifj. Berecz Károly. — 2. Zemplén-vármegye történelmi földrajza (XXII. közi.) Irta: Dongó Gy. Géza. — 3. Zemplén-vármegye politikai és helyrajzi ösmertetése. (51. folyt.). Latinból: Matolai Etele. — 4. Történeti jegyzetek Zemplén-várme- gyéről. (51. folyt.). Latinból: Dongó Gy. Géza. — 5. Babotsay Izsák, Tarczal v. nótáriusának naplója. (5. folyt.) Közli: Hubay Kálmán. — 6. Szirmay András naplója. (47. folyt.) Közli: Karsa Ferenc. — 7. A sárospataki ev. ref. főiskola rövid története Képpel. (2. folyt, és vége ). Irta: Színjei Gerzson. — 8. Adalék Szirmay Antal életrajzához. (I.) Irta: ifj. Kemény Lajos. — 9. Levelesláda: A br. ’Sennyey-család levelestárából. (VII.) Közli: Lojda József. — 10. Sáros- Nagy-Patak régi jegyzőkönyveiből. (VI.) Közli: Dongó Gy. Géza. — 11. Rákóczi-, vagy Zrinyi- kincsek. (II.) Közli: Dongó Gy. Géza. — 12. Tárca: A homonnai Drugeth-család romlása. (2. folyt, és vége.). Irta: Takáts Sándor dr. — 13. A szerkesztő postája. — 14. Függelék: A szalai és tavarnai Barkóczy-család (gróf, báró és nemes) nemzedékrendi táblázata. (I. és II.) Összeállitotta: Doby Antal. — A havon- kint 2—2 nagy ivén megjelenő „Adalékok“ előfizetése egész évre (12 füzetre) csak 4 korona 80 fillér. — Melegen ajánljuk mindenkinek, a kit vármegyénk viszontagságos történet érdekel; főképp pedig ajánljuk a községek figyelmébe; már csak azért is, mert ebben az évfolyamban folytatódik egyes községeknek külön-külön történeti és helyrajzi ösmertetése. Radácsi György, a s.-pataki főiskolának ékes szavú teológiai tanára, nagy szabású beszédet mondott a s.-pataki főiskoiai ifjúságnak ha- zafias.jmlékünnepe, az 1900. évi márc. 15-ikének megulése alkalmából. Az alkalmi beszéd, mellette Nagy Barna joghallgató alkalmi ódájával, mint a főiskolai ifjúság kiadványa, kedves füzetke formájában, mely, szerkesztőségünkhöz is beküldetett, megjelent. Ára: 40 fillér. Ajánljuk a „Zemplén“ t. olvasóközönségének megvételre és elolvasásra. Megrendelhető S.-Patakon. A »Vasárnapi Újság« április 15-iki száma 26 képpel s a kővetkező tartalommal jelent meg. „A párisi világkiállítás“ Párisi levél Szendrei János dr.-tól (Képekkel a kiállításról). — „A pápa legújabb arcképe“ (László Fülöp rajza). — Költemények: „Krisztus keresztjén“. Szabolcska Mihályiéi,- „A költő arcképe előtt“ Lóvay Mihálytól. — Regénytár: „Vásárolt szivek.“ Regény. Irta Máriafö Dávid. (Goró Lajos rajzaival). — „Cougourdan Márius“ A boldogasszony-hajó kapitányának utazásai és kalandjai. Irta Monton Jenő. Franciából fordította Sárossy Bella. (A párisi kiadás eredeti illusztrációival.) — „A nagyapó.“ Rajz Irta Petelel István. — „Tavaszi kiállítás a Műcsarnokban“ (Képekkel Tornai, Zemplényi, Jászay, Nagy Zs. festményei és Klein Miksa szoborművei után). — „A Szentföldről.“ (Paur Géza rajzaival). — „A Nemzeti Színház“ Szüry Dó- nestől. — „Nagypéntek és husvót a különböző népeknél“. „Festmények a kövezeten". — „Abonyi Lajos emlékezete* (arcképpel). — »Zimay László“ (arcképpel). — »Svend Holst Jensen, a Petőfi-társaság norvég kü tagja* (arcképpel). — »Petőfi István levele Lisznay Kálmánhoz*. — Irodalom és Művészet, Közintézetek és Egyesületek, Sakkjáték, Képtalány, Egyveleg, stb. rendes heti rovatok. A Vasárnapi Újság előfizetése negyedévre négy kor, ,Po'itikai Újdonságok“^! és „Világkrónikáival együtt hat korona. Megrendelhető a Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest IV. kér. Egyetem-utcza 4 sz). Ugyanitt megrendelhető a .Képes Néplap“, legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 kor. 80 fillér.“ Egyesületi élet. Igazgató-választmányi ülés. A gazdasági egyesület igazgató-választmánya f. hó 21-én Kun Frigyes e. alelnök elnöklete alatt ülést tartott. — Olvastatott a földmivelésügyi m. kir. minister urnák az osztrák magyar vámterület kérdéses uj vámtarifájának kidolgozása végett küldött kérdőivé a mezőgazdasági és erdészeti termékek kivitelét és behozatalát, valamint a mezőgazdasági szükségleti cikkek behozatalát illetőleg ezen kérdésekre a válasz megadására az elnökség felkéretett. — Az O. M. G. E. vámügyi bizottságának határozati javaslata teljes szövegében elfogadtatott. — Az olasz borok vámjának felemelése végett az egyesület feliratot intéz a földmivelési minister úrhoz. — Elhatározta az egyesületi választmány, hogy a mezőgazdasági «zeszipar jövő fejlődése érdekében az 1899. évi XXII. t.-c. módosítása végett a pénzügyminister úrhoz felír. — Elhatározta továbbá, hogy május hó 24-én d. u. 2 órakor a Dókus Gyula ur szőlőtelepén permetező és kén- porfuvó versenyt rendez, mely verseny rendező és biráló-bizottságába elnökül megválasztotta Kun Frigyes e. alalnököt, tagokul Egey Szilárd, Kossuth János, Láczay László, Schön Hugó dr. és Thuránszky László urakat. Nyugtatvány. Gritters Lajos árvái javára a „Zemplén“ 15-iki számában megjelent cikkem folytán eddig következő adományok érkeztek, illetve adattak át a szerencsétlen özvegynek: méltós. Lónyay Gábor gf, 10 kor., — ns. Sebeők Antal dr. ez- redorvos 4 kor., — „Zemplén“ szerkesztősége és kiadóhivatala 5 kor. — Saját gyűjtésem pedig: Varannai izraelita nőegyesület 4 kor., — Szendéi Lipót 2 kor., — Lefkovics Adolf, Landesmann Mór, Kraemer Sándor, Weiszberg Márkusz, Friedman Vilmos 1—1 kor., összesen 30 kor. — Fogaddják a nemesszivü adakozók az árvák nevében is legmélyebb hálámat. Egyben ismételten felkérem a „Zemplén“ nemes szivü olvasó- közönségét, hogy kegyes adományait a varannai járás t. főszolgabírójához, vagy tisztelettel alulírotthoz eljuttatni szíveskedjenek, mert „Kétszeresen ad, a ki gyorsan ad!“ Varannó, 1900. ápril. 25-én. Guseó Ferenc, m. kir. adótiszt. TAN ÜGY. 1 Zemplén lárnieqyei Tanitó-Igyesület iatalos roiata — A rovatért felelős: A szerkesztő-bizottság. — Minden kézirat Beregszászy István, szerk. biz. elnökhöz küldendő B.-A.-Ujhelybe. Az irva-olvasás tanításának legújabb módszere-*) A haladás korszakát éljük minden téren. Lehetetlenség, hogy a csodálkozás bizonyos nemével ne szemléljük a különbnél különfélébb gépeket s eszközöket, melyek minden lépten- nyomon szemünk elé kerülnek. Ki látott még csak a XIX. század elején is szép Magyarországon cséplő-, aratógépeket, vasutakat, kerékpározást, gáz- és villámvilágitást s több efélét ? — De nemcsak az ipar s mezőgazdaság terén látunk időről-időre fokozatos haladásokat, ilyenekkel találkozunk a tanügy összes ágazatainál is. Avagy ki merné tagadni, hogy a számtalan célszerű, szemléltető s taneszközök, a jobbaknál jobb tanmódok s tantervek stb. nem-e vívmányai a legújabb kornak? — Ilyen pedagógiai vívmánynak tekintik sok tanügyi körben a fent címzett módszert, mely nem más, mint a „Fonomimika“ segítségével eszközlendő irva- olvasás tanítása. Jelenlegi értekezésemnek célja nem az, hogy e tanmód jó oldalait tagadjam, minthogy azt nem is tehetem, illetve t. kartársaim egyike sem teheti mindaddig, mig annak jó, vagy rósz oldalairól személyesen meg nem győződtünk. De viszont nem zárkózhatom el attól, hogy szerény véleményemet e tekintetben néhány szóval ne nyilvánítsam. Ma már a tanítással foglalkozók közül majdnem mindnyájan elismerjük, hogy minél könnyebb — azaz: világosabb s észlelhetőbb módszerrel tanítunk, annál jobb s maradandóbb eredményt érünk el. S hogy különösen az irva- olvasás sok próbálgatásokon ment már keresztül, az tagadhatatlan. Előbb használták a szila- bizálást, mely — valljuk be — bizony nagyon gyatra s kinzásteljes volt; később megbarátkoztunk a hangoztatással, mely szintén elég nagy bajjal jár; s most akarjuk oly módszer használatát megpróbálni, a meiylyel majd köny- nyü szerrel, úgy szólván játszva boldogulhatunk. — Hát hiszen nagyon jó lesz, ha próbánk sikerül, de én azt gondolom, hogy soha sem leszünk képesek terhes munka nélkül kellő eredményt elérni. A fonomimikának előnyeiről több szaklapban olvastunk, lássuk hát annak némi hátrányait is. Minden hangra van egy látható jel, igy *) Felkérjük T. Kartársainkat, hogy e fontos tá-igy- hoz minél többen hozzá szólni szíveskedjenek. péld. az u hangnak a jele: a mutatóujj a két ajak közötti tevése, az r hangoztatására szükséges a kabát szóiét megrángatni stb. Az ösz- szetételeknél az első hangot addig hangoztassa a gyermek, mig a tanító a második hang jelzését nem mutatja, a mikor a gyermek azonnal átcsap a második hangra. — Ez mind igen szép és mulattató, sőt talán praktikusnak is látszik s egyetlen egy szavam sem volna annak ellenzésére, ha azt az elvet el lehetne fogadni, hogy a népiskola és az óvoda célja egy és ugyanaz. Azok a tanügyi emberek, kik a népiskolát az óvodával összekapcsolandónak hangoztatják, nagyon természetesnek fogják tartani, hogy a népiskolai tananyag játszva kezeltessék. Csakhogy ezek az urak nem tudják, vagy nem akarják belátni, hogy az óvoda célja az óvás, meg játszás, az iskola célja pedig (tehát a népiskoláé is) a nevelés mellett a szükséges ismeretek szerzése, a mit játszással semmi esetre, csakis tanulással lehet elsajátítani. Hogy ez állításomat némiképen bebizonyíthassam, utalok egy kis példára. A tanító egy osztatlan, vagy két bárom tanerővel biró iskolában (mert gondolom, hogy az ilyeneknek legnagyobb szükségük van holmi vívmányokra) minden osztálynak kiosztotta a szerepét, az első osztályban pedig tanítja az irva-olvasást. A legújabb módszer szetint híven ráncigálja kabátját, harapdálja ujját, köszörüli gégéjét stb. Persze, hogy e mutatványok a gyermekseregnek nagyon tetszenek s általános jókedvet s nevetést szülnek, még pedig nemcsak az első osztály-, de az összes növendékek részéről. — Kérdem: miképen foglalkozhatik ilyenkor a többi osztály? Mert, hogy ily esetben fegyelemről szó sem lehet s hogy fegyelem nélkül tanítani képtelenség, azt minden józan gondolkodású kartárs uram be fogja látni. De tegyük fel azt az esetet, hogy a gyermekek idővel e komikus mutatványokat ameny- nyire-annyira megszokják s igy a szükséges fegyelem nagyobb csorbát nem szenved; kérdem : lesz-e képes a mimikához szoktatott I. osztályos gyermek önállóan olvasni? Én legalább abban nagyon kételkedem. Ha pedig az sem baj, ha a tanító az egész éven át, sőt talán a jövő évben is használja a fonomimikát, akkor kérdem: miért nem használhatná inkább a súgást? hisz utóvégre mindegy, akár jelekkel megmutatom, akár pedig megsúgom a hangot; s legalább nem kell uj módszert tanulnom, a mi bizony sok idővesztegetéssel jár. Különben sok cikkben olvastam, hogy az osztatlan iskolában is elvégezhető az I. osztály tananyaga egy év alatt. Ha igy áll a dolog, akkor minek keressünk uj módszereket ? minek kísérletezzünk hiába, mint a hadseregnél a fegyverekkel ? Ezekkel nem akarom azt állítani, hogy a fonomimikát egészen elvetendőnek tartom ; mert — a mint fentebb emlitém — biztos véleményt csak akkor mondhatunk róla, ha annak előnyei, vagy hátrányairól alaposan meggyőződtünk. S bizony nagyon kívánatos volna, ha gyűléseinken megpengetnők e kérdést s akadna ily kartársunk, a ki e vivmányos módszerrel bennünket megismertetni szíveskedne.**) Addig is kérjük az egek urát, hogy a barátságos, kartársi szeretettel párosult összetartás köztünk meg ne lazuljon. Parnón, 1900. márc. 22-én. Vilimszky Alajos. ÁrVayról. Árvay nagy lelke gyász temetőn, — Hogy megállók hantja fölött — Felvéve porát, előmbe leszáll És szól: „Léha világ árja között Eszme is elvész és a halál Gyász lepedőt von arca fölé ? Én fiaim, értsetek engem! Éltemet én a közjóra adám: Arra tegyétek, ha van emlékem S élni fogok a halálom után. Testemet ám emészsze idő: Élete nincs, csak mi szellemi volt. Képviseli-é eszmémet a kő? Sár leszen ismét a kő, a mi volt! „Ház“-atok már ha állani fog, Hő szeretet örökös jeleként Árvaynak helyt adjatok ott, S hűn őrzitek az emlékezetét!“ * * * Tárnada erre néma sötétség, Bófedezé nagy Árvay testét. Aü! de szivemben óhaja él. Mit szül ez álom gyermekinél ?! Fábián István. **) A gálszócsl tanítói gyűlésen az uj módszer már ismertetve volt. (Sz, B.)
